Magyar Napló, 2009 (21. évfolyam, 1-12. szám)

2009-06-01 / 6. szám

JÚNIUS SZERZŐINK Ágh István (1938, Felsőiszkáz) költő, író, műfordító. A Hetek alko­tócsoport tagjaként indult. 1975-től az Új írás folyó­irat munkatársa, jelenleg a Hitel szerkesztője. József Attila­ (1969, 1980) és Kossuth-díjas (1992). Legutóbbi kötete: Ki­­döntött fáink suttogása (életrajzi regény, 2008). Alföldy Jenő (1939, Budapest) irodalomtörté­nész, kritikus, a Nemzeti Tankönyvkiadó nyol. főszer­kesztője; József Attila-díjas, Kecskeméten él. Legutóbb megjelent kötetei: Temp­lomépítők (tanulmányok, 2006). Csanádi Imre költői világa I-II. (Pályakép, Huszonöt verselemzés, 2009). Czakó Gábor (1942, Decs), író, kritikus, képző­művész, a magyar katolikus újságírás megszervezője, a Duna Televízió Beavatás című esszésorozatának szerzője. Jogi diplomája megszerzése után szer­kesztőként dolgozott a Mozgó Világnál (1978-1983), az Igennél, a Magyar Szem­lénél. Békásmegyeren él. József Attila-díjas. Legutóbbi kötetei: 99 magyar rémmese (2007) Beavatás VI.­­ Isten családja (2008). 2009 májusában Stephanus-díjat kapott. Falusi Márton (1983, Budapest) költő. Jelenleg a Hitel folyóirat versszer­kesztője, valamint a Magyar Napló Európai Figyelő és Lapszemle rovatát gondozza. Legutóbbi kötete: Rádnyitva ablak, ajtó (2007). Gérecz Attila­(2004) és Junior Prima-díjas (2008). Ferdinandy György (1935, Budapest) író. 1964-től a Puerto Ricó-i Egyetem tanára. 1964 és 1970 között a Szomorú Vasárnap című lap kiadója. 1976-tól 1985- ig a Szabad Európa Rádió külső munkatársa. A francia írószövetség és a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság tagja. József Attila­ (2000) és MAOE Életműdíjas (2006). Legutóbbi kötete: Csak egy nap a világ (2008). Az idei könyvhétre jelenik meg az Amerikai menekült című, három 56-os fiatal életútjáról szóló könyve.­ Hováth (EÖ) Tamás (1959, Szentgotthárd) író. Éneket tanít a budapesti Szinyei Merse Pál Gim­náziumban, ahol a Németh László Önképzőkör mun­káját is segíti. Tanítvá­nyaival közösen adja ki a VITA című folyóiratot, írásai 2000 óta jelen­nek meg. Legutóbbi kötete: Vizek fészke (elbeszélések, 2005). Jánca Laura (1978, Ma­gyarfalu) költő. PhD-hall­­gató a Pécsi Tudomány­­egyetemen. 2006-tól a Moldvai Magyarság buda­pesti szerkesztője. Arany János kutatói ösztöndíjban és Móricz-ösztöndíjban részesült (2006). Legutóbbi verseskötete: Karmaiból kihullatt (2007). Kovács István (1945, Budapest) költő, polonista, történész, a Kilencek költő­csoport tagja. Az MTA Történettudományi Intéze­tének főmunkatársa, József Attila-díjas. Legutóbbi kö­tetei: Az idő torkában (válo­gatott versek, 2007), A barátság anatómiája I. (Írások a magyar-lengyel kapcsolatokról és a lengyel kultúráról, 2007), „Egy a lengyel a magyarral" (A szabadságharc ismeretlen len­gyel hősei (történelmi esszék, 2008). Jelenleg az Eszterházy Károly Főiskola magyar irodalomtudományi tanszékének do­cense. Egerben él. Kutatási területe az 1945 utáni magyar irodalom. Művei: Hagyomány és újítás Kányádi Sándor költészetében (2002); Értékvilág és formarend (2003); Bíró Gergely (1979, Bu­dapest) szerkesztő. A Páz­mány Péter Katolikus Egyetem magyar-kommu­nikáció szakán végzett 2003-ban. Azóta a Magyar Napló belső munkatársa. Budapesten él. Ködöböcz Gábor (1959,­ Vásárosnamény) iroda­lomtörténész, 1983-ban végzett a KLTE magyar -történelem szakán, majd PhD fokozatot szerzett. Léka Géza (1957), író, költő. Budapesten él. Legutóbbi verseskötete: Visszajársz a Hegyre (2002), prózakötete: Hegyvidéki beszéd (2005). Oláh János (1942, Nagy­berki) költő, író. A Kilen­cek alkotócsoport tagja­ként indult az Elérhetetlen föld antológiával. Az Új Kézirat Kiadó vezetője, majd 1994-től a Magyar Napló folyóirat főszer­kesztője. Greve­ (1992) és József Attila­­díjas (1994). Fontosabb kötetei: Kenyér­pusztítók (hang- és színjátékok, 1993), Vérszerződés (novellák, 2001), Por és hamu (versek, 2002). ( Sándorfalva) évtizedeken át külföldieknek tanított magyar nyelvet, jelenleg a budapesti Katona József Gimnázium magyartaná­ra. Több nyelvkönyvet írt (Ezer szó magyarul, Ma­gyarországról magyarul), tankönyveket (gimnazisták és szakközépiskolások számá­ra), monográfiát (Magunk keresése címmel Веке Györgyről). A Határok fölötti magyar irodalomról szóló (Sárkány Annával közös) kötetét 2003/2004-ben folytatásokban közölte a Magyar Napló. Kötetei: Felelni a csöndnek (versek, 2004), A csendes európai (prózák, 2005). Szakály Sándor (1955, Törökkoppány) hadtör­ténész, az MTA doktora. Előbb a Hadtörténeti Inté­zet és Múzeum főigaz­gatója, majd a Duna Televízió alelnöke, jelen­leg a Semmelweis Egye­tem Testnevelési és Sporttudományi Karán egyetemi tanár. Kutatási területe az 1868 és 1945 közötti magyar hadtörténelem, társadalom-, illetve sporttörténet. Legutóbbi kötetei: Múltunkról - kritikusan? (2005); Katonák, csendőrök, ellenállók (tanul­mányok, 2007). Szakolczay Lajos (1941, Nagykanizsa) irodalom­­történész, kritikus. Kortárs magyar irodalommal, külö­nös tekintettel a határon túli magyar literatúrára, vala­mint színház- és képző­­művészettel foglalkozik. Budapesten él: Kölcsey- (1995) és József Attila-díjas (1996). Legutóbbi kötetei: Erdélyi ősz (tanulmányok, esszék, 2006), Kikötő. Ezredvégi napló irodalomról, képzőművészet­ről, színházról, operáról. (2006), Nekünk ilyen sors adatott (Csoóri Sándorral, 2006), Ameddig temetetlen holtak lesznek (Nagy Gáspárral, 2008), Tollas Tibor válogatott versei (szerk. 2009). 69

Next