Magyar Nemzet, 1901. május (20. évfolyam, 114-139. szám)
1901-05-25 / 134. szám
1801. május 25. MAGYAR NEMZET.3 jebb figyelemben nem részesítettük s hogy a szabadelvű párt a szózat-gyártás terén nem sorakozik a néppárt mellé versenytársnak, annak a magyarázata napnál is világosabb. Mert ki szorul arra, hogy a népet «szózattal« — még pedig csupán hangzatossal és semmire sem kötelezővel — tartsa? Kétségkívül az, akinek a nép számára szózatánál egyebe nem telik. A szabadelvű párt a nép érdekében sokkal tartalmasabb, sokkal sikeresebb működést fejtett ki a múltban és tervez a jövőre, semhogy szózatoskodnia szükséges volna. A nép nemzeti, szellemi és gazdasági gyarapodását sokkal inkább szivén viseli, semhogy a nép iránt tartozó komoly kötelességeinek teljesítését szózatok kibocsátásában keresné és találná meg. A közegészségügy államosítása. Az Országos Közegészségi Tanács már 1892-ben terjesztette fel első javaslatát a közegészségügy államosítására. Tekintettel a viszonyoknak időközben beállott változására, a tanács most állandó reformbizottságával újabb javaslatot dolgoztatott ki, amelyet hosszabb tárgyalások után nemrégen végleg megállapított. Az egészségügyi közszolgálat államosítására vonatkozó ez újabb javaslatot az Országos Közegészségi Tanács elnöksége a részletes indokolással együtt a múlt napokban nyújtotta át Széll Kálmán miniszterelnöknek. L Czáfolat. Egy laptársunk azzal foglalkozik tegnapi vezérczikkében, hogy a Deutsches Volksblatt czimü bécsi hírlapnak — melytől a postai szállítás joga 1897-ben megvonatott — a m. kir. belügyminiszter újra megadta a postai szállítás engedélyét. Mint a félhivatalos Magyar Távirati Iroda illetékes helyről értesül, ez a hír teljesen alaptalan, mert a nevezett lapot kitiltó rendelet mindeddig nem vonatott vissza.. . Választási mozgalmak. Sepsi-Szent-Györgyről táviratoztak. A kovásznai kerület választói községenkint kifejezték tántoríthatatlan ragaszkodásukat Sándor József képviselő iránt. A kerület választmánya újból felajánlotta neki a mandátumot és Sándor a jelölést köszönettel elfogadta. — Nyitráról jelentik: A nyitrai szabadelvű párt Bacskády Károly elnöklete alatt megtartott ülésén az elnök melegen méltatta dr. Janits Imre képviselő érdemeit, biztosította Janitsot a párt ragaszkodásáról, mire a pártgyűlés egyhangúlag Janitsot újra jelölte. Janits megköszönte a párt bizalmát és a jelölést elfogadta, hírnevű Lenbach mellett is. Megvannak neki is a maga kiváló minőségei, ha ezek nem is emelik őt azon magaslatra, hol a bajor festő kiérdemelte a világ csodálatát. Hiszen nem lehet minden ember Lenbach. És be kell a mi emberünknek számítani még azt is, hogy jelen kiállítása, bizonyára csak a szerencsétlen véletlen következtében, sokkal gyöngébb, mint amilyenek előző kiállításai voltak. Igaz, hogy Szapáry Gyula gróf arczképe nem sikerült módfelett. Az arczban valami idegenszerű kifejezés van, mintha a gróf valami benső szúró fájdalmat nyomna el. De az alak magatartása elég szép. Viszont igen finom gróf Andrássy Sándorné arczképe, habár az is bizonyos, hogy e finom és tetszetős benyomást a festő az erő feláldozásával érte el. Ő tartalmasabb szokott lenni műveiben. Mindazonáltal ez a kép igen kellemes hatást tesz. Választékos, nemes modorban festette László Fálk Miksa arczképét is. A véghetetlen okosság kifejezését, mely a »nagy Doktor« arczát életben átragyogja, nem találjuk ugyan meg e képen, de a hasonlatosság megvan. Meg vagyunk győződve, hogy ez a kép sokkal jobban fog hatni otthon, hol nem lesz mellette Stettka Gyula arczképe, mely a benne megnyilatkozó hatalmas erővel és különösen bámulatos domborával még László műveinél különbeket is árnyékba tudna állítani. Ez őszinte darab művészet, csupa élet, csupa természethűség és a mellett egyszerű, szerény. Ha a festő csak kissé megtompítja a koponyán ragyogó hideg fényt, pompás művét büszkeséggel emlegetheti mindig, mint pályája egyik legszebb sikerét. KESZLER JÓZSEF: A delegácziók. A pénzügyi albizottság ülése. Bécs, május 24. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) A magyar delegáczió pénzügyi albizottsága ma délelőtt 11 órakor Harkányi Frigyes báró elnöklete mellett tartott ülésen tárgyalta a közös pénzügyminisztérium, a közös legfőbb számvevőszék és a határvámjövedék 1902-dik évi előirányzatát. Jelen voltak a közös kormány részéről: Kállay Béni közös pénzügyminiszter, Pongrácz gróf osztályfőnök és Kuli miniszteri titkár; a legfőbb számvevőszék részéről: Fléner Ernő számvevőszéki elnök, Szentgyörgyi Gyula osztályfőnök, Salamon Oszkár udvari tanácsos és Kostyál miniszteri titkár. A magyar kormányt gróf Széchenyi Gyula miniszter képviselte. Szerb György előadó részletesen indokolja a közös pénzügyminisztérium költségelőirányzatát, amelynek 4.174.307 koronányi rendes szükséglete a múlt évben megszavazottnál 2.425.000 koronával kevesebb, rendkívüli szükséglet ezen előirányzatban fel nem merült. Ismerteti továbbá a közös pénzügyminisztérium által kezelt alapokról szóló kimutatásokat, majd indokolja a közös legfőbb számvevőszék előirányzatát, amely összesen 317.760 korona tiszta szükségletet tüntet fel. Áttér azután a határvámjövedék-előirányzatra, amely a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok részére 96.435.100, a magyar korona országa részére 14.945.950 és Bosznia és Herczegovina részére 588.820 korona többlettel van felvéve. Miután a folyó év első három hónapjában kevesebb jövedelem jött be a múlt év első három hónapjánál, ennek következtében az előirányzat 14.497.950 koronával csekélyebb öszszegben van előirányozva, mint a múlt évi. Ezután a felvetett kérdésekre Szerb György előadó megadta a szükséges felvilágosításokat, majd bemutatta a delegáczió teljes ülése elé terjesztendő jelentést, amelyet az albizottság nyomban hitelesített. Ezzel az ülés véget ért. _____________,_______________ ____________ melynek ottani belajstromozhatásában, mint okmányokkal beigazoltatott, Brünkel Alfréd mödlingi gyáros, a temesvári gyár ügyvezető igazgatója nem járt el rosszhiszeműleg, amennyiben az erre vonatkozó tanácsot a temesvári kereskedelmi és iparkamara másodtitkárától kapta, — ott haladék nélkül törlendő és a mödlingi gyár semmiféle madárhoz hasonló védjegyet nem használhat, míg a »Turul« szó és madár, mint a temesvári gyár kizárólagos védjegye, haladék nélkül belajstromozandó. Az elárusító üzletekben levő, madárjellel ellátott összes czipőkre utólag, de a talpakba mélyítve a madárjel fölé alkalmazandó a »Mödling« szó, hogy a közönség az első tekintetre is lássa, miszerint nem hazai czipőt vásárol. Ezek az intézkedések kizárják azt, hogy a közönség ne legyen tájékozva, miszerint egyelőre még nem hazai gyártmány árusíttatik ezekben az ületekben. Ezek mellett azonban a miniszter biztosította még azt is, hogy a jelenlegi 32 elárusító helyen kívül, melyek közül kettő még meg sem nyílt, a vállalat további elárusító helyeket nem fog az országban létesíteni és azon időponttól kezdve, midőn kizárólag hazai gyártmányt hoz forgalomba, tehát attól kezdve, hogy államsegélyt és adókedvezményeket fog élvezni, összes gyártásának legalább felét külföldön fogja értékesíteni. Ezek azon lényegesebb intézkedések, melyeket ez esetből folyólag Hegedűs Sándor miniszter tett, melyekkel szemben — bár igen súlyos hibák követtettek el, de a társulat részéről rosszhiszeműség beigazolható nem volt — külön megtorló intézkedések azért nem alkalmaztattak, mert egyrészt minden tekintetben mintaszerű gyár létesült, másrészt a gyár eddig semmiféle államsegélyt vagy kedvezményt még nem élvezett. A Turul-ügy elintézése. Nagy megelégedést és megnyugvást fog kelteni nemcsak az érdekelt körökben, de a közvéleményben is az a mód, ahogy Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter az oly nagy port felvert Turul-ügyet elintézte. Alább közöljük a miniszternek szigorú, erélyes és czélszerű intézkedéseit, amelyek egyrészt megrendszabályozzák a céget, amely bizonyos tekintetben inkorrektségeket követett el, másrészt útját állják minden további visszaélésnek és szabálytalanságnak. Mindenek fölött azonban kitűnik az egész esetből, hogy a kereskedelmi kormány az ipari kedvezmények nyújtása körül a leggondosabb elővigyázatot alkalmazza s azért már eleve ki volt zárva, hogy e tekintetben »becsaphatták« volna, mint azt némely oldalról híresztelték. A Turul-ügy egyébiránt tanulságképpen szolgálhat a jövendője mindazoknak az ipari vállalatoknak, amelyek a magyar közgazdasági érdeket akarják szolgálni, abban a tekintetben, hogy csakis becsületesség és szolidság biztosíthatja számukra úgy a kedvezményeket, mint a prosperálás lehetőségét. A Turul-ügyben történt intézkedésekről szól az alábbi tudósításunk: A »Turul« czipőgyár ismert ügyében Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszter által elrendelt vizsgálat befejeztetett és ennek eredményeképpen oly intézkedések történtek, amelyek jövőre nézve minden visszaélésnek vagy félreértésnek elejét veszik. Nevezetesen elrendelte a miniszter, hogy mindaddig, amíg a vállalat összes elárusító helyei nem kizárólag a temesvári gyár készítményeit árusítják, a jelenlegi czégtáblák eltávolítandók, illetőleg a mödlingi gyár czégtáblái alkalmazandók, hogy így a megtévesztésnek még csak lehetősége is megszűnjék. Addig, míg a gyár összes elárusító helyein nem kizárólag saját temesvári gyártmányait árusítja, semmiféle államsegélyt vagy adókedvezményt nem élvez, addig tehát nem tekinthető államilag kedvezményezett gyárnak. A mödlingi gyár részére Ausztriában bejegyzett »Turul« szavú és madárjelű védjegy. Botrány a Reichsrathban. Bécs, május 24. (Saját tudósítónk távirata.) A Reichsrath tegnap 3/3 órakor végződő éjjeli ülést tartott, melyen a munkaidőnek a kőszénbányászatban való szabályozásáról szóló törvényjavaslatot második és harmadik olvasásban elfogadták. Az ülésen zajos incidensek játszódtak le. Schumeier, a kisebbség vezérszónoka kikelt Stein antiszemita ellen, aki hazugságokat hozott fel. Stein: Ne beszéljen, mit ért maga a munkához ! El Jersch: Arrogáns ficzkó, többet dolgoztam, mint maga! Stein: Fizetett henyélő ! Pernerstorfer (a nagynémetekhez): Ti egy lumpot tűrtök meg magatok közt! Lueger: Nem egyet, de többet! Az ülés végén Breiter, akit az elnök a vita folyamán Zechner, a kormány képviselője ellen intézett heves kifakadásai miatt rendreutasított, felszólította az elnököt, hogy Zechnert is utasítsa rendre, mert piszkos támadásokat vetett szemére. Az elnök megtagadta a kormány képviselőjének rendreutasítását, mert beszédében semmi sértőt nem talált. Ami támadás van benne, az nem Breiter képviselő személyére vonatkozik. Az elnöknek e szavai borzasztó vihart támasztottak. A szoczialisták, a cseh agráriusok, a lengyel radikálisok és a nagynémetek vad lármában törtek ki. A radikális képviselők egy része pártkülönbség nélkül valóságos rohamot intézett az elnöki emelvény ellen, ahol Zechner udvari tanácsos helyet foglalt és arra akarta kényszeríteni, hogy hagyja el a termet. Ezalatt a nagynémetek vadul csapkodták az asztalokat, fütyültek, pisszegtek, lábukkal dobogtak és egyre kiáltották: — Ki Zechnerrel! Takarodjék! Abczug Zechner! E közben Zechner köré vagy 30 képviselő csoportosult, akik nagyon fenyegetően kezdtek viselkedni. Zechner védelmére dr. Skene és Baltazzi képviselők, valamint Giovanelli földmivelési miniszter siettek az elnöki emelvény felé. Wolf közvetetlenül Zechner elé állott és fülébe ordította: — Maga aljas, szemtelen ember! Szemtelen ficzkó, takarodjék! Talán tettlegességre is vetemedik dühében.