Magyar Nemzet, 1904. február (23. évfolyam, 28-51. szám)
1904-02-02 / 28. szám
4 MAGYAR NEMZET. 1904. február 2. szükségessé vált az Ausztriával való viszony rendezése. Az uj pártnak program inja abban áll, hogy a 67-iki kiegyezésnek teljes tartalmat kíván adni és ennek érvényesülésével akarja a mayar államot egységes magyar nemzetivé és gazdaságilag teljesen függetlenné tenni. Az 17-iki törvény erre megadja a módot, a katonai kérdésekben is. Nem elég a közjogi alapot védeni, hanem az kell, hogy építsünk rajta és fejleszszük. Az önálló vámterületnek ne állja útját semmi törvényes akadály. Ezt kell tehát megvalósítani, mert a gazdaságilag független nemzet mindig erős. Az új pártalakulás át fogja alakítani a parlament hangulatát, ha a meglévő alapot nem támadjuk, hanem arra támaszkodva, építünk, így lehet rázkódtatások nélkül a nemzeti fejlődést biztosítani. Végül erőteljes szervezkedésre buzdítja híveit. Az új párt sürgeti a paritás jogczimén a nemzeti államnak a külképviseletben Ausztriával teljesen egyenlő jelentkezését, s ugyancsak a 67 : XII. t.-cz. alapján a nemzeti oktatásnak a véderőben teljes érvényesülését, mégpedig úgy a tiszti oktatás, mint a legénységi kiképzés terén. A vezérlet és belszervezet nem foglalja magában a nyelvkérdés megoldását; a hadsereg nyelvének meghatározása nem haduri jog, hanem a törvényhozás joga. Követeli továbbá a választói jog tetemes kiterjesztését, a czenzus leszállítását, a politikai jogoknak a munkásosztályra kiterjesztését, a választói jogot azonban a magyar nyelv leírásától akarja függővé tenni. Kívánja továbbá az adóreformot, a fogyasztási adók leszállítását. A dinasztia érdekében követelni kell a paritásnak megfelelő magyar udvartartást. A bizalmat a korona és a nemzet közt nem túlzott lojalitással, hanem a fejedelem őszinte felvilágosításával lehet elérni. (Nagy éljenzés.) Tapasztalásból mondja, hogy bizonyos dolgokat czélzatos ellenkezés miatt nem lehet elérni, mert egyes tényezők, akiknek a magyar államot kellene képviselni, a magyar állam elfedésére törekszenek. Végül újból szervezkedésre hívja fel a megjelenteket. (Hosszantartó éljenzés és taps.) Végül megalakult az uj párt tisztikara. Elnökké gróf Degenfeld Józsefet választották meg. A miniszterelnök estélye. Tisza István gróf miniszterelnök és neje tegnap rendkívül ráogatott estélyt adtak a budavári miniszterelnöki palotában s vendégül látták a magyar társadalom és közélet szine-javát. A megboldogult Rudolf trónörökös esküvője alkalmából 1882-ben Tisza Kálmán adott egy estélyt, a mely fényével, élőképségével és látogatott ágával mindmáig páratlanul állott a magyar főváros szalonéletének krónikájában. A miniszterelnök tegnapi estélye fényben, szíves vendéglátásban, előkelőségben és a vendégek kábító sokaságával egészen méltó párja volt annak az estélynek, a melyet két deczenniummal ezelőtt megboldogult előde és atyja rendezett. Esti kilencz órától kezdve kiláthatatlan kocsisor kígyózott a pesti oldalról föl a várba s ez időtől kezdve éjjeli tizenegy órán is jóval túl a vendéglátó házigazda és neje szakadatlanul és lekötelező előzékenységgel még mindig az érkezők fogadásánál és üdvözlésnél tartottak. Csaknem teljes számmal jelent meg az estélyen az arisztokráczia, amelynek hölgy tagjai pazar tolhttejükkel nagyban emlték az est pazar előkelőségét. A színkáprázatba élénk változatosságot vitt a csaknem teljes számmal megjelent tábornoki kar ünnepi disze, a főpapok talárjai, az érdemrendek nagykeresztes szalagjai, amelyek imponálóan tarkallottak a komoly frakkok özönében. Valamivel tizenegy óra előtt megnyíltak a buffet termek, amelyeket, hogy könnyebben hozzáférhetők legyenek, az elő emelet két szárnyában rendeztek be. A buffet-hez vonult társaság helyet adott a még folyton érkezőknek, akiknek sora csak jóval tizenegy óra után szakadt meg. Az estélyen jelen voltak: Kbuen-Sléderváry Károly grófné, Odescalchy Géza herczegné, Edelsheim-Gyulay Lipót bárónő, Teleki Gyula gróf neje és leánya, Lohrowitz Rudolf herczegné, Kemény Kálmán bárónő, Haller György grófnő, özv. Almássy Györgyné és özv. Almássy Kálmánná, nemeskéri Kiss Pálné, Wenck- Steim Frigyes grófné és leányai, Rakovszky István országgyűlési képviselő neje és leányai, báró Kaas Ivánné és leánya, özv. Korniss Miklós grófné, Semsey Lászlóné, Cseh Ervin neje és leányai, Batthyány Lajos grófné és leánya, Dániel Ernőné bárónő, özv. báró Bánffy Györgyné, Gencsy Béláné, gróf Karátsonyi Jenőné, gróf Karátsonyi Aladár, neje és leányai,Wlassics Gyuláné, Keglevich Béla gróf és leánya, báró Prónay Gáborné és Pejacsevich Dóra grófnő, a horvát bán leánya, gróf Apponyi Lajosné és leányai, Pejacsevich Katinka és Jolán grófnők, Zichy József gróf leánya, gróf Teleki Sándorné, özvegy gróf Károlyi Viktorné, gróf Zselénszky Róbertné, báró Podmaniczky Gyuláné, báró Révay Simonná, özvegy gróf Hunyady Imréné, Piret de Bihain báróné, Pallavicini Ede örmrós neje és leányai, báró Jósika Lajosné, gróf Zichy Jánosné, Návay Lajosné, gróf Szápáry Pálné, a Hadik grófnők, gróf Teleki Gyuláné és leánya, Latinovits Pálné és leányai stb. stb. De nemcsak a gobelines szalonokban, hanem a nagyteremben is szorongtak a rendkívül nagy számban megjelent úri vendégek ; kivált a képviselőhöz tagjai felette nagy számban jelentek meg és az ellenzék a megjelentek közt erősen volt képviselve. A néppárt csaknem teljes számban megjelent, míg voltak, akik észrevették, hogy a Szederkényi-párt tagjai közül egy sem volt jelen. Ott voltak : Lukács László pénzügyminiszter, Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter, Berzeviczy Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter, Plósz Sándor igazságügyminiszter, Tallián Béla földmivelésügyi miniszter, Nyiri Sándor honvédelmi miniszter és Cseh Ervin horvát-szlavén miniszter, Tarkovich József, Granzenstein Béla, Gromon Dezső, Sándor János, Széll Ignácz, Serényi Béla gróf, Zsilinszky Mihály, Popovics Sándor, Mohay Sándor, Bernáth Géza, Blakfalvay Géza államtitkárok, Rakovszky István az állami számszék ülnöke, Dárday Sándor az állami számszék alelnöke, Latkóczy Imre a közigazgatási bíróság másodelnöke. A főrendiház tagjai közül megjelentek: Csáky Albin gróf elnök, Kemény Kálmán báró alelnök, Szmmecsányi Pál nagyváradi püspök, Radu Demeter ngyváradi és Papp J. János aradi román püspökök, Fehér Ipoly pannonhalmi főapát, Takács Menyhért jászói prépost, Antal Gábor ev. ref. püspök, Szapáry Gyula gróf, Széchenyi Gyula gróf és Bánffy György gróf zászlós urak, Széchenyi Béla gróf koronaőr, Apponyi Lajos gróf magyarországi udvarnagy, Zichy József gróf, Vay Béla báró, Odescalchi Géza herczeg, Edelsheim-Gyulay Lipót báró, Nyári Jenő báró, Kornfeld Zsigmond, Ludvigh János, Than Károly, Rákosi Jenő, Hatvany-Deutsch Sándor, Müller Kálmán. A hadsereg részéről: Lobkowitz Rudolf herczeg hadtestparancsnok, Artems gróf, Bihar és Czeh altábornagyok, Surányi városparancsnok, Kaffka, Melczer, Minarelli, Hoffmann és Papp vezérőrnagyok és Wikullit dandárparancsnok. A főispáni karból : Bartal Aurél, Beöthy László, Csillaghy József, Dellimanich Lajos, Fejérváry Imre báró, Hadik Béla gróf, Hámos László, Kállay Albert, Kállay Zoltán, Kürthy Lajos, Latinovits Pál, Lippick Gusztáv, Lits Gyula, Lukács György, Mara László, Molnár Viktor, Osztroluczky Géza, Perányi Zsigmond báró, Péchy Zsigmond, Széchenyi Emil gróf, Sárközy Aurél, Sztorecsányi Arisztid, Török József gróf és Thuróczy Vilmos. A képviselőhöz tagjai közül: Perczel Dezső elnök, Jakabffy Imre és Feilitzsck Artur báró alelnökök, Abaffy Ödön, Andrássy Gyula gróf, Angyal József, Apáthy Péter, Apponyi Gyula gróf, Avramescu Pachomius, Bakló Lajos, Ballagi Géza, Batthyány Lajos gróf, Bauer Antal, Bauer Mihály, Bedő Albert, Beniczky Árpád, Bernáth Béla, Bethlen András gróf, Bethlen Sándor gróf, Biró Lajos, Blaskovich Ferencz, Bolgár Ferencz, Boncza Miklós, Borbély György, Bornemisza Lajos, Böszörményi Sándor, Brázay Kálmán, Brezovay László, Bujanovich Gyula, Buráth Ferencz, Ciocan János, Csávossy Béla, Csernoch János, Daniel Gábor, Dániel Tibor báró, Darányi Ferencz, Darányi Ignácz, Daróczy Aladár, Dobreczky Sándor, Drakulics Pál, Eggenhofer József, Egry Béla, Ernszt Sándor, Ehen Gyula, Fáik Miksa, Farkas Abrahám, Feszty Béla, Fischer Sándor, Förster Ottó, Frey Ferencz, Fülöp Béla, Gajáry Géza, Gorova László, Greskovics Vilmos, Hadik János gr., Balász Zsigmond, Hajdun Imre, Hegedűs Károly, Hegedüs Sándor, Heincz Hugó, Hintz Ernő, Koch János, Holczer János, Jankovich Béla, Jékey Zsigmond, Jovánovics István, Justh Ferencz, Kaas Ivor báró, Rubos Ferencz, Katona Mór, Karácsonyi Aladár gróf, Karácsonyi Jenő gróf, Kelemen Béla, Kiss Emil, Kiss Pál, Klobusiczky János, Konkoly-Thege Miklós, Konkoly-Thege Sándor, Kovács Pál, Krasznay Ferencz, Krcsmarik János, Kunlea Godefréd, Lafinovics Géza, Lator Sándor, László Mihály, Lázár György, Leidenfrost László, Lindner Gusztáv, Lónyay Géza, Lulláts Gyula Lintz Károly Mandel Pál, Maróthy László, Meszlény Pál, Mihályi Péter, Miklós Ödön, Mikszáth Kálmán, Molecz Dani, Molnár Ákos, Molnár János, Nagy Ferencz, Nagy Sándor, Nemess Zsigmond, Neményi Ambrus, Neumann Ármin, Nyegre László, Oberth Károly, Osztroluczky Miklós, Papp Elek, Pitvánszk Elek, Pekár Gyula, Pildner Ferencz, Piukovics József, Polonyi Géza, Rabár Endre, Ragályi Béla, Rakovszky István, Ráth Endre, Révai Mór, Rónay Ernő, Rónay János, Rosenberg Gyula, Saczelláry György, Sághy Gyula, Sándor József, Schmidt József, Semsey Boldizsár, Semsey László, Serián Miklós, Simonyi-Semadam Sándor, Sipeky Sándor, Sróter Alfréd, Szatmári Mór, Szájbely Gyula, Szemere Miklós, Szentiványi Gyula, Szivák Imre, Szombathy György, Szőts Pál, Teleki Gyula gróf, Teleki Sándor gróf, Tormay Károly, Trauschenfels Emil, Tuba János, Vancsó Gyula, Vázsonyi Vilmos, Visontai Soma, Vojnich Sándor, Vörös László, Vuja Péter, Werner Gyula, Wlassics Gyula, Wolfner Tivadar, Zboray Miklós, Zichy János gróf, Dedovics György, Josipovich Géza és Popovics Vazul István. Továbbá ott voltak: A miniszterelnökség részéről Berczik Árpád és Romy Béla min. tanácsosok, a belügyminisztérium részéről Bezerédj Viktor, Sélley Sándor dr., Horváth Emil, Némethy Károly, Kaffka László, Obyzer Kornél és Ruffy Pál min. tanácsosok, Klein Ödön osztálytanácsos és Vargha Gyula, a központi statisztikai hivatal igazgatója, a székesfőváros részéről Márkus József főpolgármester és Halmos János polgármester, Lánczy Leó a kereskedelmi és iparkamara elnöke, Szalay Imre, a Nemzeti Múzeum igazgatója, Mihalovich Ödön, az Országos Zeneakadémia elnöke, Matlekovits Sándor titkos tanácsos, Rudnay Béla főkapitány, Thék Endre, Gajári Ödön, Dóczy Lajos báró, a budapesti tudományegyetem és műegyetem részéről, Kétly prorektor, Beöthy Zsolt, Vécsey Tamás, Timon Ákos, Földes Béla, Hauszmann Alajos rektor, König Gyula egyetemi tanárok, Somló Sándor a Nemzeti Színház és Mader Raoul az Opera igazgatója, Náday Ferencz, Zala György, Kubinyi Árpád, Hubay Jenő, Veitrelsberg Leó, Herczeg Ferencz, továbbá Chester Frank Dyrer amerikai, Riffault franczia, Strong nagy-britanniai, Below Schlattau német követségi tanácsos, Cuzani Confalonieri olasz, Lwow Sándor orosz stb. konzulok. A hangulat mindvégig emelkedett és kedélyes volt. A miniszterelnök és neje lekötelező előzékenységgel állandóan vendégeik között voltak és legkivált az estély figyelmes és szeretetreméltóságában utolérhetetlen háziasszonyát folyton a hölgyek és urak egész társasága rajzolta körül. Jóval elmúlt éjfél, midőn a társaság oszladozni kezdett s éjfél után egy óra volt, a mikor a sokáig emlékezetes fényű estélyről az utolsó vendég is távozott. táviratok. Eskütétel a királynak. Bécs, február 1. Ő felsége ma délelőtt eskettette fel Dorth Rudolf báró őrnagyot, a német lovagrend tagját újonnan kinevezett titkos tanácsosi minőségében. Az orosz-japán konfliktus. Pétervár, január 31. A német lapok ama jelentései, hogy január 28-án a német császár elnöklésével minisztertanács volt, amelyben elhatározták a Japánnak adandó felelet végleges megállapítását, épp oly téves, mint a Reuterügynökségnek az a jelentése, hogy Oroszország feleletét sombaton este küldik el Tokióba. Az Alexej Alexandrovics nagyherczeg elnöklésével tartott tanácskozáson kívül nem értekeztek az orosz-japán ügyben és a feleletet aligha küldik el e hét közepe előtt. London, január 31. A Daily Mailnak jelentik Csifuból tegnapról. A japán hajóhad tartalékát a múlt héten mozgósították. Az első hadseregtartalékot is legnagyobb részben mozgósították, mégpedig nagy titokban. A hadseregtartalék többi része utasítást kapott, hogy készüljön a behivatásra. A kumamotói hadosztályt szállító 40 hajó a nagasakii kikötőben horgonyoz, betörésre készen. London, január 31. Tokióból tegnapról jelentik a Daily Telegraph-nak, hogy a miniszterelnök lakásán tegnap majdnem nyolc óráig tartott minisztertanács volt. A Csi-Csi-Csimpo ezunti lapnak 30-iki kelettel jelentik, hogy Juansikkai csili alkirály utasítást adott 20.000 fegyver szállítására. Azt a jelentést is megerősítik, hogy hét orosz ezred vonul a Jalu-folyó felé Atungnak és egyéb a folyó partján lévő helyeknek megszállására. Néhány csapat már oda is érkezett. A Csi-Csi Csimpo pekingi távirata szrint sir Robert Hart, a kínai császári vámkezelőség főnöke a niucsiangi vámhivatal ellen-