Magyar Nemzet, 1902. november (21. évfolyam, 260-285. szám)
1902-11-23 / 279. szám
4 MAGYAR NEMZET, 1902. november 23. szó. A katonaságnál más a különbség a fegyelmi s a büntető eljárás között, mint a polgári életben. A mentelmi jognak a törvényhozónk nemcsak a testi, hanem a lelki épségét is meg kell védeni, sőt az utóbbit még inkább, mert hiszen a konkrét esetek is inkább ezekről szólnak. A Nessiügyben súlyosbító körülmény az, hogy a katonai hatóság intézett támadást a mentelmi jog ellen. Nessi mint képviselő ment Kolozsvárra s egy hatóság indított meg ellene eljárást. Fejérváry Géza báró honvédelmi miniszter : Nem hatóság, hanem bajtársak! Reich Aladár: Akkor mit ér nekünk az abszolút és relatív mentelmi jog. Peterváry Géza báró: Én nem is beszéltem róla. (Derültség.) Reich Aladár: Ne higyye a honvédelmi miniszter, hogy a Gotterhalte ellen nem tüntetnek. Legutóbb a Balaton egyik fürdőjében több tiszt Szent István ünnepén a Gotterhaltet huzatta. Erre egy másik öt tagú társaság , közöttük két képviselő és tartalékos tiszt a Himnuszt énekelte oly harsányan, hogy a Gotterhaltet félbehagyták. Miért nem indították meg ezek ellen a becsületügyi eljárást? Peterváry Géza báró: Mert Kolozsvárott hivatalos volt a zene. (Zaj a szélső baloldalon.) Reich Aladár a különvéleményt fogadja el. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Hodossy Imre: T. Ház ! Leszkay Gyula: Minden rossz ügynek védelme a nemzeti pártból kerül ki! Hodossy Imre: Nem hallottam, mit mondott a t. képviselő úr! Leszkay Gyula: Minden rossz ügyet a nemzeti párt véd! Például akvótaemelés, meg a Hentzi ügy! Hodossy Imre: Hát bizonyítsa be a t. képviselő úr, hogy rossz. Én azon törekszem, hogy bebizonyítsam, hogy az az indítvány, amelyet a bizottság többsége terjesztett elő, igenis helyes. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Ellentmondások a szélső baloldalon.) Barabás Béla: Ezelőtt tíz évvel ezt nem mondotta volna így! (Zaj.) Hodossy Imre: Azon megjegyzést, hogy én nem tudom, hány évvel ezelőtt ezt nem mondtam volna így, ezennel visszautasítottam. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Harminchárom éve vagyok tagja ennek a Háznak, voltam bár a kormánypárt padjain, akár az ellenzék padjain, én mindig egyformán beszéltem, sohasem néztem azt, hogy mi tetszik a kormánynak . . . Polczner Jenő: Azelőtt nem emelte a kvótát! Hodossy Imre: . . . sohasem hederítettem sem fenyegetésére, sem csábjaira. (Egy hang a szélső baloldalon : Ilyen is volt ?) de azt sem néztem, hogy mi tetszik vagy nem tetszik az én polgártársaimnak. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Csak saját lelkiismeretem vezetett, nem pedig az, hogy önöknek vagy a kormánynak tetszik-e, amit mondok. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Én voltam itt és vagyok 33 esztendeje. Még haza sem érhetett a szegény fiú, amikorra Julcsa »beépül« és János felesége lesz. Íme nagyjából a Justh Zsigmond novellájából készült dráma három felvonása. Feldolgozásában nem nagy, nem új dolog, teljesen a népszínművek régi jó kipróbált csapásán halad, de becsületes, komoly munka, mely nincs hiíján néhány valóban érdekfeszítő jelenetnek néhány kitűnően megcsinált helyzetnek és sok hangulatnak. Mindez azonban nem jelentené A hit sikerét, ha nem Hegyi Aranka játszaná benne a főszerepet, a Gányó Julcsáét, a maga nagy művészetével segítve keresztül a szerzőt azokon a sikamlós helyeken, melyekkel az megbarátkozni nem volt képes. A művésznő, akinek ma estére a Népszínháznál nem kisebb feladat jutott, mint Blaháné helyettesítése, alig egy hét alatt készült el a szerfelett nehéz és erős szerepre, amit még akkor is feltétlen elismerés illetne, ha Hegyi Aranka mindig drámai művésznő lett volna. Ámde az igaz tudás nem tagadta meg magát és a vidám operettek csengő hangú primadonnája ebben a szerepében is tökéleteset produkál. Mindjárt első jelenetében megkapja az embert és azontúl viszi magával a darab összes hangulatain. Nagy gyönyörűséggel néztük a tegnapi főpróbán a művésznőt és hálásan tapsoltuk tökéletes játékát és szép énekét. Egyáltalában az egész előadás kitűnő. Szirmai adja Bálintot és róla is csak úgy, mint partnerjéről, Hegyi Arankáról, a legteljesebb elismerés hangján szólhatunk. Ez a nagy intelligenciájú művész minden szeretőjével, széles tudásával dolgozta ki nehéz szerepét és megjátszotta úgy, mint kevesen tudnák kivele megjátszani. Neki is hálás lehet a szerző, csakúgy, mint a többi szereplőknek, akiket egyenként és összesen is feltétlen dicséret illet. Polczner Jenő: A kvótáról beszéljen! (Zaj.) Hodossy Imre: A kvótáról én, mióta képviselő vagyok, soha sehol egyetlen egy szót, nyilatkozatot nem tettem és így engem ezért sem önök, sem más kérdőre nem vonhat. (Zajos helyeslés jobbfelől.) Engem ilyen közbeszólásokkal senki megfő említeni nem fog, előttem az, hogy engemburrogatnak, vagy lármáznak, egészen közönyös. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Tagadhatatlan az, hogy a mi hadseregünk intézményei még a mai napig sincsenek kivetkőztetve bizonyos osztrák jellegéből (Zaj.) és még mai napig sincsenek ezek összhangba hozva a magyar állam többi intézményeivel. Tagadhatatlan, hogy még sok oly intézmény van a mi hadseregünkben, mely a magyar nemzet érzelmeivel ellenkezik. Bartha Ferencz: Tetézik a Gottershalte-val! Hodossy Imre: Az is hozzátartozik és tagadhatatlan az is, hogy ezen intézmények miatt a teljes összhang a magyar nemzet érzelmei és a hadsereg közt nem tud helyreállni, nagy kárára úgy a nemzetnek, mint a hadseregnek is, mert a nemzet teljes felvirágzása ezen összhang nélkül alig képzelhető, a hadsereg pedig nem merítheti kellő mértékben azon anyagi, de még inkább szellemi erőt a nemzetből, — amelyből pedig egyedül meríthetné, — azon erőt, mondom, amely szükséges arra, hogy dicső és magasztos feladatának megfelelhessen. Csak ezen összhang hiányának tulajdonítható az, hogy ez az incidens felmerült, és azok, akik ezt okozták, nagy felelősséget vontak magukra azáltal, hogy azt az összhangot a nemzet és a hadsereg között még inkább megzavarták. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) De az összhang ezen hiányának tulajdonítandó az is, hogy ez a kérdés itt nem a kellő elfogulatlansággal, hanem egyoldalúlag tárgyaltatik, és oly szenvedélyességgel, (Zaj a szélső baloldalon,) amely semmi eldöntendő ügynek javára nem válik. A Gotterhaltet akarjuk a hadseregből Magyarországon eltávolítani és erre eszközül a mentelmi jog intézményét akarjuk felhasználni. (Zajos ellentmondások a szélsőbaloldalon.) Úgy jelentették be ide az ügyet, hogy Nessi Pál képviselő úrnak mentelmi joga lett megsértve; az állíttatott, hogy meg van sértve azért, mivel Nessi Pálnak a katonai hatóság a becsületügyi bizottság elé állítását a képviselőház nem engedélyezte, s anélkül, hogy ez az engedély megadatott volna, oda megidéztetett. Az állíttatott, hogy fennálló mentelmi jogunk szerint köteles lett volna a becsületügyi bizottság az engedélyt a képviselőháztól kikérni. (Egyhang, a szélsőbaloldalon: Kétségtelen.) Az 1790-ik évi országgyűlésről, azt hiszem, e Házban mindenki el fogja ismerni, hogy az egyike volt azon országgyűléseknek, melyek a nemzet jogaiért a legerélyesebben síkraszállottak, amely országgyűlés e nemzetnek sok jogát megmentette, helyreállította és újakat is szerzett. Ezen országgyűlésen történt az az eset, melynek emlékét feleleveníteni akarom, amely különben köztudomású. A Greben-ezrednek több tisztje az országgyűléshez kérvényt nyújtott be, amelyben panaszt tettek több oly intézkedés ellen, amely csakugyan a magyar nemzetre nézve sérelmes volt, hogy a magyar ezredekbe osztrák tiszteket vezényeltek és megfordítva a magyar tiszteket az osztrák ezredekbe. Bartha Ferencz: Éppen mint most, csakhogy most nem mernek panaszkodni ! Petérváry Géza báró honvédelmi miniszter: Dehogynem ! Kubik Béla: A tisztek nem mernek, még azok sem, akik itt ülnek! Petérváry Géza báró honvédelmi miniszter: Akkor sem volt helyes ! Hodossy Imre: A Grében-ezrednek ezen tisztjei közt, a kik ezen panaszt és kérvényt az országgyűléshez benyújtották, ott volt Festetich György gróf, a felsőház tagja is, a kire tehát az immunitás ennélfogva kiterjedt; de a rendek abból a szempontból indultak ki, hogy az 1725. évnek egyik törvénye szerint a mentelmi jog kiterjed nemcsak a képviselőkre és a felsőház tagjaira, tehát nemcsak az országgyűlés tagjaira, hanem azokra is, akik petíczióval járulnak az országgyűlés elé; azoknak sem szabad, hogy valami sérelme történjék azért, amit petícziójukban kérnek az országgyűléstől. A rendek tehát védelmük alá vették úgy Festetich grófot, a felsőház tagját, valamint azokat az összes tiszteket is, a kik e részben felléptek és petícziót nyújtottak be. Abban a feliratban, amelyet ez ügyben a királyhoz intéztek, elmondják, hogy úgy értesültek, hogy ezeket a tiszteket eme petícióért vetették fogságba. Ha ez igaz, ez sértené a mentelmi jogot és kérik, hogy akkor őket bocsássák szabadon; de hogy ezt csak azon esetre kérik, ha valóban ezért lettek büntetve,mert ha csak vétséget követtek el, akkor éreztük közbelépni s ezáltal a katonai fegyelmet, a melytől az állam üdve függ, bármily tettünkkel lázitani nem akarjuk«. Ezt az 1790-iki országgyűlés rendi táblája a királyhoz intézett feliratában mondta. (Egy hang a szélsőbaloldalon: De azok nem tartalékos tisztek voltak.) Nem, tényleges tisztek és mondta olyanokról, akik nem is voltak a képviselőház tagjai, hanem akikre az immunitást kiterjeszteni követelte azért, mert ők az országgyűléshez járultak petíczióval. (Egy hang a szélsőbaloldalon : Azok tényleges tisztek voltak.) Igen, tényleges tisztek. Olay Lajos: Akkor semmi közünk a tényleges tisztekhez! Nessi Pál czivil! Hodossy Imre: A mentelmi jog ma abból áll és akként van formulázva az országgyűlés által, hogy amit az országgyűlési tag, mint olyan, a Házban és a Házon kívül mond vagy tesz, azért csak az országgyűlés illető Háza által, tehát semmiféle más hatóság és semmiféle testület által a világon, hanem csak az országgyűlés által és pedig annak azon Háza által vonatkatik felelősségre, amelyhez az illető tartozik. Ez a voltaképpeni mentelmi joga az országgyűlésnek és az országgyűlés tagjainak. Ez egy teljes és tökéletes mentelem joga. Azért, amit egy képviselő, akár csak volt képviselő, akár most tagja a főrendiháznak, akár csak volt tagja a főrendiháznak — ezen minőségben mondott vagy tett, sem az alatt, amíg ő képviselő, vagy felsőházi tag, sem ezután... Barta Ödön: A Házon vagy azonkívül! Hodossy Imre: . . . igen, a Házon vagy azonkívül, amit, mint olyan, mondott vagy tett, azért őt soha senki kérdőre nem vonhatja. (Általános helyeslés.) És ez odáig megy, hogy azért őt nem vonhatja felelősségre sem a bíró, sem a közigazgatási hatóság, sem a rendőrség, sem fegyelmi hatóság, sem becsületbíróság, sem kaszinó, sem semmiféle testület a világon, magánember éppúgy nem, mint katonai, polgári vagy egyházi hatóság és ha azt teszi az illető, legyen az bármilyen közeg a világon, beleütközik a mentelmi jogba és az ilyen eljárás megtorlandó. (Helyeslés.) Barabás Béla: Ez helyes! Hodossy Imre: Ha bebizonyíttatnék, hogy Nessi Pál képviselőtársam ellen azért jár el most a becsületbeli bizottság, mert ő valamit itt mondott a Házban, vagy a Házon kívül, vagy pedig, mint a küldöttség tagja, mondott ott az ünnepségen, például mint a küldöttség szónoka és azért akarja őt kérdőre vonni valaki . . . Barta Ödön: Hát csak a küldöttség szónokait illeti meg ez a jog? Hodossy Imre : Nem, kérem ! Hanem a küldöttségnek arra illetékes tagjait, akik ott, mint ilyenek és akként működnek, amint az ő megbízatásuk szól. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Akkor is képviselő !) Ha bebizonyíttatnék az, hogy Nessi Pál, vagy valamely képviselő, aki tartalékos tiszt, azért üldöztetik, mert ő, mint a Ház küldöttségének tagja, valamely olyan ünnepségnél jelent meg, amely nem tetszik a katonai köröknek, vagy mert ezen minőségében olyan nyilatkozatokat tett, amelyek nem tetszenek a katonai köröknek, vagyis olyasmit tett, ami az ő képviselői működésének nyilvánulása, akkor én azt az indítványt, hogy t. i. az illető becsületbírósági elnök megrovassék és az eljárás beszüntettessék, elfogadnám. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Bobik Béla: Nincs konstatálva, mit mondott! Hodossy Imre: Persze, hogy nincs, de ha a mentelmi jog megsértése úgy állíttatik, hogy olyasmiért veszik eljárás alá, amit mint képviselő tett, akkor elsősorban az a kérdés, hogy be van-e bizonyítva, hogy így van. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Sehol sincs!) Erre majd rátérek. Amit így kiemeltem, az abszolút mentelmi jog, melyet mindig meg lehet és meg kell óvni, ha egy esztendő múlva, vagy akár mikor megtudatnék és a sérelem bebizonyíttatnék, a megtorlás mindig megtörténhetik. Ha a ház megtudja, hogy mi történt, hogy azért, amit a képviselő mint ilyen tett, vagy mondott, felelősségre vonatott, akkor rögtön közbeléphet a Ház és azonnal intézkedhetik a kormány útján, hogy az eljárást megszüntesse. Ez oly általános minden téren, minden személyre nézve kiterjedő represszív mentelmi szabály, amely azért neveztetik abszolút mentelmi jognak, mert ennek korlátja nincs. Megtorlási jogunk éppen úgy megvan mindig, mint az angol parlamentnek, csak élnünk kell vele. Csakhogy nekünk preventív jogunk is van, míg az angol parlamentnek nincsen rendes viszonyok között semmiféle preventív beavatkozási joga. Azt nem akarom itt említeni, hogy ha ott valamely képviselőt az adósok börtönébe akarnak tenni, azt nem engedi meg a Ház, mert annak a képviselőnek a Házba kell járnia, de máskülönben az angol parlamentnek preventív intézkedési joga a képviselők perbefogatására és elzárhatására vonatkozólag nincs. A kontinensen másképpen és nálunk is másképpen van ez szabályozva, és ez szükséges is. Nálunk talán fokozottabb garancziára van szükség, mint Angliában, de itt azután, azt hiszem, mértéket tartani okos, helyes és szükséges. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Mozgás a szélső baloldalon.) A jogtalan nyomás ellen az abszolút mentelmi jog megvéd minket. Ha be van bizonyítva, hogy valaki ellen ilyen eljárást követtek el, az ellen mindig jogunk van közbelépni és azt megakadályozni, vagy megszüntetni. Praeventive azonban csak bizonyos esetekben, amidőn másképpen ezen