Magyar Nemzet, 1902. november (21. évfolyam, 260-285. szám)

1902-11-02 / 261. szám

1902. november 2. MAGYAR NEMZET. • — Az idegbeteg czár. Londonból jelentik. A Daily Express-nek azt táviratozzák Pétervárról, hogy a legkiválóbb orosz elmebeteg orvost, Mes­­nyedvskit sürgősen Livádiába hívták, hogy a czárt kezelje, a kinek minduntalan erős ideges rohama van. — Ujonczok esküje. A múlt hónap elsején be­vonult ujonczkatonaság ma délelőtt tett ünnepélyes esküt a zászlóra. Emlékezetes momentuma az eskü­tétel a katonáskodásnak, mert az ember katonai mivolta igazán csak az eskü letételétől számit, s minden naczionále azzal végződik: »az esküt letette, a hadi czikkekre kötelezve van«. A fegyveres szol­gálat eltörölhetetlen emlékeket hagy a férfilélek­­ben és ez emlékek mind a zászló körül csoporto­sulnak, a mely a nemzetnek és a dinasztiának a hadsereg fegyvereibe vetett bizodalmát jelképezi. És ma állottak az ujonczok először­­a zászlók alatt, ma esküdtek törhetetlen hűséget »éjjel és nap­pal, szárazon és vizen« ő felségének, a ki­rály által szentesített törvényeknek. Nagy pa­rádéval jár ez, mert a katona legnagyobb ünnepei közé tartozik. A közös hadsereghez tar­tozó ezredek és fegyvernemek a budai Vérmezőn, a honvéd gyalogosok és huszárok pedig a József főherczeg honvéd lovaskaszárnya udvarán tették le az esküt. Mind a két helyen tábori mise előzte meg a szertartást. Azután megmagyarázták a le­génység anyanyelvén az eskü jelentőségét, a hadi­­czikkeket, majd felolvasták az esküszöveget, a melyet a legénység esküre emelt kézzel, fedetlen fővel ismételt s ezzel az aktus bevégződött. A közös hadseregbeliek eskütételénél Lobkovitz her­­czeg hadtestparancsnok, a honvédekénél Bihar altábornagy kerületi parancsnok volt jelen.­­ A főkapitányság czáfolata. A főkapitányság ma délben a következő czáfolatot adta ki: A Magyar Szó e hó 1-én megjelent számában ismét foglalkozik az egészségi lapokkal, felhozva az állítólag a fővárosi tanácsban közrendészeti, közegészségügyi és közerkölcsi szempontokból fel­merült kifogásokat. Első­sorban kétségbe vonja a főkapitány azon jogát, hogy kérdéses rendeletét kiadhatta és hivat­kozik az 1881. évi XXI. törvényczikk 56. és 57. §-aira, melyek azonban egyáltalán nem érintik ugyanazon törvény 7. §-át, mely szerint a rendőr­ségnek különös feladatai közé tartozik rendelkező­­leg intézkedni a közerkölcsiség és szemérem érde­keinek megóvása iránt. A főváros törvényhatóságának ez irányban eddig fennállott azon joga, hogy a kéj­őtelepekre vonatkozó engedélyek a rendőrség által csak vele egyetértőleg adathatnak, nézetkülönbség esetében pedig a belügyminiszter dönt, továbbra is fentar­­tati-k. Tehát a kérdéses dolgokban a törvény ki­fejezetten csakis ezen egy jogot adta meg a tör­vényhatóságnak, mást nem; a törvény pedig mindannyiunkra egyformán kötelező, de nem is volna czélszerű, hogy az ilyféle ügyek törvény­­hatóságilag tárgyaltassanak és szabályoztassanak. Azon állítás, hogy a főkapitány rendeletével a mágnás-kaszinóbeli uraknak akart szolgálatot tenni, legalább is merész. A rendelet kiadásánál csakis arra hivatott tényezők lettek meghallgatva, másnak arról előzetes tudomása sem volt. Éppen oly merész az az állítás, hogy a zug­szállodák elszaporodása valami összefüggésben állana az egészségi lapok intézményével. Ily zugszállodák az egészségi lapok intézményeinek életbeléptetése előtt is szép számban voltak, hogy pedig azóta is szaporodnak, ennek oka kizárólag az, hogy azok csakis az iparhatóság engedélyétől függnek, a rend­őrségnek azok engedélyezésére és ellenőrzésére nézve semmiféle jog a főváros szabályrendeletei által nem adatott, miután pedig a rendőrség a kéjnök lakásainak engedélyezését illetőleg szigo­rúan jár el és egyes utczákban oly engedélyeket Egyáltalán nem ad, így ezen szállodák nyitásával kijátszszák a rendőrség szigorát, tudva, hogy azok engedélyezésére a rendőrségnek befolyása nincs és azokat a rendőrség nem ellenőrizheti, nem bün­tetheti. Találkahelyként e szállodák közül egyetlenegy sem lett engedélyezve, tehát kétségtelen, hogy a zugszállodák elszaporodásának és garázdálkodásának a rendőrség csak közvetve annyiban az előidézője, mert szigorúan jár el a kéjnők lakásainak enge­délyezésénél. De bizonyítja ezen eset azt is, hogy nem helyes az a törekvés, hogy ilyféle üzletek tel­jesen kivonussanak a rendőrség rendelkezési és ellenőrzési jogköréből. Mint vádat hozza fel a rendőrséggel szemben a Magyar Szó azt is, hogy az egészségi lapok megszaporították a prostituáltak számát. Ezen váddal szemben a tényállás az, hogy ezen intéz­mény oly prostituáltakat helyezett rendőrorvosi vizsgálat és rendőri ellenőrzés alá, kik előbb, da­czára a keresetszerűleg mindig űzött üzelmeiknek, az alól kibújtak. Hogy pedig a rendőrség dicsé­retet és nem támadást érdemel, bizonyítja az, hogy az első évben 279 egészségi lapos nő közül 172 lett betegnek találva. Ez fényesen igazolja a fő­kapitány intézkedésének helyességét és szükséges voltát. Az egészségi lapok elleni mozgalom a főváros közönségének érdekében egyáltalán nem áll, ezen intézménynek a Magyar Szó által kívánt eltörlése első­sorban a keritőnőknek volna javára és újra feltámasztaná a titkos keritőnők légióját. Ezek üzelmeinek megelőzésére, megakadályozására első­rendű eszköz az egészségi lap és az engedélyezett találkahely. — Öngyilkos kereskedő. Heisenreich Kálmán 30 éves kereskedő ma délután három órakor a Városligetben, az Iparcsarnok előtt főbelőtte ma­­gát.—A mentők haldokolva szállították el a szukus­­kórházba. Öngyilkosságának okát nem tudják. — A sikkasztó vége. Október elején történt, hogy Hauser János dr. tekintélyes nagykanizsai ügyvéd vagy kétszázezer koronás sikkasztás és hamisítás után megszökött. Később egy távirat érkezett a városba, a­mely jelentette, hogy a szö­kevény Amerikába érkezett. Most kiderült, hogy ez a távirat csak a nyomozás félrevezetésére szol­gált, mert Hauser Európában bujdosott. Orosdy Lajos nagykanizsai királyi ügyész ugyanis meg­tudta, hogy Hauser álnéven Bajorországban tartóz­kodik. A köröző­ levelet és az ügyvéd fényképét megkapta a többi közt a regensburgi rendőrség is, a­mely kikutatta, hogy az az idegen, a­ki egy ot­tani szállóban nyolc­ nap óta Hause dr. néven lakik, senki más, mint a keresett Hauser dr. A rendőrség, mint egy regensburgi távirat jelenti, ma letartóztatta a sikkasztót. Hauser dr. a rend­őrségen hirtelen elővette a nála levő strichnint és még mielőtt megakadályozhatták volna, lenyelte. A méreg egy-k­ét percz alatt megölte. A sikkasztó sorsáról értesítették a nagykanizsai hatóságot. — Rendőri hírek. Életunt hivatalnok. Takács Károly alsóném­edi születésű 80 éves fővárosi tiszt­viselő (lakik VH. ker. Dembinszky­ utcza 48. szám alatt) ma délelőtt Újpesten az esztergomi vasút hidjáról a Dunába ugrott. Azonban még élve ki­mentették és a lakására vitték. Családi viszályko­dás miatt akart meghalni. — Bikaviadal a sorok­­sári­ uton. Horváth János fuvaroskocsis tegnap délután a szekeréhez kötve egy bikát vitt a külső­­soroksári­ uton a vágóhíd felé. Útközben a bika megvadult és elszakitotta a kötőféket és a sze­kérbe fogott lovaknak rontott. Horváth erre meg akarta fékezni a bikát és megragadta szarvai­nál fogva. Elkeseredett küzdelem támadt. Hat­szor dobta el magától a megvadult bika a ko­csist, míg végre legyűrte a megvadult állat a sze­rencsétlen embert és végiggázolt rajta. Csak nagy nehezen tudták a futásnak eredt állatot el­fogni. Szirmai Imre a személyzet ezüstkoszorúját adta át és meghatott hangon mondott beszédet. Blaha Lujza röviden válaszolt. Elmondta, hogy uj gazdája figyelmeztette arra, hogy jó lesz már arra gondolni, hogy biztosítsa magát arra az időre, a­mikor már nem fog dalolni. Hát bsz ő elfogadta az uj gazda ajánlatát. »Kedves játszó­pajtások, — folytató — ne búsuljatok nagyon, hiszen nem megyek én messzire, csak ide a szom­széd portára.« Engedelmet kért, hogy néha-néha visszatérhessen régi fészkébe, melyet úgy megsze­retett, hogy nem is tud ellenni nélküle. Megható jelenet következett ezután. A színház személyzete Blaha Lujza köré csoportosult, kezeit szorongatták, csókolták, kényezve búcsúztak tőle. * Porzsolt Kálmán, a Népszínház igazgatója, már régebben kérelmet intézett a Nemzeti Színház igaz­gatójához, ahogy engedje meg továbbra is Blaha Lujzának a Népszínháznál való működését. Erre az iratra válaszolt Somló Sándor, a Nem­zeti Színház igazgatója. Nem egyezhetik bele abba, hogy Blaháné kizárólagosan a Népszínháznak szen­telje művészetét, de esetről-esetre, ha a Nemzeti Színház műsora úgy alakul, engedelmet ad a mű­vésznőnek a Népszínházban való vendégszereplésre. * Hegyi Aranka fellépései. Hegyi Aranka, mint a Népszínháznak újonnan szerződtetett tagja a jövő héten három estén lép fel és pedig szerdán Hervé örökbecsű operettjében, a Lili-ben, másnap, csütörtökön a múlt szezon legnagyobb sikerű ha­zai operettjében, a Katalin­ban, vasárnap délután pedig első alkalommal játszsza Kollinusz Aurél népszínművében, a Náni­ban a czímszerepet. * Zöllner Bélát, a­ki hosszabb időn át a Nem­­zeti Színháznak volt buzgó tisztviselője, a belügy­miniszter most fogalmazói minőségben áthelyezte az Operához, egyúttal ideiglenesen megbízta a tit­kári teendők végzésével is. * Népszínház. Holnap úgy délután, mint este Raupach hatásos népdrámája: »A molnár és gyer­meke« kerül színre a Népszínházban. Hétfőn és kedden este Faragó Jenő és Barna Izsó nagy­sikerű regényes operettjét, a »Casanováit adják, ez lesz a páratlan sikerű darab huszadik előadása. Az eddigi összes előadásokban Küry Klára játszotta nagy sikerrel a négyes fő női szerepet s Szirmai Imre XV. Lajos királyt, esténkint pedig Kápolnai Irén nagy hatást kelt a darabban elrejtett Saharet tánczával. * A Slit. A Népszínház egyik legközelebbi új­donsága Rózsa Miklósnak A hit czimű népszín­műve lesz, mely a színház legutóbbi népszínmű pályázatán új tárgyával és eredetiségével általános feltűnést keltett. SZÍNHÁZ, zene. ' _ * Blaháné búcsúja. Tomboló lelkesedéssel, túl­áradó szeretettel ünnepelte tegnap este a Népszínház közönsége Blaha Lujzát, a­ki távozása előtt még egyszer fellépett fényes diadalainak színhelyén. Ünnepelte és nem búcsúztatta, mert — mint az est folyamán igaz örömmel értesült a művésznő — nem mondott örökké búcsút a színháznak s noha művészetét ezentúl nagyrészt az ország első szín­padának szenteli, koronként vissza-visszatér oda, a­hol annyi esztendőn át valósággal missziót telje­sített, a­hol csodás játékával, bűvös mosolyával, édesbús dalaival, annyiszor megkac­agtatta, meg­­rnkatta a magyar közönséget. Blaháné tegnap a Sárga csikó Bakay Erzsi­­kéjét játszotta. A közönség szinte izgatottan várta első jelenését s midőn a Tiszából kimenekült Er­zsiké a színpadra perdült, zugó tapssal fogadta. A zenekar tust játszott s a tapsvihar csak akkor csöndesedett le, midőn Blaháné dalolni kezdett. Az est folyamán se vége, se hossza nem volt a sok ünneplésnek. A nagy művésznő minden sza­vát, minden nótáját tapsolták, újrázták, de a tulaj­donképpeni ünnep a színpadon folyt le, midőn az első felvonás után a függöny legördült. A felvonás dísz­leteit, a festett falut ezúttal nem szedték szét. Csakhamar a színpadra gyűlt a színház személy­zete s melegen üdvözölte a művésznőt, a­ki Vidor Pál karján lépett társai és társnői körébe. Porzsolt Kálmán pompás babérkoszorút nyúj­tott át neki rövid beszéddel. Elmondta, hogy nem szomorkodni jött ide, mert Blaha Lujza, a­ki a Nemzeti Színház örökös tagja, egyúttal a Népszín­ház örökös vendége. Ő, az igazgató, csak akkor fog Blaha Lujzától búcsúzni, ha a színháztól búcsúzik. Színházi műsorok. Operaház. Hétfőn: Nincs előadás. — Kedden: Lohengrin. — Szerdán: Nincs előadás. — Csü­törtökön : Hugenották. — Pénteken: Hunyady László. — Szombaton: A Bajazzók. Piros czipő. — Vasárnap: A nürnbergi mesterdalnokok. Népszínház. Hétfőn : Casanova. — Kedden: Casanova.­­— Szerdán: Lili. — Csütörtökön: Kata­lin. — Pénteken : Niobe (először). — Szombaton: Niobe (másodszor). — Vasárnap délután: Nani. Este: Niobe (harmadszor). Vígszínház. Hétfőn, kedden, szerdán, csütörtö­kön és pénteken: Csókon szerzett vőlegény. — Szombaton: Loute (először). —­ Vasárnap délután: Csókon szerzett vőlegény. Este : Loute. Magyar Színház. Hétfőn: B. A. L. E. K. — Kedden: Balkézről. (Először.) — Szerdán, csütörtö­kön, pénteken és szombaton: Balkézről. — Vasár­nap délután: B. A. L. E. K. Este: Balkézről. KÖZOKTATÁS. *** Tanügyi kinevezések és áthelyezések. A hivatalos lap mai száma közli, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter Józsa Mihály központi szolgálattételre berendelt kir. tanfelügyelőt a bu­dapesti »Ferencz József Tanítók Háza« gondnoki teendőinek ellátására kirendelte; Győri Vilmos kapuvári állami polgári iskolai igazgató-tanítót igazgatói minőségében megerősítette; továbbá Homm Pál okleveles tanítót a baczai, Tariska Ferencz okleveles tanítót a búcsúi, Wirsz József okleveles tanítót a nagy-szredistyei, Tutsek Lenke okleveles elemi és polgári iskolai tanítónőt a krizbai, Farkas Teréz okleveles tanítónőt az oláh-láposi, Jánossy Mária okleveles tanítónőt az ung­daróczi állami elemi népiskolához rendes tanítókká, illetve tanító­nőkké, Stepankó Emilia okleveles óvónőt pedig a nagykovácsi állami óvodához óvónővé nevezte ki. 5

Next