Magyar Nemzet, 1903. június (22. évfolyam, 130-154. szám)
1903-06-02 / 130. szám
1903. június 3. MAGYAR NEMZET hogy ők sem akarták a seregben azt a szellemet fentartani, melyet a politikából s a közjogból mint a dinasztiára, a monarchiára és hazánkra nézve végzeteset ki akartak szorítani. Az e sorokban kifejezett meggyőződést attól merítettem, a kitől kaptam mindazt, ami bennem valamit ér. Még egy kérdéssel kívánok foglalkozni. A nemzeti érzések, sajnos, e monarchiában gyakran összeütköztek egymással. Vajjon érvényesülésük a seregben nem fogja-e a sereg szellemi kohézióját veszélyeztetni ? Nem fog-e a nemzeti viszály a seregben elharapózni? Ez aggodalom nem alaptalan, de nem indokolja, hogy lemondjunk azon motívumok kihasználásáról, melyek a katona hősiességét leginkább fokozhatják. Csak óvatosságra és erős fegyelemtartásra int. Legyen alapja a katonai nevelésnek és kötelességérzetnek a legfőbb hadúr iránt való szeretet. A közös hűség ugyanazon személyhez és dinasztiához, legyen az egyik támasza a sereg összetartásának. Fejleszszük nagy gonddal a bajtársi érzést, az egységes testületi szellemet. Kössön össze a czél, a hivatás szentsége s azonossága. A politizálás szigorúan tiltva legyen. A hazafias érzés, a kegyelet a nemzet története iránt nem politizálás. S küszöböljük ki azokat a nemzeti szenvedélyeket mind, forduljunk azok ellen a seregben a fegyelem vasszigorával, amelyek ellen a két állam a polgári életben is küzd. A nemzeti érzések azon túlzásait és fattyúhajtásait, melyek a monarchia keretén túl keresik érvényesülésüket, melyeket az államok minden téren üldöznek, azokat ne tűrjük meg a seregben. A nagy német, a pánszláv, a pánromán, az irredentista hazaellenes tendencziáknak nincs helyük a magyar vagy az osztrák államban, tehát nincs helyük a seregben sem. Ha van életrevalósága a monarchiának s a két államnak, akkor a nemzeti érzések az egységes sereg keretében megférnek. A monarchiának csak akkor van jövője, ha a magyar érzés és az osztrák érzés a nagy közös érdekek és a dinasztikus kapcsolat hatásánál fogva össze tud működni. Erős meggyőződésem, hogy erre képes, s ha képes, miért ne tudna a közös kötelességnek közös szervezet mellett megfelelni. Egymásra utalt erők összefoglalása és egy czélra való felhasználása nem képezhet legyőzhetetlen nehézséget. Mindenesetre könnyebb dolog, mint mesterséges fogalmakba életet lehelni. S Ausztria egymással küzdő nemzeteinek tagjai is a kába kivándoroltak, a házak elpusztultak; de mihamar a kormány segélyével és egyes nagybirtokosok jó példát mutatván, a szőlők meg lettek újítva és alig tiz év múlva a szőlőhegyek megint diszlenek és újra terem a tokaji bor. Ezen borvidék borai közt a tállyai az első rangot foglalja el; általánosan el van ismerve, hogy a legerősebb, mig a Tokajon termett a legédesebb. Még felemlitjük, hogy Tállya város erdőségeiben a fentebb említett várhegytől beljebb a hegyeknek, egy Ovár nevű hegykúpon egy régi erődítmény nyomait találni, egy köralaku földsánczot, mely ezen, a síkságtól távolabb eső, némileg rejtett helyen, úgy látszik, menedékül szolgálhatott régi időkben a tatárok, később talán a törökök és a pusztító német hadak ellen. A földsánczok és árkok még egészen jól kivehetők, bár bozóttal és cserjékkel be vannak nőve; egy nagy víztartó-medencze a sáncz belsejében, mely sáncz körülbelül négy holdnyi területet foglal el, szinte még látható. Nagyon kívánatos lenne ott ásatásokat eszközölni, annak felderítésére, vájjon egy avar eredetű körsáncz volt-e az, mint sokan gondolják, vagy csak későbbi időből származik az erődítmény. Midőn ezen szép és derék város múltját és jelenét egy rövid tárczaczikk keretében ismertettük volna, még azon kívánságnak adunk kifejezést, hogy derék magyar lakossága a jövőben is úgy gyarapodjék, mint azt sok századokon át gyakorolt, szívós kitartása által bőven kiérdemelte, legbensőbb egyetértéssel szolgálhatják fejedelmüket, mihelyt a politikai gyűlölködés légkörétől távol, az esprit de corps hatása alatt élnek. Fajuk egymásra utalt volta, reális érdekeik azonossága a mesterséges agitácziótól ment talajon, a közös kötelesség teljesítése közben a jogos érzelmek kölcsönös tiszteletére vezet. S a munka, melyet a hadsereg ez irányban végez, a monarchia s a két állam életgyökereit erősíti, mert folytatása s befejezése volna annak a munkának, melyet az államok más téren végeznek. Szolgálja a sereg ugyanazt a gondolatot, amelyen alapult a mostani közjog. Soraiban a magyar alattvalók tanulják a feltétlen tiszteletet s szeretetet királyuk és Szent István koronájának 900 éves fogalma iránt. Az osztrákok az osztrák államrend iránt való hűséget. Mindegyik a másik tiszteletet és a másikhoz való testvéri érzést. A monarchiában jogos érzelmek egyike se lássa magát fenyegetve azon sereg által, melyben minden polgárnak szolgálnia kell, melyet mindegyik fentartani segít s benne mindegyik csak azt tanulja, a minek lététől függ a mai alakulás biztonsága: a vállvetett munkához szükséges harmóniát. BERZEVICZY EGYED, Budapest, junius 2. A képviselőház szerdán, június hó 3-án, délelőtt tíz órakor ülést tart. Napirend: Az indítványos interpellácziós könyvek felolvasása , továbbá a miniszterelnök jelentésének folytatólagos tárgyalása. Az utóbbinál Nessi Pál van szólásra feljegyezve. · A nógrádi választás. Szombaton késő éjjel ért végett Nógrádon a képviselőválasztás, amely Scitovszky János elhunytával vált szükségessé. Az első szavazatszedő bizottságnál a szabadelvűpárti Prónay Mihályra szavazott 563, a függetlenségi Kollosy József nyugalmazott törvényszéki bíróra 450, a második bizottságnál Prónayra 366, Kálosyra 560. Kálosy Józsefet tehát 81 szótöbbséggel képviselővé választják. Az árvák pénze. A Bud. Tud. írja: Az egyszerűsítési törvény végrehajtási munkálatainak sorában kiváló helyet foglal el az a két szabályzat, melyet az árvapénzek kezelése tárgyában a belügyminiszter a mai napon kibocsátott. A július elsején életbe lépő kormányrendeletek az összes törvényhatósági és rendezett tanácsú városok, valamint az árvapénzek kezelésére feljogosított községek gyámpénztári kezelését — a városok és községek eltérő szervezetének figyelembevételével — az egész országban egységesen, lehetőleg az egyszerűség követelményeinek megfelelően szabályozzák és ezzel véget vetnek annak az áldatlan állapotnak, hogy minden város és minden község másmás elvek szerint kezelje a gyámpénztárát. Az eddigi eltérő és folytonosan módosítgatott helyhatósági szabályrendeletek nyomán a gyámpénztárak kezelése körül a kiskorúak és a gondnokoltak kárára sok helyen törvényellenes gyakorlat kapott lábra; a szabályellenes, hanyag eljárás miatt a kiutalványozandó árvapénzeket évek hoszszú során önkényesen visszatartották, a kamatokat helytelenül állapították meg, de a rendszer nélkül való pénzkezelés, a helytelen naplózás és könyvelés gyakran a gyámpénztár megkárosítását is eredményezte, az ellenőrzés és a felügyelet pedig nem volt megbízható alapon teljesíthető. Az egységes új szabályzatok szabatosan megállapítják a munkabeosztást, a hatásköröket és a felelősséget; rendelkezéseket foglalnak magukban a pénztári kezelésre, az utalványozásnál, a naplók és a főkönyvek vezetésénél, az árvapénzek gyümölcsöztetésénél és a pénztárvizsgálatnál követendő eljárásra nézve; mindamellett az önkormányzati testületek törvényes jogait nem érintik, tehát az árvapénzek elhelyezési módozatait a helyi viszonyok figyelembevételével jövőre is maga a város vagy község határozza meg. A múltban szerzett tapasztalatok tanulságai alapján a szabályzatok sok tiltó rendelkezést is tartalmaznak, míg az az intézkedés, mely a rendezett tanácsú városok és községek gyámpénztári számadásainak felülvizsgálatát a vármegye kötelességévé teszi, a gyámtörvények régóta érzett hiányát pótolja s az állami számve vőségek ellenőrzési munkáját e téren is hasznosítja. Mivel pedig a gyámpénztári tartalékalapoknak más czélokra le nem kötött jövedelmét ezentúl a két éven felüli elhagyott gyermekek gondozási költségeire kell fordítani, remélhető, hogy a gyámpénztárak rendes kezelése közvetve a városok és a községek szegényügyi terheit is csökkenteni fogja. Az obstrukció ellen. Eddig a következő vármegyék és városok hoztak határozatokat az obstrukció ellen s juttatták azokat az illetékes helyekre: 1. Vármegyék: 1. Arad vármegye. 2. Árva vármegye. 3. Aranyos-Torda vármegye. 4. Bars vármegye. 5. Bács-Bodrog vármegye. 6. Baranya vármegye. 7. Brassó vármegye. 8. Bihar vármegye. 9. Borsod vármegye. 10. Csongrád vármegye. 11. Esztergom vármegye. 12. Bogaras vármegye. 13. Gömör vármegye. 14. Hunyad vármegye. 15. Krassó-Szörény vármegye. 16. Komárom vármegye. 17. Kis-Küküllő vármegye. 18. Liptó vármegye. 19. Maros-Torda vármegye. 20. Máramaros vármegye. 21. Nógrád vármegye. 22. Nyitra vármegye. 23. Pozsony vármegye. 24. Sáros vármegye. 25. Somogy vármegye. 26. Sopron vármegye. 27. Szolnok-Doboka vármegye. 28. Temes vármegye. 29. Tolna vármegye. 30. Torontál vármegye. 31. Trencsén vármegye. 32. Turócz vármegye. 33. Ugocsa vármegye. 34. Udvarhely vármegye. 35. Ung vármegye. 36. Vas vármegye. 37. Verőcze vármegye. 38. Zólyom vármegye. 39. Zemplén vármegye. II. Városok: 1. Zombor sz. kir. város. 2. Pozsony sz. kir. város. 3. Kassa sz. kir. város. 4. Késmárk sz. kir. város. 5. Komárom sz. kir. város. 6. Győr sz. kir. város. 7. Sopron sz. kir. város. 8. Temesvár sz. kir. város. 9. Versecz sz. kir. város. Arad megye törvényhatósági bizottsága szombaton tárgyalta Bánhidy képviselőnek obstrukczióellenes indítványát. Bánhidy után a románok vezérszónokai beszéltek, mire az indítványt a miniszterelnök éltetésével, nagy többséggel elfogadták. Széll Kálmán miniszterelnök Turócz vármegye közönségéhez a következő táviratot intézte : A vármegye tisztelt közönségének f. évi május hó 28-án tartott rendkívüli törvényhatósági bizottsági közgyűlésében hozott azon lelkes és hazafias határozata, melyben az obstrukciót helytelenítik és kárhoztatva a kisebbség erőszakos, a parlament tekintélyét aláásó és az alkotmány sérthetetlenségét veszélyeztető eljárását, mint a tiszta választásból kikerült és így a nemzet akaratát képviselő többség érvényesülésének akadályozását elítélik, őszinte megelégedéssel töltött el. A kormánynak a kisebbség által teremtett kényszerhelyzetben elfoglalt álláspontját és követett magatartását helyeslő elismerésük politikai meggyőződésemben megerősít és kitartásra buzdít. Fogadják igen becses bizalmuk kifejezéséért legmelegebb köszönetemet. Hazafias üdvözlettel Széll. Nyitra vármegye közönségének táviratára a miniszterelnök a következő sürgönynyel válaszolt: