Magyar Nemzet, 1900. november (19. évfolyam, 300-329. szám)
1900-11-17 / 316. szám
so MAGYAR NEMZET. 1900. november 17. gyalás során aztán oly enyhítő körülmények merültek fel a vádlottak mellett, hogy az esküdtek verdiktje felmentő volt. Huszonkét tanú igazolta, hogy a megölt Nagy András mily részeges, veszekedő, izgága ember volt, hogy nejét és gyermekeit minduntalan bántalmazta és kínozta, 27 éves fiát és hajadon leányát több ízben késsel megtámadta s felesége után fejszét dobott s családját több ízben kikergette házából. A szerencsétlenség napján is családjának tagjait nagy kövekkel meghajigálta s szekérlőcsöt dobott utánuk, elannyira, hogy ők bántalmazásai elöl az istállóba bújtak, kis gyermekei pedig félelmükben az ólban rejtőztek el. Az izgága ember erre lekapja az ereszről a kaszát, bedöfi vele az istálló ajtaját s a kaszát ütésre emelve, rohan a legidősebb fiúnak. Ezek megragadják, dulakodni kezdenek a sokkal erősebb apával, kicsavarják kezéből a kaszát, mire az apa csizmaszárából kést rántott s újból legidősb fiára rontott, majd mindketten a küszöbre dőltek, ahol fia védekezés közben megfojtotta. Az ifjabb fiú, a 19 éves András ez alatt állítólag az apa kezét fogta és ezzel a védekezésben megakadályozta, de ez nem nyert bizonyítást. Az aranyos-maróthi törvényszék, mint esküdtbíróság előtt folyt a tárgyalás 3 egész napon át, a közönségnek oly óriási érdeklődése mellett, hogy a nagy fő tárgyalási terem is szűknek bizonyult a közönség befogadására. Kovács Sebestyén Lajos királyi ügyész vádbeszédében beismeri, hogy a megölt Nagy András élete sok tekintetben kifogásolható s viselkedése családjával szemben kiméletlen volt, de a féktelen apát másként is megakadályozhatták volna tette véghezvitelében; a megbontott társadalmi rend helyreállítását várja az esküdtek ítéletétől. Dr. Engel Zsigmond védő szép beszédében kifejti, hogy az apáknak természetes érzés parancsolja a gyermekszeretetet, a gyermekbe a szülő szeretetét a nevelés oltja. Kimutatja, hogy védencei közül Nagy András teljesen ártatlan, Nagy Lajos bűnös ugyan, de a megfojtást jogos önvédelemben, esetleg annak félelemből származó túlhajtása folytán követte el. Felmentést kér. Az esküdtszék verdiktjét két órai tanácskozás után dr. Persay Ferencz, az esküdtek főnöke hirdette ki. Az esküdtszék nemmel felelt a szándékos emberölésre feltett fökérdésre Nagy Lajosra vonatkozólag is, Nagy Andrásra vonatkozólag is; nemmel felelt a halált okozó testi sértésre feltett kisegítő főkérdésre is Nagy Andrást illetőleg, ellenben bűnösnek mondta ki Nagy Lajost a halált okozó testi sértésben. De fenforogni látta a jogos védelemnek félelemből való túllépését. Ezen verdikt alapján a törvényszék mindkét vádlottat a vád alól felmentette s azonnal szabadlábra helyezte. Az eredményt a jelenlévők nagy megelégedéssel fogadták. § A Suhajleanu-per. Bukarestből jelentik, hogy Trifanov kihallgatása folyamán azt mondja, hogy Mitev elégette Szarafovnak azt a levelét, melyben Károly király meggyilkolását elrendelte. Mitev tagadja ezt. Trifanov elmondja, minő szerepet játszott Szarafov parancsára Fitovszki meggyilkolásánál. Csak a vizsgálat alatt a vizsgálóbíró szobájában értesült az ellene szőtt összeesküvésről. Trifanov azt mondja továbbá, hogy Drolev ruszcsuki kapitány egy levélben azt jelentette, hogy a szófiai bizottság elhatározta, hogy Károly királyt bombával és nem tőrrel fogja megölni. Januárban bizonyos Konov György jött Bukarestbe, hogy meggyilkolja Jonesco Demeter minisztert. (Mozgás.) Az egyik esküdt kérdésére kijelenti Trifanov, hogy eltökélt szándéka mindent leleplezni. Meg van róla győződve, hogy a bizottság kiaknázta a bolgárok hazafiságát és hogy a bolgár kormány tösrte a titkos bizottságokat. Az elnök bemutatja az esküdteknek a bizottság által kölcsön felvétele végett kiadott kötvények fotográfiáját. A tárgyalás felfüggesztése után Dimitrov Sztojánt, Mihajleanu tanár gyilkosát hallgatták ki. A vádlott a vizsgálóbíró előtt tett vallomásával ellenkezőleg tagadja, hogy a bizottságnak valamely tagja bérelte volna fel a gyilkosságra. A bizottság tagjait nem ismeri. Csakis Mihajleanu lapjának, a Peninsula Balcanicának olvasása keltette benne a gyilkosság gondolatát. Az elnök egy czikket mutat a vádlottnak azzal, hogy mondja meg, mi van benne, amit azonban a vádlott nem tud megmondani. Ezzel bebizonyult, hogy Dimitrov nem tud románul, tehát mostani állítása valótlan. A vádlott ezt az ellentmondást azzal magyarázza, hogy a vizsgálóbíró verte. Az elnök több tanút szólít elő, köztük egy újságírót és kérdést intéz a védőkhöz, akik jelen voltak a vádlott kihallgatásán. Mindannyian kijelentik, hogy a vádlottal nem bántak rosszul. Valahányszor rábizonyul egy-egy ellentmondás, mindig más személyre fogja rá a vádlott, hogy őt bántalmazta. A vádlott tagadását megmagyarázzák vádlott-társainak levelei, amelyekben fölszólítják őt, hogy a tárgyaláson mindent tagadjon. Az elnök ezeket a leveleket fölolvastatta. A vádlott-társak beismerték, hogy a leveleket ők írták. A legmérgezett férj, Kuzman György temesvári fazekas ezelőtt két évvel hirtelen meghalt. A hatóság felbonczoltatta s ekkor kiderült, hogy arzénikum-mérgezésnek esett áldozatául. Erre letartóztatták feleségét, született Mihajlovics Perasztet, de a temesvári törvényszék elegendő bizonyíték hiányában felmentette a gyilkosság vádja alól. Ezt az ítéletet úgy a tábla, mint ma a kúria is megerősítette. § Elgázolta a vonat. Skriba Lajos, alsó-szopori földbirtokos, két lovas fogatát 1897. november 8-án este 6 órakor elgázolta a déli vasút tormási állomása mellett levő átjárónál a Szombathelyről Sopron felé menő tehervonat. E miatt Péntek István pályaőrt, aki elmulasztotta elzárni a sorompót, közveszélyes cselekmény vétségéért három hónapi fogházra és hivatalvesztésre ítélte. A győri tábla a büntetést hat hónapra fölemelte és ezt az ítéletet helybenhagyta ma a kúria is. Egy tyúkért két év. Utvits Pál zombori napszámos a múlt év április 12-én egy tyúkot lopott. A törvényszék e miatt nyolcz hónapi börtönre ítélte. A szegedi tábla, tekintve, hogy rovott előéletű, a büntetést két évi fegyházra változtatta s ezt megerősítette ma a legfelső bíróság is. § Képviselők párbaja. A képviselőház múlt évi május 4-én tartott ülésében Olay Lajos függetlenségi párti képviselő mondott hosszabb beszédet. Beszéde alatt folyton zavarták közbekiáltásokkal s »Bánffy-huszár«-nak nevezték. Olay erre ingerültségében odakiáltott egy csoportban álló több képviselő felé: »Czoki!« A képviselők egyike, Meszlényi Pál, erre sértő szóval felelt vissza. Olay Lajos ott az ülés folyamán provokáltatta Gajári Ödön és Kende Béla megbizottaival Meszlényit, aki a maga részéről Ivánka Oszkárt és Biró Lajost nevezte meg segédeiül. A Fodor-vívóteremben lefolyt kardpárbajban Meszlényi Pál szenvedett könnyebb sérülést. A budapesti büntető törvényszék párviadal vétsége miatt, mind a két képviselőt vád alá helyezte. Mára volt ez ügyben a tárgyalás kitűzve, Oláh bíró elnöklete alatt, a büntető törvényszéken. A tárgyaláson csakis Olay Lajos, Gajári Ödön és dr. Farkas László orvos jelentek meg, akiket a törvényszék nyomban ki is hallgatott. Dr. Geszti Andor alügyész indítványára ezután a bíróság elnapolta a tárgyalást s az utóbbi tárgyalásra Meszlényi Pál képviselőt ismételten beidézik, meg megrójja, mire Uray azt mondja, hogy a kinek nem inge, ne vegye magára. Különben ha a jövőben fokozott mértékben megteszik az egyház érdekében kötelességüket azon lelkészek, akiket megjegyzése illet, nem lesz oly sok esetben szükség arra, hogy az egyes egyházak államosítást kívánó kérvényeit tárgyalják. Ezután a főiskolai igazgatótanács jelentését változatlanul elfogadták, valamint az iskolai szabály 54-ik §-ának oly értelmű módosítását is, amely szerint oly főiskolai tanuló, aki párbajra kihívást elfogad, vagy párbajozik, az intézetből kilépettnek tekintessék. Egyszersmind az ügyészi és a rendőri hivatalok felkéretnek segítségül az esetleg megtörtént párbajok kiderítésére, sőt az akadémia igazgatósága a hírlapokból is tudomást tartozik venni a párbajesetekről, hogy az ifjúság párbajozásának lehetőségét mindenképpen meggátolja. Több apróbb ügy elintézése után a közgyűlési tagok délután fél 2 órakor a gróf Degenfeld által adott ebédre mentek, ée Béke Liptó megyében. Liptó-Szent-Miklósról jelentik, hogy a hivatalától felfüggesztett Palugyay Gyula alispán tegnap beadta nyugdíjaztatás iránti kérvényét. E váratlan fordulat következtében az ő fegyelmi ügyének tárgyalására november 14-re egybehívott fegyelmi választmányi ülés sem tartatott meg. Megjegyzendő, hogy Palugyay ellenfele, Vitalis főügyész, két hó előtt szintén önként kérte nyugdíjaztatását. VIDÉKI ÉLET. oo Egyházkerületi közgyűlés. Debreczenből telegrafálják. Az egyházkerületi gyűlés második napja 10 órakor kezdődött. Az 1900—1903. évekre konventi tagokat kiküldetnek egyházi részről Szél Kálmán ref. esperes, Szabó János, Zsigmond Sándor, Sass Béla, világi tagokul: Horthy István, gr. Tisza István, Dóczy Imre és György Endre; póttagokul : Dávidházy János, Sütő Kálmán, dr. Lengyel Imre, Borsos Jenő. Az iskolák államosítása iránt kérvényeztek a mezőtelki, beregsomi, nagyberegi, mezőtorpai, gáti, cs.kenézi és kunágotai egyházak. Dr. Baczoni jegyző a mezőtelki egyház iskolájának államosítására vonatkozó kérvényét megerősíttetni kívánja. Dr. Baksay Lajos indítványozza : utasíttassék az egyház a tanítói fizetésnek államsegélylyel való kiegészíttetésére. A többség elfogadja a határozati javaslatot és a mezőtelki egyháznak megengedi iskolái államosítását, de a többiek kérvényét részint elutasítja, részint visszaadja felszerelés végett. Uray Imre ahhoz hasonlítja az államosítási törekvést, mint akinek van lova, maga abrakolja is, de más használja. Az indokokat keresve abban találja, hogy egyfelől a tanítók igyekeznek menekülni az egyházmegye hatósága alól, másfelől, hogy a lelkészek az iskolák államosítását a hitoktatói czim és fizetés elnyerése végett saját anyagi czéljaikra igyekeznek kihasználni. Az utóbbi kijelentést az elnök helytelenítő KÖZGAZDASÁG. Pénzügy. Az Államvasutak pénztári feleslege. Az Államvasutak igazgatósága november hónapban 1.000.000 koronát szállított be a magyar királyi központi állampénztárba pénztári fölöslegképpen. Ennek az összegnek és az október hónapban beszállított 3,000.000 koronányi összegnek beszámításával az összes készpénzbeszállítás 44,662.600 koronára emelkedett. Kereskedelem. Magyar bevitel Törökországba. A kereskedelemügyi minisztérium konstantinápolyi szaktudósítója jelenti: Konstantinápolyban a szeptember havi gazdasági viszonyok nem egészen váltották be azokat a reményeket, amelyeket tavaszszal fűztek hozzájuk. A termés mennyiségileg tényleg igen jól sikerült, de minőségileg kevésbé. Ez azonban kisebb baj volna, mint az alacsony árak, amelyeknek következtében a birtokosok itt is tartják az árut és így az őszi vásár fellendülésének útját állják. Mindazonáltal az üzleti élet meglehetősen megélénkült, sajnos, éppen azokban az árukban, amelyeket mitőlünk még nem exportálnak, nevezetesen a textilipariakban, gyapot- és gyapjúárukban. Magyar részről ez idő szerint csak az épületfa-behozatal élénkebb, holott a szeszbehozatal a Romániával folytatott vámháború megszűnése óta teljesen szünetel, átengedvén a tért az orosz szeszkivitelnek, amelynek oly nagy kiviteli jutalmak állanak rendelkezésére, hogy ez által képes a török piacon konkurrálni. E hónapban még némi papír-, zománczos edény- és üvegbehozatalunk is volt. Ez utóbbi különben egy kis jóakarattal tetemesen megnövekedhetnék, mert a magyar üveg térfoglalására éppen most jó alkalom kínálkoznék, mikor a belga üveggyári sztrájkok miatt e részről a konkurrenczia tetemesen meggyengült. A lefolyt hónapban mintegy 60 lovat is hoztak be Magyarországból az itteni lóvasút-társaság megrendelésére. Ipar. Munkáspiacz. A budapesti munkaközvetítő-intézet heti kimutatása szerint 5406 férfimunkás kérésfoglalkozást, ezek közt majdnem valamennyi iparág van képviselve és szerepel 604 asztalos, 108 fém- és vasesztergályos, 121 gépkezelő, 125 kereskedelmi alkalmazott, 278 kocsis, 481 kovács, 145 kőmives, 682 lakatos, 149 mázoló és szobafestő, 667 napszámos, 574 szolga. Ellenben hiányzanak szűcsök és faesztergályosok, kik több helyre kerestetnek. Fehérvarrónők és gépharisnyakötök is találnának nagyobb számban alkalmazást; minden egyéb női munkára azonban nagyobb a kereslet, mint a kínálat. Ellenkezőleg van ez a tanonczoknál, hol az asztalos, bádogos, czipész, férfiszabó, kárpitos, kereskedő, kovács, könyvkötő iparra ilyenek számos helyre kerestetnek. Az összes munkakereslet 5977, a kínálat ellenben csak 812. Vámügy. A bolgár vámtarifa-tervezet. Bulgáriában elkészült már az autonóm vámtarifa-tervezet, melyet