Magyar Nemzet, 1902. november (21. évfolyam, 260-285. szám)
1902-11-02 / 261. szám
1902. november 2. MAGYAR NEMZET. • — Az idegbeteg czár. Londonból jelentik. A Daily Express-nek azt táviratozzák Pétervárról, hogy a legkiválóbb orosz elmebeteg orvost, Mesnyedvskit sürgősen Livádiába hívták, hogy a czárt kezelje, a kinek minduntalan erős ideges rohama van. — Ujonczok esküje. A múlt hónap elsején bevonult ujonczkatonaság ma délelőtt tett ünnepélyes esküt a zászlóra. Emlékezetes momentuma az eskütétel a katonáskodásnak, mert az ember katonai mivolta igazán csak az eskü letételétől számit, s minden naczionále azzal végződik: »az esküt letette, a hadi czikkekre kötelezve van«. A fegyveres szolgálat eltörölhetetlen emlékeket hagy a férfilélekben és ez emlékek mind a zászló körül csoportosulnak, a mely a nemzetnek és a dinasztiának a hadsereg fegyvereibe vetett bizodalmát jelképezi. És ma állottak az ujonczok előszöra zászlók alatt, ma esküdtek törhetetlen hűséget »éjjel és nappal, szárazon és vizen« ő felségének, a király által szentesített törvényeknek. Nagy parádéval jár ez, mert a katona legnagyobb ünnepei közé tartozik. A közös hadsereghez tartozó ezredek és fegyvernemek a budai Vérmezőn, a honvéd gyalogosok és huszárok pedig a József főherczeg honvéd lovaskaszárnya udvarán tették le az esküt. Mind a két helyen tábori mise előzte meg a szertartást. Azután megmagyarázták a legénység anyanyelvén az eskü jelentőségét, a hadiczikkeket, majd felolvasták az esküszöveget, a melyet a legénység esküre emelt kézzel, fedetlen fővel ismételt s ezzel az aktus bevégződött. A közös hadseregbeliek eskütételénél Lobkovitz herczeg hadtestparancsnok, a honvédekénél Bihar altábornagy kerületi parancsnok volt jelen. A főkapitányság czáfolata. A főkapitányság ma délben a következő czáfolatot adta ki: A Magyar Szó e hó 1-én megjelent számában ismét foglalkozik az egészségi lapokkal, felhozva az állítólag a fővárosi tanácsban közrendészeti, közegészségügyi és közerkölcsi szempontokból felmerült kifogásokat. Elsősorban kétségbe vonja a főkapitány azon jogát, hogy kérdéses rendeletét kiadhatta és hivatkozik az 1881. évi XXI. törvényczikk 56. és 57. §-aira, melyek azonban egyáltalán nem érintik ugyanazon törvény 7. §-át, mely szerint a rendőrségnek különös feladatai közé tartozik rendelkezőleg intézkedni a közerkölcsiség és szemérem érdekeinek megóvása iránt. A főváros törvényhatóságának ez irányban eddig fennállott azon joga, hogy a kéjőtelepekre vonatkozó engedélyek a rendőrség által csak vele egyetértőleg adathatnak, nézetkülönbség esetében pedig a belügyminiszter dönt, továbbra is fentartati-k. Tehát a kérdéses dolgokban a törvény kifejezetten csakis ezen egy jogot adta meg a törvényhatóságnak, mást nem; a törvény pedig mindannyiunkra egyformán kötelező, de nem is volna czélszerű, hogy az ilyféle ügyek törvényhatóságilag tárgyaltassanak és szabályoztassanak. Azon állítás, hogy a főkapitány rendeletével a mágnás-kaszinóbeli uraknak akart szolgálatot tenni, legalább is merész. A rendelet kiadásánál csakis arra hivatott tényezők lettek meghallgatva, másnak arról előzetes tudomása sem volt. Éppen oly merész az az állítás, hogy a zugszállodák elszaporodása valami összefüggésben állana az egészségi lapok intézményével. Ily zugszállodák az egészségi lapok intézményeinek életbeléptetése előtt is szép számban voltak, hogy pedig azóta is szaporodnak, ennek oka kizárólag az, hogy azok csakis az iparhatóság engedélyétől függnek, a rendőrségnek azok engedélyezésére és ellenőrzésére nézve semmiféle jog a főváros szabályrendeletei által nem adatott, miután pedig a rendőrség a kéjnök lakásainak engedélyezését illetőleg szigorúan jár el és egyes utczákban oly engedélyeket Egyáltalán nem ad, így ezen szállodák nyitásával kijátszszák a rendőrség szigorát, tudva, hogy azok engedélyezésére a rendőrségnek befolyása nincs és azokat a rendőrség nem ellenőrizheti, nem büntetheti. Találkahelyként e szállodák közül egyetlenegy sem lett engedélyezve, tehát kétségtelen, hogy a zugszállodák elszaporodásának és garázdálkodásának a rendőrség csak közvetve annyiban az előidézője, mert szigorúan jár el a kéjnők lakásainak engedélyezésénél. De bizonyítja ezen eset azt is, hogy nem helyes az a törekvés, hogy ilyféle üzletek teljesen kivonussanak a rendőrség rendelkezési és ellenőrzési jogköréből. Mint vádat hozza fel a rendőrséggel szemben a Magyar Szó azt is, hogy az egészségi lapok megszaporították a prostituáltak számát. Ezen váddal szemben a tényállás az, hogy ezen intézmény oly prostituáltakat helyezett rendőrorvosi vizsgálat és rendőri ellenőrzés alá, kik előbb, daczára a keresetszerűleg mindig űzött üzelmeiknek, az alól kibújtak. Hogy pedig a rendőrség dicséretet és nem támadást érdemel, bizonyítja az, hogy az első évben 279 egészségi lapos nő közül 172 lett betegnek találva. Ez fényesen igazolja a főkapitány intézkedésének helyességét és szükséges voltát. Az egészségi lapok elleni mozgalom a főváros közönségének érdekében egyáltalán nem áll, ezen intézménynek a Magyar Szó által kívánt eltörlése elsősorban a keritőnőknek volna javára és újra feltámasztaná a titkos keritőnők légióját. Ezek üzelmeinek megelőzésére, megakadályozására elsőrendű eszköz az egészségi lap és az engedélyezett találkahely. — Öngyilkos kereskedő. Heisenreich Kálmán 30 éves kereskedő ma délután három órakor a Városligetben, az Iparcsarnok előtt főbelőtte magát.—A mentők haldokolva szállították el a szukuskórházba. Öngyilkosságának okát nem tudják. — A sikkasztó vége. Október elején történt, hogy Hauser János dr. tekintélyes nagykanizsai ügyvéd vagy kétszázezer koronás sikkasztás és hamisítás után megszökött. Később egy távirat érkezett a városba, amely jelentette, hogy a szökevény Amerikába érkezett. Most kiderült, hogy ez a távirat csak a nyomozás félrevezetésére szolgált, mert Hauser Európában bujdosott. Orosdy Lajos nagykanizsai királyi ügyész ugyanis megtudta, hogy Hauser álnéven Bajorországban tartózkodik. A köröző levelet és az ügyvéd fényképét megkapta a többi közt a regensburgi rendőrség is, amely kikutatta, hogy az az idegen, aki egy ottani szállóban nyolc nap óta Hause dr. néven lakik, senki más, mint a keresett Hauser dr. A rendőrség, mint egy regensburgi távirat jelenti, ma letartóztatta a sikkasztót. Hauser dr. a rendőrségen hirtelen elővette a nála levő strichnint és még mielőtt megakadályozhatták volna, lenyelte. A méreg egy-két percz alatt megölte. A sikkasztó sorsáról értesítették a nagykanizsai hatóságot. — Rendőri hírek. Életunt hivatalnok. Takács Károly alsónémedi születésű 80 éves fővárosi tisztviselő (lakik VH. ker. Dembinszky utcza 48. szám alatt) ma délelőtt Újpesten az esztergomi vasút hidjáról a Dunába ugrott. Azonban még élve kimentették és a lakására vitték. Családi viszálykodás miatt akart meghalni. — Bikaviadal a soroksári uton. Horváth János fuvaroskocsis tegnap délután a szekeréhez kötve egy bikát vitt a külsősoroksári uton a vágóhíd felé. Útközben a bika megvadult és elszakitotta a kötőféket és a szekérbe fogott lovaknak rontott. Horváth erre meg akarta fékezni a bikát és megragadta szarvainál fogva. Elkeseredett küzdelem támadt. Hatszor dobta el magától a megvadult bika a kocsist, míg végre legyűrte a megvadult állat a szerencsétlen embert és végiggázolt rajta. Csak nagy nehezen tudták a futásnak eredt állatot elfogni. Szirmai Imre a személyzet ezüstkoszorúját adta át és meghatott hangon mondott beszédet. Blaha Lujza röviden válaszolt. Elmondta, hogy uj gazdája figyelmeztette arra, hogy jó lesz már arra gondolni, hogy biztosítsa magát arra az időre, amikor már nem fog dalolni. Hát bsz ő elfogadta az uj gazda ajánlatát. »Kedves játszópajtások, — folytató — ne búsuljatok nagyon, hiszen nem megyek én messzire, csak ide a szomszéd portára.« Engedelmet kért, hogy néha-néha visszatérhessen régi fészkébe, melyet úgy megszeretett, hogy nem is tud ellenni nélküle. Megható jelenet következett ezután. A színház személyzete Blaha Lujza köré csoportosult, kezeit szorongatták, csókolták, kényezve búcsúztak tőle. * Porzsolt Kálmán, a Népszínház igazgatója, már régebben kérelmet intézett a Nemzeti Színház igazgatójához, ahogy engedje meg továbbra is Blaha Lujzának a Népszínháznál való működését. Erre az iratra válaszolt Somló Sándor, a Nemzeti Színház igazgatója. Nem egyezhetik bele abba, hogy Blaháné kizárólagosan a Népszínháznak szentelje művészetét, de esetről-esetre, ha a Nemzeti Színház műsora úgy alakul, engedelmet ad a művésznőnek a Népszínházban való vendégszereplésre. * Hegyi Aranka fellépései. Hegyi Aranka, mint a Népszínháznak újonnan szerződtetett tagja a jövő héten három estén lép fel és pedig szerdán Hervé örökbecsű operettjében, a Lili-ben, másnap, csütörtökön a múlt szezon legnagyobb sikerű hazai operettjében, a Katalinban, vasárnap délután pedig első alkalommal játszsza Kollinusz Aurél népszínművében, a Nániban a czímszerepet. * Zöllner Bélát, aki hosszabb időn át a Nemzeti Színháznak volt buzgó tisztviselője, a belügyminiszter most fogalmazói minőségben áthelyezte az Operához, egyúttal ideiglenesen megbízta a titkári teendők végzésével is. * Népszínház. Holnap úgy délután, mint este Raupach hatásos népdrámája: »A molnár és gyermeke« kerül színre a Népszínházban. Hétfőn és kedden este Faragó Jenő és Barna Izsó nagysikerű regényes operettjét, a »Casanováit adják, ez lesz a páratlan sikerű darab huszadik előadása. Az eddigi összes előadásokban Küry Klára játszotta nagy sikerrel a négyes fő női szerepet s Szirmai Imre XV. Lajos királyt, esténkint pedig Kápolnai Irén nagy hatást kelt a darabban elrejtett Saharet tánczával. * A Slit. A Népszínház egyik legközelebbi újdonsága Rózsa Miklósnak A hit czimű népszínműve lesz, mely a színház legutóbbi népszínmű pályázatán új tárgyával és eredetiségével általános feltűnést keltett. SZÍNHÁZ, zene. ' _ * Blaháné búcsúja. Tomboló lelkesedéssel, túláradó szeretettel ünnepelte tegnap este a Népszínház közönsége Blaha Lujzát, aki távozása előtt még egyszer fellépett fényes diadalainak színhelyén. Ünnepelte és nem búcsúztatta, mert — mint az est folyamán igaz örömmel értesült a művésznő — nem mondott örökké búcsút a színháznak s noha művészetét ezentúl nagyrészt az ország első színpadának szenteli, koronként vissza-visszatér oda, ahol annyi esztendőn át valósággal missziót teljesített, ahol csodás játékával, bűvös mosolyával, édesbús dalaival, annyiszor megkacagtatta, megrnkatta a magyar közönséget. Blaháné tegnap a Sárga csikó Bakay Erzsikéjét játszotta. A közönség szinte izgatottan várta első jelenését s midőn a Tiszából kimenekült Erzsiké a színpadra perdült, zugó tapssal fogadta. A zenekar tust játszott s a tapsvihar csak akkor csöndesedett le, midőn Blaháné dalolni kezdett. Az est folyamán se vége, se hossza nem volt a sok ünneplésnek. A nagy művésznő minden szavát, minden nótáját tapsolták, újrázták, de a tulajdonképpeni ünnep a színpadon folyt le, midőn az első felvonás után a függöny legördült. A felvonás díszleteit, a festett falut ezúttal nem szedték szét. Csakhamar a színpadra gyűlt a színház személyzete s melegen üdvözölte a művésznőt, aki Vidor Pál karján lépett társai és társnői körébe. Porzsolt Kálmán pompás babérkoszorút nyújtott át neki rövid beszéddel. Elmondta, hogy nem szomorkodni jött ide, mert Blaha Lujza, aki a Nemzeti Színház örökös tagja, egyúttal a Népszínház örökös vendége. Ő, az igazgató, csak akkor fog Blaha Lujzától búcsúzni, ha a színháztól búcsúzik. Színházi műsorok. Operaház. Hétfőn: Nincs előadás. — Kedden: Lohengrin. — Szerdán: Nincs előadás. — Csütörtökön : Hugenották. — Pénteken: Hunyady László. — Szombaton: A Bajazzók. Piros czipő. — Vasárnap: A nürnbergi mesterdalnokok. Népszínház. Hétfőn : Casanova. — Kedden: Casanova.— Szerdán: Lili. — Csütörtökön: Katalin. — Pénteken : Niobe (először). — Szombaton: Niobe (másodszor). — Vasárnap délután: Nani. Este: Niobe (harmadszor). Vígszínház. Hétfőn, kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken: Csókon szerzett vőlegény. — Szombaton: Loute (először). — Vasárnap délután: Csókon szerzett vőlegény. Este : Loute. Magyar Színház. Hétfőn: B. A. L. E. K. — Kedden: Balkézről. (Először.) — Szerdán, csütörtökön, pénteken és szombaton: Balkézről. — Vasárnap délután: B. A. L. E. K. Este: Balkézről. KÖZOKTATÁS. *** Tanügyi kinevezések és áthelyezések. A hivatalos lap mai száma közli, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter Józsa Mihály központi szolgálattételre berendelt kir. tanfelügyelőt a budapesti »Ferencz József Tanítók Háza« gondnoki teendőinek ellátására kirendelte; Győri Vilmos kapuvári állami polgári iskolai igazgató-tanítót igazgatói minőségében megerősítette; továbbá Homm Pál okleveles tanítót a baczai, Tariska Ferencz okleveles tanítót a búcsúi, Wirsz József okleveles tanítót a nagy-szredistyei, Tutsek Lenke okleveles elemi és polgári iskolai tanítónőt a krizbai, Farkas Teréz okleveles tanítónőt az oláh-láposi, Jánossy Mária okleveles tanítónőt az ungdaróczi állami elemi népiskolához rendes tanítókká, illetve tanítónőkké, Stepankó Emilia okleveles óvónőt pedig a nagykovácsi állami óvodához óvónővé nevezte ki. 5