Magyar Nemzet, 1900. december (19. évfolyam, 330-359. szám)
1900-12-25 / 354. szám
1900. deczember 25. MAGYAR NEMZET elé. Legelőn áll a sorban Puccini, akinek műveit tizenegy színház tűzte ki játékrendjére. Előadják pedig hét színházban a »Toscá«-t, háromban a »Bohémvilág«ot, egyben pedig »Masson Lescaut«-t. Puccini után legnépszerűbb még mindig az öreg Verdi, akinek műveit hét színház tűzte ki műsorára. Előadásra kerülnek az idén »Rigoletto«, a »Puritánok«, »Troubadour«, »Otelló«, »Aida«. A harmadik hely Wagner Rikárdé és Leoncavalloé. Mindegyiküknek 4—4 darabját adják elő. Wagner operái közül a milánói Scala »Tristan és Isoldá«-t, a genovai az »Istenek alkonyá«-t, a velenczei Benice-színház »Tannhäuser«-t, a bresciai pedig »Lohengrin «-t mutatja be. »Leoncavallo «-t a »Bohémek« és a »Bajazzo«-k képviselik majd. Legújabb művét, a Milanóban óriási sikerű »Zazá«-t — csodálatosképpen egy színház sem tűzte műsorra. Giordano Andrea Chenier-ját három helyütt adják, Mascagni ellenben szégyenletesen leszorult a színtérről, mindössze két helyütt szerepel a Parasztbecsülettel. Igaz azonban, hogy két nagy színház viszont, a római Constanzi és a veronai Drammatico január 16-án meg Mascagni legújabb operájával, az Allamokkal kezdi az évadot. Róma város színháza, a Teatro Argentína az idén sem nyitja meg kapuit. Mascagni újdonságán kívül még egy nagyérdekű újdonság szenzácziója vár az olasz közönségre. Puccini elkészült már legújabb művével, a Cyrano de Bergerac-kal s még az idén be akarja mutatni. Szövegét Giobbe, Rostand drámájának fordítója írta. * The messenger boy. A Magyar Színház ez idei nagy angol operette-újdonsága: The messenger boy, melynek magyar czíme »A postás fiú« lesz, már most nagyban foglalkoztatja a színházat. A darab kiállítására három műhelyben folyik serényen a munka és a tömérdek kosztümön kívül az öt kép számára öt új exotikus díszlet készül. »A postás fiú« előadásában a színház egész személyzete, a legelsőktől a legkisebb rendű tagokig, részt vesz. Aff Mascagni legújabb operája. Megírtuk nemrégiben, hogy a rossz operákban immár kifogyhatatlan Mascagni egy »Pierrot frakkban« czímű trilógiát szándékozik írni. Velenczéből most azt a tudósítást veszszük, hogy a hirt kacsa, mert Mascagni trilógiát sohasem tervezett, ellenben erősen dolgozik mostanában legújabb operáján, amelynek czíme: »Spiritizmus« lesz. * A modell: Suppe Ferencz »A modell« czímű operettje, melynek szövegét V. Leon és L. Held írták, január első felében kerül bemutatóra a Népszínházban. A főszerepeket Z. Bárdi Gabi, Brecsányi Sarolta, Bojár Teruska, Németh József, Kenedich Kálmán, Újvári Károly, Tollagi Adolf játszszák. * Új olasz oratórium. Perosi Lorenzóról, az olyan hirtelenül felkapott olasz oratórium-íróról senki sem beszél már. Annál nagyobb érdeklődést kelt azonban olasz zenei körökben egy új zenei csillag, Hartmann páter, osztrák, származású oratóriumköltő. Első oratóriumát, Petrust, óriási lelkesedéssel fogadták az olaszok. Az imént fejezte csak be második művét, a Franciscus czímű oratóriumot, mely a szegények apostolának életét beszéli el. Szövegét monsignore Gliessi, Civita Castellana püspöke írta és cselekvény dolgában három részre oszlik. Az első, amely szimfonikus előjátékkal kezdődik, Szent Ferencznek a világtól való búcsúját jeleníti meg, még pedig dantei mintára, középkori idillium alakjában: Franciscus troubadournak öltözve énekli meg kedvesét, a szegénységet. A második rész az Auvergne-ben játszik. A zene a szentnek önkívületét festi. A harmadik rész Szent Ferencz halálát tartalmazza s az angyalok diadalénekével, meg egy gyönyörű fugával végződik. A mű február elején kerül bemutatóra, mégpedig — Szent-Pétervárott. A mely csodálatos körülmény annak tulajdonítandó, hogy az olasz egyházi világ gyűlöli Hartmann pátert. M. Kir. Operaház. Kedden: Hoffmann meséi. — Szerdán: Észak csillaga. — Csütörtökön: Mignon. — Pénteken: Jancsi és Juliska. Babatündér. — Szombaton: Parasztbecsület. Bajazzók. — Vasárnap : Hoffmann meséi. Várszínház. Csütörtökön: A fösvény. — Szombaton: Clemenceau. Népszínház. Kedden délután: Ingyenélők. Este: Napfogyatkozás. — Szerdán délután: Kis szökevény. Este: Az ördög mátkája — Csütörtökön: San-Toy. (Halton vendégjátékával.). Pénteken: San- Toy. (Halton vendégjátékával). — Szombaton: San- Toy. (Halton vendégjátékával.). — Vasárnap délután: Vörös hajú. Este: Napfogyatkozás. Vígszínház. Kedden délután: Tartalékos férj. Este: Feleségem nem sikkes. — Szerdán délután: Az arany kakas. Este: Kismama. — Csütörtökön: Coralie és társa. — Pénteken: Takácsok.— Szombaton: Tartalékos férj. — Vasárnap délután: Énekek éneke. A farkas. Este: Feleségem nem sikkes. Magyar Színház. Kedden délután: A mikádó. Este: Angot asszony lánya. — Szerdán délután: Angot asszony lánya. Este: New York szépe. — Csütörtökön: Szulamit. — Pénteken: A Gyurkovicslányok. Szombaton: Primadonnák (először.). — Vasárnap délután: A mikádó. Este:Primadonnák. Uránia magyar tudományos színház. Kedden délután fél 3 órakor: Spanyolország. Fél 5 órakor : A szeczesszió. Este fél 8 órakor: A XIX. század. — Szerdán délután fél 3 órakor: Velencze. Fél 5 órakor: A szeczesszió. Este fél 8 órakor: A XIX. század. — Csütörtökön: A szeczesszió. — Pénteken: A XIX. zázad. — Szamaton: A XIX. század. Színházi műsorok. Nemzeti Színház. Kedden délután: Pry Pál. Este: Troilusz és Kresszida (kezdete 7 órakor.) — Szerdán délután: A czigány. Este: A bölcső. — Csütörtökön: A bölcső. — Pénteken: Troilusz és Kresszida (kezdete 7 órakor.) — Szombaton : A nagymama. — Vasárnap délután : Pont Biquetcsalád. Este: Azember tragédiája (kezdete 7 órakor.). MŰVÉSZET. Budapest, deczember 24. ** A Prado-museum értéke. A spanyol-amerikai háború alatt a spanyol intéző körök agyában egy pillanatra az a terv is megvillant, hogy a világhírű Prado-múzeum kincseinek eladásával szereznek pénzt. Ha csak egy pillanatra villant is föl ez a terv, máris elég jellemző. Szerencsére a béke hamar megvolt s Spanyolország megmenekült ettől a rengeteg, szégyenteljes áldozattól. Hogy mennyit ér meg a Prado-múzeum, azt az igazgatója, az európaszerte ismeretes José Viniegra a következőképp részletezi, ha ugyan a világhírű remekeknek egyáltalán árát lehet szabni. Fra Angelico Angyali üdvözlete megér 40.000 frankot, Rubens nagyszerű képeiért bizonyára megadnának 3,680.000 frankot, Velasquez képeiből bejönne 1,440.000 frank, Murillo remekeiből pedig 2,500.000 frank. Zurbaran anachoreta-alakjai kaphatók volnának 24.000 frankért, Ribera borzalmas mártírjelenetei azonban csak 3.000.000 frankért, Alonso Cano csak 80.000 frankot ér, Goya realisztikus festményeiért azonban meg lehetne kapni 800.000-et. Vintegra Bellini műveit 20.000, Bosch ét 80.000, Brenghelét 400.000, Correggioét 80.000, Cranachét, 80.000 Van Dickét 400.000, Claude Lorraine-ét 400.000, Giorgioné-ét 24.000,Rembrandtét 80.000, Rafaelét 4.000.000, Teniersét 400.000, Tintorettók 40.0000, Tizianét 4.000. 000, Veroneseét 800.000 frankra becsüli. A Prado-múzeum összes értéke szerinte negyven millió frank. TUDOMÁNY és IRODALOM. A magam útján. Budapest, deczember 24. Verskötet jelent meg a napokban ezzel a felírással. Egyszerű, pretenzió nélkül való czím, mintha valamelyes elnézést kérne az alája foglalt dolgokért, vagy, mintha a szerző kérné a pardont, hogy lenni bátorkodik. Holott állítólag negyvenezer lélek foglalatoskodik a négy folyó mentén gyakorlati költészettel. Pedig, aki ezt a könyvecskét írta: Szalay Károly, nem szorul semmi kritikai kedvezményre: érdekes, igazi egyéniség, magasan kiemelkedik a sokaságból. Claussica philológiát tanít különben a budapesti református főgimnáziumban (a párisi világkiállításon nagy kitüntetést is nyert e szakba vágó római és görög ostromszereivel) jogbölcsész, asztronomus, historikus. Sőt még irodalomtörténeti fölfedező is. A leydeni egyetem könyvtárában t. i. ő fedezte fel Bod Péter elveszettnek hitt igen becses egyháztörténelmi munkáját, amelyet azután latin nyelven, három hatalmas kötetben, részben a leydeni egyetem költségén ki is adott. Ennek a munkának egyébiránt az is a nevezetességei közé tartozik, hogy Tisza Kálmán miniszterelnök is gyűjtött rá előfizetőket s — az ővén 185 frt jött egybe. És mindenekfölött poéta, még pedig a javából, a ki lelkesedését az idők reális világnézete, anyagiastörekvései között is tisztán megőrizte. Széles látókör, kiváló érzék, fejlett ízlés, ami ezt a most megjelent kötetét főképpen jellemzi. Tizenkét év termése volna ebben, — noha a millennáris karácsonyi pályázaton legjobbnak talált Csanád czimü drámai költeménye és a két esztendeje megjelent Komoly tréfák czimü, valóban becses költői beszélye nincsenek itt. A csak úgy mellékesen említve, gyönyörűen illusztrált mű, négy cziklusból áll: Hit. Haza. Álom. Élet. Erős filozófiai szemlélődésnek finom kristálysorozata a Hit-cziklus. Vajda János a nagy mestere az efajta költeményeknek, a minőket itt találni. Szalay együtt jár a mesterrel, de tartózkodik a mélységek útvesztőjétől. Találomra veszek át két strófát a Jézus czimű versből: ... Csodáidon az értelemnek Halvány világa nem hat át, De fölrepiti fényes égbe A hitnek szárnyain magát. S egy uj teremtés nagy világa Előtt, mig elbüvölten áll: Rá nézve szép harmóniába Olvad az élet és halál. És mégis, hogy ha égbe vágyva Rád függesztem esde szemem, Az lesz csodás s valóban égi, Mi benned földi volt nekem! S mig lényed égi származását Elmém kutatni sem meri: A föld porába készt borulni, Mi benned tisztán emberi. A lángoló honszeretet ódái szárnyalása megnyilatkozásai következnek ezek után a Haza czimű sorozatban. Rendkívül szép az Erzsébet királyné emlékezete, a Petőfi halálára, a Sötét Afrikában, költemény és megkapó a Vörösmarty születése napja századik évfordulójára írott emlékezés is. Az aradi Golgotán a többek között igy énekel: ... könnyű se fakadjon senkinek szemében, Régen nincs lakója e nagy temetőnek ! Titokban siratott hantok éjjelében Égő hon szerelem virágai nőnek. S az a tizenhárom, kire itt lesújtott Fékevesztett önkény boszuló haragja: — Mint mikor a harczok viharja lezúgott: Maradjon e nemzet bús lélekharangja. De csak akkor szóljon, ha majd itt az óra, S nemzeteket irtó végítélet készül. Mikor az utolsó nagy találkozóra, Kikelnek a holtak sirjok üregébül! Addig pedig csengjen, mint imára hivó Pusztai harangszó hirük, nevük nékünk; S nemzetünk nagy lelke, ez az igaz biró, Poraikból várja újjászületésünk! Friss, üde levegő csap meg, az Álom főczim alá foglalt huszonnyolcz szerelmes verset olvasván. Egy-egy virágszál valamennyi, egybekötve pedig kedves, színes, illatos bokréta. No, hogy még van szerelem sexuális sóvárgás nélkül is! Szerelem van, odalent a pusztákon, a bogárhátú tanyaházakban, de vers nincs sehol! Elvétve akad egy-kettő, amint most akadt Szalay könyvében. Avagy a legutóbbi évek szerelmi lírájában nem az érzésiséggel való ingerkedés akarja-e pótolni a szinpoézist? Gyönyörűség Szalay dalocskáit olvasni : egy tragikus házasélet fázisainak ékes zománczai ezek. Ez ideális forró légkörből egy hűvös valóságba visz a könyv utolsó fejezete, amelynek fölírása: Élet. 7