Magyar Nemzet, 1899. október (18. évfolyam, 271-301. szám)

1899-10-25 / 295. szám

8 MAGYAR NEMZET, 1899. október 25. Fél tizenkét órakor a verifikáló bizottság be­fejezvén működését, a közgyűlés tisztikarának meg­választása következett. Már az elnökválasztásnál he­ves szóvita támadt. Az egyik és nagyobb rész Páz­mándy Dénes mellett volt, míg a kisebb rész Páz­­mándy ellen foglalt állást. Komor Gyula, Gyöngyi Izsó és többek felszólalása után ismét Komor szólal fel és Bátkay Lászlót ajánlja. Végre a többség nagy lelkesedés közben Pázmándy Dénest választotta meg elnöknek. Alelnökök egyhangúlag Somogyi Károly és Tiszai Dezső, jegyzők Zsetényi Elemér és Vidor Dezső lettek. Pázmándy elfoglalván az elnöki széket kijelenti, hogy a tulaj­donképeni tárgypont megkezdése előtt egy miniszteri leirat értelmében az igazgatótanácsba a póttagok választassanak meg. A szavazatszedő bi­zottság tagjaiul ajánlja Pintér Imrét Janovics Je­nőt és Slimfi Imrét. Közben Ditrói Mórnak a tanácsosi állásról való lemondásával foglalkoztak. Többen szóltak hozzá, míg az elnök kimondta, hogy miután Ditrói lemon­dását írásban nem adta be, a közgyűlés erre vonat­kozólag határozatot nem hozhat. A póttagok megválasztása holnap fog meg­történni. Ezek után tértek csak át a tulajdonképpeni tárgyra. Elsőnek Breznay Géza szólalt fel, a­ki in­dítványozza, hogy a mai ülésből egy bizottság kül­dessék ki, mely a vidéki színészet művészi életének előmozdítását czélzó javaslatokat dolgozzon ki, pótló­lag az alapszabályokhoz. A javaslatot általánosság­ban pártolják, s elfogadják, és kiküldik Breznay Gézát, Márkus Józsefet, Halasi Bélát, Janovics Jenőt és Tiszai Dezsőt hogy legkésőbb holnapután, csütörtö­kön kész indítványnyal lépjenek a közgyűlés elé. * Eltek az Operaházból. Larizza még egyre re­kedt, a két derék magyar tenorista, Arányi és Ker­tész alig győzik már a rájuk nehezedő terhet, de még a műsor is csupa olyan operából van össze­válogatva, a­mely lehető kis munkát adjon a teno­ristáknak. — mindez arra késztette az igazgatósá­got, hogy komolyan neki adja magát a tenorista­­keresésnek. E hó 26-án be is mutatkozik már egy ilyen külföldi tenorista, Alberti Werner, a­kinek Berlinben jó a neve s a­ki legutóbb olaszországi körúton ért szép sikereket. Már a tavaszszal folyt vele a tárgyalás, sőt Alberti le is érkezett már a fővárosba, hogy megkezdje vendégszereplését, de műsora megállapítása körül olyan nehézségek merül­tek föl, hogy a tárgyalást meg kellett szakítani. Csütörtöki első fellépése alkalmával a Troubadour franzicoját énekli igen jó társaságban, Lima gró­fot ugyanis Takács, Leonórát Perony Irén, Azucenát pedig Semsey Mariska énekli. Lesz a héten különben más vendége is az Operának. Peroni Mária svéd koloratúra-énekesnő, a­ki a napokban érkezett meg a fővárosba egyenesen Tipsalából. Első fellépése szombaton lesz Gounod­­omeo és Juliá­jában. Még egy személyi ügyről kell beszámolnunk végezetül. Blatterbauer Gizella, a bájos koloratúra énekesnő egészségi állapota csak nem akar jobbra fordulni, ugyannyira, hogy nem lehetetlen, az idén föl se léphet már majd. Szerepkörét Szilágyiné Bárdossy Ilona tölti be, a­kit a közönség rohamos gyorsasággal visszafogadott régi szeretetébe.­­ Az idei évadra tervezett újdon­ságok sora ismét megbővült. Bohnert József, fő­városi zenetanár, a kinek keze alól egész muzsikus­­nemzedék került már ki, Csempészek czimü kétfel­­vonásos operát irt s benyújtotta az Opera igazgató­ságának, mely azt előadásra el is fogadta már. Ha közbe nem esik semmi, január elején bemutatásra is kerül már. Balinert különben olasz származású, de a két évtized, a­mit Budapesten eltöltött, lélek­ben magyarrá tette őt is. Zeneszerzéssel régebb ideje foglalkozik már s itt egyebek között egy víg operát és egy nagy balletet is. * Asszonyok. Ez a czíme Thúry Zoltán új darab­jának, melyet a Nemzeti Színház előadásra már el­fogadott. * A daemon. Rubinstein fantasztikus operája, a Daemon, tegnap került bemutatóra a bécsi udvari operában, de valami nagy lelkesedéssel éppen nem fogadta a közönség. Az előadást Mahler igazgató ta­nította be és vezette s az a legtökéletesebb volt, a­mi taps felhangzott javarészt ennek szólt. Kivált­képpen tetszett Boichmann a czímszerepben és Mil­denburg kisasszony Tamara szerepében. * Sarah Bernhardt Fiuméban. Mint lapunknak Fiuméból írják, tegnap este tartotta meg Sarah Bernhardt egyetlen előadását: »La dame aux Camé­­lias«-t. A meglehetősen nagy és elegáns színház minden zugát megtöltötte a közönség.­­ A nagy mű­vésznőt első megjelenésekor lelkesült és hosszantartó taps fogadta; többször nyílt színen megtapsolták s a közönség részéről a harmadik felvonás nagy jele­nete után óriási virágkoszorut , nyújtottak fel neki. A lelkesültség mindvégig igen nagy volt s az ötödik felvonás végével a művésznőt hatszor hívták a lám­pák elé. Sarah Bernhardt az előadás végével azon­nal csomagoltatott s éjfél után társulatával együtt a külön megrendelt »Liburnia« hajóra szállt, melylyel Velenczébe utazott, a hol ma este a »Kaméliás hölgy«-ben, holnap pedig »Tesca«-ban lép föl. * Blumenthal és Kadelburg köszönete. A »Mozgó fényképek« és »Az Arany Kakas« szerzői, Blumen­thal Oszkár és Kadelburg Gusztáv, a következő leve­let intézték a Vígszínház igazgatóságához: Berlin, 1899. október 21. Igen tisztelt Urak! Berlinbe visszatérve, szívből fakadó szükségét érezzük annak, hogy legmelegebb és legőszintébb köszönetünket fejezzük ki Önöknek, nemcsak a vendégszerető fogadtatásért, a­melyben bennünket részesítettek, hanem azokért a kellemes benyo­másokért is, a­melyeket a »Mozgó fényképek« és »Az Arany Kakas« czímű bohózataink előadásaival nyújtottak nekünk. Sikerült Önöknek a Vígszínház­ban kitűnő művészek ensemble-ját megalkotni, a­kik ritka odaadással és a legelőkelőbb színészi ízléssel juttatják érvényre szerepeiket és ha lehetővé vált Önökre nézve, hogy ama két darabunknak olyan tág teret adhattak a játékrendjükben és ezzel oly nagy sikert osztó közönséget hódítottak, úgy ezeket az annyira megtisztelő sikereket annak a művészgárdának köszönjük, a­mely a szerepei­ben fekvő hatásokat teljesen kiaknázta és részben még fokozta is. Szerencsét kívánok Önöknek ehhez az annyira kitűnő vígjátéki ensemble-hoz és szí­vesen kérjük, fejezzék ki legmelegebb köszönetün­ket műveink valamennyi személyesítőinek és szín­házuk műveit igazgatójának, a­ki annyi gonddal és szeretettel juttata kifejezésre az megérzékítendő hatás összes szezonikus részleteit. Reméljük, hogy ezt a hálánkat »Als ich wiederkam« czimü új darabunk előadásánál személyesen fogjuk ismétel­hetni. Őszinte nagyrabecsüléssel és rokonszenvvel híveik Dr. Blumenthal Oszkár s. k. Kadelburg Gusztáv s. k.* Hangverseny. Az idei magánhangversenyek sorozatát Laidlaw Anna szentpétervári zongora­művésznő kezdi meg estélyével, a­melyet Recht Sán­dor hegedűművész közreműködésével hétfőn, novem­ber 13-án tart meg a Royal-szálló termében. Laidlaw Berlinben a múlt télen nagy sikerrel hangverseny­zett. Jegyek mai naptól kezdve kaphatók Méry Béla zeneműkereskedésében, Dorottya­ utcza 7. szám. * Többsincs királyfi. A Vígszínházban deczember havában nagy sikert igérő újdonság kerül színre. Benedek Elek — a kitűnő meseíró — »Többsincs királyfi« czímmel mesedarabot irt, melyet tegnap be is mutatott a Vígszínház igazgatóságának, a­hol azt nagy tetszéssel fogadták. A színdarab magyar nép­mese motívumokon épült a népmese alakjaival, de teljesen eredeti invenczióval készült kompozíc­ió. A székely menyecske a hőse, a­ki az egész darabot vezeti és tele van érdekes látványosságokkal s a­mennyiben a főhősnő szerepét Blaha Lujza is el­­játszaná, székely népdalokat is felölel. KÖZOKTATÁS. Budapest, október 24. V ü. tanár a konzulsági akadémián. A császári és királyi ház és a külügyek közös minisztériuma dr. Stokka Tankréd fogalmazót a cs. és kir. házi, udvari és állami levéltárnál a magyar nyelv rend­kívüli tanárává nevezte ki a cs. és kir. konzulsági akadémiához. *** Felekezeti középiskolák ellenőrzése. A vallás-és közoktatásügyi miniszter, az 1883. évi XXX. törvényczikk alapján, a felekezeti középiskolák meg­látogatásával s azokban az állami főfelügyelet gya­­korlásával az 1899—1900-ik tanévre a következőket bízta meg: a dunamelléki ev. ref. egyházkerület főhatósága alá tartozó budapesti főgimnáziumra nézve dr. Erő­di Béla Budapest fő- és székvárosi tankerületi főigaz­gatót, a nagykőrösi, kecskeméti és halasi főgimná­ziumokra és a kún­szentmiklósi algimnáziumra nézve Francsics Norbert budapest-vidéki tankerületi főigaz­gatót, a gyönki algimnáziumra nézve Spitkó Lajos székesfehérvári tankerületi főigazgatót, a dunántúli ev. ref. egyházkerület főhatósága alá tartozó pápai főgimnáziumra nézve dr. Németh Antal győri tankerületi főigazgatót, a csurgói főgimnáziumra nézve Spitkó Lajos székesfehérvári tankerületi fő­igazgatót , a tiszáninneni ev. ref. egyházkerület főhatósága alá tartozó miskolczi és sárospataki főgimnáziumokra nézve Géresi Kálmán debreczeni tankerületi főigaz­gatót ; a tiszántúli ev. ref. egyházkerület főhatósága alá tartozó debreczeni, mezőtúri, kisújszállási és hód­mezővásárhelyi főgimnáziumokra, valamint a hajdú­böszörményi, karczagi és hajdu­nánási gimnáziumokra nézve Géresi Kálmán debreczeni tankerületi főigaz­gatót, a békésire nézve Nátafalussy Kornél nagyvá­radi tankerületi főigazgatót, a szatmári és márama­­ros-szigeti főgimnáziumokra nézve pedig Szieber Ede kassai tankerületi főigazgatót, az erdélyrészi ev. ref. egyházkerület főhatósága alá tartozó kolozsvári, marosvásárhelyi, nagyenyedi, székely-udvarhelyi és zilahi főgimnáziumokra nézve Kuncz Elek kolozsvári tankerületi főigazgatót, a sepsi-szent-györgyi és szászvárosi főgimnáziumokra nézve pedig Eliseher József nagyszebeni tankerületi főigazgatót, a bányai ág. Mtv. ev. egyházkerület főhatósága alá tartozó budapesti főgimnáziumra nézve dr. Erődi Béla, Budapest fő- és székvárosi tankerületi főigaz­gatót, az aszódi algimnáziumra nézve Francsics Nor­bert budapest-vidéki tankerületi főigazgatót, a besz­­terczebányai algimnáziumra nézve Dunay Ferencz beszterczebányai tankerületi főigazgatót, a szarvasi főgimnáziumra nézve Géresi Kálmán, debreczenii tan­kerületi főigazgatót, végül a csabai gimnáziumra nézve Nátafalussy Kornél nagyváradi tankerületi főigazgatót; a tiszai ág. Mtv. ev. egyházkerület főhatósága alá tartozó késmárki, szepesiglói, rimaszombati és rozsnyói főgimnáziumokra nézve Dunay Ferencz beszterczebányai tankerületi főigazgatót, az eperjesi főgimnáziumra nézve Szieber Ede kassai tankerületi főigazgatót, a nyíregyházi főgimnáziumra nézve Gé­resi Kálmán debreczeni tankerületi főigazgatót; a dundninneni ág. Mtv. ev. egyházkerület főható­sága alá tartozó pozsonyi főgimnáziumra nézve Pirchala Imre pozsonyi tankerületi főigazgatót s a selmeczbányai főgimnáziumra nézve Dunay Ferencz beszterczebányai tankerületi főigazgatót; a dunántúli ág. Mtv. ev. egyházkerület főható­sága alá tartozó soproni főgimnáziumra és a felső­lövői gimnáziumra és alreáliskolára nézve dr. Né­meth Antal győri tankerületi főigazgatót, a bonyhádi algimnáziumra nézve pedig Spitkó Lajos '"♦éke*­­fehérvári tankerületi főigazgatót, az erdélyrészi ág. Mtv. ev. egyházkerület főható­sága alá tartozó beszterczei és szászrégeni gimná­ziumokra nézve Kuncz Elek kolozsvári tankerületi főigazgatót, a brassói, medgyesi, nagyszebeni, seges­vári, szászsebesi gimnáziumokra, úgyszintén a nagy­szebeni és brassói reáliskolákra nézve Eliseber Jó­zsef nagyszebeni tankerületi főigazgatót; az unitárius püspök főhatósága alá tartartozó kolozsvári és székelykereszturi gimnáziumokra nézve Kuncz Elek kolozsvári tankerületi főigazgatót; a görögkeleti román metropolita érsek főható­sága alá tartozó brassói és brádi gimnáziumokra s a brassói alreáliskolára nézve Eliseher, József nagysze­­beni tankerületi főigazgatót; a görögkeleti szerb pátriárka főhatósága alá tartozó újvidéki főgimnáziumra nézve dr. Margalits Ede budapesti egyetemi nyilvános rendes tanárt.

Next