Magyar Napló, 2019 (31. évfolyam, 1-12. szám)

2019-06-01 / 6. szám

www.magyarnaplo.hu KÖNYVSZEMLE sőt... Amit viszont általánosítani lehetne és kellene, az nem más, mint annak az életmodellnek a felmuta­tása, amelyet részben ösztönösen, részben tudatosan - ám mindenképpen a körülmények kényszerítő ha­tása alatt - alkalmaztunk.” Miként? „...az alaposan beszűkült nemzetiségi életkeretek” ellenére. Mind­hármuk előtt ott lebegett a kérdés: „mennyi az, amit felmutathatok: sok vagy kevés?” A szabadegyetemek előadásai, az ismeretterjesztő írások sokasága jelezte a közösség szellemi szolgálatának lehetőségeit, s ha arra nyílt lehetőség, akkor egyéni tudományos alkotó­műhelyek teremtésével, cselekvéssel, alapos tárgyis­merettel és igényességgel, kutatási eredmények köz­lésével, szakkönyvek írásával, megjelentetésével. A kötet értékét növeli az appendixként közölt mel­léklet. Szerzői életművek - válogatott bibliográfiák, amelyek Imreh Sz. István, Rab János és Wilhelm Sándor tudományos munkásságát hivatottak doku­mentálni. Tekintélyt parancsoló, főhajtást kiváltó fel­sorolás. A kötetben - kimondva és kimondatlanul is - jelen van az erdélyi magyar értelmiséget foglalkoztató, a nemzetiségi létből, sorsképletből fakadó kérdés: menni vagy maradni? Wilhelm Sándor elgondolkoz­tató szavait idézzük: „vajon én miért maradtam ide­haza, Romániában [...] mi segítette elő maradásomat? A kényelem? Az új helyzettől való ódzkodás? Tény, hogy engem nem csábított el senki, mint Pistát. Nem nógattak családi problémák, mint Janit.” Pedig neki is adódott épp elég indoka arra, hogy másképp dönt­sön. Gondoljunk csak arra, hogy mily csalódást, el­keseredést válthatott ki benne az Érmellék természet­­tudományi értékeinek, lápvilágának megmentéséért vívott eredménytelen küzdelem, továbbá az az értel­metlen és megmagyarázhatatlan intézkedés, amellyel 1977-ben „általános iskolává süllyesztették a kör­nyék legrégibb ilyen jellegű intézményét”, nem utol­só sorban a csalódás a kolozsvári egyetem elutasító döntése miatt egy adjunktusi állás versenypályáza­tán... A személyes indítékokon túl mi indította Rab Já­nost arra, hogy repatriáljon Magyarországra? Többek közt a gyanakvó, ellenséges légkör, a feljegyzések, amelyeket róla készítettek etnobotanikai gyűjtései kapcsán, a rágalmazások: „néprajzi adatokat gyűjt és dolgoz fel nacionalista megközelítésben”. Eltávozása miatt kettétört egy kutatói-gyűjtői pálya, amelyet a pécsi egyemen szerzett doktorátus sem tudott ki­mozdítani a holtpontról, korai halála pedig végleg megakadályozta abban, hogy folytathassa azt. Imreh Sz. István döntése mögött tudományos ambíciók je­lentették a fő ösztönzést, olyan érvek, amelyek sze­rint „a nemzetközi tudományosságban egy bizonyos szintet csak bizonyos helyen lehet elérni”. Az ő sorsa, peregrinációja az erdélyi hagyományokhoz illeszt­hető lehetséges perspektívát érzékelteti: kimenni, ta­nulni és hazajönni, népem, nemzetem javára mun­kálkodni. 1989 után „a Bolyai Egyetem újraindulását majdnem készpénznek vettük, és a kérdésre, hogy visszamennék-e oda, azt válaszoltam: »hívjatok, s me­gyek«. Nem hívtak, mert nem lett újra Bolyai”. A csongori hármas út dilemmája? Külföld - repat­riálás - maradás. Nehéz döntés, amely túlélte az ide­ológiai terror évtizedeit, sőt, talán még élesebben ve­tődik fel. Imreh Sz. István Stockholmban született dolgozatainak társszerzői sorában tucatjával találunk magyart, köztük erdélyit is. A magyarországi tudo­mányos és szellemi életben számtalan erdélyi szár­mazású személyiség kamatoztatja azt az útravalót, amelyet Kolozsváron, Marosvásárhelyen vagy más erdélyi városban, régióban halmozott fel. Ha a mai nemzedéknek fölemlítjük Domokos Géza és Sütő András szavait - „nekünk nem Amerikában, hanem idehaza vannak elvégezni valóink” ódivatú érve­lésnek tekintik. Kinyílt a világ, tágra nyíltak a kapuk. A kirajzás­­ a kötetben megszólaltatottak és utódaik példája, valamint a mindennapok tapasztalása révén is látható - tovább folytatódik. Megállíthatatlanul? Máriás József Látogasson el a Magyar Napló webáruházába, ahol kedvezményes áron vásárolhatja meg kiadványainkat: Vers • Próza • Dráma • A Magyar Irodalom Zsebkönyvtára Nyitott Műhely albumsorozat • Mesekönyvek • Németh László irodalomtörténete • Ismeretterjesztő könyvek Műfordítások • Művészeti albumok • Szociográfia • Irodalomtörténet, tanulmány, esszé • Antológiák ► www.magyarnaplo.hu 2019. június MAGYA1 NAPL< 69

Next