Magyar Napló, 2012 (24. évfolyam, 1-12. szám)

2012-10-01 / 10. szám

A Hazanéző látószöge közel negyedszázada, 23 éve jelenik meg töretlenül az erdélyi, még pontosabban sóvidéki irodalmi folyóirat, a Hazanéző. A hivatalos irodalmi infrastruktúrában egyelőre viszonylag kevesen ismerik, munkatársait viszont annál inkább. A szer­kesztőbizottság tagjai több kötetes, elis­mert írók, költők, akik más folyóiratok­ban is publikálnak­­ valamennyien a Ma­gyar Írószövetség tagjai. A lap főszerkesztője Ambrus Lajos költő, prózaíró, meseíró. Ő nem azonos a trianoni határon innen élő Ambrus Lajos prózaíróval, a Kortárs szerkesztőjével. Király Lászlót nem kell bemutatnom, hiszen József Attila-díjas költőként, az Utunk, majd a Helikon szerkesztőjeként az olvasók számos írásaival találkozhat­tak. Ugyancsak állandó munkatársa a folyóiratnak Páll Lajos, aki szintén József Attila-díjas, és festőként nem kisebb mércével jegyzett alkotó. A szer­kesztőbizottság tagja még Bölöni Domokos prózaíró és újságíró; Ráduly János költő, rovásírás-kutató; Tófalvi Zoltán prózaíró, történész, korábban televíziós szerkesztő; Majla Sándor költő, lap- és könyvkiadó; illetve e sorok írója, ebből a társaságból az egyedüli, aki Erdélyen kívül él, de sóvidéki gyöke­reit épp a Hazanéző révén őrzi erősen. Regionális lap tehát a Hazanéző, aminek a munkatársai származásuk, élet­terük vagy munkásságuk révén kapcso­latban állnak Koronddal, Parajddal vagy más sóvidéki településsel. Mindez azon­ban nem jelent bezártságot, provincializ­must. Az olvasói és szakmai visszajelzé­sek alapján a lap jelentő­sége messze túlmutat azon, amint mondjuk a kolofon alapján gondolna az olvasó. A folyóiratot 1990, tehát a rendszervál­tás óta a köröndi Firtás Művelődési Egylet adja ki. Az első években éven­te négyszer, később éven­te kétszer jelent meg. Fénykorában ötezer pél­dányban látott napvilá­got, és ma is elkél belőle ezerötszáz, hála az olva­sóknak Székelyföldtől Magyarországig, az előfi­zetőknek Ausztráliától Kanadáig. A lap önfenntartó volt mindig is. Rendszeres és hivatalos állami támoga­tásokat ezidáig nem kért és nem kapott. Az új lapszám az előző bevételéből jelent meg mindig is, alkalmi támogató­ként néha segítettek magánszemélyek és cégek, kiemelten a székelyudvarhelyi Infopress nyomda, ahol mindig jutányos áron vállalták a sokszorosítását. Ez az anyagi függetlenség nagyfokú szellemi függetlenséget is jelentett. Nem azért, mert a rendszerváltás után a cenzúrát kellett volna kijátszani. Az uralkodó ízlés­diktátumokat viszont igen. A Hazanéző olyan szellemi és eszté­tikai sziget, ahol magá­tól értetődő természe­tességgel hatja át a megjelent verseket, a novellákat, a helytörté­neti tanulmányokat a magyar nyelv és a szü­lőföld iránti szeretet, az egyszerűség, illetve a helyi életérzésből és észjárásból táplálkozó esztétikai töménység és rétegzettség. Nincs viszont közös ideológia és stílus. Ami hasonló a szerzőkben és műveikben, az annyira a sajátjuk, mint a fa zöldje, vagy a Hazanéző nevű hegykaréj, ahonnan való­ban haza lehet nézni Korondra. Kissé Tamási Áron természeti és esztétikai vilá­gával rokonítható ez a közeg, csak a Kalenda másik oldalán... Hogy mégis létezik valamiféle haza­­nézős szellemiség, érzület, esztétikailag valamiféle „több mint értjük egymást”­­közösség, azt a lapban megjelent írásokon kívül néhány antológia is igazolja. Ezek közül hármat emelnék ki a közelmúltból. A Hazanéző húszéves jubileumára jelent meg az Álomjáró című Hazanéző daloskönyv, amely hat, a lapban rendszeresen publi­káló költő tizennyolc meg­zenésített gyerekversét tar­talmazza a Nojata-duó jó­voltából. A verseket Szé­kely Réka és Orsolya János zenésítette meg és adja elő. A Daloskönyv kottákat is tartalmaz, és a kiadványhoz CD-melléklet is jár a műsor egy részének élő felvételé­vel, amelyet 2009-ben, az írószövetségben tartott ünnepi lapbemutatón rögzítettek. Következő évben, 2010-ben a kolozs­vári Kriterion könyvkiadó jelentette meg a III vers a Sóvidékről című költészeti antológiát. A könyv gerincét a Hazanéző költőinek versei alkotják. A könyv a leg­kézzelfoghatóbb bizonyíték arra, hogy nincs még egy ilyen kis tájegység, ame­lyik ennyi, országos, vagy inkább nemze­ti mércével mérve is jelentős költőnek lenne szülőföldje vagy élettere. A legújabb kiadvány szintén hangzó antológia. Németh Viktor budapesti zene­szerző-gitáros tizenegy hazanézős költő tizenhét versét zenésített meg és adja elő. A műsor CD-n jelent meg idén, 2012-ben. Odahaza, Erdélyben már bemutatták a kiad­ványt, és a költészet napján egy interjú keretében a Kossuth Rádió is hírt adott a megjelenésről. Idén ősszel Budapesten is lesznek élő bemutatói az Üzenet másképp­­nek, legkorábban az írószövetségben, illet­ve a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A lemez honlapja: http://dalvers.uw.hu/index2.html A Hazanéző Erdélyen kívül elsősor­ban előfizetők számára elérhető. Megren­delni a szerkesztőség címén lehet: 537060 Korond, Fő út 664, Telefon 0040-266- 249-185, könyvtáraknak pedig a Könyv­tárellátó Kht.-n keresztül. A lapot Bu­dapesten a Kráter Kiadó könyvesboltjá­ban lehet megvásárolni: 1072 Budapest, Rákóczi út 8/a. Internetes megjelenés és archívum létrehozása terveink szerint a közelmúltban fog megvalósulni. Deák-Sárosi László IMZGNÉZŐ 2012. október | www.magyarnaplo.hu

Next