Magyar Nemzet, 1903. október (22. évfolyam, 234-260. szám)
1903-10-01 / 234. szám
2963. október 1. MAGYAR NEMZET, a törvényhatósági feliratoknak kapcsán, melyeket a harmadéves legénység visszatartása ellen intéztek a képviselőházhoz. Apponyi Albert gróf elnöknek a propozicziója úgy hangzott, hogy ezeket a feliratokat utasítsa a Ház a kérvényi bizottsághoz, melynek a többi feliratot is kiadta. Az ellenzék azonban még kiegészítést javasolt az elnöki propozíczióhoz. Holló Lajos határidőt akart szabni arra, hogy a kérvényi bizottság e feliratokat elintézze. Rámutatott a tárgy sürgősségére. Hiszen arról van szó, hogy a legénységet október hó elsején túl vissza ne tartsák, szeptember hava pedig a holnapi nappal véget ér. Éppen azért a függetlenségi párt nagy tetszése mellett utasítani óhajtotta a kérvényi bizottságot, hogy e feliratokról negyvennyolc óra alatt tegyen jelentést. Az elnök és Holló Lajos indítványa között végre is a szavazás döntött. A Ház az elnök javaslatát fogadta el. Igaz, hogy összesen csak öt szónyi többséggel. Mert a szabadelvű pártnak egy része jónak látta ezúttal is az ellenzéki indítványra adós szavazatát. Ám ha a Ház mellőzte is Holló indítványát, a feliratok sürgős elintézése mellett mégis állást foglalt. Kossuth Ferencz tett indítványt arra nézve, hogy a kérvények elintézése sürgősnek deklaráltassék és Tisza István gróf sem vonta meg támogatását e propozicziótól, melynek értelmében a Ház oly értelemben döntött, hogy a harmadéves legénység visszatartása ellen beadott kérvényeket a kérvényi bizottság sürgősen tárgyalja s a képviselőház legközelebbi első érdemleges ülésén tegyen jelentést. E tárgynak ilyképpen közmegnyugvásra való elintézése után bizottsági jelentések előterjesztésére került a sor. Szivák Imre letette a Ház asztalára a megvesztegetések felderítésére kiküldött parlamenti vizsgálóbizottság jelentését, úgyszintén a bizottság kisebbségének különvéleményét; Maróthy László pedig hivatalosan tudomására hroda a Háznak a mentelmi bizottságnak ítéletét, melyben Lengyel Zoltán képviselőt minapi engedetlenségéért a Háznak ünnepélyes megkövetésére ítélte. Az ifjú függetlenségi képviselő haladéktalanul eleget is tett e reá rótt reparácziónak. Kijelentette, hogy tüntető engedetlenség, vagy az elnök ellen való tervszerű remonstrálás tőle távol állott, a Ház pedig szívesen vette, hogy ezzel a magyar képviselőház tekintélyét alábbszállitó ügygyel egyszer s mindenkorra végezett. Mindezek után végre Khuen-Héderváry Károly gróf állott szólásra. Az egész Ház tudta, hogy lemondását készül bejelenteni s néma csend lett, a mikor szólani kezdett. Szárazon, nyugodtan csak annyit mondott, hogy ő a tegnapi szavazás eredménye folytán a királynak lemondását beterjesztette s ezért kéri a Házat, hogy uj kormány kinevezéséig tanácskozásait felfüggeszsze. Ennyit mondott, azután sarkon fordult s a legközelebbi utat, az újságírók karzatának kijáratát választva, nyomban távozott a teremből. Példáját követték a kormánynak jelenlevő összes tagjai. A Házat ez a szokatlan és nem várt jelenet alaposan felkavarta. Öt-hat percig a terem közepén kavargott az egész Ház és szinte alig tudták, hogy mitévők legyenek. Végre is Kossuth Ferencz szót kért, Apponyi gróf pedig figyelmeztette a képviselő urakat, hogy a szabályok szerint semmi ok sincs arra, hogy a tárgyalást most, a kormány távollétében, ne folytassák. Lassanként azután helyreállott a nyugalom annyira, hogy Kossteth Ferencz megtehette nyilatkozatát. Helytelenítette a kormány exodusát, beszédőnek tulajdonképpen való czélja azonban Körber osztrák miniszterelnök fejtegetéseinek erélyes visszautasítása volt. A függetlenségi és 48-as párt elnöke után egymás után állottak fel az osztrák fejtegetések ellen való erélyes tiltakozás czéljából Szederkényi Nándor, Hock János, Rakovszky István, akikhez a szabadelvű párt részéről Kulinyi Géza csatlakozott. — Nem az a fődolog, — úgymond — hogy a magyar parlament foglaljon most állást Körber nyilatkozatai élén. Én a súlyt arra helyezem, hogy az alakulandó kormány szállítsa le valódi értékükre e nyilatkozatokat. És erre nézve kijelenthetem, bár direkt felhatalmazásom nincs is rá, hogy a szabadelvű párt sem fog támogatni olyan kormányt, mely e kötelesség teljesítésére nem leszen hajlandó! Ez az energikus beszéd a szélsőbaloldalon is osztatlan tetszéssel találkozott s az ülésnek utolsó figyelemreméltó mozzanata volt. Utána már csak jelentéktelen napirendi vita folyt, melynek végső eredménye az lett, hogy a képviselőház üléseit az uj kormány megalakulásáig elnapolta. A képviselőház ülése szeptember 30-án. — Kezdete délelőtt 10 órakor. — Elnök: Apponyi Albert gróf. Jegyzők: Szőts Pál, Nyegre László, Endrey Gyula. A kormány részéről jelen vannak: Khuen- Héderváry Károly gróf miniszterelnök, Lukács László pénzügyminiszter, Kolossváry Dezső honvédelmi miniszter, Plósz Sándor igazságügyminiszter, Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter, Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter, Láng Lajos kereskedelemügyi miniszter. Elnöki bejelentések. Elnök : Bemutatom a miniszterelnök átiratát, melyben értesít, hogy ő császári és apostoli királyi felsége a képviselőház részéről legmagasabb születésenapja alkalmából kifejezett hódolatteljes szerencsekivánatokért legmagasabb köszönetét nyilvánítani méltóztatott. Tudomásul szolgál. Bemutatom a belügyminiszter átiratát, melyben értesít, hogy ő császári és apostoli királyi felsége legmagasabb névünnepének f. évi október hó 4-én a budavári koronázó templomban délelőtt 10 órakor ünnepélyes szentmise fog tartatni. Tudomásul szolgál. Egyszersmind felhatalmazza a Ház az elnököt, hogy ő felségének névünnepe alkalmával a Ház szerencsekivonatait tolmácsolhassa. Bemutatom a szünet alatt érkezett feliratokat és kérvényeket, melyek a következők: Bács-Bodrog, Csanád, Liptó, Ung vármegyék és Győr sz. kir. város közönségének feliratait a községekről szóló 1896. évi XXII. törvényczikk módosítása iránt; Bács-Bodrog, Csanád, Esztergom, Liptó, Tolna, Ung, Zólyom vármegyék és Győr sz. kir. város közönségének feliratait a közadók kezeléséről szóló 1883. évi XLIV. törvényezik, illetőleg a házadótörvények módosítása ügyében; Esztergom, Liptó, Ung, Zólyom vármegyék és Győr sz. kir. város közönségének kétrendbeli feliratait a közutakról és vámokról szóló 1890. I. törvényczikk módosítása tárgyában; Csanád, Liptó, Szepes, Tolna vármegyék feliratait, továbbá Nagy-Károly városnak Domahidy Elemér, Szombathely város közönségének Éden Gyula, Nyitra város közönségének Rudnay Sándor és Szepesváralja közönségének Hertelendy László képviselők által beadott kérvényeit a közigazgatási teendők ellátása ügyében; Bács-Bodrog, Csanád, Ung, Zólyom vármegyék, Győr, Kecskemét, Székesfejérvár és Szatmár-Németi szab. kir. városok közönségének feliratait a kiszolgált katonák hazabocsátása iránt. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Madarász József: Helyes ! Menjenek haza maguktól, ha nem eresztik ! (Éljenzés a szélsőbaloldalon.) Holló Lajos: Szégyen, gyalázat! A magyarokat bent tartják, az osztrákokat eleresztik ! Elnök: És a nagykárolyi választókerület szabadelvű választópolgárságának Domahidy Elemér képviselő által beadott kérvényét a nemzeti kívánalmaknak a közös hadseregben leendő teljesítése iránt. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Mindezek a kérvények kiadatnak a kérvényi bizottságnak. Polényi Géza kérdi, hogy a parlamenti vizsgálóbizottság iratai miért nincsenek kinyomatva ? Van-e jelentve a bizottság működése a Ház elnökének, esetleg, miért nem terjesztették be ? Elnök: Tudomásom szerint a bizottsági jelentés a mai ülés folyamán fog beterjesztetni, összeférhetetlenségi ügyek. Elnök bejelenti, hogy Fehér Márton újpesti lakos összeférhetetlenségi bejelentést tett Wolfner Tivadar ellen. A bejelentést, miután az aláírás hitelesítve nem volt, hivatalból elutasította. Egyszersmind felolvastatja az összeférhetetlenségi bizottság jelentését Sándor Pál önbejelentési ügyére vonatkozólag. A hároméves katonák visszatartása. Holló Lajos kéri, hogy azok a kérvények, melyek a három évet szolgáló katonák visszatartására vonatkoznak, sürgősen tárgyaltassanak s a kérvényi bizottság köteleztesséli, hogy arról 48 óra alatt jelentést tegyen. (Lajos helyeslés a szélsőbalon.) Elnök felteszi a kérdést. Kéri azokat, kik Holló indítványát elfogadják, álljanak fel. (Megtörténik. Felkiáltások : Többség! Kisebbség !) Elrendeli a szavazatok megszámlálását. (Megtörténik.) Jelenti, hogy Holló Lajos indítványa mellett 88, ellene 93 képviselő szavazott. Jelenti, hogy 20 képviselő szavazás közben név szerinti szavazást kért, de ezt figyelembe nem veheti. Kossuth Ferencz indítványozza, hogy a Ház mondja ki az ügy sürgősségét ,s a bizottság az első ülésen tegyen jelentést. Rakovszky István indítványozza, hogy a kérvényi bizottság hat nap alatt tegyen jelentést. Hock János: Ebben az ügyben minél hamarább kell a Háznak határoznia. Tudomása szerint azért szavaztak a 48 órai sürgősség ellen, mert fizikailag lehetetlenség 48 óra alatt határozni. Mind a két indítványhoz hozzájárul. Tisza István gróf kérdi, hogy az ügy az előbb lefolyt szavazás utján nem intéztetett-e el véglegesen ? Ha nem, akkor elfogadja Kossuth indítványát. Elnök felvilágosítja gróf Tisza Istvánt, hogy Kossuth Ferencz már szavazás előtt kért szót, tehát nem lett volna méltányos őt a szólás jogától megfosztani. A Ház ezután egyhangúlag elfogadta Kossuth Ferencz indítványát. Rakovszky István visszavonta indítványát. A mentelmi bizottság jelentése: Haróthy László, a mentelmi bizottság előadója: T. képviselőház! A folyó évi szeptember hó 24-én tartott országos ülésen részint közbeszólásával Lengyel Zoltán t. képviselő úr, részint pedig egyébkénti viselkedésével előidézte, hogy a képviselőház elnökének többszöri figyelmeztetése után a t. képviselőház a házszabályok 255. §-a alapján utasította a mentelmi bizottságot, hogy Lengyel Zoltán képviselő úrra vonatkozólag a Ház intézkedése iránt tegyen javaslatot. A bizottság ülését folyó évi szeptember hó 25-én megtartotta, azon lengyel Zoltán országgyűlési képviselő úr megjelent és kijelentette a bizottság előtt, hogy azon az izgalmas ülésen sem viselkedett másképp, mint egyéb üléseken szokott, rekedt is lévén, nagyobb lármát nem okozhatott. Ezzel szemben a bizottság részint a naplóból, részint pedig a bizottság tagjainak az illető ülésen szerzett közvetlen tapasztalatából megállapította, hogy Lengyel Zoltán országgyűlési képviselő úr több közbeszólásával és egyéb, a parlament rendjét zavaró és a parlamentnek úgy komolyságával, mint (Felkiáltások a jobboldalon : Méltóságával! Tisztességével!) méltóságával össze nem egyeztethető viselkedésével a lármát és izgalmat fokozta, amire többszöri elnöki figyelmeztetésben részesült és azoknak nem engedelmeskedvén, meghozatott ellene a 218. §. alapján az említett határozat. Ámbár Lengyel Zoltán képviselő úr a képviselőim elnökségével szemben tanúsított engedetlenségével akadályozta a képviselőház elnökét kötelességének teljesítésében és a képviselőház tanácskozási rendjét olyan módon zavarta meg, amely a parlament tekintélyét sérti mégis, miután ügye első ízben utasíttatott a házszabályok 255. §-a alapján a mentelmi bizottsághoz és így szigorúbb fenyítés alkalmazásának szüksége a házszabályok szerint fenn nem forgott, ennélfogva a mentelmi bizottság egyhangúlag hozott határozat alapján azt a javaslatot teszi a t. Háznak, miszerint Lengyel Zoltán képviselő úr köteles legyen a folyó évi szeptember 24-én tartott országos ülésen tanúsított magaviseletéért és a képviselőház elnökével szemben elkövetett engedetlenségéért a képviselőházat ünnepélyesen megkövetni. (Helyeslés.) A Ház elfogadta a bizottság jelentését. Lengyel Zoltán : Egyáltalában nem volt szándékom a t. Ház határozatával szemben semminemű ellentállást és engedetlenséget tanúsítani, és azért minden figyelmeztetés nélkül is megtettem volna, amit ezennel is megteszek, hogy a Házat ünneplésen megkövetem. (Helyeslés.) Elnök: Ezzel ez az ügy el van intézve. A gazdasági bizottság jelentése. Bíró Lajos előadó beterjeszti a gazdasági bizottság jelentését a költségvetés helyesbítésére vonatkozólag. A vesztegetési ügy. Szivák Imre beterjeszti a parlamenti vizsgálóbizottság jelentését a kisebbségi jelentéssel együtt. Kéri annak kinyomatását és szétosztását. A Ház ily értelemben határozott. A kormány lemondása: Dr. Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök: T. képviselőház! Van szerencsém bejelenteni, hogy a t. képviselőháznak tegnap hozott határozata következtében ő felségének beadtam lemondásomat. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Most tehát csak arra kérem a t. Házat, hogy addig, míg ő felsége más miniszterelnököt, illetőleg kormányt ki nem nevez, üléseit felfüggeszteni méltóztassék. (Helyeslés a jobbodalon.) 3