Magyar Napló, 2004 (16. évfolyam, 1-12. szám)
2004-09-01 / 9. szám
IRODALMI JELEN MAGYAR NAPLÓ Alföld (Debrecen): különösen figyelemre méltó a júliusi szám tanulmányrovata, amelyben három alapos, sokrétű írást olvashatunk: Dobos István Az önéletírás szétáradása - az én fölmagasztalása (Szabó Dezső: Életeim), Szirák Péter Ember és lap (Németh László és a Tanú), valamint Timár Krisztina A megkerült futár (Karnevál, modernség és nyelviség Rejtő Jenő Az ellopott futár című regényében) címmel. A szemlerovatban Zsadányi Edit és Korcsog Balázs Krasznahorkai László regényéről, Szilágyi Zsófia Németh Gábor kötetéről jelentetett meg elemző írást. A szépirodalmi rovatban Kovács András Ferenc, Horváth Elemér, Gyukics Gábor, Dukay Nagy Ádám, Rácz Péter és Villányi László verseit, valamint Vörös István, Poós Zoltán és Balogh Tamás prózáit olvashatjuk. Szinte bizonyos, hogy a felsoroltak közül a Kosztolányibűvkörben élőknek (és az olvasók közül majdhogynem mindenki így van ezzel) elsőként Balogh Tamás Kernel Kálmán másodszor is eltűnik című elbeszélésén akad meg a szeme. És nem is hiába. A számot Elekes Károly fotógrafikái illusztrálják. (M. K.) Irodalmi Szemle (Pozsony), a júniusi számban Gál Sándor, Németh István és Hudák Katalin versei szerepelnek. Öllős Edit kisprózájában, naplójegyzeteiben létfilozófiai kérdésekben öszszegzi profán és szakrális életünk mozzanatait, a vegetációs problémáktól az alkotás folyamatára való reflektálásig. Ferdinandy György különös, merengő írással örvendezteti meg olvasóit, oly különössel, mint „kapott témája": Életem legboldogabb pillanata. Szalay Zoltán újabb két meghökkentő novellát tár az olvasók elé. Szénássy Zoltán Jókai komáromi vonatkozásairól közöl tanulmányt, szülei „fészekrakásától” a komáromi időszakból eredeztetett jellemvonásokig, szellemi hozadékig. A számos izgalmas életrajzi mozzanat mellett az olvasó újabb szempontokat kaphat a Jókai-művek értelmezéséhez, valamint irodalom- és kultúrtörténeti csemegeként áttekintheti Jókai nevének, szellemiségének a komáromi kulturális életben való továbbélését. Zsélyi Nagy Lajos költészetéről vallomásos, érzékeny, néhány irodalomtörténeti félreértést pontosító értelmezést nyújt Duba Gyula. Vajda Barnabás részletet közöl Monoszlóy Dezsőről készülő monográfiájából, ezúttal A villamos alatt és a Sivatag című novellásköteteket vizsgálva. Az alkotás, értelmezés, az alkotói és befogadói magatartás, a kisebbségi (de az anyaországi) magyarság irodalmi hagyománya szempontjából is jelentős írás Aladán Ferenc „vitairata” az irodalmi értelmezés szempontjairól. Olasz Sándor Görömbei András Csoóri Sándorról írott monográfiájáról, Pomogáts Béla Veres Péter egy elfeledett könyvéről közöl kritikát. Takács Ferenc Tőzsér Árpád és Fonod Zoltán könyveit ismerteti. Takács Péter Deák Ferenc magyarságáról szóló írása a politikus mellett az embert is vizsgálja. (E. A.) Jelenkor (Pécs): a július-augusztusi számban Tolnai Ottó, Beney Zsuzsa, Makay Ida, Tatár Sándor, Zelki János, Acsai Roland, Havasi Attila, Varró Dániel, Bertók László és Nagy Gáspár verseit olvashatjuk. Utóbbi két verset közöl a H ciklusból. A H (12) című versében, melynek alcíme útban Kosztolányihoz így ír az úton-létről: „Elosszú és gyötrető álmodban / már végére jártál / annyiszor az útnak/de, hogy végére értéle / ezt kéne most tévedhetetlenül tudnod / a titkos szálak végül hova futnak?" Konrád György Ha megkérdezik című regényrészlete mellett olvashatjuk Láng Zsolt A felügyelő és a korboncnok találkozása című novelláját. Podmaniczky Szilárd Az utolsó vizelet című novellája, bár címválasztásában hatásvadász, tartalmát tekintve mégis szórakoztató írás a bútorszállítók és az otthagyott kávé esetéről, humoros hasonlatokkal megtűzdelve. Márton László Sárga lap című elbeszélése mellett olvashatjuk Garaczi László Hogyan teljesült életem leghőbb vágya? című novelláját, melyben a szerző rávilágít arra, milyen is az, ha valakinek legalább az egyik elérhetetlennek tűnő vágya teljesül, s milyen is az azt követő csend, amely kizökkenti az embert az álmaiból, és magára hagyja. A folyóirat mintegy felét kitöltő számos tanulmány és kritika közül kiemelkedő Tüskés Tibor A csillagok éggömbje alatt című írása Rajnai Lászlóról, a szerző Fekete könyv címmel megjelent naplója alkalmából. (E. K.) Látó (Marosvásárhely): a júliusi szám Vida Gábor Vivát, összes pezsgő! című novellájával indul, mely a NKÖM Édes Anyanyelvünk Pályázatán 3. megosztott díjban részesült. A prózai írások sora Sebestyén Mihály szatirikus hangvételű novellájával folytatódik. A Gyülevész történetekből Gulyás Miklós ezúttal A görögök és Az oroszok című fejezeteket közli. Térey János, Tompa Gábor, Nagy Attila, Fazakas Attila és Kovács András Ferenc közöl verseket. Végh Balázs Béla Az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány kritikapályázatán I. díjat nyert Kis magyar delfinológia című írásában a szövegvizsgálat új lehetőségeit igyekszik feltárni. Gagyi József izgalmas tanulmányt közöl Hatalom, értelmiségiek, társadalom a Magyar Autonóm Tartományban alcímmel, az ötvenes évek dokumentumaként. A Tékában Gál Andrea Láng Zsolt, Petres László Karácsonyi Zsolt, Tamási Piroska Sántha Attila kötetét mutatja be. Láng Zsolt az „érdemnyugdíjasokról”, Mernyei Róbert az erdélyi magyarok választási lehetőségeiről polemizál. A Talált vers ezúttal Karinthy Frigyes Nihil című költeménye. (E. A.) Mozgó Világ (Budapest): a júliusi számban interjút olvashatunk Fischer Ádámmal: a zene és a karmesteri hivatás titkai mellett közélet és politika