Magyar Nemzet, 1901. december (20. évfolyam, 299-322. szám)
1901-12-22 / 317. szám
• - - - -| - - - - - ' ■ ................• MAGYAR NEMZET. 1901. deczember 22. — Petiffi-ereklyék. Kéry Gyula, a Petőfiereklyék buzgó kutatója, ismét gazdagította értékes gyűjteményét. A kutatás eredményéről a Vasárnapi Újság ezeket írja: Ózd Tolnamegyében van Borjád közelében s főfészke a Pesthy-családnak, mely rokonságban áll a Sass-családdal. Mikor Petőfi 1845-ben Borjádon időzött, a tiszteletére rendezett halász bál óta, a melyről e helyütt már megemlékeztem, gyakorta átrándult Uzdra Pesthyékhez. Érdekesen jellemzi a költő lelkét az a vonás is, hogy nagyon szerette a gyermekeket. Többen beszélik, a kik Petőfit személyesen ismerték s vele barátságban éltek, hogy, ha valamely társaságban gyermekre akadt, rögtön hozzásietett s ölébe kapva, el-eljátszadozott vele. Abban az időben, mikor a költő Ózdra látogatott, Pesthy János és Sass Lidia egyik fia, József, 4—5 éves lehetett. Petőfi sokat mulatott azon, hogy a Józsi gyerek schypit s nem tudja kimondani az r betűt. — Mondd ki szépen, Jóska, — szólt a fiúhoz — hogy: Krisztus. Ie bizony a kis Pesthy Jóska, bárhogy erőlködött is, mindig csak Krisztusnak ejtette ki a szót. Petőfi még próbabirkózást is rendezett a Pesthy fiúval. Megfogta a két kicsi karját, biztathatva, hogy vágja őt a földhöz. Aztán a földre vetette magát és szive mélyéből kaczagott, mikor látta , miként gyömöszöli őt a kis Jóska s mint örül annak, hogy legyűrte a Sándor bácsit. A költő látogatásának emlékére Pesthyék megőriztek egy csutorát, melyet a családtól Kéry a következő nyilatkozattal vett át: Nyilatkozat. Petőfi Sándor 1845-ben atyám, illetőleg apósom, Pesthy János földbirtokos meghívására részt vett az uzdi füzes-erdőben rendezett hálósbálon. A költő jó kedvében nyakába akasztotta ezt a régi, 14 stczes csutoránkat, s ezzel járt-kelt késő estig a mulató társaság tagjai közt. Atyám, illetőleg apósom négy ökrös szekerén ment a társaság Ózdról Borjádra, aminek emlékére írta Petőfi .A négy ökrös szekér« czimü költeményét. A csutorát ezennel átadjuk Kéry Gyulának, hogy nevünkben a többi ereklyék közé helyezze. Kelt Uzdon, 1901. október 3-án. — Pesthy Endre s. k., Pesthy Endréné, szül. Bárczay Róza s. k. Előttünk mint tanuk előtt: Pesthy József s. k., Pesthy Mór s. k., Kéry Gyula s. k., a Petőfi-Társaság megbízottja.. a. • Petőfi 1848-iki debreczeni időzésének értékes emléke az a kard, a mely Rickl Géza debreczeni nagykereskedő és földbirtokos féltve őrzött tulajdona. E kardról Kiss Sándor 1848— 49-iki honvédezredes, Bem tábornok volt hadsegédje, az alábbi bizonyítványt írta: Bizonyítvány. Rickl Géza úr felszólítására ezennel bizonyítom, hogy a birtokában levő kard pengéje valósággal Petőfi Sándor kardja volt, melyet az 1848-iki márcziusi napokban hordott. Ilyen kardja volt még ezen időben Jókai Mórnak és Vasvárinak. A kardok Kimer fegyvergyárostól vásároltattak. Ha még valaki a Kimer-üzletben ez időből él, emlékezhetik rá. A kard jelenlegi hüvelye nem eredeti, mert a kard hosszabb ideig el lévén ásva, végképp tönkrement. Petőfi Sándor az 1848-ik év téli hónapjaiban Debreczenben időzvén, már mint honvédkapitány ez a diszkardot nem használhatta szolgálati kardnak s egy nálam töltött barátságos vacsoránál meglátta Rickl József nemzetőri lovasfőhadnagy csinos szolgálati kardját és felszólította: nem volna-e hajlandó ezen kardját az ő diszkardjáért elcserélni, mire Rickl József ur készséggel ráállott s a csere megtörtént, így jutott a kard Rickl József ur birtokába. Ezen ténynél többen voltak jelen, u. m. Jelics József würtembergi huszárszázados, Gulácsy Imre vadászőrnagy, Brunner Eduárd, kik már nincsenek életben. Rickl József halála után egyetlen fia, Géza tulajdonába jutott a kard, melyet jelenleg is bir. Kelt Debreczenben, deczember 30-án 1895. — Kiss Sándor s. k. Előttünk : Stickl Antal s. k., Komlóssy Arthur s. k. Ezek kapcsán még a következőket jegyezte fel Kéry Rickl Géza elbeszélése nyomán. Atyja, Rickl József sok napot töltött együtt Petőfivel Debreczenben. A szabadságharcz lezajlása után atyja a saját fegyvereivel együtt a Petőfitől cserébe kapott diszkardot a mai nap is fönálló házának emeletmagasságú üregébe rejtette, mely a kapualjnál az udvar felől a fal mellett van. A hatvanas években beköszöntött úgynevezett »magyar világ «-ban atyja felbontatta az üreg befalazott nyílását. Ekkor kerültek hosszú esztendők múltán napvilágra az elásott fegyverek, köztük a többitől egészen elütő Petőfi diszkardja is. — Kecskemáthyt elfogták. Az a hir terjedt el ma délelőtt a fővárosban, hogy Kecskeméthy Győzőt Oderbergben elfogták. E hirre az szolgált alapul, hogy a fővárosba távirat érkezett, amely hírül adta, hogy Oderbergben Kecskeméthy személyleírásához igen hasonlító egyént elfogtak, aki azonban tagadja, hogy ő Kecskeméthy volna. A rendőrséghez hivatalos értesítés nem érkezett. — Hajótörés. Krisztiániából sürgönyzik, hogy a St.Olaf sarporgi gőzös, amely Angliából szenet vitt Norvégiába, csütörtökön éjjel Faerberg mellett hajótörést szenvedett. A hajó néhány percz alatt teljesen összezúzódott. Tíz ember csónakon megmenekült és 12 óra múlva fölvette őket egy norvég gőzös. Négy ember egy másik csónakon igyekezett menekülni, de valószínüleg elpusztultak, mert a csónak üresen vetődött partra. — Karácsony és újév az unitáriusoknál. A Koháry-utczai unitárius templomban deczember hó 25-én (szerdán) délelőtt 11 órakor ünnepi beszédet mond és Úrvacsorát oszt Józan Miklós, lelkész. — Deczember 31-én délután 3 órakor évzáró ima. 1902. január 1-én délelőtt 11 órakor újévi istentisztelet lesz. — A párbaj ellen. Egy berlini jelentés alapján az a hír terjedt el az osztrák és magyar sajtóban, hogy Ferencz Ferdinánd főherczeg legutóbbi berlini látogatása alkalmával a párbajra vonatkozólag egységes eljárást állapítottak meg a német és az osztrák-magyar hadsereg számára. Ez a híresztelés azonban — mint a B. Tg. írja — alaptalan, mert a párbaj kérdése a német császár és magas vendége közt még csak szóba sem jött. — A vidéki hírlapirodalom köréből. A kolozsvári Magyar Polgár, a szábadelvű párt erdélyrészi főközlönye, január 1-étől kezdve új szervezetet nyer. A lap élére mint főszerkesztő Feilitzsch Artur báró, a kolozsvári II. kerület ismert nevű orsz. képviselője lép. Feilitzsch báró kiváló politikai és társadalmi tekintély az erdélyi országrészben és a pártérdeknek tesz önzetlen szolgálatot, amidőn a főszerkesztői állásra vállalkozik. A Magyar Polgár eddigi szerkesztője, Ajtai K. Albert ettől az állástól előrehaladt korára való tekintettel visszalép és jövőre csak a kiadói teendőknek szenteli munkásságát. A lap felelős szerkesztője Hegyesy Vilmos eddigi helyettes szerkesztő lesz. — Az elrabolt Ikiitéritonő. Londonból táviratozzák lapunknak. A Daily Telegraph konstantinápolyi értesülése szerint, miss Ellen Stone még újév előtt visszanyeri szabadságát. Dilkáné már hetekkel ezelőtt meghalt. — Egy huszárkapitány öngyilkossága. Nagyváradról írják, hogy Révész Bálint, a VII-ik huszárezred kapitánya, öngyilkos lett. Gyönyörű szép ember volt és szeretetreméltó, az egész vármegyében kedvelt alakja az úri és női társaságnak egyaránt. Mint katonatiszt, egyike volt a legkiválóbbaknak. Legutóbb a buziási hadgyakorlaton tűnt fel egy bravúrja révén, amikor huszárjaival lesből két közös hadseregbeli csapatot vert szét. Akkoriban az egész sajtó elismeréssel írt erről a dolgáról. Pompás úrlovas volt, aki sok díjat vitt el a versenyeken. Tiszttársai szerették, mert igazi jóbarátjuk volt mindig, a legénység pedig valósággal bálványozta. Hibául talán csak azt tudták neki felróni, hogy kártyázott nagy összegekben, de csaknem mindig szerencsével játszott. Gavallér módjára átélt életének katonás módon vetett véget. Wigan mulatott bajtársaival egész éjjel, úgy hajnal felé odavitte a czigányt egy előkelő úri család háza elé, elhuzatta a szép házikisasszony nótáját, aztán hazament lakására a kaszárnyába. Több levelet írt, majd elküldte legényét, de előbb ráparancsolt, hogy délelőtt tizenegy órakor keltse fel, mert lefekszik aludni. A legény elment s mire hazajött, urát halva találta. A kapitány vadászfegyverével lőtte agyon magát s a golyó egészen szétroncsolta arczát. Révész Bálint szabolcsmegyei dzsentri-család ivadéka volt, unokaöcscse Révész Bálint református püspöknek. — Robbanás egy bányában. Kassáról írja tudósítónk : Az olaszis kőbánya Mária nevű tárnájában tegnap rettenetes szerencsétlenség történt. A tárna mélyében húsz munkás dinamittal robbantja szét a hatalmas sziklatömböket és a leváló kőkolosszusokat felaprózzák. A robbanás idejében természetesen mindenkinek távoznia kell a tárnából. Cluhár János, Kollár István és Técse József ezúttal nem követték a szabályzat utasításait s még a gyutacs égésekor is a veszedelmes helyen maradtak. Pár percz múlva óriási dörej hallatszott. Mire a füstfelhő szétoszlott, a munkások a tárnába hatoltak, ahol megtalálták három társuk rettenetesen szétmarczingolt holttestét. A szerencsétlenségről azonnal értesítették a bányavezetőséget, mely a csendőrséggel egyetemben megtartotta a helyszíni vizsgálatot. — Letartóztatott sekessző. Graudenzből jelentik, hogy a Graciadzka czimű lengyel újság szerkesztőjét, Rozanowitz Szaniszlót tegnap Kuner német kanonok megsértése miatt egy évi fogházra ítélték és szökés gyanúja miatt letartóztatták. — Munkanélküliek tüntetése. Ma délután félháromkor körülbelül 4—5000 munkanélküli gyűlt össze, hogy a már tegnap a rendőrségnek bejelentett tüntető körmenetet megtartsa. A menet, melynek élén Boda rendőrkapitány néhány lovasrendőr kíséretében haladt, rendben vonult végig a Váczi-köruton, Andrássy úton s a Teréz-körut egy részén. Az Erzsébet-körúton azonban a menetben levők közül sokan zajongani és kiáltozni kezdtek, majd a New Yorkkávéház elé érve, a zsebükben készen tartott kövekkel a kávéház több ablakát beverték. Boda kapitány erre a rendőrök segélyével széjjel akarta oszlatni a menetet, de ez nem sikerült neki. A tömeg azután zajongva, ordítozva végig vonult a Kerepesi-úton a Nemzeti Színházig, ahol 100 lovasrendőr fogadta őket. Minthogy a tömeg a felszólításnak nem engedelmeskedett a rendőrök széjjelverték őket s e közben valóságos dulakodás fejlődött ki a rendőrök és a munkanélküliek között. Ez alkalommal körülbelül 56 embert fogtak el. A széjjel vert tömeg ezután, kisebb csoportokba verődve, folytatta a tüntetést a Kerepesi-úton. Az üzlettulajdonosok végig a Kerepesi-úton lebocsájtották a redőnyöket, csak egy nagy áruház maradt nyitva. Itt a tüntetők egy ablakot be is vertek, de azután a rendőrök továbbkergették őket. — A Lokosarazott kérő boszora. Varsó város előkelő társadalmában nagy szerepet játszott egy Korwin Piotrowski nevű volhiniai földbirtokos, aki apjától nagy vagyont örökölve, Németországban végezte tanulmányait s néhány irodalmi művével méltó feltűnést keltett. Midőn Piotrowski külföldi útjáról visszatért, fényűző életmódot folytatott Varsóban, remek fogatokat tartott, fényes palotában lakott és saját czéljaira lapot alapitott. Kényűzését csak exczentrikus viselkedése múlta felül. Kalandjainak se szeri, se száma. Olykor a hatósággal is meggyűlt a baja, mert ha valakivel baja volt, zöld egyenruhás kozákjaival betört ellenfele házába és tettleges bántalmakkal kényszerítette, hogy verekedjék meg vele. Piotrowski negyven esztendős korábanmegkérte Norman jegyző 16 esztendős szép leányának kezét. A jegyző visszautasította a furcsa kérőt s kijelentette neki, hogy leányát egy Dabrowski nevű fiatal jegyzőnek szánta. Piotrowski párbajra hívta vetélytársát, mire Dabrowski bocsánatot kért tőle és lemondott menyasszonya kezéről. Röviddel ezután Piotrowski lakásaival betört Norman házába s a megrémült jegyzőt karhatalommal kényszeritette, hogy egyezzék bele a házasságba. Az apa kért-könyörgött s végül kereken megtagadta az erőszakos kérő kérelmét. Piotrowski ekkor megleste Dabrowskit s egy szálloda foferjában ötször pofon vágta. Az ügyet becsületbiróság intézte el és egy Paszlovszki nevű előkelő úriember elnöklete mellett kimondta, hogy Dabrowskinak nem kell megverekednie őrjöngő ellenfelével. Időközben Dabrowski titokban megesküdött Norman kisasszonynyal és nejével elutazott Varsóból. Piotrowski csakhamar értesült a házasságról. A minap egy varsói színház nézőterén találkozott Paszlovszkival, az ellene nyilatkozott becsületbíróság elnökével. Az őrjöngő ember ezen töltötte ki boszuját s két revolverlövéssel istenítette. Paszlovszki sebei szerencsére nem súlyosak, Piotrowskit, aki valószínűleg közveszélyes őrült, letartóztatták. — A bécsi közúti vasút, Bécsből telefonálják lapunknak. A városházán ma délelőtt az érdekelt pénzintézetek és vállalatok képviselői közt megbeszélés folyt a bécsi közúti vasút átvétele dolgában. A konferenczia véglegesen megállapította a kötendő szerződés pontozatait, melyeket kinyomatnak és hétfőn megküldik a községtanács tagjainak. A községtanács pénteki ülésén határoz a szerződésről, mely azután jóváhagyás végett a 30-án összeülő alsóausztriai tartománygyűlés elé kerül, — Ős-Budavára Nagy-Becskereken. A vármegyei tisztújítás alkalmát fölhasználta Rónay Jenő főispán neje, hogy a szegény gyermekek fölsegítésére egy nagyobb szabású Os-Budavár ünnepséget rendezett a kaszinó összes termeiben. Az estélyen közreműködött úgyszólván az egész becskereki társaság. A mulatság két estére terjedt. Első estén a kaszinóban folyt le a jótékony bazárral kapcsolatos Os-Budavár ünnepség, másnap pedig a színházban volt műkedvelői előadás. Mindkét este óriási közönség vett részt a szórakoztató előadásokon, köztük a vármegye notabilitásai. Ott voltak: Csekonits Endre gróf, Karácsonyi Jenő gróf, Dániel Ernő 5