Magyar Nemzet, 1899. december (18. évfolyam, 332-361. szám)
1899-12-01 / 332. szám
1899. deczember 1. MAGYAR NEMZET, a hamisított érmekkel való eljárás tárgyában. Ha valaki az állami pénztáraknál, vagy hivataloknál olyan magyar, vagy ausztriai veretű érmekkel akar fizetni, amelyekről az a gyanú merül fel, hogy azok hamisítványok, ezeket le kell foglalni, a féllel pedig azonnal jegyzőkönyvet kell felvétetni. A lefoglalt pénzt elküldik a kömöczbányai pénzverő-hivatalnak. Ha pedig az érempénz ausztriai veretű, a bécsi cs. kir. főpénzverő-hivatalnak kell megküldeni. Ha a pénzverő-hivatali vizsgálatból kitűnik, hogy az érem hamis, a felvett jegyzőkönyvet, a pénzverő hivatal lesetjét a hamisítvány csatolása mellett átteszik a büntető-birósághoz. A hamisított érmeket az államkincstárba szállítják s azok netaláni belértékéért semmiféle megtérítés nem jár. ntgorgsaac Különben is a gyermek nem szívesen forgatta a könyveket, hanem csak akkor volt boldog, ha valamelyik kis szerephez jutott: a színpadra léphetett. Rajongó szeretettel csüngött szülein, sok keserves könyeket hullatott, mikor látta, hogy olykor esténkint még a száraz kenyér is hiányzik az asztalról. Minden módot kigondolt, hogy szüleinek segélyére lehessen. Titokban partitúrákat adott ki, s mikor néhány garast összekuporgatott, vidáman adta anyjának. — Itt van, apuskám! Most talán valami meleg ételre is telik! A viszonyok mind rosszabbak lettek, s Lortzing abbahagyva tanulmányait, maga is kénytelen volt mint színész megkeresni kenyerét. Mint fiatal szerelmes lép fel, majd tenor-szerepeket is énekel. A sors ideoda veti. A trap végigjárja az összes kisebb városokat. Aachenben felismeri Lorszing tehetségét a kölni színház igazgatója, Ringelhardt. Magához veszi őt szüleivel együtt, s mindent megtesz, hogy Lortzing nyugodtan dolgozhassék. Ezek voltak legboldogabb napjai. Az érzések szunnyadoztak lelkében, a gondolatok rajzottak fejében s csak alig várta a pillanatot, hogy papírra rögzítse őket. Nagy lelkesedéssel lát a munkának. Gyors egymásutánban írja az egyházi dalokat, de csakhamar észreveszi, hogy e dalok talentumának sehogy sem felelnek meg. Akkortájban (1831-ben) az egész világ rajongó érdeklődéssel követte a lengyelek szabadságharczát. Mindenki lelkesedett a kis nemzetért, mely hősies bátorsággal felvette a küzdelmet a hatalmas Oroszország ellen. Lortzing ügyes módon felhasználta ezt az osztatlan rokonszenvet s egy kis egyfelvonásos operát irt, melynek tárgyát a lengyel szabadságharcz egyik epizódjából merítette. »A legyel és gyermeke« volt a czime s mikor 1833. január 4-én bemutatóra került, Lortzing ezt irta apjának: »Soha annyi könyet nem láttam, mint e kis darab előadásánál. S irt a színházban mindenki. S mikor a meghatottság kissé elmúlt,kitört a lelkesedés. Tomboltak, tapsoltak s én alig győztem megköszönni az elismerést«. A rendkívüli siker természetesen nagyban hozzájárult ahhoz, hogy alkotókedvét növelje. A színházi elfoglaltsága daczára maradt annyi érkezése, hogy a múzsának is áldozhasson. A kisebb, egy- vagy kétfelvonásos operák gyors egymásutánban követik egymást s mindegyik tetszik a közönségnek. Az önérzet mindjobban dagasztja Lortzing kebelét; érzi, tudja, hogy valami nagyobb mű alkotására van hivatva. Szövegkönyv után néz s jónak találja, hogy ismét a lengyelek életéből merítse tárgyát. Rövid idő alatt megírja a »Czár és ácsmester« czímű operáját. A legszebb s legértékesebb művét. Az az őszinte friss humor, mely Lortzing egyéniségét jellemzi, hatalmas, széles mederben buzog végig az operán. Nemcsak Németországban, de a külföldön is mindenütt a legnagyobb elragadtatással fogadják az operát. Még Oroszországban is előadják. De itt a czárból a czenzúra német nagyherczeget formált. Mennél jobban növekedett Lortzing, annál inkább növekedtek anyagi gondjai is. Az operái, a nagy siker daczára, alig jövedelmeztek valamit; a nagyobb színházak 60—70 tallért, a kisebbek 25—30-at fizettek az előadási jogért, így Lortzingnak ugyancsak meggyűlt a baja, hogy nagy családját és szüleit eltartsa. Daczára annak, hogy Lipcsében magasztalják, kezébe ragadja a vándorbotot s megy mindenhová dirigálni, tanítani, csakhogy keressen. Mennyit dol.....................................................................1ugozott, fáradozott, azt könnyű elképzelni. Ez czigányélet azonban még mindig nem lohasztotta alkotóerejét. »A vadorzó«, »Undine«, »A fegyverkovács« ezekből a vándorévekből valók. A negyvennyolczas forradalmi évek azonban még ezt a szomorú helyzetet is rosszakká tették. A színházi élet teljesen pangott s a legtöbb színház a tönk szélén állott. Ekkor Lortzing a hamburgi színháznál volt. A kiadásokat, ahol csak lehetett összevonták s egy szép napon Lortzing szerződését is felbontották. Nem is kapott többé ilyent. »Színházba nem járok — írja ekkor egyik barátjának — de az emberek, kikkel találkozom, még mindig szánakozva néznek reám, mintha azt mondanák: »Szegény ördög, még mindig szerződés nélkül?« A zenekar tagjai s a többi emberek, kik eddig »karmester urnak« szólítottak, most zavarba jönnek, ha köszöntöm őket, s azt felelik: Ad jó napot... izé úr!... Hisz a karmesteri czim már nem illet engem!» Ez időtől fogva rohamosan hanyatlik Lortzing pályája. Tengődik, vállalkozik, próbálkozik siker nélkül. Végre az ivásban keres enyhülést és feledést. Egészsége erősen megromlik s gyakorta panaszkodik fejfájásról, vértolulásról. 1851 január hó 20-án este holtfáradtan tér haza. Egész nap munka után nézett eredménytelenül. Szomorúan elkölti vacsoráját övéivel s korán lefekszik. Reggel hét órakor halva találják ágyában. Mélyen érző, igaz költő-ember volt. Nem méltányolták eléggé életében, most, halála után emelik számára a priedesztált.Igazi költő-sors. Míg élt, éhezett, nyomorgott, halála után nemzeti hőssé avatják. Mi haszna van már a szegénynek belőle? A közös költségvetés. Budapest, november 30. A közös miniszterek előterjesztése az 1900. évi költségelőirányzatról, szerkezetére nézve lényegében hasonló az 1899. évi előirányzathoz, azzal a különbséggel, hogy az 1900. évi előirányzat már koronaértékben van összeállítva. Ennélfogva az aranyérték-különbözet az arányban tényleg befolyó határvámjövedék-többletnél és ebből kifolyólag az egyes szükségleti és fedezeti tételeknél mutatkozó aranyérték-különbözet ezentúl a közösügyi költségvetésben is előirányzandó volt. Az előirányzatban kimutatott 1900. évi szükségleten kívül külön előterjesztések útján többrendbeli póthitel vétetik igénybe, mégpedig: a külügyminisztérium részéről két-két póthitel az 1899. évi rendes és rendkívüli szükséglethez, továbbá a hadügyminisztérium részéről a haditengerészet javára többrendbeli póthitel az 1898. évi rendes, valamint két póthitel az 1899. évi rendes szükséglethez. Egyúttal külön előterjesztések utján hitelek felhasználási és elszámolási határidejének kiterjesztése kérelmeztetik és pedig: a külügyminisztérium részéről, egy az 1897.. évi rendkívüli szükséglethez engedélyezett póthitelre nézve, továbbá a hadügyminisztérium részéről az 1897. évi zárszámadás, tanúsága szerint a hadsereg 1896. évi rendkívüli szükségleténél fenmaradt hitelmaradványokra, továbbá egy a hadsereg 1897. és többrendbeli a hadsereg 1898. évi rendkívüli szükségletéhez engedélyezett hitelre nézve. A költségvetéssel együtt a közös pénzügyminisztérium külön előterjesztése utján az osztrák-magyar monarchia közös kiadásainak és bevételeinek 1897. évi zárszámadása is előterjesztetik. Az előirányzat végösszegeit összehasonlítva a tavalyi előirányzattal, azt látjuk, hogy az 1900. évre a fedezetek levonása után marad járulékok által fedezendő összes szükséglet 212,397.412 korona. A tavalyi hasonló szükséglet 107.238.852 frt volt. Az alábbiakban ismertetjük a közös költségelőirányzat és a zárszámadások főbb tételeit : I. Az 1900. évi előirányzat. Kiadások rendes rendkívüli összesen Korona Szükséglet. Külügyminisztérium...10.279.038 202.295 10.481.331 Hadügyminisztérium : Hadsereg .............. ..277,656.954 14,072.528291,729.482 Haditengerészet...... 25,988.050 13,910.450 39,896.500 Összesen...303,643.004 27,982.978331,625.982 Közös pénzügyminisztérium: *) A határvám-jövedék bevételei előirányoztatnak és pedig: a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok részére 111.727.100 kval, a magyar koronához tartozó országok részére 17.876.100 kval és Bosznia - Herczegovina részére 475.460 kval, összesen 130.078.860 k. A kezelési költségek átalányát a monarchia két államaután marad járulékok által fedezendő összes szükséglet... ... ...... 184.192.939 28.204.473 212.397.412 Bevételek rendes rendkívüli Korona összesen Jövedelmi adó Boszniában, Herczegovinában és a Limavidéken a hadügyi tárcza, valamint külföldön a haditengerészet tározája terhére fizetett állandó illetmények után... „ 10.000 10.000 Összesen...... 81.111— 81.111 Számellenőrzés : Közös legfőbb számvevőszék ............. ... 12.722— 12.722 A fedezet főösszege 9.356.706— 9.356.706 A Külügyminisztérium. Szükséglet ban 3,700.000 kval levonva 126,378.600 knyi többlet mutatkozik. Ebből levonva a boszniai s herczegovinai közigazgatás részére megszavazott 1,428.571 knyi vámátalányt, a tiszta határvám jövedéki többletet tesz 124,950.089 koronát. Közp. vezetés, közp. pénztár és számoszt. 418.712 19.200 437.912 Nyugdijak .............. 3,847.800 — 3,847.800 Összesen... 4,266.512 19.200 4,265.712 Szánellenőrzés .* Közös legfőbb számvevőszék .................. 311.182 — StI.182 A szükséglet főösszege .................. 318,499.734 28,204.473 346,704.207 Ebből levonva : a fedezet főösszegét 9,356.706 — 9,356.706 marad tiszta szükséglet ...................... 309^143.028 28.204.473337.347.501 A határvám jövedéki többlet *) levonása Fedezet: Külügyminisztérium Hadügyminisztérium : 362.095— 362.095 Hadsereg ... ......... ... _. 8.470.778— 8.470.778 Haditengerészet... _ ... 430.000— 430.000 Összesen... 8.900.778— 8.900.778 Közös pénzügyminisztérium, Központi vezetés, központi pénztár és számosztály ... 15.897 15.897 Nyugdijak... „ _ ... „ 55.214— 55.214 Összesen..... 71.111— 71.111 Különféle egyéb bevételek: Kiadások rendes rendkívüli összesen Korona Központi vezetés ... ,k... 1,491.596 14.000 1,505.596 Rendelkezési alap és részletes számadás alá nem eső költségek politikai tudósításokra 1,428.571 — 1,428.571 Diplomácziai költségek 3,847.203 122.819 3,970.022 A konzulátusok költségei 3,511.666 65.476 3,577.142 Összesen :„ ... 10,279.036 202.295 10,481.331