Magyar Napló, 2009 (21. évfolyam, 1-12. szám)
2009-06-01 / 6. szám
JÚNIUS SZERZŐINK Ágh István (1938, Felsőiszkáz) költő, író, műfordító. A Hetek alkotócsoport tagjaként indult. 1975-től az Új írás folyóirat munkatársa, jelenleg a Hitel szerkesztője. József Attila (1969, 1980) és Kossuth-díjas (1992). Legutóbbi kötete: Kidöntött fáink suttogása (életrajzi regény, 2008). Alföldy Jenő (1939, Budapest) irodalomtörténész, kritikus, a Nemzeti Tankönyvkiadó nyol. főszerkesztője; József Attila-díjas, Kecskeméten él. Legutóbb megjelent kötetei: Templomépítők (tanulmányok, 2006). Csanádi Imre költői világa I-II. (Pályakép, Huszonöt verselemzés, 2009). Czakó Gábor (1942, Decs), író, kritikus, képzőművész, a magyar katolikus újságírás megszervezője, a Duna Televízió Beavatás című esszésorozatának szerzője. Jogi diplomája megszerzése után szerkesztőként dolgozott a Mozgó Világnál (1978-1983), az Igennél, a Magyar Szemlénél. Békásmegyeren él. József Attila-díjas. Legutóbbi kötetei: 99 magyar rémmese (2007) Beavatás VI. Isten családja (2008). 2009 májusában Stephanus-díjat kapott. Falusi Márton (1983, Budapest) költő. Jelenleg a Hitel folyóirat versszerkesztője, valamint a Magyar Napló Európai Figyelő és Lapszemle rovatát gondozza. Legutóbbi kötete: Rádnyitva ablak, ajtó (2007). Gérecz Attila(2004) és Junior Prima-díjas (2008). Ferdinandy György (1935, Budapest) író. 1964-től a Puerto Ricó-i Egyetem tanára. 1964 és 1970 között a Szomorú Vasárnap című lap kiadója. 1976-tól 1985- ig a Szabad Európa Rádió külső munkatársa. A francia írószövetség és a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság tagja. József Attila (2000) és MAOE Életműdíjas (2006). Legutóbbi kötete: Csak egy nap a világ (2008). Az idei könyvhétre jelenik meg az Amerikai menekült című, három 56-os fiatal életútjáról szóló könyve. Hováth (EÖ) Tamás (1959, Szentgotthárd) író. Éneket tanít a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnáziumban, ahol a Németh László Önképzőkör munkáját is segíti. Tanítványaival közösen adja ki a VITA című folyóiratot, írásai 2000 óta jelennek meg. Legutóbbi kötete: Vizek fészke (elbeszélések, 2005). Jánca Laura (1978, Magyarfalu) költő. PhD-hallgató a Pécsi Tudományegyetemen. 2006-tól a Moldvai Magyarság budapesti szerkesztője. Arany János kutatói ösztöndíjban és Móricz-ösztöndíjban részesült (2006). Legutóbbi verseskötete: Karmaiból kihullatt (2007). Kovács István (1945, Budapest) költő, polonista, történész, a Kilencek költőcsoport tagja. Az MTA Történettudományi Intézetének főmunkatársa, József Attila-díjas. Legutóbbi kötetei: Az idő torkában (válogatott versek, 2007), A barátság anatómiája I. (Írások a magyar-lengyel kapcsolatokról és a lengyel kultúráról, 2007), „Egy a lengyel a magyarral" (A szabadságharc ismeretlen lengyel hősei (történelmi esszék, 2008). Jelenleg az Eszterházy Károly Főiskola magyar irodalomtudományi tanszékének docense. Egerben él. Kutatási területe az 1945 utáni magyar irodalom. Művei: Hagyomány és újítás Kányádi Sándor költészetében (2002); Értékvilág és formarend (2003); Bíró Gergely (1979, Budapest) szerkesztő. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem magyar-kommunikáció szakán végzett 2003-ban. Azóta a Magyar Napló belső munkatársa. Budapesten él. Ködöböcz Gábor (1959, Vásárosnamény) irodalomtörténész, 1983-ban végzett a KLTE magyar -történelem szakán, majd PhD fokozatot szerzett. Léka Géza (1957), író, költő. Budapesten él. Legutóbbi verseskötete: Visszajársz a Hegyre (2002), prózakötete: Hegyvidéki beszéd (2005). Oláh János (1942, Nagyberki) költő, író. A Kilencek alkotócsoport tagjaként indult az Elérhetetlen föld antológiával. Az Új Kézirat Kiadó vezetője, majd 1994-től a Magyar Napló folyóirat főszerkesztője. Greve (1992) és József Attiladíjas (1994). Fontosabb kötetei: Kenyérpusztítók (hang- és színjátékok, 1993), Vérszerződés (novellák, 2001), Por és hamu (versek, 2002). ( Sándorfalva) évtizedeken át külföldieknek tanított magyar nyelvet, jelenleg a budapesti Katona József Gimnázium magyartanára. Több nyelvkönyvet írt (Ezer szó magyarul, Magyarországról magyarul), tankönyveket (gimnazisták és szakközépiskolások számára), monográfiát (Magunk keresése címmel Веке Györgyről). A Határok fölötti magyar irodalomról szóló (Sárkány Annával közös) kötetét 2003/2004-ben folytatásokban közölte a Magyar Napló. Kötetei: Felelni a csöndnek (versek, 2004), A csendes európai (prózák, 2005). Szakály Sándor (1955, Törökkoppány) hadtörténész, az MTA doktora. Előbb a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója, majd a Duna Televízió alelnöke, jelenleg a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karán egyetemi tanár. Kutatási területe az 1868 és 1945 közötti magyar hadtörténelem, társadalom-, illetve sporttörténet. Legutóbbi kötetei: Múltunkról - kritikusan? (2005); Katonák, csendőrök, ellenállók (tanulmányok, 2007). Szakolczay Lajos (1941, Nagykanizsa) irodalomtörténész, kritikus. Kortárs magyar irodalommal, különös tekintettel a határon túli magyar literatúrára, valamint színház- és képzőművészettel foglalkozik. Budapesten él: Kölcsey- (1995) és József Attila-díjas (1996). Legutóbbi kötetei: Erdélyi ősz (tanulmányok, esszék, 2006), Kikötő. Ezredvégi napló irodalomról, képzőművészetről, színházról, operáról. (2006), Nekünk ilyen sors adatott (Csoóri Sándorral, 2006), Ameddig temetetlen holtak lesznek (Nagy Gáspárral, 2008), Tollas Tibor válogatott versei (szerk. 2009). 69