Magyar Nemzet, 1903. június (22. évfolyam, 130-154. szám)

1903-06-02 / 130. szám

1903. június 3. MAGYAR NEMZET hogy ők sem akarták a seregben azt a szellemet fentartani,­ melyet a politikából s a közjogból mint a dinasztiára, a monarchiára és hazánkra nézve végzeteset ki akartak szorítani. Az e sorokban kifejezett meggyőződést attól merítettem, a kitől kaptam mindazt, a­mi bennem valamit ér. Még egy kérdéssel kívánok foglalkozni. A nemzeti érzések, sajnos, e monarchiában gyakran összeütköztek egymással. Vajjon érvényesülésük a seregben nem fogja-e a sereg szellemi kohézióját veszélyeztetni ? Nem fog-e a nemzeti viszály a se­regben elharapózni? Ez aggodalom nem alaptalan, de nem indo­kolja, hogy lemondjunk azon motívumok kihasz­nálásáról, melyek a katona hősiességét leginkább fokozhatják. Csak óvatosságra és erős fegyelem­tartásra int. Legyen alapja a katonai nevelésnek és köte­lességérzetnek a legfőbb hadúr iránt való szeretet. A közös hűség ugyanazon személyhez és dinasz­tiához, legyen az egyik támasza a sereg össze­tartásának. Fejleszszü­k nagy gonddal a bajtársi érzést, az egységes testületi szellemet. Kössön össze a czél, a hivatás szentsége s azonossága. A politizálás szigorúan tiltva legyen. A haza­fias érzés, a kegyelet a nemzet története iránt nem politizálás. S küszöböljük ki azokat a nemzeti szenvedé­lyeket mind, forduljunk azok ellen a seregben a fegyelem vasszigorával, a­melyek ellen a két állam a polgári életben is küzd. A nemzeti érzések azon túlzásait és fattyúhajtásait, melyek a monarchia keretén túl keresik érvényesülésüket, melyeket az államok minden téren üldöznek, azokat ne tűrjük meg a seregben. A nagy­ német, a pánszláv, a pán­­román, az irredentista hazaellenes tendencziáknak nincs helyük a magyar vagy az osztrák államban, tehát nincs helyük a seregben sem. Ha van életrevalósága a monarchiának s a két államnak, akkor a nemzeti érzések az egységes sereg keretében megférnek. A monarchiának csak akkor van jövője, ha a magyar érzés és az osztrák érzés a nagy közös érde­kek és a dinasztikus kapcsolat hatásánál fogva össze tud működni. Erős meggyőződésem, hogy erre képes, s ha képes, miért ne tudna a közös kötelességnek közös szervezet mellett megfelelni. Egymásra utalt erők összefoglalása és egy czélra való felhasználása nem képezhet legyőzhe­tetlen nehézséget. Mindenesetre könnyebb dolog, mint mesterséges fogalmakba életet lehelni. S Ausztria egymással küzdő nemzeteinek tagjai is a kába kivándoroltak, a házak elpusztultak; de mihamar a kormány segélyével és egyes nagy­birtokosok jó példát mutatván, a szőlők meg lettek újítva és alig tiz év múlva a szőlőhegyek megint diszlenek és újra terem a tokaji bor. Ezen borvidék borai közt a tállyai az első rangot foglalja el; általánosan el van ismerve, hogy a legerősebb, mig a Tokajon termett a legédesebb. Még felemlitjük, hogy Tállya város erdő­ségeiben a fentebb említett várhegytől beljebb a hegyeknek, egy Ovár nevű hegykúpon egy régi erődítmény nyomait találni, egy köralaku földsánczot, mely ezen, a síkságtól távolabb eső, némileg rejtett helyen, úgy látszik, menedékül szolgálhatott régi időkben a tatárok, később talán a törökök és a pusztító német hadak ellen. A földsánczok és árkok még egészen jól kivehetők, bár bozóttal és cserjékkel be vannak nőve; egy nagy víztartó-medencze a sáncz bel­sejében, mely sáncz körülbelül négy holdnyi te­rületet foglal el, szinte még látható. Nagyon kívánatos lenne ott ásatásokat eszközölni, annak felderítésére, vájjon egy avar eredetű kör­­sáncz volt-e az, mint sokan gondolják, vagy csak későbbi időből származik az erődítmény. Midőn ezen szép és derék város múltját és jelenét egy rövid tárczaczikk­ keretében ismer­tettük volna, még azon kívánságnak adunk ki­fejezést, hogy derék magyar lakossága a jövő­ben is úgy gyarapodjék, mint azt sok százado­kon át gyakorolt, szívós kitartása által bőven kiérdemelte, legbensőbb egyetértéssel szolgálhatják fejedelmüket, mihelyt a politikai gyűlölködés légkörétől távol, az esprit de corps hatása alatt élnek. Fajuk egy­másra utalt volta, reális érdekeik azonossága a mesterséges agitácziótól ment talajon, a közös kö­telesség teljesítése közben a jogos érzelmek köl­csönös tiszteletére vezet. S a munka, melyet a hadsereg ez irányban végez, a monarchia s a két állam életgyökereit erősíti, mert folytatása s befejezése volna annak a munkának, melyet az államok más téren végeznek. Szolgálja a sereg ugyanazt a gondolatot, a­melyen alapult a mostani közjog. Soraiban a magyar alattvalók tanulják a fel­tétlen tiszteletet s szeretetet királyuk és Szent István koronájának 900 éves fogalma iránt. Az osztrákok az osztrák államrend iránt való hűsé­get. Mindegyik a másik tiszteletet és a másikhoz való testvéri érzést. A monarchiában jogos érzelmek egyike se lássa magát fenyegetve azon sereg által, melyben minden polgárnak szolgálnia kell, melyet mind­egyik fentartani segít s benne mindegyik csak azt tanulja, a minek lététől függ a mai alakulás biztonsága: a vállvetett munkához szükséges har­móniát. BERZEVICZY EGYED, Budapest, junius 2.­­ A képviselőház szerdán, június hó 3-án, délelőtt tíz órakor ülést tart. Napirend: Az indítványo­s interpellácziós­ könyvek felol­vasása , továbbá a miniszterelnök jelenté­sének folytatólagos tárgyalása. Az utóbbi­nál Nessi Pál van szólásra feljegyezve. · A nógrádi választás. Szombaton késő éjjel ért végett Nógrádon a képviselőválasztás, a­mely Scitovszky János elhunytával vált szükségessé. Az első szavazatszedő­ bizottságnál a szabadelvű­­párti Prónay Mihályra szavazott 563, a független­ségi Kollosy József nyugalmazott törvényszéki bíróra 450, a második bizottságnál Prónayra 366, Kálosyra 560. Kálosy Józsefet tehát 81 szótöbbség­gel képviselővé választják.­­ Az árvák pénze. A Bud. Tud. írja: Az egyszerűsítési törvény végrehajtási munkálatainak sorában kiváló helyet foglal el az a két szabályzat, melyet az árvapénzek kezelése tárgyában a belügy­miniszter a mai napon kibocsátott. A július elsején életbe lépő kormányrendeletek az összes törvény­­hatósági és rendezett tanácsú városok, valamint az árvapénzek kezelésére feljogosított községek gyám­­pénztári kezelését — a városok és községek eltérő szervezetének figyelembevételével — az egész or­szágban egységesen, lehetőleg az egyszerűség kö­vetelményeinek megfelelően szabályozzák és ezzel véget vetnek annak az áldatlan állapotnak, hogy minden város és minden község más­más elvek szerint kezelje a gyámpénztárát. Az eddigi eltérő és folytonosan módosítgatott hely­­hatósági szabályrendeletek nyomán a gyámpénz­tárak kezelése körül a kiskorúak és a gond­nokoltak kárára sok helyen törvényellenes gyakor­lat kapott lábra; a szabályellenes, hanyag eljárás miatt a kiutalványozandó árvapénzeket évek hosz­­szú során önkényesen visszatartották, a kamatokat helytelenül állapították meg, de a rendszer nélkül való pénzkezelés, a helytelen naplózás és könyve­lés gyakran a gyámpénztár megkárosítását is ered­ményezte, az ellenőrzés és a felügyelet pedig nem volt megbízható alapon teljesíthető. Az egységes új szabályzatok szabatosan megállapítják a munka­­beosztást, a hatásköröket és a felelősséget; rendel­kezéseket foglalnak magukban a pénztári keze­lésre, az utalványozásnál, a naplók és a főkönyvek vezetésénél, az árvapénzek gyümölcsöztetésénél és a pénztárvizsgálatnál követendő eljárásra nézve; mindamellett az önkormányzati testü­letek törvényes jogait nem érintik, tehát az árva­pénzek elhelyezési módozatait a helyi viszony­ok figyelembevételével jövőre is maga a város vagy község határozza meg. A múltban szerzett tapasz­talatok tanulságai alapján a szabályzatok sok tiltó rendelkezést is tartalmaznak, míg az az intézke­dés, mely a rendezett tanácsú városok és közsé­gek gyámpénztári számadásainak felülvizsgálatát a vármegye kötelességévé teszi, a gyámtörvények régóta érzett hiányát pótolja s az állami számve­­ ­­ vőségek ellenőrzési munkáját e téren is haszno­­sítja. Mivel pedig a gyámpénztári tartalékalapok­nak más czélokra le nem kötött jövedelmét ezen­túl a két éven felüli elhagyott gyermekek gondo­zási költségeire kell fordítani, remélhető, hogy a gyámpénztárak rendes kezelése közvetve a váro­sok és a községek szegényügyi terheit is csök­kenteni fogja. Az obstrukc­ió ellen. Eddig a következő vármegyék és városok hoztak határozatokat az obstrukc­ió ellen s jut­tatták azokat az illetékes helyekre: 1. Vármegyék: 1. Arad vármegye. 2. Árva vármegye. 3. Aranyos-Torda vármegye. 4. Bars vármegye. 5. Bács-Bodrog vármegye. 6. Baranya vármegye. 7. Brassó vármegye. 8. Bihar vármegye. 9. Borsod vármegye. 10. Csongrád vármegye. 11. Esztergom vármegye. 12. Bogaras vármegye. 13. Gömör vármegye. 14. Huny­ad vármegye. 15. Krassó-Szörény vármegye. 16. Komárom vármegye. 17. Kis-Küküllő vármegye. 18. Liptó vármegye. 19. Maros-Torda vármegye. 20. Máramaros vármegye. 21. Nógrád vármegye. 22. Nyitra vármegye. 23. Pozsony vármegye. 24. Sáros vármegye. 25. Somogy vármegye. 26. Sopron vármegye. 27. Szolnok-Doboka vármegye. 28. Temes vármegye. 29. Tolna vármegye. 30. Torontál vármegye. 31. Trencsén vármegye. 32. Turócz vármegye. 33. Ugocsa vármegye. 34. Udvarhely vármegye. 35. Ung vármegye. 36. Vas vármegye. 37. Verőcze vármegye. 38. Zólyom vármegye. 39. Zemplén vármegye. II. Városok: 1. Zombor sz. kir. város. 2. Pozsony sz. kir. város. 3. Kassa sz. kir. város. 4. Késmárk sz. kir. város. 5. Komárom sz. kir. város. 6. Győr sz. kir. város. 7. Sopron sz. kir. város. 8. Temesvár sz. kir. város. 9. Versecz sz. kir. város. Arad megye törvényhatósági bizottsága szom­baton tárgyalta Bánhidy képviselőnek obstruk­­czióellenes indítványát. Bánhidy után a romá­nok vezérszónokai beszéltek, mire az indítványt a miniszterelnök éltetésével, nagy többséggel elfogadták. Széll Kálmán miniszterelnök Turócz vár­megye közönségéhez a következő táviratot in­tézte : A vármegye tisztelt közönségének f. évi május hó 28-án tartott rendkívüli törvényható­sági bizottsági közgyűlésében hozott azon lel­kes és hazafias határozata, melyben az obstruk­­c­iót helytelenítik és kárhoztatva a kisebbség erőszakos, a parlament tekintélyét aláásó és az alkotmány sérthetetlenségét veszélyeztető eljá­rását, mint a tiszta választásból kikerült és így a nemzet akaratát képviselő többség érvénye­sülésének akadályozását elítélik, őszinte megelé­gedéssel töltött el. A kormánynak a kisebbség által teremtett kényszerhelyzetben elfoglalt ál­láspontját és követett magatartását helyeslő elismerésük politikai meggyőződésemben meg­erősít és kitartásra buzdít. Fogadják igen be­cses bizalmuk kifejezéséért legmelegebb köszö­­netemet. Hazafias üdvözlettel Széll. Nyitra vármegye közönségének táviratára a miniszterelnök a következő sürgönynyel válaszolt:

Next