Magyar Nemzet, 1904. január (23. évfolyam, 1-27. szám)
1904-01-01 / 1. szám
2 MAGYAR NEMZET. 1904. január 1. az egyik — hogy vannak még politikusok, a kik derekukat a hatalom előtt meg nem hajtják.« . »Tiporjanak el erőszakkal ha tudnak, — deklamálja a másik — de mi kezünkből a fegyvert ki nem adjuk.« »Hadd lássa Bécs s hadd lássák a választókerületek, — sóhajtja a harmadik — hogy vannak még következetes, semmitől meg nem ijedő férfiak.« A haza, az ország sorsa és érdeke e nemzeti hősöknek Hekuba. A nemzet békére vágyik, de ők nem hajolnak meg az ország kívánsága előtt. Azelőtt azt hirdették, a nemzeti akarat hatalmas keze taszítja előre őket. Most, hogy apró lélekvesztőjük vitorlájával szembefordult az egyetemes nemzeti akarat szele, verik a mellüket, hogy ők ennek daczára állják a küzdelmet tovább. Ha alkotmányos országok életében bármily jeles s bármily tiszta szándékú hazafi el meri mondani magáról, hogy neki joga van megállítani a parlamenti élet gépezetét, az az ország megérett arra, hogy abszolút hatalommal kormányozzák. Mert tizennégy polgártárs erőszaka a legnagyobb erőszak s mert tizennégy polgártárs abszolutizmusa egy cseppel se jobb, mint egyetlen embernek — az uralkodónak — abszolutizmusa. „ Minthogy azonban Magyarország ezer esztendőnek vihara közepett is meg tudta védeni alkotmányosságát, meg fogja tudni védeni a tizennégy polgártárs zsarnoksága és abszolút hajlandósága ellen is. Ha ugyan az új esztendőben meg nem mozdul a lelkiismeretük, s a hazára is gondolnak egy kissé, nemcsak arra a hiúságra, hogy Kossuth-párti testvéreiknél ők néhány hétig jobb hazafiaknak látszanak. De csak látszanak, Pál kijelentette, hogy az obstrukció az ő biztos értesülése szerint néhány nap leforgása alatt teljesen megszűnik, a magát harczos névvel tisztelő parlamenti frakció megelégelte az akadékoskodást s nem akar tovább útjában állani a törvényhozás alkotmányos tevékenységének. Lapunk egyik munkatársa ma beszélt Szederkényi Nándorral, az obstrukciós párt elnökével a dolog felől . Szederkényi a kérdezősködésre azt felelte, hogy Polónyi Gézával a parlamenti harcz megszüntetése tárgyában az ő vezetése alatt álló párt részéről — legalább az ő tudomása szerint — senki nem beszélt, az, amit Polónyi mondott, teljesen alaptalan, a párt tovább is ragaszkodik eddig elfoglalt álláspontjához és a harczot az uj esztendőben is folytatja. Szomorúan jellemző ez a Szederkényipártra nézve. " A miniszterelnök köszönete. Bács-Bodrog vármegye közönsége feliratilag üdvözölte Tisza István grófot miniszterelnökké történt kinevezése alkalmából. A miniszterelnök a következő feiratban köszönte meg az üdvözlést: »Fogadják őszinte köszönetemet ama meleghangú üdvözlőfeliratért, amelyet miniszterelnökké történt legkegyelmesebb kineveztetésem alkalmából intéztek hozzám. Nehéz és válságos időkben vállaltam magamra az ország ügyeinek intézését és kettősen érzem így annak szükségét, hogy az ország illetékes tényezőinek támogatásában részesülök. Különös örömmel, megelégedéssel veszem ezért abbeli kijelentésüket, hogy egész buzgalommal és odaadással szándékoznak támogatni, mert a kormány élén kifejtendő működésem sikerének biztosítékául szolgál ez nekem«. A kormány üdvözlése, Beregszászról táviratozzak: Bereg vármegye törvényhatósági bizottságának Jaloszthy Gyula alispán elnöklésével tegnap tartott rendkívüli közgyűlése elhatározta, hogy Tisza István gróf miniszterelnököt és a kabinet tagjait feliratban üdvözli. Kolozsvárról jelentik: Kolozs megye közgyűlése Boldy Ákos gróf elnöklésével egyhangúlag elhatározta, hogy Tisza István gróf miniszterelnököt és az új kormányt feliratban üdvözli. Zsilinszky államtitkár kitüntetése. Említettük, hogy a király Zsilinszky Mihályt, a vallásos közoktatásügyi minisztérium államtitkárát, kiváló érdemei elismeréséül a Lipót-rend középkeresztjével tüntette ki. Berzeviczy Albert vallásos közoktatásügyi miniszter tegnap személyesen fölkereste államtitkárát hivatalos helyiségében s meleghangú szerencsekivánatok kíséretében adta át neki a rendelvényeit. Zsilinszky államtitkár meghatottan mondott ez alkalomból köszönetet a miniszternek. Budapest, deczember 31. Minisztertanács. Ma délelőtt 10 órakor a miniszterelnökségi palotában minisztertanács volt, amelyen a kabinet valamennyi tagja részt vett. Az obstrukció tovább tart. Polónyi Géza országgyűlési képviselő a Kereskedelmi Csarnok tegnap esti lakomáján a fehér asztal-Ezt hirdeti a Philosophia. Ezzel szemben emeli fel glóriás fejét a Religio. A te erősséged a tudás, az én erősségem a hit. A te várad a csillagász-torony, az enyém a templom. Neked könyvtárak segítenek, nekem csak két könyvem van: az evangélium és Mózes szentírása. « • Tied lehet az egész világegyetem, de enyém a száz milliók lelki világa. Enyém az ország, a hatalom és a dicsőség. Te felállítod azt a tételt s bizonyítod adatokkal, hogy az az egész nagy világ, melynek teremtője egy mindenható Isten, maga sem egyéb, mint egy szikra a végtelen világegyetemben s az ország, a hatalom és a dicsőség, amit elvakult elmék az Istenre rákényszerítettek, egy elenyésző semmi. Te megtagadod, hogy az emberek sorsát mennyei akarat intézi s az országok fejlődéséről van a ki gondoskodik. Én bizonyítom, hogy ez a világ, a maga történetével, alakulásával, nagyobb csodája Istennek, mint a napok tömege. S az ember testben és lélekben nagyobb remekműve az alkotónak, mint a zodiacus összes csillagai. Van-e a napoknak lelke? Tudnak-e a csillagok az Isten létéről? Isten csak ott van, ahol ember van, s ahol ember van, ott mindenütt ott van az isten. Állat, növény, földkérgen áttörő szikla mind él, de Istent nem ismer. S ha Istentől megfosztjátok az embert, hová lesznek az imá-dat dicsfényes alakjai? A megváltó Jézus keresztre feszített alakja egyenlővé lesz-e a mikroskopikus szalaggal? Mózes a nagy törvényhozó egy nagy csalóvá sülyed-e alá, hogy elfelejtessék ? És a Boldog asszonyok, kiknek képeit a családok szentélye őrzi! Ha az oltári alakoktól meg tudnátok fosztani a hívők milliárdjait, nagyobb pusztítást követnétek el, mint a fekete halál és az özönvíz. De a hit nem hagyja magát chemiai alkatrészeire szétszedetni. Ahol csak emberi szenvedés, vágy, törekvés van, együtt él vele a hit. Az anya szívébe, ki beteg gyermeke ágya mellett virraszt, az imádság hozza meg a vigaszt, s az aggódó kebel fohászát nem cseréli fel azzal a tudományos adattal, hogy a korall, mit gyermeke nyakára fűzve hord, csak olyan élő állat, mint az ő magzatja. A menyasszony, ki messze elszakított szerelmese visszatértéért könyörög, nem hagyja imáját félbe azért, hogy a kettős csillagok körforgásának elmélete immár megoldatott. A templom megtelik a zsolozsmától, mit ezer érző kebel összhangoztat: »erős várunk nekünk az Isten«. S miért akarjátok az emberi lelket az állati párával egyenlővé tenni ? Nem lobog-e előttetek a lángész világa? költészetben, képzőművészetben, építészetben ? Nem hirdetik-e a dicsőséges monumentumok, hogy Isten szövetkezett az emberi lélekkel azoknak alkotásánál? Miért akarjátok az emberi léleknek halhatatlanságába vetett hitét leszállítani a hernyók és pillangók átalakulási ösztönére? Miért fosztanátok meg a haldoklót a halál békítő túlvilág-hitétől? Miért rontanátok le sírjaink fejénél a márványt a »feltámadunk« felírással? Hát ez a ti egész világi és társadalmi létezéstek egész lényegében nem azokon a törvényeken alapul-e, melyeket a religio adott az emberiségnek ? Nem a hit alapította-e meg az Istentől kiadott parancsolatokban a családi életet, apa és anya szeretetét, mely végkifejlődésében a haza szeretetében dicsőül meg? Nem a hit parancsolatja védi-e meg a gyöngét az erős ellen, a becsületest az álnok ellen? Nem a hit parancsolatja emeli-e ki a nőt állati alárendeltségéből, hisz a hit nélkül a nő csak késre, szolgálattevésre rendelt asszonyt állatra a férfinak: a hit adott neki emberi jogokat. A hit nemesítette meg a szerelmet, állati ösztön helyett magas hivatást tűzve ki czéljául. Lerombolhatnak a tudás emberei mindent, ami szent volt, csak ezt az egyet nem, a szerelem szentségét. így szól a Religio a Philosophiával szemben: A harcz nehéz, eldöntése nagy feladat. Kell az ellenfelek közé egy békebírónak jönni. Mondjuk talán Koronatanúnak. Ki lehetne az más, mint a Poésis? A Poézis feladata lehet, a Tudás, a Hit, és a Fantázia közreműködésével megvilágítani a Világteremtés nagy misztériumát. Fizetési pótlék a belügyminisztériumban. A belügyminisztérium számvevősége legkorábban elkészülvén az előmunkálatokkal, ezek alapján tegnap kiosztották a fizetési pótlékot a belügyminisztérium tisztviselői között. A többi minisztériumokban is legközelebb kiosztják a fizetési pótlékot. Főispáni beiktatások: Mármarosszigetről távírják: Ifj. Perényi Zsigmond báró, újonnan kinevezett máramarosi főispán beiktatása január 23-án lesz. A főispán január 22-én érkezik Nagy-Szőllösről Máramaros-Szigetre. Máramaros vármegye székhelyéről Szabó Sándor alispán vezetése mellett 20 tagú küldöttség megy a főispán elé Királyházáig, hol az alispán fogja üdvözölni, míg Máramaros- Szigeten a vasúti indóháznál Szerémy György polgármester köszönti fel. A beiktatásnál az üdvözlő beszédet Szabó Sándor alispán mondja. A főispán beiktatása napján banker és a polgári körben Lator Sándor országgyűlési képviselő által rendezett hangverseny lesz. A főispánt Ugocsából nagy küldöttség kíséri új otthonába és több országgyűlési képviselő is ott lesz a beiktatáson. Marosvásárhelyről távírják. Gróf Lázár főispánt a jövő hó 4-én, megérkezésekor küldöttség fogja üdvözölni. Beiktatása január 5-én lesz. A költségvetés a pénzügyi bizottságban. A képviselőhöz pénzügyi bizottsága tegnap délután fél hatkor az 1903. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása végett ülést tartott. Fálk Miksa elnökölt és a bizottság tagjain kívül megjelentek Tisza István gróf miniszterelnök, Lukács László pénzügyminiszter, Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter, Tallián Béla földmivelésügyi miniszter, Berzeviczy Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter, Plósz Sándor igazságügyminiszter, Popovics, Granzenstein és Zsilinszky államtitkárok, Papp és Cseike tanácsosok. Neményi Ambrus előadó kifejezte, hogy az a javaslat, amelyet a kormány most bemutatott, csakis arra szolgál, hogy a zárszámadásnak törvényes alapjául szolgáljon; vagyis a kormány be akarta bizonyítani ezzel a javaslattal is, hogy megtesz a költségvetési törvény nélkül való időben is minden lehetőt arra nézve, hogy a törvényhozás vagy annak egyes tagjai a költségvetés körül követett eljárást ellenőrizhessék. Ez nem előirányzat, hanem sommázata az 1903. évről szóló zárszámadásnak. A pénzügyi bizottság feladata most csakis az, hogy a bejelentett módosításokat tudomásul véve, a javaslat egészéről nyilatkozzék és ajánlja a Háznak, hogy az 1903. évi zárószámadás alapjául fogadja el ezt az előterjesztést. Indítványozza, modja ki a pénzügyi bizottság, hogy az 1903. évi költségvetésről szóló régibb jelentése általános és elvi részét föntartja, a számszerű részt illetőleg pedig ezt a második költségvetési javaslatot fogadja el és a képviselőháznak ily értelem.