Magyar Nemzet, 1900. október (19. évfolyam, 269-299. szám)

1900-10-26 / 294. szám

12 ■ • '.V," < ¡, • **K<W . ’ V, , ■ . ^ MA6YAE NEMZET. 1900. október 26, § A soroksári Otella. Pillmayer Gábor sorok­sári korcsmárost, a­ki féltékenység folytán a fele­ségét leszúrta, tegnap esti 9 órakor a pestvidéki esküdtbiróság az esküdtek marasztaló ítélete alap­ján hét évi fegyházra ítélte.­­ Biczikli és czipő. E két ingóság volt az, ami különösen vonzotta Meiszner Rikárdot, egy több­szörösen büntetett faczér segédet. A biczikli iránt nem, mint sportférfi, érdeklődött, ellenkezőleg, üz­leti szempontból fogta fel a dolgot. Horváth Pál és Hartensteintől lopott el egy-egy bicziklit és azokat pinczéreknél akarta értékesíteni, de rajta­vesztett, mert a rendőrség éppen az üzlet megkö­tése után csípte őt el. Szörényi László joghallgatónak Dob­ utczai la­kásán pedig azt a csínyt követte el, hogy a szoba­­asszonynál jelentkezett, mint czipészsegéd, a­kit Szörényi küld, hogy egy pár czipőt elvigyen ma­gasabb sarkcsinálás végett. Bűnügyét ma tárgyalta a törvényszék Lénk dr. táblai biró elnöklete mel­lett. A biróság a félig tagadó, félig beismerésben levő romlott ifjút Daróczy dr. ügyész vád- és Fried dr. védbeszéde után kétrendbeli lopás és csalás bűntette miatt két évi és három havi fegy­házra ítélte. Az ügyész megnyugodott, az elitélt fellebbezett. § A biró bűne. A tábla fegyelmi hatósága ma rosszalásra ítélte Singer Lajos tiszafüredi járásbi­­rósági albírót, mert egy helyszíni szemle alkalmá­ból a vádlottnál borozott, egy ügyben felvette a bírságpénzt és két hétig magánál tartotta, végül egy hagyatéki ügyben tíz forintot vett föl azért, hogy a közjegyzőnél letett szerződésre kikéri az árvaszék jóváhagyását, de nem végzett semmit. A vádlott albíró fölmentésért, Fittler Bálint főügyész­helyettes pedig az anyagi halmazat meg nem álla­pítása és az ítélet súlyosbításáért a kúriához felleb­bezett.­­ Kapitány és szállító, Tauszky Miksa bútor­­szállítót, a­ki azzal rágalmazta meg Bérczy Béla rendőrkapitányt, hogy ezelőtt tizenegy évvel öt­száz forinttal megvesztegette, a budapesti törvény­szék tudvalevőleg száz korona pénzbüntetésre ítélte. A tábla ma tanácsülésben elhatározta, hogy az ügy tárgyalására felebbviteli nyilvános főtárgya­lást fog kitűzni. § A Gellért-hegy tövében. Tavaly egy szép na­pon tele volt kirándulókkal a Gellért-hegy. A kaza­­maták között, a­hol rendőri lakások vannak, Kajáry Pál rendőr felesége összeszólalkozott néhány gye­rekkel, kik közül az egyiket az asszony meg is vert. Véletlenül arra járt Újlaki János magán­­tisztviselő, ki megsajnálta a gyereket és pártfogá­sába vette. Nemsokára ott termett Telegdy Balázs és Diószegi Balázs közrendőr is, ez utóbbi czivil­­ben. A két rendőr most Újlakira támadt, a mellett Diószegi a kis gyermeket meg is verte. Újlaki kér­dőre vonta Diószegit, kiről nem tudta, hogy rendőr, miért bántja a kis­fiút. Diószegi erre felöltötte egyen­ruháját és igazolásra szólította Újlakit. Ez nem akarta a lakását megmondani, mire a rendőr el­­hurczolta a közeli őrszobába. A vasárnapi járókelők láttára szégyenszemre taszigálta végig a rendőr Újlakit az utczán, közben széttépte a kabátját s folyton szidalmazta. Újlaki a személyes szabadság megsértésének vétsége miatt emelt panaszt Dió­szegi ellen, a­kit a törvényszék, a terhelő tanú­vallomások alapján, bűnösnek mondott ki személyes szabadság megsértésének vétségében s ezért hat hónapi fogházra és kétévi hivatalvesztésre ítélte. A tábla ma a büntetést ötven korona pénzbünte­tésre változtatta. VIDÉKI ÉLET. oo Pozsony megye és a magyar nyelv. Zernek Károly, pozsonyi ügyvéd, kérvényt nyújtott be Brolly Tivadar polgármesterhez, a­melyben arra kéri a törvényhatósági bizottságot, melynek kü­lönben ő is tagja, határozza el, hogy a törvény­­hatóság kezülése ezentúl magyarul tárgyaljon s csupán azoknak engedtessék meg a német nyelv használata, a kik magyarul egyáltalában nem tud­nak. A törvényhatósági bizottságnak alig van tiz tagja, ki magát magyarul kifejezni nem tudná és e tiz tag kedvéért nemcsak a bizottság óriás több­sége, hanem még az előadók is csak németül be­szélnek. Az inditványnyal a legközelebbi városi közgyűlés fog foglalkozni. KÖZGAZDASÁG.­ Pénzügy. A postatakarékpénztár 1899. évi működése. A magyar kir. postatakarékpénztár az 1899. évet ál­talában jobb évei közé számíthatja. Nevezetes esemény az intézetre nézve az 1899. évi XLIV. t.-czikk, mely számára külön és saját czéljainak minden irányban megfelelő épület létesítését bizto­sítja, lehetővé téve a hivatali helyiségek czélszerű beosztását s igy magának az üzletmenetnek sike­resebb lebonyolítását. E törvény az új épületet a tartalékalap tulajdonául rendelvén, minthogy a szükségelt összegek ez alapból vétetnek, fölemeli egyszersmind a tartalékalap maximális összegét olyképp, hogy az új ház által lekötött részen kívül is annak maximuma négy millió koronát fog ki­tenni. A lefolyt évben a haditengerészet hajóin is berendeztetek a postatakarékpénztári szolgálat, melytől szintén jótékony hatás várható. Egyelőre két hadihajó pénztára működik egyszersmind a m. kir. postatakarékpénztár közvetítő hivatala gyanánt. Az üzleti eredmények, számbavételével a tárgyalt évben mutatkozott pénzszűkének és általában kedvezőtlen gazdasági viszonyoknak, minden tekintetben kielégítőknek mondhatók. A takarékforgalom az előző évhez képest örven­detes föllendülést mutat. Míg ugyanis 1898-ban a betétállomány növekedése a tőkésített ka­matokkal együtt 2,076.476 korona 14 fillér volt, addig 1899-ben a takaréküzleti államék évi tiszta növekedése a tőkésített kamatok nélkül 2,327.756 korona 27 fillér , azok hozzászámitásával pedig együtt 3.028.762 korona 99 fillér. A teljes betét­­állomány ez üzletágban 1899. év végén 29.475.975 korona 70 fillér. A betevők száma továbbá 1898- ban 23.565-el, ellenben 1899-ben 26.839-el gyara­podott s azok összes száma az év végén elérte a 364,785-öt. Az intézet másik üzletága, a csekk-, a clearing-forgalom, a lefolyt évben is megtartotta a fejlődésnek kezdettől fogva tapasztalt nagy ará­nyait. Mutatkozik az különösen az összforgalom­­nál, mely 1898-ban 2.117,068 231 korona 63 fillér, 1899-ben pedig már 2.278.271.092 korona 05 fillért tesz ki, magának a betétállománynak évi tiszta növekedése azonban valamivel csekélyebb, m­it az előző évben, t. i. 1,862.148 korona 85 fillér, szem­ben az 1898. évi 2,047.120 korona 87 fillérrel. A teljes betétállomány az üzletágban 1899. év végén : 25,288,273 korona 42 fillér. A clearing-rendszer mind erősebb érvényesülése mellett bizonyít to­vábbá, hogy míg annak az összforgalomhoz mért aránya a korábbi években 20—25 százalék közt mozgott, ez arányszám 1899. évre már 27-25 szá­zalékkal volt megállapítható. A csekk-számla­tulajdonosok száma az év végén 6.643, mely szám­hoz az 1899. év 642 tiszta gyarapítással járult. A postatakarékpénztár értékpapir-üzlete szintén ki­elégítő volt. A lefolyt évben felek részére az inté­zet 1,744.500 korona (1898-ban 1,760.600 korona) névértékű értékpapirt vásárolt, melyből 844.800 korona letétben hagyatott, 899.700 korona érték pedig természetben megküldetett. Az intézetnél idegen számlára letétben őrzött értékpapirok név­értéke az év végén 5.437.500 korona. Végül ki­emelendő az 1899. évi pénzügyi kezelés kedvező eredménye. Az év tiszta nyeresége 791.581 korona 11 fillér (1898-ban 688.760 korona 12 fillér.) A nyereség a törvény értelmében a tartalékalap nö­velésére lévén fordítandó, ez alap az év végével eléri a 3.495.985 korona 32 fillért. Ipar: A vaskartell. Az osztrák-magyar kartell-egyez­­ménynek osztrák részről történt felmondása még mindig erősen foglalkoztatja a kedélyeket. A fel­mondás elmérgesítette ugyan a helyzetet, de a ki­­bontakozás több mint valószínű. A vasművek ugyanis nagyon fáznak attól, hogy a versengés révén az árakat leszorítsák. Erre vall az is, hogy az osztrák vasművek eddig még éppenséggel nem tettek olcsóbb ajánlatokat és a vasárak nem is ha­nyatlottak. Különben úgy értesülünk, hogy a ma­gyar kartellisták e hó 27-én, szombaton, délelőtt 10 órakor értekezletet tartanak, a­mikor a magyar kartell követendő magatartása tekintetében hatá­rozni fognak és az osztrák kartell felmondó­leve­lére a választ megállapítják. A lisstkivitel emelése. A Magyar Fővárosi Ma­lomegyesület legutóbb Krausz Lajos elnöklete alatt tartott teljes ülésén a jelentékeny mértékben csök­kent lisztkivitel emelése felett tanácskozott és több irányban indított meg a gazdasági viszonyainkra nézve oly fontos czél elérése érdekében tárgyaláso­kat. A hivatalos őrlési statisztika helyesebb alapo­kon leendő szervezése és megfelelőbb alakban való közzététele szintén megbeszélés tárgya volt az ülésben. Bankok és részvénytársaságok. A Magyar Általános Kőszénbánya-Részvénytársaság tudvalevőleg a tatai bánya kiépítésére szükséges tőkét 1897-ben és 1898-ban akként szerezte meg, hogy a bécsi Bankverein-nál és a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank­nál 4 és fél millió forintos függő adósságot vett fel. A bankokkkal egyetértőleg most már ezt a kölcsönt konszolidálják. Az erre irányuló tárgyalások, melyeket Bécsben Herz vezér­­igazgató egy franczia-svájczi csoport képviselőjével folytatott, mint a Bad. Tud. Írja, elvi megállapo­dásra vezettek, olyképp, hogy a társaság 12 millió frank négy és fél százalékos, negyven éven belül visszafizetendő aranykötvényeket bocsát ki, melye­ket a nevezett konzorczium fix árban átvesz. A végleges szerződés alkalmasint már legközelebb létre jön. Az Ur­kány-Zs­ilvölgyi magyar K­nszénbánya-társaság által a Magyar Általános Hitelbank és az Ober­­schlesische Coakswerke und Chemischen-Fabriken Actiengesellschaft c­égekkel egyetemben alapított Urikány-Zsilvölgyi Coaksgyár Részvénytársaságnak a hunyadmegyei Lupény községben újonnan léte­sített koakszgyára rendszeres üzemét tegnap meg­kezdte és gyártmányának minősége, értesülésünk szerint, a várakozásnak teljesen megfelel. Egyelőre évenként mintegy 50.000—60.000 tonna kőszén ke­rül földolgozásra ; a koaksz eladásával a Magyar Általános Hitelbank bízatott meg. A Torsiai Czellulesegyár­ Részvénytársaság tegnap tartotta első rendes közgyűlését. Az igazgatóság jelentése szerint az elmúlt üzletév tiszta nyeresége 244.981 korona 76 fillér, melynek felosztására nézve indítványozza az igazgatóság, hogy az alapszabály­­szerű leírások után 4000 korona a tartalék­alap dotálására fordíttassék, 150.000 korona ötszázalékos osztalékképp a részvényesek között kiosztassék s a fönmaradó 1227 korona 09 fillér új számlára vitessék elő. A javaslatok egyhangú elfogadása s a fölmentvények megadása után az igazgatóság kilépő tagjait újból megválasztották, mire a közt­gyűlés véget ért. Közlekedés. A Glagyar Folyam- és Tengerhajózási Részvény­társaság igazgatósága közhírré teszi, hogy az előre­haladott őszi idényre való tekintettel, folyó évi október 31-ével megszünteti a Mitrovicza és Bosna- Bácsa között fentartott rendes járatokat, továbbra is fentartván a sabácz-mitroviczai járatokat azon módosítással, hogy a gőzös folyó évi november 1-étől kezdve reggeli 5 óra helyett csak reggel 7 órakor indul Sabáczról Mitroviczára. Bosna-Bácsa állomás tehát ezen idényre úgy a személy- mint az áruforgalomra nézve folyó évi október 31-ével megszűnik. Mezőgazdaság. Kísérleti állomások palotája. A székesfőváros budai oldalán most épül mezőgazdasági kísérleti intézményeink közös háza. Darányi miniszter ak­ként határozott, hogy e közös hivatali épületben a kémiai intézet, a központi veg­ykísérleti állomás, az állatélettani és takarmányozási állomás, továbbá a budapesti vetőmagvizsgáló­ és rovartani állomás helyeztessék el. Az új intézet a régi kincstári fa­raktárak helyén, az Oszlop- és Kis-Rókus-utcza között épül, három külön pavillonrendszerű épület­ből áll és méltó dísze les­z a budai résznek. Vásárok: Budapesti vágómar­havásár. Október 25. (Saját tu­dósítónktól.) Felhajtás: Vágómarhák: magyar ökör 651 db, magyar tehén 536 darab, szerbiai ökör 2288 darab, szerbiai tehén 92 darab, bivaly 70 darab, bika 133 darab, összesen 3817 darab. Gazdasági marhák: igás- és hizlalni való ökör 50 darab, fe­jőstehén 225 darab, igás bivaly 8 darab. Eladási árak ezen tudósítás zártáig, vágómarhákért: ma­gyar hízott ökör, legjobb minőségű 64 kor.-tól 70 koronáig, kivételesen — korona métermázsán­­ként, közép minőség 56 koronától 62 koronáig, silányabb minőség 50 kor.-tól 54 kor.-ig, magyar legelőmarha jobb minőségű 50 kor.-tól 56 kor.-ig, kivételesen — kor., silányabb minőség 40 kor.-tól 48 kor.-ig, tarka hízott ökör, legjobb minőségű 64 kor.-tól 70 kor.-ig, közép­minőség 56 kor.-tól 62 kor.-ig, silányabb minőség 50 kor.-tól 54 kor.-ig, szerb ökör, legjobb minőségű 48 kor.-tól 62 kor.-ig, kivételesen 64 kor., silányabb minőség 42 kor.-tól 46 kor.-ig, bika jobb minőségű 54 kor­.-tól 66 kor.-ig, kivételesen 70 K., silányabb minőség 46 kor.-tól 52 kor.-ig, bivaly 32 kor.-tól 42 kor.-ig, ma­gyar tehén 40 kor.-tól 56 koronáig, tarka tehén 44 kor.-tól 661/1 1 kor.-ig, kivételesen 6 kor.-ig mm.-kint. Gazdasági marhákért: Igás ökör elsőrendű 500 koronától 560 koronáig, mmázsánkint, — kor.-tól — koronáig páronkint, középminőségü — kor.-tól — koronáig mmázsánkint, 540 koronától 640 kor.-ig páronkint, silányabb — koronától — koronáig métermázsánkint, — koronától — koronáig pá­ronkint. Hizlalni való ökör 44 koronától 50 koro-

Next