Magyar Napló, 2013 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2013-10-01 / 10. szám
IV. Irodalomtörténeti balesetnek tartom a füveskertiek megkésett, felemás indulását. És itt most nem is a börtönre gondolok. Hanem éppen arra az irodalomtörténeti pillanatra, amikor az 1956-os forradalom leverése után nem csupán mi, de egész Európa Déryék bebörtönzésére figyelt és tiltakozott Albert Camus-vel az élen, így, a „kis” és „nagy íróper” árnyékában nemigen maradt figyelem a börtönből akkoriban szabadult, pályakezdő költőkre, akiknek többségét nemhogy a szakma, de még saját nemzedékük is alig ismerhette. Jóllehet, 1957 elején más társaikkal „még együtt láthatjuk őket a Hajnali óraütések című, első legális irodalmi estjükön az Egressy Klubban (...) A kétszáz fős klubban legalább négyszázan gyűltek össze, hogy meghallgassák a többségükben frissen szabadult költőket. Aczél György, aki akkor miniszterhelyettes volt, azt nyilatkozta a sajtóban, hogy ellenforradalmi összeesküvés színtere lett az Egressy Klub. De együtt láthatjuk őket később a Fiatal írók Stúdiójában is, amelynek Kárpáti Kamil lesz a titkára, s amely az írószövetség felfüggesztése alatt mindvégig működik, menedéket nyújtva az alkotóknak. Az írószövetség újraalakulásakor azonban megszűnik, egész vezetősége átigazol, egyedül Kárpátit hagyva maga mögött, akit nem vesznek fel, még akkor sem, amikor Szakonyi Károly tanácsot hívat össze az arcátlanság orvoslására, sőt, Jovánovics Miklós nyílt színen utasítja ki Kárpátit az írószövetségből” (Szentmártoni János: A madárember , Toronyzene, Stádium - Új Átlók, 2009, 27.). A megtorlások kezdetével pedig tanácsosabbnak látták a füveskertiek, hogy feloszoljanak, meghúzzák magukat valahol, munka után nézzenek. Bár tudjuk, Gérecz ekkor már halott volt, Tollas Németországban élt, Tóth Bálintot pedig pár hónapra megint becsukták egy „gyanús” látogatója miatt. V. V. Tíz vagy annál is több kézírásos Füveskert-gyűjtemény született Vácon, de közülük csak öt maradt fenn: három műfordítás és két versantológia, melyek sorában a legutóbbi, a Pünkösdi Füveskert már 1956 tavaszán, a megélénkült rabmozgatások idején állt össze, az ősalapítók java része által ellenőrizetlenül. 1956 után Tollas Tibornak és a Nemzetőrnek köszönhetően részben a kicsempészett kéziratok, részben már az emigrációban másoktól is összegyűjtött írások anyagából további nyolc Füveskert-antológia látott napvilágot szerte a nagyvilágban nyolc nyelven, tíz kiadásban. 1957- ben kettő is megjelent: az első magyar összeállítás Bécsben és az első német kiadás Münchenben. 1958- ban is kettő: a második magyar kiadás Torontóban és az orosz Buenos Airesben. 1959- ben összesen négy válogatás látott napvilágot: egy magyar-olasz kiadás Firenzében, egy spanyol Buenos Airesben, egy norvég Oslóban és egy dán Koppenhágában. Ezt követte még 1966-ban egy angol változat New Yorkban és a második német kiadás 1981-ben Münchenben. De ahogy jeleztem, ezek már nem azok az ős- Füveskertek voltak, nemegyszer alkalmi versfaragók is helyet kaptak bennük; már az első magyar bécsi kiadás 34 alkotójának is csupán az egyharmada volt börtönjárt költő. Az első német kiadást népdalok, kuruc dalok és klasszikus magyar versek vezették be, hogy teljesebb képet kapjanak a magyar irodalomról a német olvasók. Pirkadat volt a címe, 15 német nyelvű költő fordította, és a Hauser Kiadó jelentette meg. S akinek ezt Tollasék köszönhették, nem volt más, mint a Bajor Szépművészeti Múzeum főtitkára, aki 1956. november 1-jét Budapesten élte át, és amit látott-tapasztalt, az beleégett az emlékezetébe. Óriási visszhangja lett, még a Falon túlra is áthallatszott. A magyar-olasz kiadás fölött Várady Imre, a bolognai egyetem magyar tanszékének professzora bábáskodott, és egy reprezentatív sorozat részeként jelent meg. A spanyol kiadás Líra a katakombákban címmel látott napvilágot. Anyagát a bécsi kiadásból, a Nemzetőrből, valamint saját spanyol és latin-amerikai forrásokból állították össze, az Argentin-Magyar Kulturális Egyesület támogatásával. Világhírű grafikusunk, Szalay Lajos munkáival illusztrálták. Sajtóvisszhangja egész Latin-Amerikát és Spanyolországot is bejárta. A beszédes Vértestvérek címmel jelent meg az orosz kiadás. A norvég antológia mellé pedig az ottani írószövetség elnöke állt; a Füveskert költői mellett közölték az Egy mondat a zsarnokságról című Illyés-verset, Déry Tibor és Tamási Áron egy-egy prózáját, Bibó és a Nemzetőr munkatársainak esszéit is. A dán kiadást Paul Sörensen fordította. A Nemzetőr amerikai olvasótábora körutat szervezett Tollasnak, aki így megismerkedhetett Watson Kirkconell professzorral és Donald Hall költővel, akik az 2013. október | www.magyarnaplo.hu MAGYAR NAPLÓ IJ