Magyar Nemzet, 1902. június (21. évfolyam, 130-154. szám)

1902-06-07 / 135. szám

8 BZAGTAR NEMZET. 1902. junius 7. — Falb a melegről. Falb Rudolf egy mina­­pában kelt levelében azt állítja, hogy több hetes tartós szárazságnak vagyunk az elején. Ta­pasztalatai szerint, valahányszor egyetemes csapa­dék helyett szép, tiszta az ég s a felhők járása keleti, vagy északkeleti irányú, még­pedig három napon át, mindannyiszor meglehetős valószínűség­gel következtethető arra, hogy hosszantartó száraz­ság kezdődik. Legmegbízhatóbb szimptóma erre a rendkívüli havazás. És ez az eset éppen most kö­vetkezett be. A június 1-jétől 5-ikéig terjedő idő­szakra Falb tartós esőzést jövendöit. Ennek he­lyette egész Európában derűs idő jár s a felhők vonulási iránya keleti és északkeleti. Májusban sok hó esett, eső is reménytelen. Mindezekből azt következteti Falb, hogy a június 1-én megkezdődött szárazság még néhány hétig eltart. Azt is meg­jegyzi, hogy az ilyen időszakokban zivatar nincs soha. — Pofozkodás a franczia választások miatt. Párisból jelentik, hogy a kamara kilenczedik osz­tályában, a­mely a szajna megyei választások meg­vizsgálásával van megbízva, nagy botrány játszó­dott le. A többség szónokai szóvá tették az ellen­zéki jelöltek választói felhívását, a­melyek a republikánus jelölteket gyalázták. Néhány ellenzéki képviselő kemény sértéssel válaszolt és a köztár­sasági elnököt is megtámadta. A vita nagyon zajos volt és végül tettlegességgé is fajult. Az osztály republikánus tagjai elhatározták, hogy a kamara elé viszik az ügyet. A botrányból kifolyólag Mil­­voye képviselő kihivatta Bachimont képviselőt. Minthogy Bachimont a megbízottaknak sértő vá­laszt adott, az egyik megbízott arczul ütötte Bachimont. — Halálozás. Dr. Gebhardt József ügyvéd, Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságá­nak tagja, élete 68-ik évében meghalt. — A Rákóczy-ereklye-kiállítás. A kassai Ka­­zinczy-kör, mint már megírtuk, a jövő évben Rá­­kóczy-ereklyéiből kiállítást rendez Kassán. Az elő­készítő­ bizottság már javarészt el is készült a kiállítás rendezésével járó széleskörű munkával. A bizottság egyébként lépéseket tett az iránt, hogy II. Rákóczy Ferencznek Kassán felállítandó lovas­szobrára országos gyűjtést rendezzenek. A kiállítás iránt országszerte élénk érdeklődés mutatkozik, a­melyet azok a meleghangú levelek is igazolnak, melyeket az előkészítő­ bizottság az ország társa­dalmi életének előkelőségeitől, a hozzájuk intézett felszólításra vonatkozólag kap. A kiállítás védnök­ségét Károlyi Sándor gróf fogadta el. A díszelnök­­séget eddig Berzeviczy Albert, Takács Menyhért jászóvári prépost, Hámos László és Péchy Zsig­­mond főispán, Vészi József országgyűlési képviselő, Rákosi Jenő, dr. Rakovszky Endre alispán stb. fogadta el. — Zöld korcsmák. A nagy veszedelem tehát elmúlt; a zöld korcsmárosok, a­kik májusban még azt hitték, hogy ha soha, de az idén éhen kell meghalniok boldog ábrázattal lépdegélnek esténkint a sürű­n egymás mellé állított aszta­lok között és mély megelégedéssel szemlélik a jóízűen falatozó rengeteg közönséget, mely a szürke város után boldog, hogy a melegség­okozta fáradalmakat a szabadban vacsoráivá pihenheti ki. Az átmenet nélkül érkezett nyár készen találta az ő korcsmárosait és viszonzásul az előzékenységért szolgáltat is vendégeket, többet, mint valaha. Soha június elején na­gyobb közönségük nem volt, mint az idén, a minthogy ilyen meleg is rég akadt ez idő­­tájt. De tény, a­mi tény, meg is becsülik nemcsak az időt, de a vendégeiket is. A korcsmá­rosok előzékenysége, a pinczérek udvariassága, vetekedik a konyha jóságával, melynek spe­­c­ialitásai éppen olyan ismeretesek és nép­szerűek, mint azok a jó nóták, melyeket a vacsorához szolgáltat a katonabanda, czigányok vagy a rég ismert zongorista. A Márvány­menyasszony csibe­pörköltje, a Politikus szatócs idei libája, a Morbitzer sült csirkéje és Wam­­petics malacza rég ideje jól ismert dolgok. A távolabb eső zöld korcsmák is virágzanak. Tes­sék csak elképzelni, Holzspach hűvösvölgyi vendéglőjének közönsége egy derűs szép napon egy- és kétezer forint ára ételt-italt fogyaszt, hát még a Wampeticsé, mely oly könnyen hozzá­férhető ! (Itt egy-egy derűs vasárnap bevé­tele, hír szerint, a 4000 forintot is meg­haladja.) De szerencséje is van a már hál’ Isten, ügető-versenyistállót is tartó Wampeticsnek, melyet a boldog emlékezetű Szilágyi Dezső hozott meg neki. Mint agglegény és jó gyomrú ember, addig próbálta a főváros minden korcsmáját, a­míg rájött, hogy az ő íz­lése szerint legjobban a ligetben főznek. És napos vendége lett nyáron a Wampeticsnek, nem csak este, de délben is. Széll Kálmán miniszter­­elnök a szabadelvű­ klub szerdai vacsorázó társaságával is megjelent legutóbb Wamp­­eticsnél, természetesen nagy és általános fel­tűnést keltve. Minden szem az asztalára irányult, melynél vele Láng Lajos kereskedelem­ügyi miniszter, egy csomó képviselő és néhány magasrangú katonatiszt vacsoráit. A szerdai vacsorázó-társaságnak is meleg lett tehát a Grand Hotel étterme és most hetenkint egyszer megtisz­teli a zöld korcsmákat. Szóval meg volt a maga nagy és mindenekfelett demokratikus szenzá­­cziója szerdán a zöld korcsmák fejének, mert végre is nagy és ritka dolog, hogy néhány ezer embernek van alkalma és joga Széll Kálmán vacsorázásának kihiczelhetni. Természetes, hogy a miniszterelnököt is megtisztelték a zöld korcsmák örök alakjai: a virágárus leányka, az ansixkártya-kereskedő, a kipusztíthatlan kucsé­­ber három számjával százon alul, az ember az erőmérővel stb., stb. Szóval a zöld korcsmákban mozgalmas élet lüktet. Kellemetlen csak egy dolog, a­mikor a csillagos égbolt hirtelen el­sötétül és az ember mire felkacsint, már­is szembe találja magát a zivatarral. Mint például tegnap. Menekül a közönség, nagyon sokan zsebükben az elfogyasztott vacsora árá­val. Más szóval ez estén tombol a bliczelés, csekély revandieképpen a bűnökért, melyek a főpinctér lelkét állítólag már rég ideje terhelik. — Razzia. A rendőrség detektivtestülete Kre­­csányi Kálmán kerületi kapitány, detektivfőnök vezetésével az éjszaka razziát tartott a városliget­ben, a­hol 63 lakás és foglalkozás nélküli embert fogdostak össze. Az előállítottak között sok a rovott multú és az olyan, a­ki a főváros területéről ki van tiltva. — Rendőrségi áthelyezések. A belügyminisz­ter május 14-én kelt, 39.029. Y. b. számú rendele­tével Saly Károly rendőrtanácsost a II. kerület és Almássy György rendőrkapitányt a X. kerületi kapitányság vezetésével bízta meg. A hivatalok kölcsönös átadása és átvétele 16 hó 15-én törté­nik meg. A Csipeszek vasárnapja, a következő fővárosi csipőkereskedők megegyeztek, hogy június 8-tól kezdve július végéig vasárnaponkint egész napon át zárva tartják üzleteiket: Adler Adolf, Poduska Péter, Rosenberg és Társa, Hölzl Lázár, Pollák J., Angyal János, Pravetz Károly, Schwartz L., Adler Miklós, Mónus Mihály, Török Dezső, Marbach Bernát, Epstein Mór, Hölzel Gyula és Társa, Do­mokos Lajos, Blau Mór, Weisz Adolf és Bauer Lajos. — Fürdőinkből. Pöstyénben 1226, Trencsén-Teplitzen 640 fürdővendég van. — TŰZ egy gyárban. Prágából sürgönyzik, hogy a Prága mellett levő viszokáni villamossági gyár­ban (azelőtt Kolben és társa) az éjjel tűz támadt, a mely azonban csak a gép- és kazánházra szorít­­kozott és a tulajdonképpeni gyárépületet meg­kímélte. Az üzem valószínűleg csak két napig fog szünetelni. A kárt fedezi a biztosítás. — Gyors- és teheráruk házhoz szállítása. A magyar királyi államvasutak a vasúti üzletszabályzat 68. §-a alapján már évekkel ezelőtt rendszeresítette azon intézményt, hogy a budapest-józsefvárosi, budapest-nyugati és budapest-dunaparti teherpálya­udvarokra érkező gyors- és fehérárukat a czimzet­­teknek saját szerződött fuvarosával házhoz szál­líttatja, ha a czimzett a Duna balpartján, a IV—IX. kerületben, vagy a tisztviselő-telepen lakik. Ugyancsak ezen szerződött fuvarosával vámoltatja el a Budapesten átmenő és azon Budapestre hely­ben rendelt vámárukat is, melyeknek elvámolása a vasútra bízatott, egyúttal a külföldről érkező — házhoz szállított — szállítmányok után kiállítandó árunyilatkozatokat is ezen megbízottja által állít­tatja ki. Utánvétellel terhelt, Budapesten a Duna jobb­partján lakó felek részére szóló, továbbá terjedel­mes, tűzveszélyes és oly áruk, melyeknek össz­súlya az egy tonnát meghaladja, csakis a vállal­kozóval kötendő előzetes egyezség alapján szállíttat­nak házhoz. Jogában áll ezenkívül mindenkinek, hogy a magyar kir. államvasutak igazgatósága által e czélból szerződtetett fuvarozónak közben­járását kizáró utasítást adhasson. Ezen utasítás az illető állomáson még az áru megérkezése előtt írásban nyújtandó be. A házhoz való el­szállítási díjak a következők: a) gyorsárukért: 10 kilogramm súlyig 30 f., 10 kg.-tól 25 kg.-ig 40 f., 25 kg.-on felül 50 kg.-ig 50 f., 50 kg.-on felül minden megkezdett további 50 kg. 40 fillér; b) fehér­árukért: 50 kg. súlyig 40 f., 50 kg.-on felül min­den megkezdett további 50 kg. 30 fillér. A statisztikai árunyilatkozatok kiállításáért a vállalkozó nyilat­­kozatonkint 10 fillért számíthat. Az áruk házhoz szállítása esetén, ha az áru fogyasztási, vagy vám­illetéknek alávetve nincs s ha a czímzett a fuvar­levélben kijelölt helyen feltalálható s az árut ott át is veszi, csak a fuvarlevélen felszámított összeg szedetik be. Ha az áru vámilletéknek, vagy fogyasztási adónak van alávetve, még a czimzettnek kézbesítendő vám­nyugta, illetve adótárcza szerint fizetett vám­illeték, fogyasztási adó és vámközvetítési illetékek is megfizetendők. A szállítmányozó az árut a lakás, vagy üzlethelyiség azon részébe tartozik állítani, mely e czélra neki kijelöltetett. Ha c­ímzett az áru befuvarozása idején lakásán nincs, a másod­szor, esetleg többször is megkísérlett kézbesítésért külön illeték nem számítható fel. Ha czímzett az áru átvételét megtagadja, vagy azt a városnak más, nem a fuvarlevélben megjelölt helyére küldi, a visszavitel, újra való elhozatal, vagy más helyre való szállításért a díjszabásszerű illeték újból fel­számítható. Esetleges panaszok a budapest-jobbparti üzletvezetőséghez juttatandók. — A négerek s a lincselés. A napokban megint meglincseltek egy négert Dallasban (Texas). A szerencsétlen ficzkó, Dudley Morgan, erőszakot kö­vetett el Mac Kay munkásnak a feleségén s aztán megszökött. Vérebekkel üldözték, egy mocsaras vidéken meg is csípték s a vasúton diadallal vitték vissza. Az »örvendetes eseményről« valamennyi szomszédhelységet táviratilag értesítettek s igy mikor a vonat az állomásra berobogott, már 4000 fegyveres ember várakozott az áldozatra. A sheriffet szépen megkérték, hogy ne alkalmatlankodjék s ő elég bölcs volt ezt a tanácsot követni. Erre a megkötözött négert Mac Kay lakására vitték, az asszony felismerte benne a tettest, mire a néger töredelmesen bevallotta a bűnét. Ki­vitték, egy, a földbe ásott vaskaróhoz lán­czolták, száraz fadarabokkal körülrakták s meg­kezdődött a mulatság. A szerencsétlennek kiégették a szemét, testét össze-vissza égették izzó fával, szóval szándékosan lassan kínozták. A tömeg foly­ton azt ordította, hogy nem szabad gyorsan meg­ölni, hanem kínozzák oly lassan, a mint csak lehetséges. A néger irtózatosan ordított s rimán­­kodott kínzóinak, hogy inkább lőjjék agyon. Mikor már elveszítette az eszméletét, Mac Kay, a­ki az egész mulatságot vezette, meggyújtotta a máglyát. A felesége, ki egy kocsin ment ki a látványossághoz, végignézte az egész kínzást. Arról, hogy a gyilkosokat felelősségre vonják, szó sem lehetett, mert a déli államokban nem akad zsűri, mely a lincselőket el­ítélné. A gyilkosság után a négerek gyűlést tartottak, s Barnett államügyész, ki maga is néger, azt mondta, hogy nincs már messze az idő, mikor az Egyesült­ Államok tíz millió szerecsene nyíltan föl­lázad a lincselés ellen. Az utóbbi tizenöt eszten­dőben 2500-nál több néger férfit, asszonyt és gyer­meket lincseltek meg a legrettenetesebb kínokkal. Barnett végezetül azt mondá, hogy a néger az önvédelem terére lép, miután belátta, hogy a tör­vények semmiféle védelemben nem részesítik. — Őrült a rendőrkapitány előtt. Kellemetlen kalandja volt ma délelőtt Pekáry Ferencz dr. kerü­leti kapitánynak a főkapitányságon, úgy tíz óra tájban egy hatalmas termetű, jól öltözött férfi állított be a kapitány hivatalos szobájába. Udva­riasan köszönt, azután a kapitány asztalához lépett. Pekáry kapitány azt hitte, hogy féllel van dolga és megkérdezte: — Mi tetszik? Az idegen a kapitányra meresztette a szemét és dörgő hangon kiáltott reá: — Én gróf vagyok! Öljön meg! Követelem, hogy öljön meg, mert ha maga nem végez velem, más fog megölni. A kapitány a szokatlan kívánságra valósággal megdöbbent, de nem veszítve el a lélekjelenlétét, karon fogta a beteget és bevezette Vermes József d­r. rendőrfogalmazóhoz, a­ki az elmebetegek elhe­lyezése felől intézkedik. Itt kiderült, hogy a bolon­dot vidékről hozta fel két ember. Már reggel jártak Vermes fogalmazónál és kérték, hogy helyeztesse el valamely tébolydában. De, mivel a fővárosi elme­bajosok számára sincs hely, azzal utasította el a fogalmazó a két kísérőt, hogy vigyék vissza a beteget és helyezzék el az ottani közkórházban. A kísérők azonban mást tettek. A beteget a főkapi­tányság folyosóján hagyták, ők pedig megugrottak. Az őrült, a­ki a nevét nem mondja meg, reggel 9 órától 10-ig sétált a főkapitányság épületében és így vetődött be Pekáry kapitány szobájába. A rendőrségnek most mégis el kell helyezni az őrültet, de nyomozzák a lelketlen kísérőket is, a­kiket szigorúan megbüntetnek. Egyúttal a­ rendőrség

Next