Magyar Nemzet, 1904. január (23. évfolyam, 1-27. szám)

1904-01-27 / 23. szám

6 MAGYAR NEMZET, 1904. január 27. — korcsolyaverseny. A Budapesti Korcsolyázó-Egyesület kétnapos korcsolyázó-versenye ma dél­után 2 órakor kezdődött meg a városligeti tó el­kerített jég­versenypályáján. Az érdekes verseny­ben Berlinben és Bécsben kitűnt jeles atlétáink vettek részt. Péczely Andor, a­ki a berlini nem­zetközi versenyben második lett, s ezért a buda­pesti korcsolyázó-kampionátusságért is joggal konkurrált, verseny közben rosszul lett. Az 500 és 5000 méteres bajnokságot ilyképp Vampetics Ferencz nyerte meg. Vampetics Ber­linben ugyanilyen távolságon harmadik lett Péczely mögött. A gyorskorcsolyázást holnap folytatják s ma délután a műkorcsolyázók produkálták művé­szetüket s szép produkczióikban nagy közönség gyönyörködött. A versenyek részletes eredménye a következő: 1. verseny 500 méter: 1. Vampetics F. (52 mp.) 2. Péczely Andor. (53 mp.) 3. Halmay Zoltán. (557/10 mp.) A versenyben r­észt vettek továbbá Bihari, Schick és Herczeg Béla.­­ II. verseny 5000 méter: 1. Vampetics F. (10 p. 235/m mp.) 2. Schick (10 p. 275/16 mp.) 3. Halmay. (11 p. 84/s mp.) A versenyben Bihari, Herczeg és Péczely rs rszt vettek, de az utóbbi feladta a versenyt. — Halálozások. Erdély Károly nagyváradi káptalani uradalmi nyug.­felügyelő folyó hó 25-én, 61 éves korában meghalt. Brunner Fülöp, a legjelesebb osztrák pedagó­gusok egyike, mint lapunknak telefonálják, ma Bécsben 67 éves korában elhunyt. — Tűz a turini egyetemi könyvtárban. A tu­rini egyetemi könyvtárban ma éjjel nagy tűz volt, mely öt termet elpusztított. Szerencsére a kézirat­­gyűjtemény érintetlen maradt. — A rétsági postás gyilkosa. Emlékezetes, hogy január 5-én este a vácz-rétsági határban meggyilkolták Czilik József postakocsist és Susz­ter János rádi gazdaembert. A rablók kifosztották a postakocsit s a pénzzel elmenekültek. A helyi csendőrség s a budapesti rendőrség nyomban meg­indította a vizsgálatot s a háromheti nyomozásnak, mint a Budapesti Hírlap jelenti, tegnap délután lett meg az eredménye: megkerült a rablógyilkos. A Lókus-csárdának, a­mely Szendehely és Rétság közt van s a­mely a hasonló nevű patak­tól kapta nevét,­ Podragyai nevű tulajdonosát éri a vád, hogy ő ölte meg és rabolta ki, esetleg mások segítségével, a postást és utitársát. A szer­száma árulta el a postarablót. A pénzes ládát ugyanis feszitővassal törte fel az útonálló s a feszités megmaradt nyomából meg lehetett álla­pítani, hogy négyszögletes vasdoronggal tör­tént a láda felnyitása. A nyomozó csendőrségnek kezdettől az volt a meggyőződése, hogy­ csak kö­zelben látó ember követhette el a rablógyilkossá­got, s mert a feszitővasat a zsivány nem hagyta a helyszínen, sorra vették a csendőrök a környék házait s kutatták a vasrudat. Podragyai házában ta­lálták meg ezt a feszitőrudat. A házkutatás alkal­mával Podragyai otthon volt s a csendőrök mind­járt magukkal is vitték Váczra. A gyilkos elfogása nagy izgalmat okozott Váczott és a környéken. Az emberek egész délután erről beszéltek s egyéb go­noszságot is kiástak Podragyai múltjából. A Lókás­­csárda ugyanis régi hírhedt fészek, kitűnő búvóhelye volt a betyároknak. A­mikor azonban vége szakadt a betyárvilágnak, a nem éppen forgalmas helyen lévő csárda igen soványan jövedelmezett tulajdonosának s a­kik a csárdát kibérelték vagy megvették, sokr­a tönkre mentek. Nyolcz évvel ezelőtt került a csárda Podragyai birtokába s bár az ő kedvéért sem válto­zott a világ, évről-évre gyarapodott s az egykor szegény emberből utóbb olyan ur lett, hogy ma húsz jármos ökre, tehéncsordája, nagy tagban földje s több háza van. Az emberek mindig kétel­kedve csóválták a fejüket, ha a hirtelen meggaz­dagodott csaplárosról beszéltek, ma azonban min­denki megérti, hogyan termett ez a vagyon. Hét évvel ezelőtt hasonló postarablás történt a rétsági országúton, mint a mostani s a rablógyilkost nem tudták kézrekeríteni. Ez a bűn is a Podragyai lelkét terheli, ezzel gyanúsítják őt s ebben az irányban is nyomoz a csendőrség. — Rendőri hírek. Stern Károly nyugalmazott már, ellenőr felesége tegnap Attila­ körut 9. számú lakásán főzés közben hirtelen rosszul lett és meghalt. — Moldauer Illés 45 éves munkátalan ember az éjszaka a Vörösmarty-utcza egyik kapu­jában összeesett. A VI. kerületi kapitányságra vitték, a­hol ma reggel szívszélhűdás következté­ben meghalt. — Elfogott tolvajok. A rendőrség le­tartóztatta Weisz Bertalan rovott múltú munká­talan embert, a­ki egy varrónőtől 220 koronát kicsalt. Elfogták még Cserna Nándor tehenészt, a­ki gazdájától 1450 koronát lopott. — Eltűntek. A rendőrségen ma a következők eltűnését jelen­tették be a rendőrségen : Hoffmann Izidor 23 éves magánhivatalnok (Garay­ tér 11.), Rózner Ármin 16 éves bádogostanoncz (Nefelejts­ utcza 4 .), Lukács Erzsébet 11 éves tanuló (Szerecsen­ utcza 11.) és Melchner József facaeti születésű 50 éves kereskedő. FŐVÁROS. (Jelölés.) A 45-ös választmány ma délelőtt ülést tartott Kleh István kir. udvari tanácsos el­nöklése mellett, a­mely alkalommal megtette jelö­lését a harminchöt tanácsjegyzői állásra s a köz­rendészeti bizottságban megüresedett egy tagsági helyre. A tanácsjegyzői állásra 9­9 szavazatot, tehát az összes kerületeket kapták: Józsa Mihály, Márkus Imre, Body Tivadar, Kozáry László, Gergelyi Sándor, Földváry Antal, Festetich Géza gróf, Goreczky Zsigmond, Perger Ignácz, Raisz Rezső, Szalay Sándor, Folkusházy Lajos, Antal Gy­ula, Szabóky Alajos, Emnőd József, Dévény Gyula, Buray Károly, Alkar Ernő, Iszer Ernő, Seregi Zoltán, Kiss Ferencz, Csomay Gáspár, Csap­­lovich Pál, Lahocsinszky Árpád, Pettykó Antal, Rupp László, László Iván,Buzáth János. 8—8 sza­vazatot kaptak: Komáromy Ignácz, Kállay Jenő, Déry Ferencz. 7 szavazatot kapott Ivánszky Imre. 6 szavazatot Agotha László. 4—4 szavazatot: Szily József, Haner Ferencz, Sántha Dénes. Mint­hogy 36 tanácsjegyzőre történik szavazás, a 4—4 szavazatot kapottak között kettőre újból szavaztak s ekkor a szótöbbséget Szily József és Haner Ferencz nyerték meg. Komlódy Gyula volt tanács­jegyző három szavazatot kapott, ugyancsak 3—3 szavazatot nyertek : Vigh János és Wippler Emil fogalmazók és Márkus Jenő fogalmazó kettőt. A közrendészeti bizottságba Láng Györgyöt jelölték. A választás holnap lesz a közgyűlésen. SZÍNHÁZ, zene is: A rendőrség és a délutáni előadások. A szín­házakban tartott tűzvizsgálatokról megemlékezve, a napilapok azt írták, hogy a délutáni előadások beszüntetését kívánja a rendőrség, mert a kifáradt személyzet este nem bír kellő éberséget és tűz­veszély esetén megfelelő energiát kifejteni. Erre vonatkozólag most a rendőrség a következő kom­münikét adta ki: A színházak délutáni előadásai tárgyában a lapok tévesen közölték azt, hogy a rendőrség azok megszüntetését kívánja. A főkapitány nem találná indokoltnak a dél­utáni előadások megszüntetését, mert a tűzbizton­­ságra nézve a délutáni előadásoknak semmiféle hátrányos befolyásuk nincs. Igaz ugyan, hogy a ma is érvényben lévő 1882. évi 744. kgy. sz. fővárosi színházi sza­bályzat 36. §-a a délutáni előadásokat tiltja, de maga a főváros szegte meg ezt a szabály­rendeleti tilalmat akkor, mikor a Népszínház­nak a délutáni előadásokra engedélyt adott, és minthogy ennek a főváros által megadatott az engedély­, természetesen az igazság köve­telte, hogy a többi is megkapja azt. Ek­kor a belügyminisztérium egy 1891. évi 46.905. számú rendeletében az engedély megadását ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a délutáni előadásokon foglalkozó műszaki személyzet az esti előadásokon leváltassák. E kívánalmat azonban a rendőrség azért nem vehette figyelembe, mert éppen a tűz­biztonságra nézve veszélyes a helyszíni viszonyo­kat és feladatát kellően nem ismerő ideiglenes személyzetre bízni a műszaki teendőket. Az, hogy a színház kétrendű műszaki sze­mélyzetet tartson, nem kívánható egyrészt a nagy költség miatt, másrészt azért, mert semmi nehéz­ség nem forog fenn a részben, hogy ugyanaz a műszaki személyzet a délutáni és az esti előadá­sok alatt is jól el ne láthassa a teendőket. Köz­ben jut nekik elég pihenési idő is és végtére 8—10 órai napi munkát hetenként egy-kétszer min­denki képes jól elvégezni. Éppen azért a főkapitány felterjesztést intéz a kormányhoz, hogy az 1891. évi kérdéses rendel­kezés módosíttassák és egy műszaki személyzet tartása mellett is engedje meg a délutáni elő­adásokat. A fővárosi tanács ma délelőtt Halmos János polgármester elnöklésével tartott ülésén foglalko­zott az állandó színházvizsgáló bizottság ama in­dítványával, hogy a délutáni előadásokat töröljék el, valamint a budapesti színigazgatóknak a dél­utáni előadások fentartását kérő memor­andumá­­val. A tanács elfogadta a színházvizsgáló bizottság indítványát, melyet a közgyűlésnek is elfogadásra fog ajánlani. Az Operaház igazgatójának azt a kérelmét, hogy a február elsején tartandó opera­bálon a c­ukrászdában és a foyerban szivarozni lehessen, elutasították. " A Népszínház hírei. A Népszínház pénteki újdonsága, Faragó Jenő és Hűvös Iván regényes nagy operettje, a »Katinka grófnő« készen várja a bemutatót. Az új díszletek és kosztümök — a házi főpróbákból ítélve — tetszetősek lesznek. A jegyek legnagyobb részét elővételben árusították el. Csütörtökön ismét műsorra kerül Sardou kiváló drámája, a »Szókimondó asszonyság«, melynek ez lesz 92-ik előadása. A főszerepet, Hübscher Katát ezúttal is Blaha Lujza játszsza. * Hangverseny. A Hubay—Popper vonós­né­gyes-társaság tegnapi hangversenyét nagyszámú és előkelő közönség hallgatta a Royal nagytermé­ben. Beethoven B-dúr versenyét művészi tökéle­tességgel játszották, s a jelenvoltak minden tétel után lelkesen tapsoltak. Az est vendége Alexander Erzsiké volt, a fiatal énekművésznő, a­ki elő­ször lépett a fővárosi közönség elé, teljes és meg­érdemelt sikert aratott. Gyönyörű alt hangja a magasban is szélesen hangzik, technikája és gyö­nyörű előadása pedig kétségkívül nagy tehetségre vallanak. A közönség minden dala után zajos tapssal üdvözölte a fiatal művésznőt, a­kit ezentúl remélhető­leg többször fogunk a hangverseny­termek pódiu­mán viszontlátni. Újdonságul Bartók Béla hegedű­­szimfóniáját mutatták be, a­melynek zongora­­kíséretét maga a szerző látta el. Bartók Béla újra jeles, képzett muzsikusnak bizonyult; legújabb műve is a fejlődő nagy talentum bizonysága. Mint zongoraművész teljes dicséret illeti Bartókot, a­kinek szimfóniáját tanár­­a, Hubay Jenő játszotta. * A filharmonikusok hangversenye. A szerdán, január 27-én tartandó VII. filharmóniai hangver­seny rendkívüli érdeklődést kelt; a hangverseny vendége Listermanns Antal hangversenyénekes lesz, a­ki Mendelssohn »Paulus« oratóriumából a nagy áriát és Löwe »Tom, der Reimer« czimű balladáját énekli. A zenekar Kerner vezetése alatt előadja Mendelssohn »Camacho lakodalma« czimü nyitányát, Saint-Saëns »Danse macabre«-ját és Brahms Il-ik szimfóniáját. TUDOMÁNY és IRODALOM. © Brandes György önéletrajza. A nagy dán író, Brandes Gy­örgy, egy koppenhágai lapban ön­életrajzát adja. Elbeszéli mindenekelőtt, hogy tizennyolcz éves korában ellenállhatatlan nevetési hajlama volt. Ha sétálni ment, gyakran minden ok nélkül nevetni kezdett és hosszú ideig nem tudta abbahagyni a kac­agást. Egyáltalában ért­hetetlen volt előtte, hogy más emberek ko­molyak, sőt sokan szomorúak is. Szülei jogi pály­ára adták, de ehhez nem volt kedve. Sohá nem tudta magát rászánni arra sem, hogy írói pályára lépjen, mert nem hitte, hogy ott sikereket arathasson; csak azt érezte, hogy a közepessel nem fogja beérni, hogy az európai irodalom holt­pontra jutott és hogy talán ő van hivatva arra, hogy az északi tartományokban megadja annak a lökést. EGYLETEK. A Magyarországi Hírlapírók Nyugdíjintézete. A belügy­miniszter jóváhagyta a Magyarországi Hírlapírók Nyugdíjintézetének legutóbbi közgyű­lésén elhatározott alapszabálymódosítást, a­mely a nyugdíj összegét évi 1200 koronáról 1320 koro­nára emelte. TÖRVÉNYSZÉK : Weszelovszky képviselő pere. Nyitráról táv­iratozzék. A Weszelovszky-perben Chudovszky Géza ügyész hétfőn este tartotta három és fél­órás vádbeszédét, a­melyben a vád minden pontját beigazolva látja és kéri a vádlott szigorú elítélését két ízben elkövetett izgatásért. — Magyarországon csak egy nemzet van, — úgymond az ügyész — a­ki más nemzet jelöltje­ként lép fel, az izgat az állam egysége ellen. A tanuk közül husznál több részben eskü alatt vallotta, hogy a vád igaz, míg a mentő­tanuk zavartak és elfogultak voltak és a tör­­v­éyszék nem is bocsátotta őket eskühöz. A hallgatóság az ügyész beszéde alatt többször zajosan éljenzett. Ma fogja Fajner István védő­beszédét elmondani. Dula Máté is a közönség soraiban volt.

Next