Magyar Napló, 2009 (21. évfolyam, 1-12. szám)

2009-04-01 / 4. szám

LÁTHATÁR MAGYAR NAPLÓ Különös, furcsa sors. Tollas Tibor azt írta egy helyütt, hogy költészetét - a rabsors sötétjében jött a megvilá­gosodás - a börtönlétnek köszönheti. Minden bizonnyal így van, hiszen a már kamaszkorában verset fogalma­zónak az életút megpróbáltatá­sai - a második világháború végén, 1945-ben felrobban a kezében egy páncélököl, 1947 végén koholt vádak alapján letartóztatják, több mint nyolc évig ül börtönben - csak élesí­tik tehetségét. A közösség ügyé­nek őszinte vállalásáért - gol­gotai útja kicsiben Krisztus­sors - megérte végigjárni a szenvedés stációit. Azonban a talpon maradáshoz, bármennyi­re egyenes volt is a gerinc, vala­mint biztonságérzet kellett. Az értékek birtoklásának azon lán­colata, amelyet a hátország, a család biztosított. A tartás fegyelmét és az áradó szeretetet volt honnan ellesnie a kis Kohlmann Tivadarnak. A Nagybarcán 1920. december 21- én született gyermeket olyan védőháló vette körül, amely a polgári értékekkel a fókuszában (hűség, hazaszeretet, önfel­áldozás, a nép szolgálata) erőt és magabiztosságot is adott. Édesapja, Kohlmann József Tamás ezredes a szigort, a következetességet, a racionális gondolkodást, édesanyja, Kecskéssy Jolán az áradó szeretetet és az álmodás jogát kép­viselte. A család védőbástyájául szolgáló otthont az anyai nagyanya, özvegy Kecskéssy Tivadarné, Geleji Katona Zsuzsanna (a református zsoltárfordító, Geleji Katona István leszármazottja) szárnyai alatt lelte meg, aki Nagybarcán házába fogadta őket. (Kormányjavaslatra magyarosította meg nevét, és vette fel 14 éves korában a Kecskési nevet). A pályaválasztásra - az apa döntésére - így emlékezik vissza a költő: „Anyám mintha megérezte volna, milyen keveset leszünk együtt, gyermekkorom szinte minden percét velem töltötte. Apám racionálisan nevelt. A parancs úgy szólt, hogy a gyereket minél előbb ki kell taníttatni. A lányok sokba kerültek, rám nem sok maradt. Apám azt mondta: fiam, te nem lehetsz más, mint kato­na vagy pap, így ingyen kitaníttathatlak. Nekem rögtön felötlött, hogy katolikus pap nem akarok lenni, mert akkor nem nősülhetek, én pedig nagyon szerelmes vol­tam a szomszéd Csehes Erzsikébe, így lettem katona”. A sorokban akarva-akaratlan humor bujkál, de vala­minő, a családi hagyományokat folytató kötelességérzet is, mindenekelőtt a haza szolgálata. Akkor a tettre kész és a szerelemben is meghódítani való várat látó fiatalember még csak nem is sejthette, hogy a katonasors, ha komolyan vállalja hivatását, drámai helyzetekkel is szembesíti. Amikor a kőszegi és soproni tanulmányok után fölve­szik a Ludovika Akadémiára - itt avatják hadnaggyá 1941-ben még nem tudja, hogy beletántor­­gásunk a háborúba személy sze­rint is milyen terheket ró rá. Külön könyv témája lehetne az a feszültségekkel teli eseménysoro­zat, amely nemcsak személyisé­gét formálja, ám témája lesz későbbi verses elbeszélésének, az Összeomlásnak is. Tisztté avatása után egy évig Nagyváradon szolgál, de a 25. gya­logezredet egészségügyi okoból (szívbillentyűzavart diagnosztizál­nak nála) el kell hagynia, s a front helyett a budapesti csendőriskolában köt ki. 1943 ősze már Muraszombatban élt, pár hónap múlva kinevezik főhadnagynak. Az ottani szlovén és vend lakossággal tüntetést szervez a németek 1944. március 19-i magyarországi megszállása ellen. A büntetés nem marad el: áthelyezik Kárpátaljára, a 117. tábori csendőrzászlóaljhoz szakasz-, majd század­parancsnoknak. Beregszászon kirendelik szakaszával kor­dont állni a gettó lakóinak első bevagonírozásánál. A bru­tális akció annyira megviseli, hogy áthelyezését kéri, pár nap múlva Tiszaújlakra vezénylik. A front közeledtével századával visszavonul Veszprém térségébe. Hadgyakorlat közben 1945. február 11-én kezét szétron­csolja egy páncélököl. Századát nem engedi idegen föld­re, hosszú menetelés és bujdosás után katonáival együtt hazatér. Visszakíséri menyasszonyát és családját Tiszabecsre, ott értesül arról, hogy a határmenti közsé­ Szakolczay Lajos Több az ország, mint a vert sereg Tollas Tibor költészetéről Tollas Tibor (1920-1997) Tollas Tibor válogatott verseinek kötete a közeljövőben jelenik meg a Magyar Napló Kiadó gondozásában

Next