Magyar Nemzet, 1902. november (21. évfolyam, 260-285. szám)

1902-11-16 / 273. szám

ö­ kös tenyere után, hogy megszorongassák, csak Lippay professzor fortyant fel haragosan. — Hallja, Strázsa, maga mégis rettenetes vak­merő ember! Tudja-e, mivel játszik? Tudja-e, hol vagdalt, mit vagdalt? Tudja-e, milyen felelősséget vállal isten és emberek előtt ? Tudja-e, mi az a szemhártya, érhártya, ideghártya, könytömlő és a többi? Melyik ideg honnan és hova szalad? Tudja-e, mi az alakja, a glaukoma és mi a mor­­gagniana? Ugy­e, nem tudja? — Minek tudnám, kérem alásan ? — Hát azt tudja-e, hogy ha csak egy gondo­lattal vág odább jobbra vagy balra, a másik szem­nek is kioltja a világát? Strázsa uram figyelni kezdett. •— A­mi pedig a hályogot illeti, a­mit most eltávolított, — folytatá a professzor, — tudja-e, hogy ez csak kétezer esetben sikerül egyszer a statisztika szerint ? — Ugyan ? — szólt közbe a kovács elgondol­kozva. — Mert vagy töpörödik a szem lencséje és operálás közben könnyen elszakad a függesztője, s üvegtest ömlik a sebbe, vagy pedig elhigul a kérge s a magja könnyen ficzamodik, sőt elmerül­het az üvegtestben. — No, no, — neszett rá Strázsa uram és ve­rejték gyöngyözött a homlokáról. — Jöjjön csak közelebb, — inte oda a pro­fesszor úr, nekimelegedve, — megmagyarázom a pácziens eleven szemén, hogyan függnek össze ezek a kis finom erecskék és az idegek a másik szemmel. Kedvvel magyarázta a szem csodálatos orszá­gát, mint egy mappát a folyamaival, ereivel. Strázsa uram nézte, egyre nézte, hogy szinte ki­dülledtek a szemei és hallgatta, mialatt minden kajaszála égnek meredt, míg egyszer csak elkese­redve ütött rá a csizmaszárára, csüggedten mor­mogva maga elé: — Most kutya már kend, Strázsa János ! Úgy érezte, mintha leesett volna valami ma­gaslatról, toronyból, vagy miből és mintha nem is ő volna az mái’, hanem csak a hazajáró lelke; mikor pedig a magyarázat után fölkérte a pro­fesszor, hogy operálná meg a szabó másik szemét is (az már könnyű dolog volt), szabódott, húzódo­zott, csak nagy unszolásra fogta meg a kést, — de, uram teremtem, mi dolog érhette — reszketni kezdett a kezében. A beteghez hajolt, de a feje szédült, elsápadt, mint s fal s a karja lankadtan esett alá. — Jaj, tekintetes uram, — nyöszörgé — nem látom, nem tudom . . . nem merem többé. Azontúl, hogy megtudta, milyen komplikált külön világ a szem s mennyi veszély származhatik kezének parányi rezzenéséből, vérének sebesebb lüktetéséből, késének egy gondolatnyi elsiklásából, soha többé nem mert hályogot operálni, sőt még egy árpa kigyógyitásába sem bocsátkozott. ... Ez lenne az én történetem is, tisztelt uram. Ha én az ön könyvéből megtudnám, mi mindent kivon a tudomány egy irodalmi műben, sohase mernék többé elbeszélést írni, bukó­gátakat építtet (16.000 korona kiadással) s a VIII. ker. Mosonyi­ utczai vízcsövet 4125 korona költséggel kicserélteti; megszavazott végül a köz­gyűlés a központi vásárcsarnokbeli kirendeltség költségeihez való hozzájárulásként — az 1900. és 1901. évekre — 20.000 koronát. A belügyminiszter mindezeket a közgyűlési határozatokat jóváhagyta. (Fertőző betegségek.) A tiszti főorvosi hivatal jelentése szerint az elmúlt héten a következő fer­tőző beteg­ségek fordultak elő a főváros területén: tífusz 5, bárányhimlő 70, vörheny 40, kanyaró 156, difteritisz 49, fülte-gyuladás 9, egyiptomi szembetegség 8, hökhurut 5, orbáncz 21, gyermek­ágyi láz 1. Halálozás: tífusz 1, vörheny 4, kanyaró 3, difteritisz 3, gyermekágyi láz 1._______________ FŐVÁROS. (a kőbányai ev. ref. egyház segítése.) Hegedűs Sándor ma délben fent járt Halmos polgármester­nél s kérte, hogy a kőbányai ev. ref. egyházköz­ségnek adjon a város segélyt, úgy mint három év előtt. Hegedűs hivatkozott arra, hogy a város pénzügyei mégis javultak, ellenben a kőbányai egyházközség nehéz anyagi viszonyok közt van. A polgármester megígérte, hogy az ügyet pártolni fogja. (Miniszteri jóváhagyások.) A székesfőváros köz­gyűlése elhatározta, hogy az I. ker. gomba-utczai Zorn-féle telket a Gellárt-hegy rendezésének a c­éljára 9000 koronáért kisajátíttatja, s hogy meg­szerzi a II. ker. Törökvész-dülőben fekvő Loki-féle ingatlan egy részét a Fillér-utcza megnyitására; elhatározta továbbá a X. ker. maglódi-úti iskolához vezető útnak 14.754 korona 65 fillér költségen való megépítését; a III. ker. Kavics-utczának 2100 ko­rona­ költséggel való rendezését; elhatározta, hogy a III. ker. Tábor-hegyen az izraelita­ temető mellett MAGYA­S NEMZET. 1902. november 16. SZÍNHÁZ. ZENE. * A hit. A Népszínházban szombaton, e hó 22-én mutatják be A hit-et, Rózsa Miklós népszín­művét, mely a Porzsolt-féle népszínmű-pályázaton tűnt fel. Rózsa Miklós darabja tudvalevőleg Justh Zsigmondnak, a korán elhunyt kiváló írónak egy annak idején nagy feltűnést keltett gány­ó-novellá­jából készült és ott is játszik Orosháza vidékén, a gányók (dohánykertészek) és nazarénusok között. * Pálmay Ilka a Magyar Színházban. A Magyar Színháznak, mely­yel az idén mostohán bánt a sors és a közönség, tegnap fényes estéje volt. Pálmay Ilka lépett a színház színpadára s fel­lépése nyomán siker járt, tüntető tapsban, tömér­dek kihívásban, virágesőben, hangos kaczajban nyilvánuló impozáns színházi siker, a minővel manapság kevés primadonna dicsekedhetik. A művésznő ezúttal Szigeti József Nőemanczipáczió­­jának Flóráját játszotta, melyet az ő számára irt a darab szerzője s mondanunk sem kell, hogy csak oly pazar ötletességgel, csodás bájjal, s csa­pongó elevenséggel játszott, mint a régi jó idők­ben, a Népszínház fénykorában. Az előadás külön­ben is kitűnő volt. Az ügyes rendezésért s szép díszletekért külön dicséret illeti a színház igaz­gatóságát, mely különben arról is gondoskodott, hogy szép betétekkel, kuplékkal elevenítse Szigeti József kissé elavult darabját. Pálmay Ilka, a­kit az est folyamán lelkesen ünnepeltek, szép magyar nótákat, az első felvonás végén egy bájos angol dalt, a második felvonásban pedig egy pajkos kup­lét énekelt. A felvonás végén huszárhadnagyi uni­formisban eljárta a huszártoborzót, s annyi tűzzel, könnyedséggel és ízléssel tánczolt, hogy se vége, se hossza nem volt a tapsnak. Derültséget keltet­tek a köszvényes furvózerhadnagy szerepét játszó Sziklai aktuális kupléi is és nagyon tetszett Boros törülmetszett huszárkáplárja, Sziklainé aggszüze és Szilágyi nyugalmazott tábornoka. * Kamarazene. A Hubay—Popper—Kemény— Szerémi vonósnégyes-társulat 2-ik kamaraestélye szerdán, november 26-ikán este 71/5 órakor lesz a Royal-szálló termében, Kunwald Ella bécsi dal­énekesnő közreműködésével. Jegyek a Harmonia zeneműkereskedésben kaphatók. * Hangversenyek: Mérő Jolán zongoraművésznő, kinek hangversenye jövő szerdán lesz a Royal­­teremben, e héten meghívást kapott Párisból, a­hol a tél folyamán egyik Colonne zenekari hangver­senyben elő fogja adni Chopin F-moll versenyét. — Grossi Félix hegedűművész hangversenyén, a­mely hétfőn, november hó 19-én lesz a Royal-teremben, alkalmunk lesz egy igen illusztris vendéget üdvö­zölhetni. Ez pedig a művész nagybátyja, Goldmark Károly, ki rokona tiszteletére lerándul Budapestre. Grossi Wieniawsky második hegedűversenyét és Lalo Concerto russe-jét is eljátszsza, ez utóbbi művet Budapesten még nem adták elő. A hangversenyt Méry Béla zeneműkereskedése (Andrássy­ út 12.) rendezi. — Ripper Alice zongoraművésznő hang­versenye pénteken, november 28-án este fél 8 óra­kor lesz a Royal-szálló termében. Jegyek a Har­monia zenemű- és zongorakereskedésben kaphatók. * Színészet Szegeden. Janovics kiváló erőkből álló társulata csütörtökön mutatta be a szegediek­nek Bródy Sándor erkölcsrajzát, a Dadát. A közön­ség nagy tetszéssel fogadta a darabot. A czím­­szerepet Mészáros Géza játszotta és szerepének minden részletét tökéletes művészettel rajzolta meg. A közönség többször nyílt színen is megtapsolta és virágokkal halmozták el. Az est sikerében nagy része volt még: Hettyei Arankának, Kiss Irénnek, László Gyulának, Bihari Ákosnak és Pataki Jó­zsefnek. Legutóbb megtartották már az első ifjú­sági előadást is; több, mint ezerhatszáz tanuló csaknem ingyen és kétszáz teljesen ingyen jutott a színházba. A tanintézetek vezetői nagyon mél­tányolják ezt a kulturális és nevelésügyi szolgála­tot és köszönetet szavaztak érte Janovics igazga­tónak. Szinre került ez alkalommal Bánk bán Bihari Ákossel, Hettyei Arankával, T. Balog Etellel, Fé­nyén Mórral és Mezei Péterrel a főszerepekben. Az ifjúság lelkesen tüntetett a szereplők mellett. Színházi mű­sorok. Nemzeti Színház. Hétfőn: Thurán Anna. — Kedden: A strike.­­— Szerdán: A föld.­­— Csü­törtökön : Halálos csönd. — Pénteken: A jövevé­nyek (először); A nyolc­adik pont. — Szombaton : A jövevények (másodszor); A nyolc­adik pont. — Vasárnap délután: Endre és Johanna. Este: A jövevények (harmadszor); A nyolc­adik pont. Várszínház. Kedden: A nők barátja. — Csü­törtökön : Alfonz ur. Operaház. Hétfőn: Nincs előadás. — Kedden: A denevér. — Szerdán : Szent Erzsébet legen­dája. — Csütörtökön: Aida. — Pénteken: Nincs előadás. — Szombaton: A nürnbergi mesterdalno­­kok. — Vasárnap: Az afrikai nő. Népszínház. Hétfőn : Casanova. — Kedden: Niobe. — Szerdán: Casanova. — Csütörtökön: Niobe. — Pénteken: Casanova (huszonötödször). — Szombaton: A hit (először). — Vasárnap dél­után : Niobe. Este: A hit (másodszor). Vígszínház. Hétfőn és kedden: Loute. — Szerdán: Csókon szerzett vőlegény. — Csütörtö­kön, pénteken és szombaton: Loute. — Vasárnap délután: Csókon szerzett vőlegény. Este : Loute. Magyar Színház. Hétfőtől szombatig: No­­emanczipáczió. — Vasárnap délután: B. A. L. E. K. Este: Neemanczipáczió. MŰVÉSZET. ** Az udvar képvásárlásai. Gróf Apponyi Lajos udvarnagy a tegnapi nap folyamán megjelent a téli tárlaton és a budai királyi várpalota részére Agg­­házy Gyula, Bruck Lajos, Bihari Sándor, Ebner Lajos, Mednyánszky László, Nagy Zsigmond, Spányi Béla, Telepy Károly, idősb Vastagh György, Vajda Zsigmond és Zemplényi Tivadar festőművészektől összesen 17 darab festményt vásárolt 40.000 ko­rona értékben. Apponyi Lajos udvarnagy azonkívül Róna József szobrásztól is vásárolt egy kisebb szobrot. Az udvarnagy két óránál tovább időzött a tárlaton s Tolnay Béni titkár és Telepy Károly kalauzolása mellett megtekintette az egész tárlatot. ** A Cinquecento-festészet. Berzeviczy Albert ma folytatta a népszerű felső­ iskolai tanfolyam­ban előadásait a Cinquecento festészetéről és szob­rásza­táról. Lionardo da Vinci fellépésétől indult ki. , 0'lCCL ( Ismertette az ő életét, egyéniséget,­­ munkásságá­nak jelentőségét a művészet fe­jnd­tése szempont­jából. Részletesen elemezte milánói, az utolsó va­csorát ábrázoló híres falképét, mely a kifejlett renaissance első remekműve és melyen az arcz­­kifejezés és a mozdulatok először vannak teljes szabadsággal és öntudatosan a művészi eszme ki­fejezésére felhasználva. Szent­ Annát, szűz Máriával és a gyermek Jézussal ábrázoló louvrei képén a mester először hozott be vidámságot egy vallásos tárgyú képbe. Mona Lisa vagy Gioconda nevű képe az arczképfestés koronájának van elismerve. Lio­­nardotól származtatjuk a kezelés festői lágyságát (morbi dezza) és a füstszerű félhomályt, mely a körvonalakat, színhatásokat feloldja. (Sfumato.) Az előadó ismertette Lionardo rajzait is, továbbá a festészetről írt könyvét és röviden jellemezte kö­vetőit. Azután áttért Michel Angelo ifjúságára, szólva legelső műveiről, különösen a római Szent­ Péter templomban levő »Pieta«-ról, mely a Lionardo »Utolsó vacsorájáéval majdnem egyidejűleg ké­szült el a szobrászati téren mintegy felavatása a Cinquecento új irányának, továbbá a Dávid óriás szobráról és Michel Angelo kartonjáról (Fürdő katonák), mely festői mérkőzése volt Lionardoval. A Michel Angeloval egykorú florenzi szobrászok közül ismertette Andrea Sancovino működését Florenzben (La Histero kapuja szoborcsoportja), Rómában (Síremlékek a Santa Maria de Popolo­­ban) és a lauretoi Santa Casa dombormű­vei körül. Berzeviczy legközelebbi előadása ismét szom­baton, november 22-én lesz. ** A téli tárlat megnyitása. Az Országos Képzőművészeti Társulat kiállítását tegnap délután 5 órakor nyitotta meg Wlassics Gyula közoktatás­­ügyi miniszter nagyszámú s előkelő közönség jelen­létében. A tárlat megnyitásán jelen­­voltak többek között Berzeviczy Albert, Perczel Dezső, báró Har­kányi Frigyes, K. Lippich Elek miniszteri tanácsos, a kiállító művészek, stb. A miniszter pontban öt órakor érkezett a Műcsarnokba, a­hol K. Lippich

Next