Magyar Nemzet, 1900. szeptember (19. évfolyam, 239-268. szám)

1900-09-01 / 239. szám

1900. szeptember 1. MAGYAR NEMZET. zsaros levegőjét szívhassa heteken át, kényel­mesen, sőt komforttal lakjék, jól táplálkozzék s naponkint fürödhessen is — csak külsős kép­zelődések világában ölthet alakot, de nem a valóságban.« így ír: ifj. Ábrányi Kornél erről a hely­ről, egy fővárosi lapban m. év nyarán megje­lent lelkes czikkében — hozzátévén, hogy ime, ez a fantázia itt testet öltött magára. A­mit szóról-szóra bizonyíthatunk is. FŐVÁROS, Budapest, augusztus 31. (Az erzsébetvárosi templom felszentelése.) Az erzsébetvárosi templom építésére felügyelő bizott­ság tegnap délután tartott ülésében konstatálta, hogy a Szegényház­ téren épült új templom belső berendezése is elkészült s már csak az oltárkép elhelyezése s az orgona felállítása van hátra, a­mi néhány nap alatt megtörténhetik. Kimondotta a bizottság, hogy a templomot az alapkőletételének évfordulóján, október 20-án szenteljék fel. A tem­plom egyike a főváros legszebb templomainak. Az oltár egyiptomi ónixból készült. Ez az egyetlen anyag a­mi nem hazai. A többi anyag, márvány, homokkő stb. mind magyarországi és magyar mes­terek kezéből került ki. (Szállítási irodák.) A magyar államvasutak igaz­gatósága már régebben azt kívánta a tanácstól, hogy a szállítási díjtöbbletek visszafizetésével fog­lalkozó ügynökségektől vonja meg az iparigazolvá­nyokat. A tanács a kérelmet nem teljesítette, hanem kimondotta, hogy ma ily ügynökségek iparigazol­ványába felvetessék, hogy az iparengedély »fizetett fuvar- és egyéb díjak helyességének kiszámítására« adatik. Kimondotta még, hogy ez ügynökségek a feleiket magánosok és vállalatokkal szemben kép­viselhetik, de nem képviselhetik hatóságok és bíró­ságok előtt, a­mint ez eddig gyakorlatban volt. Ez a határozat fellebbezés útján a kereskedelmi mi­niszter elé került, ki a tanács álláspontját fo­gadta el. (A fogaskerekű menetjegyei.) A székesfőváros közgyűlése azt követelte, hogy a fogaskerekű vasút adjon ki egy menetre szóló jegyet, akár fölfelé, akár lefelé s hogy a járatás idejét terjeszsze ki esti 11 órára. A vasúttársaság az idevágó határo­zatot megfeljebbezte s ma a kereskedelemügyi mi­niszter tudatja a főváros hatóságával, hogy az időmeghosszabbításhoz ő is hozzájárul, de a külön jegyek kiadását nem tartja megkövetelhetőnek. (új honpolgárok.) Schöberl Antal János, Krem­­sier János, Adler Ludmilla, özv. Mosch Bertalanna, Schöberl János és Weisz Lipót budapesti lakosok ma délelőtt tették le a honpolgári esküt, Rózsa­völgyi Gyula helyettes polgármester előtt. (A közigazgatási tanfolyam helyisége.) A székes­­főváros hatósága a Zerge­ utczai községi reáliskola egy termét ingyenesen átengedte a közigazgatási tanfolyam czéljaira, a­melynek a vezetője Ruffy Pál orsz. képviselő lesz, dúsdiák­­ban lépett föl és zajos tapsokon kívül koszorúkat, virágokat és értéktárgyakat kapott. Előadás előtt a színkör személyzete búcsúzott el Stolltól. Először Makó Lajos igazgató beszélt, utána Faragó Ödön a társulat nevében mondott búcsúzó beszédet, mire Stoll meghatottan köszönte meg az ünneplést. Makó igazgató egy ezüst koszorút, a társulat egy ezüst evőkészlet, a zenekar pedig egy pálmakoszorút nyújtott át Stollnak emlékül. * A Népszínház szombaton, szeptember 1-én, nyílik meg a nyári szünet után. Első előadásul a »Kis szökevény« kerül színre Küry Klárával. Az első hét műsora: Szombaton: A kis szökevény. — Vasárnap: Kadétkisasszony. — Hétfőn: Szép He­léna. — Kedden: Bibliás asszony. — Szerdán: Hoffmann meséi. (Hegyi Aranka első fölléptével.) — Csütörtökön: Robinson Crusoe. — Pénteken, szombaton és vasárnap: Párisi élet. * Hegyi Aranka művésziskolája. Hegyi Aranka, a Népszínház jeles művésznője, Megyeri Dezsővel szövetkezve, mint már megírtuk, magánművészis­­kolát nyit. Hegyi Aranka mint tanárnő is a leg­­hivatottabb, hogy a színművészet tradíc­ióit, me­lyek benne oly jeles képviselőre találtak, átplán­tálja növendékeibe. Társa pedig, mint a kolozs­vári színház volt igazgatója és jelenleg a Népszín­ház főrendezője, nagy gyakorlati érzékkel bír a színpad titkai iránt. A kitűnőnek ígérkező iskola programmja a következő: A Magán­ művésziskola olyan magasabb színvo­nalon tartott tanintézet lesz, melyben a színpadra készülő ifjúság úgy a drámai, mint énekes szakban (főként operett) elméleti, de kiváltképp gyakorlati képzést nyerhet. Az iskolának lesz egy, a spec­iális színpadi képzéstől teljesen elkülönített osztálya olyan láto­gatók számára, a­kik nem színpadra készülnek, hanem csak a helyes beszéd, a szép előadás (szó­noklás, szavalás), vagy az éneklés (hangképzés, előadás) művészetében óhajtják magukat kiké­pezni. Ezenkívül az iskola külön órákat is ad egyes szerepek betanulására és kidolgozására a jelentkezőknek. Az iskola növendékeit a gya­korlatokon Hegyi Aranka és Megyeri Dezső tanítják. Az iskolában a tandíj az énekes osztályban havonkint 80 korona, a drámai osztályban ha­­vonkint 50 korona. Minden külön óra díja 10 korona. Felvételre jelentkezni lehet szeptember 1-től 10-ig, naponként délelőtt 10—12-ig és dél­után 3—5-ig a Magán­ művésziskola helyiségében VII. Erzsébet­ körút 2. szám I. emelet 8-ik ajtó­szám alatt. * A Vígszínház programmja. A Vígszínházban az új szezonban a következő újdonságok színrehoza­­talát tervezik : Murai Károly: »Szerelmi házasság«, vígjáték 3 felvonásban. Rákosi-Guthi: »A papagály«, bohózat 3 felvonásban. Mocsári László: »A szálka«, vígjáték 1 felvonásban. Farai Bertalan: »A kle­rikus«, vígjáték 1 felvonásban. Dalnoki Nagy Lajos: »Az attasé apja«, vígjáték 1 felvonásban. Holiczer István: »Hóbortos Márta«, vígjáték 1 felvonásban. Jókai Mór: »Cicero felesége«, bohózat 3 felvonás­ban. Ezeken kívül báró Dóczy Lajos, Herczeg Fe­­rencz, Agai Adolf és Almásy Tihamér darabjai kerülnek színre. A színház előadja a »Peleskei nótárius«-t Hegedűs Gyulával és Jászai Marival. Idegen nyelvű darabok közül előadásra kerülnek: Meilhac és Halévy: La petite mére (A kis­mama), vígjáték 3 felvonásban. Valabrégue: La secaité de famille (A család támasza), bohózat 3 felvonásban. Bisson-Gondinet: Kéjutazás, bohózat 3 felvonásban. Schönthan: Herr Senator (A tanácsos úr), vigjáték 3 felvonásban. Bernard-Debrit-Novelli: Mia moglie non ha shic (A feleségem nem sikkes), vigjáték 3 felvonásban. Labiche: La voyage de Perichon (Pe­­richon úr utazása), vigjáték 3 felvonásban. Labiche: La cagnot (A persely), bohózat 3 felvonásban. La mouche (Titkos rendőr), bohózat 3 felvonásban. Feydeau: Fernand házasodik, bohózat 3 felvonás­ban. Alfred Capus: Les manes de Leontin, (Leon­­tin férjei), vigjáték 3 felvonásban. Coralie és Társa, bohózat 3 felvonásban. Fulda: Talizmán, verses vigjáték 3 felvonásban. Hauptmann: Takácsok, dráma 4 felvonásban. Tolsztoj : A sötétség országa, dráma 3 felvonásban. Verga: Parasztbecsület, Nőstény­­farkas. Abel Herman: La carrier (Az életpálya). Voss: Alexandra, stb. SZÍNHÁZ. ZENE. Budapest, augusztus 31. * Városligeti Színkör. Németh József, a Nép­színház kitűnő komikusa, a­ki egész nyáron át a Városligeti Színkörben vendégszerepelt, tegnap tar­totta búcsúfölléptéül jutalomjátékát. Három egy­­felvonásos került ez alkalommal színre. Először Sinászi efendi »A baksis« czímű kissé naiv cse­­lekményü vigjátékát adták, melyet Kunos Ignácz dr. ültetett át igen ügyesen magyar nyelvre. Ezt Goudinet »Valami hibája van« czimü egyfelvoná­­sosa követte, mely után Suppe operettjét, »A paj­kos diákokat« adták. Németh Józsefet, a­ki mind a három darabban nagy művészettel és ellenállhatat­lan komikumával játszott, a nagy számmal meg­jelent közönség egész estén át zajos ovácziókban részesítette. Feld Irén nagy sikerrel játszotta egy menyecske bájos szerepét és Nyárai is kitűnően adta Eleck csizmatisztíjót. * Fővárosi Nyári Színház. Stoll Károly, a Budai Színkör derék tagja, a­ki Makó színtársulatánál mint énekes, re^^c/.ö és karnagy működött, tegnap tar­totta búcsútés léptét. Stoll, a­kit a kolozsvári Nem­zeti Színházhoz szerződtettek rendezőnek »A kor­ MŰVÉSZET. Budapest, augusztus 31. ** Hunyady János szobra Tóth István szobrász elkészítette Hunyady János szobrának a gipsz­mintáját s most a miniszterelnök felhívja a fő­város hatóságát, hogy a minta megbirálásában ve­gyen részt. A TUDOMÁNY és IRODALOM. Budapest, augusztus 31. @ Bródy Sándor »Fehér Könyv«-e. Bródy Sándor Fehér Könyve augusztusra is megjelent s­zerinczét egy háromfelvonású regényes színjáték, a »Hó­fehérke« teszi, melyet egy novellájából alakított át drámai művé, kérve minket, olvasókat, hogy ne vegyük rossz néven, ha a drámai formát a mi sze­münk előtt tanulja. Megadatik. Ad egy regényt is (Egy rossz asszony természetrajza) és egy bródvádát a Szerelem életéről, de mind akettőt csak megkezdte, ámde folytatni fogja. A kötet többi része az elmúlt napok komor vagy ünnepélyes aktualitásai. A Királyok alkonya czíműben a zseniális, republikánus lelkű író összefoglalja a maga rapszodikus modorá­ban a mi ünneplő királyunkat, a nem jól született német császárt, a ki pár századdal elkésett a ke­resztes háborúk korától s a kit a Hochtenzoll­ernek nevez (Bródytól sokkal érdekesebb czédával); a szegény Umbertót, kinek igazán alaposan beal­konyult, s a szerbek királyát, a­kinek pedig csak most virradt meg. Van még az érdekes kötetben egy nekrológ Papp Dánielről s egy másik, a nagy­világ előtt ismeretlen férfiúról, Oláh Györgyről, kiből szintén nevezetes ember lett volna, ha kelleténél korábban nem teszik le a gyulai jegenye­fás temető fekete földjébe. Az érdekes kötetet, melynek ára 80 krajczár, úgyis mindenki meg­veszi s éppen azért nem adunk belőle mutatót.­­ A községi közigazgatási tanfolyamok. Az 1900. évi XX. t.-czikk, valamint a községi és közigaz­gatási tanfolyamokról és a községi közigazgatási vizsgálatról szóló 90.000/1900. sz. belügyminiszteri szabályrendelet magyarázata. Összeállította: dr. Kampis János belügyminiszteri s.-titkár, a buda­pesti kerület h. állami anyakönyvi felügyelője. Ebben a munkában, mely a Közigazgatási Könyvtár I. évi IX. száma, a szakközönség és minden érdek­lődő összegyűjtve és magyarázatokkal, felvilágosí­­tásokkal kísérve megkapja mindazt, a­mit az új közigazgatási tanfolyamokról és a képesítő vizsgá­latról tudni kell. A bevezető részt, mely a törvény keletkezésének történeti adatait adja, követi a törvény és a miniszteri szabályrendelet hiteles szövege, de úgy, hogy minden egyes szakasz bő jegyzetekkel van ellátva, melyek a gyakorlati al­kalmazás körül felmerülhető kétségeket már eleve eloszlatják. A mű ára 1 korona 20 fillér. Kapható a Közigazgatási Könyvtár kiadóhivatalában (Orsz. központi községi nyomda részvény­társaság, Buda­pest, VI. Váczi-körút 61. szám) és minden könyv­­kereskedésben.­ ­ SPORT. E rovat munkatársait kérjük, hogy közleményeiket a papírnak csak egyik oldalára írják. Minden e rovatba tartozó közlemény a Magyar Nemzet Sport­szerkesztőségébe küldendő. Alagi lóversenyek. . (I. nap.) — Saját tudósítónktól. — Budapest, augusztus 31. Egy-két évvel ezelőtt alig volt futam, mely nem szövetkezeti tagok által lett volna lovagolandó, a vasárnap kezdődő ötnapos meetingen pedig mind­össze öt futamban fognak űrlovasok lovagolni, míg a többiben belföldi professzionátusok. Ennek oka, hogy űrlovasaink legtöbbjét a je­lenleg folyó hadgyakorlatok tartják távol a ver­senyzéstől. Az első nap programmjjai mindössze egy űr­­lovas-verseny szerepel, az Eladók­ versenye. Úgy e futamra, mint a többi ötre a nevezések igen jól sikerültek és valószínű, hogy ez utóbbiakban abból az okból, mert belföldi zsokék fognak lovagolni, nagyobb mezőnyök indulnak. A megnyitó számot képező Buvár-handicap­­ben legkedvezőbben állnak súlyban a Pejacsevich­­istálló lovai, különösen Serdar, mely a budapesti versenyekben is elég jó formát mutatott. Mellette a Geist-istálló kiküldöttjében bízunk legjobban, Cleopatra, bár a távolság­ neki nem megfelelő könnyű súlyával meglepetést hozhat. A Rubel­akadályversenyre Á la grecque a jelöltünk Részes és Mari Agnes előtt. A kísérleti akadályverseny díja a jó formában levő Geist-istálló zsákmánya lehet. A Nono-gátversenyben Aladin és Pásztorfi küzdhetnek az elsőségért. Az Eladók-versenyében az Orssich-istállót jelöljük első helyen, míg a Két-

Next