Magyar Nemzet, 1900. szeptember (19. évfolyam, 239-268. szám)

1900-09-29 / 267. szám

1900. szeptember 29.­ _____ MAGYAR NEMZET._______ a­ki nemrégiben járt Zarskoje-Poljánában, azt be­széli, hogy a nagy író az utóbbi években soha jobb egészségnek nem örvendett, mint ez idő sze­rint. Az irodalom minden jelensége iránt élénken érdeklődik s mint rendesen, ez idő szerint is sokat i­ s új munkán dolgozik. — A new-yorki bányász-sztrájk. Mint New- Yorkból jelentik, a sztrájkolók száma ma még sza­porodott. A Delaware-Lackawann and Western­­vasút elnöke kijelenti, hogy a sztrájk abbanha­­gyása érdekében tárgyalásokat fognak indítani, a­melyeket oly személyek fognak folytatni, a­kik mindkét párton kívül állanak. A Wall­ S­tree­ten elterjedt hírek szerint, a sztrájk 10 százalékos bér­emelés alapján már megszűnt volna.­­ Egy hajó balesete. Kimsből távírják lapunk­nak, hogy a »Hai« nevű iskolahajó, a­mely sza­badságolt katonákat vitt hazafelé, felfordult. Négy katona meghalt, egyet megmentettek. — Montecchio és Capulettik Amerikában, Brook­ville-ben, Floridában nagyon tragikus kimenetelű szöktetés volt a minap. Lukes Hiram, egy 20 éves legényke, ki nemrég vette át atyai birtokát Pine­­ville-ben, szenvedélyesen szerelemre gyulladt John Moatnak, a szomszéd farmernek csodaszép, 16 éves leánya iránt. John Moat családja azonban, a­meny­nyire csak ő visszaemlékezni képes, mindig a leg­­elkeseredettebb ellenségeskedésben élt az ő család­jával. Miután a szép Lucy Moat a fiatal Hiram­­nak érzelmeit szintén viszonozta, s miután az ügy békés elintézésére semmi kilátás sem volt, a két szerelmes elhatározta, hogy meg­szökik, s ezt a tervét véghez is vitte egy csillagtalan éjszakán. Lucynek azonban volt egy kreol szobaleánya, a­ki talán szintén szerelmes volt a szép Hiramba. Egy órával a menekedésük után besúgta Moatnak, hogy a leánya megszökött. Moat tombolt dühében arra a gondolatra, hogy éppen legnagyobb ellenségének a fia tette rajta ezt a gyalázatot. Két fiával együtt puskát raga­dott, fölültek istállójuk három leggyorsabb lovára, s eszeveszett vágtatással száguldottak a menekülök után, kiket éppen akkor értek utól, mikor egy folyón akartak átúsztatni. A három férfi nyugod­tan czélzott s a két szerelmes holtan bukott le a lóról. — A Dana titka. Tegnap este a Lánczhidról egy 20—25 évesnek látszó, fekete ruhába öltözött fiatalember a Dunába vetette magát. Semmit sem hagyott hátra a hídon s igy nem lehetett kilétét megállapítani. — Az éhezés joga. Lucci koplaló­művész jelen­leg derűs beszédtárgy Párisban. Ezelőtt öt évvel bebizonyította Bécsben, hogy a koplalásból meg lehet élni. Negyven napi koplalás után egészen vidám és üde volt, bár bebizonyult róla, hogy koplalása alatt többször volt nagyon veszedelmes szédülése. De azt is rábizonyították, hogy titokban pezsgővel és húskivonattal élt, míg nyilvánosan a koplalást mímelte. Azóta több helyütt koplalt, leg­utóbb pedig Párist választotta tevékenysége szinteréül. Kezdetben egy élelmiszer - pavillon­­ban akarta mutogatni magát, a tulajdonosok azonban nem engedték meg. Azután a Rue de Paris-ba ment s a tüzelő ember pavillonja mellett bérel ki egyet magának. Itt bezáratta magát egy üvegkalitkába s itt akart maradni addig, mig az ideje le nem telik. A látvány azonban nem elégítette ki a mindent hamar megunó párisi kö­zönséget. Azután az ő vállalata is megérezte az általános üzleti pangást, az ő pavillonja is oly üres volt, mint a többi színház és varieté. Impre­­záriói ily körülmények közt nem fizettek bért. A kiállítás igazgatósága fölszólította, hogy hagyja el a pavillont. Erre azonban Lucci nem hajlandó, mert még neki néhány napi böjtje van hátra s nem engedi, hogy a »koplaláshoz való jogától megfoszszák«. _ Apróság. Iszákos ember logikája. Csodálatos dolog mégis, hogy az »utolsó korty« olyan jól esik az embernek, hogy mindig kell utána rendelni még egy korsó sört. Ártatlan öröm. Ugyan miért lakik Gál Ilonka kisasszony az Arany angyal-szállóban? — Oh, annak megvan a maga oka. Módfelett hizeleg neki, ha ily czimzésü leveleket kap: Gál Ilonka kisasszonynak, Arany angyal. Szép kilátás. Hitelező (dühösen): Gazdag leányt vett feleségül s még sem jutok pénzemhez. Adós: Hja, mi bizony már mindent elköltöt­tünk. Várjon addig, mig még egyszer megnősülök. Magyar Nemzet politikai napilap. In 1900. október hó 1-ével uj elő­fizetést nyitunk a Magyar Nemzetre. Előfizetési árak: Egy hóra 2 kor. Negyedévre 6 » Tisztelettel kérjük azokat a t. ez. előfize­tőket, a­kiknek előfizetésük szeptember hó végével lejár, hogy azt, a szétküldés érdekében, minél előbb megnjitani szíveskedjenek. Az előfizetési összeg a Magyar Nemzet kiadóhivatalához, Budapest, VII., Kerepesi­ ut 54. sz. küldendők. Athenaeum irodalmi és nyomdai r. t. kiadótulaj­donos. FŐVÁROS, Budapest, szeptember 28. (Szininövendékek vendégszereplései.) A bel­ügyminiszternek tudomására jutott, hogy Rákosi Szidi az ő magánsziniiskolájának növendékeivel Nagyváradon szinielő­adásokat tartott. Miután a belügyminiszter az Országos Szinészeti Egye­sület kérelmére szinitanodai növendékek vidéki vendégszerepléseit, mint a­melyek nagy károkat okoznak a vidéki színészeknek, betiltotta, a bel­ügyminiszter a konkrét esetből kifolyólag fel­hívta a főváros törvényhatóságát, hogy a mi­niszteri rendeletnek érvényt szerezzen. (Temető-kibővítés.) A főváros elhatározta, hogy a III-ik kerületi köztemetőt kibővitteti s e czélra több szomszédos telket megvásárolt. A mérnöki hivatal, a tanács felszólítására, három alternativ tervet dolgozott ki. Az első terv, mely csak sír­helyeket akar s egyszerű falkeritést, 53.500 koro­nába, a második, mely a körfal­ mellett sírboltokat is tervez, 97.000 koronába, s a harmadik terv, mely csakis sírboltokat akar, 148.000 koronába kerülne. A tanács az utóbbi terv elfogadását ja­vasolja. (A hivatalos stílus egyszerűsítése.) Demény fő­­postaigazgató jelenti a tanácsnak, hogy a minisz­terelnöknek ez év julius 18-án kiadott körrendelet© értelmében, az átiratokat ezentúl minden felesleges sallang és czifraság nélkül fogja szövegezni. Az eddig használt »tisztelettel van szerencsém« stb. ki­fejezéseket el fogja hagyni s átiratai oly röviden lesznek szerkesztve, a mennyire csak az az ért­hetőség rovása nélkül lehetséges. (Délutáni előadás a Magyar Színházban.) A Magyar Színház igazgatósága bejelentette, hogy rendes dél­utáni előadásait október 7-ikén kezdi meg. A tanács a bejelentést tudomásul vette. (Buda fejlesztése.) Lord Albert műépítész, a­ki városrendezési műveiben már többször érintette e kérdést, most külön füzetben foglalkozik Buda fejlesztésével. Programmszerűen tárgyalja mindama kívánságokat, a­melyek a jobbpart lakosságának régi óhaját képezik. Kulturális intézmények közül legelőbb állandó budai színház, a Műegyetem s egy állami középipariskola építését sürgeti. A pesti oldallal való kölcsönös forgalom könnyítése érdeké­ben a híd vám megszüntetését tartja döntő jelentő­ségűnek. Azután a budai belső körút rendezése mellett száll síkra s e körút modern beépítését csakis a harminc­éves adómentesség útján véli el­érhetőnek. Szól még a Vérmező, Németvölgy, Tabán s a Gellérthegy szabályozásáról, valamennyihez konkrét javaslatokat kapcsolva. (A Dob­ utcza megszélesítése.) Ma délelőtt kül­­döttségileg tisztelegtek a VII. kerületi polgárok Halmos János polgármesternél, felkérve őt annak a kívánságnak a támogatására, hogy az Erzsébet­város egyik legélénkebb, tehát legfontosabb köz­lekedő­ vonalát, a Dob­ utczát megszélesítsék. A küldöttség szónoka Morzsányi Károly volt, a­ki a polgármesternek első­sorban megköszönte azt a szíves közbenjárást, a­melylyel a VII. kerü­leti gimnázium létesítése körül volt. Felkérte az­után, hogy pártolná abban az óhajtásban is őket, hogy az elhagyatott állapotban levő s a mai for­galmi igényeknek többé meg nem felelő Dob­ utczát megszélesítve, olyan útvonallá alakítsák át, a­mely minden tekintetben megfelel a jogos igényeknek. Halmos János polgármester kijelentette, hogy a­mióta fölmerült a Dob­ utcza megszélesítésének az eszméje, ő maga is örömmel foglalkozott vele. A tervet szépnek és nagyszerűnek tartja s ezért ígéri, hogy mindent el fog követni a tekintetben, hogy helyes és lehetőleg gyors megoldást nyerjen. Mert nem tekintve arra, hogy szép, rendezett, széles útvonalakra minden városrészben szükség van s a keresztülvitel ma még nem igényel va­lami nagy áldozatot, helyes lenne a műveletet el­végezni, már csak abból a szempontból is, hogy a válságban levő építőipar nyerjen ebben segítséget. Meg van győződve arról, hogy a szép terv keresz­tülvihető lesz. A küldöttség a polgármester lelkes éltetésével vett búcsút. (A pénzügyi és gazdasági bizottság­ ma délelőtt ülést tartott Vaszilievits János tanácsos elnöklése mellett; előadó Baló László fogalmazó volt. A székesfővárosnál alkalmazásban levő mun­kásoknak betegség esetén való biztosítása ügyében azt a javaslatot teszi a bizottság, hogy további egy évre maradjon a biztosítás kezelése a kerületi be­­tegsegélyző-pénztárnál az eddigi feltételek mellett, vagyis, hogy a főváros fizessen átalánykét 42.600 koronát s a munkások révén netán befolyó többlet is legyen a pénztáré. A VII. kerületi Szegénygyermekkert-egyesü­­letnél foganatosított vizsgálat alkalmával négy számvevőségi tisztviselő az esti és éjjeli órákban nézte át az egyesületi könyveket, számadásokat és összes vonatkozó iratokat, tehát a hivatalos órákon túl teljesítette a nagy munkát. A pénzügyi és gazdasági ügyosztály most azt a javaslatot terjeszti elő, hogy a négy tisztviselőnek adjon a főváros összesen ezer korona jutalmat. Heltai Ferencz azt indítványozza, hogy a vizs­gálat költségeit azok a községek fizessék meg, a­melyek a feljelentést tették. Schreyer Jakab nincs Heltai véleményén, mert ez a mód arra vezetne, hogy esetleg a följelentéseket elhallgatnák. Hasonló ér­telemben szólalt fel még Fenyvessy Adolf, Fülöp Károly és Kurfürst Miksa. Végül az elnök kijelenti, hogy a tanács fog­lalkozott ezzel s a külön megjutalmazást megokolt­­nak tartja, mert az illető hivatalnokok a könyvek és iratok megvizsgálását a hivatalos órákon kívül, este és éjjel, mint külön munkát teljesítették. Kéri tehát az ügyosztály javaslatának az elfogadását. A bizottság többsége elfogadta a javaslatot. Költség­­fedezeti ügyek elintézése után az ülés véget ért. SZÍNHÁZ zene Budapest, szeptember 28. * Nemzeti Színház. A »Nagymama« tegnapi előadását egy új tag első fellépte tette érdekessé. Mészáros Gizella játszotta Márta szerepét, kissé elfogultan, de kedvesen és szép reményekre jogo­­sítóan. Még egy szerepváltozás volt, a­mennyiben a gyöngélkedő Gabányi szerepét, Koszta lelkészt, Hetényi játszotta meg kifogástalanul. Az előadás természetesen Prielle Kornélia ünneplése volt elejé­től végig. * Bohémek. A »Bohémek« tegnapi előadásán Alberti Werner énekelte Marcelt s egyszeriben el­homályosította elődét, Larizzát, a­ki ezt a szerepet megteremtette nálunk. Gyönyörű tenorja, a mely­lyel könnyedébben senki sem bánhatnék, a leg­exponáltabb helyeken is biztosan csengett s hangja anyagánál nem kevésbé nemes énekművészeié sem. Játék dolgában persze gyöngébb volt, de kivált a drámai jelenetekben itt sem zavarta az illúziót. Az este másik érdekessége Sz. Bárdossy Ilona asszony volt Musette szerepében. Sz. Bár­dossy asszony iskolája kitűnő és igen szépen győzte a soubrette-i szerep nehézségeit. A többi közre­működő közül kiváltképpen Kaczér Margitnak volt jó estéje, a­ki első felvonásbeli belépőjét, meg az utolsó felvonás haldoklási jelenetét tiszta hangon, végig egyszerűen és művésziesen énekelte. Takáts hatalmas baritonja súlyos Schaunard szerepének, de alakítása, a­melyben sok a humor és ötlet, ezúttal is nagyon tetszett. A zenekart Mader Raoul vezette. * Pálmay Ilka a Népszínházban. Pálmay Ilka hír szerint, az idén is vendégszerepelni fog a Népszínházban, még­pedig dec­ember havában. Egy magyar énekes­ bohózatban lépne föl, vagy ha ez el nem készülne addig, a Gille de Narbonne czímű franczia operettet frissítik föl számára, melyet annak idején Gyűrű czímen adott a Népszínház.­ ­

Next