Magyar Nemzet, 1902. november (21. évfolyam, 260-285. szám)
1902-11-16 / 273. szám
ö kös tenyere után, hogy megszorongassák, csak Lippay professzor fortyant fel haragosan. — Hallja, Strázsa, maga mégis rettenetes vakmerő ember! Tudja-e, mivel játszik? Tudja-e, hol vagdalt, mit vagdalt? Tudja-e, milyen felelősséget vállal isten és emberek előtt ? Tudja-e, mi az a szemhártya, érhártya, ideghártya, könytömlő és a többi? Melyik ideg honnan és hova szalad? Tudja-e, mi az alakja, a glaukoma és mi a morgagniana? Ugye, nem tudja? — Minek tudnám, kérem alásan ? — Hát azt tudja-e, hogy ha csak egy gondolattal vág odább jobbra vagy balra, a másik szemnek is kioltja a világát? Strázsa uram figyelni kezdett. •— Ami pedig a hályogot illeti, amit most eltávolított, — folytatá a professzor, — tudja-e, hogy ez csak kétezer esetben sikerül egyszer a statisztika szerint ? — Ugyan ? — szólt közbe a kovács elgondolkozva. — Mert vagy töpörödik a szem lencséje és operálás közben könnyen elszakad a függesztője, s üvegtest ömlik a sebbe, vagy pedig elhigul a kérge s a magja könnyen ficzamodik, sőt elmerülhet az üvegtestben. — No, no, — neszett rá Strázsa uram és verejték gyöngyözött a homlokáról. — Jöjjön csak közelebb, — inte oda a professzor úr, nekimelegedve, — megmagyarázom a pácziens eleven szemén, hogyan függnek össze ezek a kis finom erecskék és az idegek a másik szemmel. Kedvvel magyarázta a szem csodálatos országát, mint egy mappát a folyamaival, ereivel. Strázsa uram nézte, egyre nézte, hogy szinte kidülledtek a szemei és hallgatta, mialatt minden kajaszála égnek meredt, míg egyszer csak elkeseredve ütött rá a csizmaszárára, csüggedten mormogva maga elé: — Most kutya már kend, Strázsa János ! Úgy érezte, mintha leesett volna valami magaslatról, toronyból, vagy miből és mintha nem is ő volna az mái’, hanem csak a hazajáró lelke; mikor pedig a magyarázat után fölkérte a professzor, hogy operálná meg a szabó másik szemét is (az már könnyű dolog volt), szabódott, húzódozott, csak nagy unszolásra fogta meg a kést, — de, uram teremtem, mi dolog érhette — reszketni kezdett a kezében. A beteghez hajolt, de a feje szédült, elsápadt, mint s fal s a karja lankadtan esett alá. — Jaj, tekintetes uram, — nyöszörgé — nem látom, nem tudom . . . nem merem többé. Azontúl, hogy megtudta, milyen komplikált külön világ a szem s mennyi veszély származhatik kezének parányi rezzenéséből, vérének sebesebb lüktetéséből, késének egy gondolatnyi elsiklásából, soha többé nem mert hályogot operálni, sőt még egy árpa kigyógyitásába sem bocsátkozott. ... Ez lenne az én történetem is, tisztelt uram. Ha én az ön könyvéből megtudnám, mi mindent kivon a tudomány egy irodalmi műben, sohase mernék többé elbeszélést írni, bukógátakat építtet (16.000 korona kiadással) s a VIII. ker. Mosonyi utczai vízcsövet 4125 korona költséggel kicserélteti; megszavazott végül a közgyűlés a központi vásárcsarnokbeli kirendeltség költségeihez való hozzájárulásként — az 1900. és 1901. évekre — 20.000 koronát. A belügyminiszter mindezeket a közgyűlési határozatokat jóváhagyta. (Fertőző betegségek.) A tiszti főorvosi hivatal jelentése szerint az elmúlt héten a következő fertőző betegségek fordultak elő a főváros területén: tífusz 5, bárányhimlő 70, vörheny 40, kanyaró 156, difteritisz 49, fülte-gyuladás 9, egyiptomi szembetegség 8, hökhurut 5, orbáncz 21, gyermekágyi láz 1. Halálozás: tífusz 1, vörheny 4, kanyaró 3, difteritisz 3, gyermekágyi láz 1._______________ FŐVÁROS. (a kőbányai ev. ref. egyház segítése.) Hegedűs Sándor ma délben fent járt Halmos polgármesternél s kérte, hogy a kőbányai ev. ref. egyházközségnek adjon a város segélyt, úgy mint három év előtt. Hegedűs hivatkozott arra, hogy a város pénzügyei mégis javultak, ellenben a kőbányai egyházközség nehéz anyagi viszonyok közt van. A polgármester megígérte, hogy az ügyet pártolni fogja. (Miniszteri jóváhagyások.) A székesfőváros közgyűlése elhatározta, hogy az I. ker. gomba-utczai Zorn-féle telket a Gellárt-hegy rendezésének a céljára 9000 koronáért kisajátíttatja, s hogy megszerzi a II. ker. Törökvész-dülőben fekvő Loki-féle ingatlan egy részét a Fillér-utcza megnyitására; elhatározta továbbá a X. ker. maglódi-úti iskolához vezető útnak 14.754 korona 65 fillér költségen való megépítését; a III. ker. Kavics-utczának 2100 korona költséggel való rendezését; elhatározta, hogy a III. ker. Tábor-hegyen az izraelita temető mellett MAGYAS NEMZET. 1902. november 16. SZÍNHÁZ. ZENE. * A hit. A Népszínházban szombaton, e hó 22-én mutatják be A hit-et, Rózsa Miklós népszínművét, mely a Porzsolt-féle népszínmű-pályázaton tűnt fel. Rózsa Miklós darabja tudvalevőleg Justh Zsigmondnak, a korán elhunyt kiváló írónak egy annak idején nagy feltűnést keltett gányó-novellájából készült és ott is játszik Orosháza vidékén, a gányók (dohánykertészek) és nazarénusok között. * Pálmay Ilka a Magyar Színházban. A Magyar Színháznak, melyyel az idén mostohán bánt a sors és a közönség, tegnap fényes estéje volt. Pálmay Ilka lépett a színház színpadára s fellépése nyomán siker járt, tüntető tapsban, tömérdek kihívásban, virágesőben, hangos kaczajban nyilvánuló impozáns színházi siker, a minővel manapság kevés primadonna dicsekedhetik. A művésznő ezúttal Szigeti József Nőemanczipácziójának Flóráját játszotta, melyet az ő számára irt a darab szerzője s mondanunk sem kell, hogy csak oly pazar ötletességgel, csodás bájjal, s csapongó elevenséggel játszott, mint a régi jó időkben, a Népszínház fénykorában. Az előadás különben is kitűnő volt. Az ügyes rendezésért s szép díszletekért külön dicséret illeti a színház igazgatóságát, mely különben arról is gondoskodott, hogy szép betétekkel, kuplékkal elevenítse Szigeti József kissé elavult darabját. Pálmay Ilka, akit az est folyamán lelkesen ünnepeltek, szép magyar nótákat, az első felvonás végén egy bájos angol dalt, a második felvonásban pedig egy pajkos kuplét énekelt. A felvonás végén huszárhadnagyi uniformisban eljárta a huszártoborzót, s annyi tűzzel, könnyedséggel és ízléssel tánczolt, hogy se vége, se hossza nem volt a tapsnak. Derültséget keltettek a köszvényes furvózerhadnagy szerepét játszó Sziklai aktuális kupléi is és nagyon tetszett Boros törülmetszett huszárkáplárja, Sziklainé aggszüze és Szilágyi nyugalmazott tábornoka. * Kamarazene. A Hubay—Popper—Kemény— Szerémi vonósnégyes-társulat 2-ik kamaraestélye szerdán, november 26-ikán este 71/5 órakor lesz a Royal-szálló termében, Kunwald Ella bécsi dalénekesnő közreműködésével. Jegyek a Harmonia zeneműkereskedésben kaphatók. * Hangversenyek: Mérő Jolán zongoraművésznő, kinek hangversenye jövő szerdán lesz a Royalteremben, e héten meghívást kapott Párisból, ahol a tél folyamán egyik Colonne zenekari hangversenyben elő fogja adni Chopin F-moll versenyét. — Grossi Félix hegedűművész hangversenyén, amely hétfőn, november hó 19-én lesz a Royal-teremben, alkalmunk lesz egy igen illusztris vendéget üdvözölhetni. Ez pedig a művész nagybátyja, Goldmark Károly, ki rokona tiszteletére lerándul Budapestre. Grossi Wieniawsky második hegedűversenyét és Lalo Concerto russe-jét is eljátszsza, ez utóbbi művet Budapesten még nem adták elő. A hangversenyt Méry Béla zeneműkereskedése (Andrássy út 12.) rendezi. — Ripper Alice zongoraművésznő hangversenye pénteken, november 28-án este fél 8 órakor lesz a Royal-szálló termében. Jegyek a Harmonia zenemű- és zongorakereskedésben kaphatók. * Színészet Szegeden. Janovics kiváló erőkből álló társulata csütörtökön mutatta be a szegedieknek Bródy Sándor erkölcsrajzát, a Dadát. A közönség nagy tetszéssel fogadta a darabot. A czímszerepet Mészáros Géza játszotta és szerepének minden részletét tökéletes művészettel rajzolta meg. A közönség többször nyílt színen is megtapsolta és virágokkal halmozták el. Az est sikerében nagy része volt még: Hettyei Arankának, Kiss Irénnek, László Gyulának, Bihari Ákosnak és Pataki Józsefnek. Legutóbb megtartották már az első ifjúsági előadást is; több, mint ezerhatszáz tanuló csaknem ingyen és kétszáz teljesen ingyen jutott a színházba. A tanintézetek vezetői nagyon méltányolják ezt a kulturális és nevelésügyi szolgálatot és köszönetet szavaztak érte Janovics igazgatónak. Szinre került ez alkalommal Bánk bán Bihari Ákossel, Hettyei Arankával, T. Balog Etellel, Fényén Mórral és Mezei Péterrel a főszerepekben. Az ifjúság lelkesen tüntetett a szereplők mellett. Színházi műsorok. Nemzeti Színház. Hétfőn: Thurán Anna. — Kedden: A strike.— Szerdán: A föld.— Csütörtökön : Halálos csönd. — Pénteken: A jövevények (először); A nyolcadik pont. — Szombaton : A jövevények (másodszor); A nyolcadik pont. — Vasárnap délután: Endre és Johanna. Este: A jövevények (harmadszor); A nyolcadik pont. Várszínház. Kedden: A nők barátja. — Csütörtökön : Alfonz ur. Operaház. Hétfőn: Nincs előadás. — Kedden: A denevér. — Szerdán : Szent Erzsébet legendája. — Csütörtökön: Aida. — Pénteken: Nincs előadás. — Szombaton: A nürnbergi mesterdalnokok. — Vasárnap: Az afrikai nő. Népszínház. Hétfőn : Casanova. — Kedden: Niobe. — Szerdán: Casanova. — Csütörtökön: Niobe. — Pénteken: Casanova (huszonötödször). — Szombaton: A hit (először). — Vasárnap délután : Niobe. Este: A hit (másodszor). Vígszínház. Hétfőn és kedden: Loute. — Szerdán: Csókon szerzett vőlegény. — Csütörtökön, pénteken és szombaton: Loute. — Vasárnap délután: Csókon szerzett vőlegény. Este : Loute. Magyar Színház. Hétfőtől szombatig: Noemanczipáczió. — Vasárnap délután: B. A. L. E. K. Este: Neemanczipáczió. MŰVÉSZET. ** Az udvar képvásárlásai. Gróf Apponyi Lajos udvarnagy a tegnapi nap folyamán megjelent a téli tárlaton és a budai királyi várpalota részére Aggházy Gyula, Bruck Lajos, Bihari Sándor, Ebner Lajos, Mednyánszky László, Nagy Zsigmond, Spányi Béla, Telepy Károly, idősb Vastagh György, Vajda Zsigmond és Zemplényi Tivadar festőművészektől összesen 17 darab festményt vásárolt 40.000 korona értékben. Apponyi Lajos udvarnagy azonkívül Róna József szobrásztól is vásárolt egy kisebb szobrot. Az udvarnagy két óránál tovább időzött a tárlaton s Tolnay Béni titkár és Telepy Károly kalauzolása mellett megtekintette az egész tárlatot. ** A Cinquecento-festészet. Berzeviczy Albert ma folytatta a népszerű felső iskolai tanfolyamban előadásait a Cinquecento festészetéről és szobrászatáról. Lionardo da Vinci fellépésétől indult ki. , 0'lCCL ( Ismertette az ő életét, egyéniséget, munkásságának jelentőségét a művészet fejndtése szempontjából. Részletesen elemezte milánói, az utolsó vacsorát ábrázoló híres falképét, mely a kifejlett renaissance első remekműve és melyen az arczkifejezés és a mozdulatok először vannak teljes szabadsággal és öntudatosan a művészi eszme kifejezésére felhasználva. Szent Annát, szűz Máriával és a gyermek Jézussal ábrázoló louvrei képén a mester először hozott be vidámságot egy vallásos tárgyú képbe. Mona Lisa vagy Gioconda nevű képe az arczképfestés koronájának van elismerve. Lionardotól származtatjuk a kezelés festői lágyságát (morbi dezza) és a füstszerű félhomályt, mely a körvonalakat, színhatásokat feloldja. (Sfumato.) Az előadó ismertette Lionardo rajzait is, továbbá a festészetről írt könyvét és röviden jellemezte követőit. Azután áttért Michel Angelo ifjúságára, szólva legelső műveiről, különösen a római Szent Péter templomban levő »Pieta«-ról, mely a Lionardo »Utolsó vacsorájáéval majdnem egyidejűleg készült el a szobrászati téren mintegy felavatása a Cinquecento új irányának, továbbá a Dávid óriás szobráról és Michel Angelo kartonjáról (Fürdő katonák), mely festői mérkőzése volt Lionardoval. A Michel Angeloval egykorú florenzi szobrászok közül ismertette Andrea Sancovino működését Florenzben (La Histero kapuja szoborcsoportja), Rómában (Síremlékek a Santa Maria de Popoloban) és a lauretoi Santa Casa domborművei körül. Berzeviczy legközelebbi előadása ismét szombaton, november 22-én lesz. ** A téli tárlat megnyitása. Az Országos Képzőművészeti Társulat kiállítását tegnap délután 5 órakor nyitotta meg Wlassics Gyula közoktatásügyi miniszter nagyszámú s előkelő közönség jelenlétében. A tárlat megnyitásán jelenvoltak többek között Berzeviczy Albert, Perczel Dezső, báró Harkányi Frigyes, K. Lippich Elek miniszteri tanácsos, a kiállító művészek, stb. A miniszter pontban öt órakor érkezett a Műcsarnokba, ahol K. Lippich