Magyar Napló, 2012 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2012-10-01 / 10. szám
A Hazanéző látószöge közel negyedszázada, 23 éve jelenik meg töretlenül az erdélyi, még pontosabban sóvidéki irodalmi folyóirat, a Hazanéző. A hivatalos irodalmi infrastruktúrában egyelőre viszonylag kevesen ismerik, munkatársait viszont annál inkább. A szerkesztőbizottság tagjai több kötetes, elismert írók, költők, akik más folyóiratokban is publikálnak valamennyien a Magyar Írószövetség tagjai. A lap főszerkesztője Ambrus Lajos költő, prózaíró, meseíró. Ő nem azonos a trianoni határon innen élő Ambrus Lajos prózaíróval, a Kortárs szerkesztőjével. Király Lászlót nem kell bemutatnom, hiszen József Attila-díjas költőként, az Utunk, majd a Helikon szerkesztőjeként az olvasók számos írásaival találkozhattak. Ugyancsak állandó munkatársa a folyóiratnak Páll Lajos, aki szintén József Attila-díjas, és festőként nem kisebb mércével jegyzett alkotó. A szerkesztőbizottság tagja még Bölöni Domokos prózaíró és újságíró; Ráduly János költő, rovásírás-kutató; Tófalvi Zoltán prózaíró, történész, korábban televíziós szerkesztő; Majla Sándor költő, lap- és könyvkiadó; illetve e sorok írója, ebből a társaságból az egyedüli, aki Erdélyen kívül él, de sóvidéki gyökereit épp a Hazanéző révén őrzi erősen. Regionális lap tehát a Hazanéző, aminek a munkatársai származásuk, életterük vagy munkásságuk révén kapcsolatban állnak Koronddal, Parajddal vagy más sóvidéki településsel. Mindez azonban nem jelent bezártságot, provincializmust. Az olvasói és szakmai visszajelzések alapján a lap jelentősége messze túlmutat azon, amint mondjuk a kolofon alapján gondolna az olvasó. A folyóiratot 1990, tehát a rendszerváltás óta a köröndi Firtás Művelődési Egylet adja ki. Az első években évente négyszer, később évente kétszer jelent meg. Fénykorában ötezer példányban látott napvilágot, és ma is elkél belőle ezerötszáz, hála az olvasóknak Székelyföldtől Magyarországig, az előfizetőknek Ausztráliától Kanadáig. A lap önfenntartó volt mindig is. Rendszeres és hivatalos állami támogatásokat ezidáig nem kért és nem kapott. Az új lapszám az előző bevételéből jelent meg mindig is, alkalmi támogatóként néha segítettek magánszemélyek és cégek, kiemelten a székelyudvarhelyi Infopress nyomda, ahol mindig jutányos áron vállalták a sokszorosítását. Ez az anyagi függetlenség nagyfokú szellemi függetlenséget is jelentett. Nem azért, mert a rendszerváltás után a cenzúrát kellett volna kijátszani. Az uralkodó ízlésdiktátumokat viszont igen. A Hazanéző olyan szellemi és esztétikai sziget, ahol magától értetődő természetességgel hatja át a megjelent verseket, a novellákat, a helytörténeti tanulmányokat a magyar nyelv és a szülőföld iránti szeretet, az egyszerűség, illetve a helyi életérzésből és észjárásból táplálkozó esztétikai töménység és rétegzettség. Nincs viszont közös ideológia és stílus. Ami hasonló a szerzőkben és műveikben, az annyira a sajátjuk, mint a fa zöldje, vagy a Hazanéző nevű hegykaréj, ahonnan valóban haza lehet nézni Korondra. Kissé Tamási Áron természeti és esztétikai világával rokonítható ez a közeg, csak a Kalenda másik oldalán... Hogy mégis létezik valamiféle hazanézős szellemiség, érzület, esztétikailag valamiféle „több mint értjük egymást”közösség, azt a lapban megjelent írásokon kívül néhány antológia is igazolja. Ezek közül hármat emelnék ki a közelmúltból. A Hazanéző húszéves jubileumára jelent meg az Álomjáró című Hazanéző daloskönyv, amely hat, a lapban rendszeresen publikáló költő tizennyolc megzenésített gyerekversét tartalmazza a Nojata-duó jóvoltából. A verseket Székely Réka és Orsolya János zenésítette meg és adja elő. A Daloskönyv kottákat is tartalmaz, és a kiadványhoz CD-melléklet is jár a műsor egy részének élő felvételével, amelyet 2009-ben, az írószövetségben tartott ünnepi lapbemutatón rögzítettek. Következő évben, 2010-ben a kolozsvári Kriterion könyvkiadó jelentette meg a III vers a Sóvidékről című költészeti antológiát. A könyv gerincét a Hazanéző költőinek versei alkotják. A könyv a legkézzelfoghatóbb bizonyíték arra, hogy nincs még egy ilyen kis tájegység, amelyik ennyi, országos, vagy inkább nemzeti mércével mérve is jelentős költőnek lenne szülőföldje vagy élettere. A legújabb kiadvány szintén hangzó antológia. Németh Viktor budapesti zeneszerző-gitáros tizenegy hazanézős költő tizenhét versét zenésített meg és adja elő. A műsor CD-n jelent meg idén, 2012-ben. Odahaza, Erdélyben már bemutatták a kiadványt, és a költészet napján egy interjú keretében a Kossuth Rádió is hírt adott a megjelenésről. Idén ősszel Budapesten is lesznek élő bemutatói az Üzenet másképpnek, legkorábban az írószövetségben, illetve a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A lemez honlapja: http://dalvers.uw.hu/index2.html A Hazanéző Erdélyen kívül elsősorban előfizetők számára elérhető. Megrendelni a szerkesztőség címén lehet: 537060 Korond, Fő út 664, Telefon 0040-266- 249-185, könyvtáraknak pedig a Könyvtárellátó Kht.-n keresztül. A lapot Budapesten a Kráter Kiadó könyvesboltjában lehet megvásárolni: 1072 Budapest, Rákóczi út 8/a. Internetes megjelenés és archívum létrehozása terveink szerint a közelmúltban fog megvalósulni. Deák-Sárosi László IMZGNÉZŐ 2012. október | www.magyarnaplo.hu