Magyar Nemzet, 1899. október (18. évfolyam, 271-301. szám)

1899-10-01 / 271. szám

ő a legutóbbi ülésén felszólalt, Gyulai ellen fog­lalt állást, de el kell ismernie, hogy alapjában véve tulajdonképpen most is igaza volt Gyulai­nak, mert az alapszabályok kitiltják a társa­ságból a politikát. Ámbár ez talán még­sem politika. * Duse a Népszínházban. A nagy olasz tragika, Duse Eleonora vendégszerepelni fog a Népszínház­ban. Október hó 26-án lép föl először a Kaméliás hölgyben. Négy egymást követő estén még a következő darabokban lép föl­­. Otthon, Georgette, Vasgyáron és vagy klasszikus szerepben, vagy Antigonéban egy Antonius és Cleopatrában. Ez lesz Dusénak első klasszikus szerepe, melyet nálunk bemutat. Hír szerint van Duse társu­latában egy kiváló férfi-színész is, ki méltó part­nere a nagy olasz színésznőnek. * Mihályi Béla kalandjai. Ily czímen folyóirat indult meg Mihályi Imre szerkesztésében. A folyóirat közli Mihályi Bélának, a franczia Légion étrangére-ben szol­gált magyar embernek kalandjait. 100 fejezetben 1500 illusztráczióval jelenik meg a folyóirat. Egy-egy füzet 25 krajczár. * A Városligeti színkörben holnap két előadás lesz. Délután 1/­14 órakor az »Ezer egy éj« látvá­nyos tündérrege, este 7 órakor pedig a »Vasgyáros« kerül színre. * A pozsonyi színház megnyitása. A pozsonyi szín­ház új korszaka ma este kezdődik meg. Ma nyitja meg az évadot Belle Iván felemás társulata, mely­ben azonban a magyar elem a túlnyomó. Megelőzi az előadást Belle Ivánnak Fészekrakás czimü költe­ménye, melyet Beregi Oszkár szaval el. Majd a zenekar Tombor Aladár karnagy vezetésével előadja a Hunyadi László nyitányát, azután pedig az egész személyzet elénekli a Himnuszt. Végre az Ember tragédiája nagy, még pedig a gróf Esterházy Miklós készíttette, fényes díszletekkel és jelmezekkel. Ádámot Beregi, Évát Hettyey Aranka, Luczifert pedig ifj. Polgár Károly játs­sza benne. Ilyenformán a meg­nyitó este mindenképpen fényesnek ígérkezik. Fődolog persze, hogy a pozsonyiak pártfogásukba vegyék Rellének egészben véve dicséretreméltó törekvését. ♦Külföldi irodalom. A modern külföldi irodalom iránti érdeklődés a nagy magyar olvasóközönség körében is élénken kifejlődött. Kötelességünknek véljük, hogy ezt is szolgáljuk, s hetenkint a múlt hét nevezetesebb könyv­­jelenségeinek bibliográfiáját közölni fogjuk. Schaffer, Die Frau in der Venezianischen Kunst 6 frt — kr. Gyp, Les femmes du colonel 2 » 10 » Karemine, George Sand sa vie et ses seuvres 2 vols 9 frt — kr. Tetzmer, Der oesterreichische Kaisertitel, das unga­rische Staatsrecht und die ungarische Journalistik 2 frt 50 kr. Sammlung ausgewählter Briefe an Michelangelo Buonarotti, herausgegeben von Frey 7 frt 20 kr. Künstler Monografien (41-dik kötet) Klinger 2 frt 40 kr. Haeckel, Das Welträthsel 4 » 80 » Hoole-Neufeld, Das Traink­en zum Sport 1 » 20 » Nicolaides, Macedonien 2 » 88 » Dale, The history of the Belvoir hunt 15 » 12 » Kapható Katz G. könyvkereskedésében, Budapest, Dorottya­ utcza 5. sz. a. * Segantini meghalt. A bécsi »Szeczesszio« tavalyi kiállításán a legnagyobb feltűnést kel­tette a disznópásztorból lett modern festőművész­nek, Segantininek külön kiállítása. Élete valóságos regény, mely az egyszerű alpesi pásztorfiút, a fényes nagyváros művészi akadémiáján át visszavezette a malojai havasok­hoz. A nagysz­emű, átszellemült tekintetű, krisz­tusi vonásaival megkapóan szép fiatal művészt egy veneziai műbarát fedezte fel, taníttatta ki, de a pásztorfiú nem érezte magát jól a nagy világban, a­mi előtte tele volt merő hazugsággal, pedig micsoda sikerei lehettek volna a római szalo­nokban! Nem, Segantini a művészetnek akart élni, a művészetnek egészen, a természet ölén. Letelepedett tehát a Chiavennába vezető úton, az Alpesek lábánál; soha se­m volt se Firenzében, se Parisban, se Rómában; nem másolta sokáig a nagy mestereket, hanem kikereste azt, a­mi szí­véhez legközelebb állott, az alpesi pásztort, a gödölyöket, kecskéket és a nagy, tiszta levegőt. Ott élt és ott halt meg. Tamadeoből jött a haláláról szóló távirat is. Fönn, a hegyek közt levő műtermében, az alpesi vityillóban, munka közben érte a halál. Akkor is az alpesi hegyi levegőnek csodálatosan tiszta, izzóan fényes színeit leste, azzal az áhítattal, mely műveiből is felénk árad. A legcsodásabb panoráma az, mely hegy­tetőn épült kis sátorából feléje tárult. És ezt a csodás természetet tanulmányozta folytonos szen­vedelemmel. Képei csupa természetstádiumok, a hegyi pásztorok életéből vett részletek, sajátos technikával. Egyszerűség és közvetlenség az, a­mi e képeket jellemzi, intim egybeolvadás a művész és modelljével, meleg szeretet és áradozó lelkesedés a körülötte élő természet s annak cso­dásan változatos színei iránt. Hogy ezt a hangula­tot és ezt az örökké változó színskálát kifejezhesse: nagy, durva tónusokban nem egymásra, hanem egymás mellé rakott apró színpontokkal kereste a hatást, mely a kép intimitásának átérzésével, egyszerre, váratlanul ébred fel a szemlélésben, a­kit a technika szokatlansága az első pillanatra talán visszadöbbentett. De minél mélyebben figyeltük meg képeit, ezeket a csodás alpesi tájakat, annál jobban olvadtak össze az ecsetfejjel a vastagon felrakott festékbe rajzolt vonalak s az egymás mellé csa­pott színpontok. Egyik leghatásosabb képe a fehér párnákon alvó szőke női feje, feleségének édesen szendergő képe, melyen az aranysárga hajhullá­mokra élesen rátűztek a napsugarak; valóban aranysárga volt e baj, mert Segantini arany­­porral festette rá a fényt. Jól tudta azt Segantini, hogy nem tartoz­ván a divatos technika üres mesterkedői közé, egész élete harczból fog állani kora ízlésével. De lelkének meggyőződését nem áldozta fel. Hanem a természet megfigyelésének szentelve életét, folyton leste a nagy titkot, egybeolvadt érzésben a körülötte élő természettel s annak legfinomabb árnyalait is visszaadta. Legutóbb egy hatalmas triptypleonon dol­gozott: Élet, Természet, Halál, Fönn a hegyen, az ő csőszkunyhójában festett, a természet leg­közvetlenebb közelében, szabad ég alatt. Azok, a­kik látták őt műtermében, elragadtatással be­szélnek e képek hatásáról, melyet a napsugaras szabad ég alatt gyakorolnak. Durva technikája itt megfinomul. Telve van erővel, hatalommal. Színei oly üdék és igazak, hogy nem venni észre a határt a kép és a természet között. Az ég és a felhők izzása hatalmas erővel van képein ki­fejezve. Művei éjjel-nappal kicsiny csőszkunyhójá­ban maradnak. Senki sem tudja, hogy ez a vityilló tulajdonképpen a legnagyobb művészek egyiké­nek műterme. Csak a disznópásztorok. Azok pedig­­ szent tisztelettel beszélnek róla. Éjjel érkezett táviratunk jelenti, hogy a negyvenéves erős férfi hirtelen meghalt Pont- Resinában. A hideg és szeles időben, mely most az Alpeseken uralkodik, meghű­tötte magát és olyan lázba esett, hogy lehetetlen volt csősz­­kunyhójából lakására szállítani. Az orvos ott maradt mellette, de megmenteni nem tudta. Benne a modern olasz művészet egyik leg­kitűnőbb művészét veszítette el. Mich­etti­vel és Tito-val ők hárman képviselték a mai olasz művészetet. * A filharmóniai hangversenyek. Az ez idei 10. filharmóniai hangversenyen a társaság állandó kar­nagyán, Erkel Sándor főzeneigazgatón kívül még néhány vendégkarnagy is vezényel. Mint az előző években, úgy az idén is Bidder János jelenik meg ismét filharmonikusaink élén, továbbá Dvorák Antal zeneszerző, Wagner Szigfrid, Fischer Ferencz bajor kir. udv. karnagy és Auer Lipót, Szentpéterváron élő hazánkfia váltakoznak majd a dirigensemelvé­­nyen. Bérelni lehet kizárólag Méry B. zeneműkeres­­kedésében (Dorottya­ utcza 7.) * Színház Kőbányán. Fekete József, a Ma­gyar Színház karmestere kérvényt adott be a fővároshoz a kőbányai nagy sorházban nyitandó színház engedélyezése iránt. Feketének már az előtt is volt társulata Kőbányán, de most úgy látszik, állandóan ott akar letelepedni. A fővá­rostól a szinháznyitási kérvényt a rendőrséghez helyezték át. MAGYAR NEMZET, 1899. október 1. TUDOMÁNY és IRODALOM. Budapest, október 1. * A Hét Kiss József lapja ide s­tova huszadik kö­tetét fejezi be. Azok a formák, az az irány, az a szel­lem, melyet A szét tíz esztendeje maga elé tűzött s miden egyes számában megragyogtat, ma már széltiben hosszában követőket és utánzókat teremtett, a nélkül, mint az rendszerint megtörténik, hogy a formát a meg­felelő tartalom töltötte volna ki. A Hét nem is neheztel érte, hogy annyi az utánzója, sőt jól esik neki, látván, hogy iránya oly népszerűvé és annyira keresetté lett. Ez az irány a szellemet, a tudást, a gondolkodást, az aktuá­lis társadalmi és politikai konzekvenc­iák kifejtését je­lenti, mindezt könnyű, finom, de tartalmas formában, a mellett a szépirodalomnak és költészetnek is tág teret biztosítván. Ehhez a kerethez legjelesebb íróink írják a képet. Kiss Józsefen, a koszorús költőn kívül Tóth Béla, Kóbor Tamás, Ambrus Zoltán, Ignotus, Heltai Jenő, Papp Dániel, Lövik Károly, Osváth Ernő, Szöllősy Zsigmond stb. A Hét belső munkatársai, a­kiken kívül azonban, úgy­szólván az egész magyar irodalom java erői összeköttetésben vannak a neves hetilappal. Ennek köszönheti A Hét egyrészt nagy népszerűségét, másrészt azt a fontos jelentőséget, melyet minden politikai, iro­dalmi és művészeti dologban minden szava jelent. A Hét kiadóhivatala (VII., Alsó-erdősor 3.) kivonatra szívesen küld mutatványszámot. Előfizetési dija félévre 5 forint. * Mariette. Ez év november havában Martos Ferencznek Mariette czimű regénye kerül a könyv­­piaczra. A könyv díszes kiállításban, 12—14 ívnyi tartalommal jelenik meg. Ára fűzve 1 frt 30 kr., kötve 2 frt. A kiadó Singer és Wolfner czég kéri azokat, a­kik előfizetnek, hogy az előfizetési pénzt, a megrendelők pedig névaláírásaikat legkésőbb novem­ber hó elsejéig a szerző czímére (Budapest, Erzsé­­bet­ körút, New-York palota) szíveskedjenek elküldeni. Gyűjtőknek tíz előfizető után egy tiszteletpéldány jár. Magyar Nemzet: 1899. október hó 1-ével előfizetést nyitunk a Magyar Nemzet naponta este 6 órakor megjelenő politikai napilapra. Előfizetési árak: Kérjük azokat a t. ez. előfizetőket, a­kik­nek az előfizetésük a Nemzet-re vagy a Magyar Újság-ra szeptember hó végével lejárt, hogy azt a Magyar Nemzet­re a pontos szétküldés ér­dekében minél előbb megújítani szíveskedjenek. A Magyar Nemzet előfizetői díjtalanul kapják a Magyar Nemzet Naptárát karácsonyi ajándékul. Ez a naptár díszes kiállításával, a legkitűnőbb magyar írók műveivel, számos gyö­nyörű illusztráczióval és igen bő tartalmával a hazai naptárirodalom legszebb terméke lesz. A Magyar Nemzet előfizetői­­ továbbá kedvez­ményes áron rendelhetik meg a Wohl Janka szerkesztésében havonkint kétszer megjelenő Franczia Divatlap­ ot, melynek előfizetési ára negyedévre 90 kr. A Magyar Nemzet előfizetői részére csak 75 kr. A Franczia Divatlap, rend­kívüli olcsóságától eltekintve, abban is egyetlen a hazai divatlapok között, hogy divatképei három nagy oldalon végig színesek." A Magyar Nemzet még abban a páratlan­­ kedvezményben is részesíti előfizetőit, hogy a hazai és világirodalom száz kiváló művét a bolti ár egy­negyed részéért bocsátja rendelke­zésükre. E könyvek jegyzékét lapunk mai szá­mának hirdetési rovatában találja az olvasó. Az­­ előfizetési összeg a Magyar Nemzet kiadóhivatalához, Budapest, VII. Kerepesi­ ut 54. sz. küldendő. Athenaeum irodalmi és nyomdai r. i. kiadótulajdonos, Egy hóra...__... — ... 1 forint. Negyedévre ...___ 3 „ Félévre .................. ... 6 „• Egész évre... _____ ~ 12 „ ÚJDONSÁGOK. Budapest, szeptember 30. — Az első szám. A Magiyar Nemzet ez első szá­mával mutatkozik be az olvasóközönségnek, a­melyet szolgálni kíván. Mit akarunk és ezt miként akarjuk elérni, elmondja a lap első czikkje. Ez első szám nem készült csalogató mintának, hanem kezdete a Programm beváltásának. Az olvasóra bízzuk, hogy alkossa meg róla a maga véleményét. Szólva e szám tartalmáról, természetesen első helyen kell felemlíte­nünk Jókai Mórnak — a nemzet koszorús poétájá­nak, lapunk főszerkesztőjének — ma meginduló czikk­­sorozatát. Elég annyit mondanunk róla, hogy Jókai Mór írta és­­ Jókairól szól. Regényünk, melynek közlését megkezdjük, Marcell P­évosznak, a francziák kétségtelenül elsőrangú írójának legújabb, még könyv­alakban meg nem jelent műve. Rendkívül finom lé­lektani elemzés, izgatóan érdekes mese és gaz­dag, erőteljes stílus ad nagy értéket ennek a re­génynek, a­melynek hősnőjében Fridában a modern feminin mozgalom egyik legérdekesebb típusát rajzolja a szerző. Ugyancsak ebben a számunkban kezdjük meg Társadalmunk czímű mellékletünkön, a középosztály érdekében meginduló akc­iónkat, mely a nem vagyonos, intelligens embe­rek létkérdését fejtegetve, azok megélhetési viszo­nyának javítását sürgeti és útjait kijelöli. A tárcza-

Next