Magyar Nemzet, 1904. április (23. évfolyam, 79-103. szám)

1904-04-29 / 102. szám

1904. április 29. MAGYAR NEMZET sürgette a csatorna-hálózat megépítését, az iskolai egészségügy szervezését. Lelkes hive volt a hus­­pároló-int­é­mény behozatalának s megérhette ennek a nagy sikerét. Az ő nevéhez fűződik számos köz­egészségügyi intézkedés keresztülvitele; ilyenek: a patika- és drognéria-ügy rendezése; az egész­­ségügyi őrség létesítése; a holttest-szállítás sza­bályozása ; a pacze-lakások, pék- és borbély­­műhelyek tisztántaartásának az ügye és számos olyan szabályzat megalkotása, a­melyek a köz­­egészségügy jobbá tételére vonatkoznak. Főelve mindig az volt, hogy a jelenlevő közegészségi ár­talmakat azonnal meg kell szüntetni s gondos­kodni kell arról hogy a jövőben elő ne fordul­hassanak. Közszeretetben álló főnöke volt az ügy­osztályának s a hatósági orvosok között olyan harmóniát teremtett, éppen az ő rokonszenves egyéniségének a hatásával, a milyen azelőtt soha sem volt s a melynek a nagyközönség vette a hasznát. A tanács mai ülésében Halmos János pol­gármester az igaz fájdalom hangján jelentette be Schermann elhalálozását s a tanács egyhangúlag fogadta el azt az indítványát, hogy a ravatalra díszes koszorút tegyenek, a gyászoló családhoz pedig részvétiratot intézzenek. A temetés holnap — pénteken — lesz ; a család délig még nem in­tézkedett, az iránt, hogy mely órában történik a gyászszertartás. A halott most még a VII. ker. Damjanich­ utcza 23. sz. házban van ravatalra téve. — Revertera gróf halála. Brixenből távira­toztak lapunknak: Hevertem Frigyes Károly, Revertera és Salandra grófja, volt vatikáni osztrák-magyar nagykövet, ma éjjel rövid be­tegség után meghalt. Az elhunyt diplomata született Lemberg­­ben, 1827 január 21-én. Egy Nápolyból Ausz­triába bevándorolt család sarja. A diplomácziai pályára lépett és miután több követségnél, így Péter­várott is működött, 18­89 április 4-ikén mint osztrák-magyar nagykövet a szentszékhez került. Tavaly nyugalomba vonult. Revertera gróf azonfelül spanyol grand volt, a máltai lovagrend tiszteletbeli tagja s az osztrák urak­­házának tagja. — Szeged új polgármestere. Szeged városa tegnap, mint egy távirat jelenti, rendkívüli köz­gyűlést tartott, melyen Lázár György dr. országos képviselő, a kit a múlt héten választottak meg polgármesterré, fölesküdött és elmondta programb­­eeszédét, melyben kiterjeszkedett Szeged mostani helyzetére és jövőjére. — Merénylet az assakü­rti plébános ellen. Nyitráról írjak: Sehurmann József assakürti plébános ellen hívei fegyelmit kértek, de a vizsgálat a plébános felmentésével végződött. Az egyházi bíróság ítélete azonban nem nyug­tatta meg a kedélyeket, mert tegnap délután lakása előtt dinamit robbant fel, úgy hogy a plébánia fala erősen megsérült, összes ablakai összetörtek és maga a plébános csak különös véletlen segítségével menekülhetett meg. — Adomány. A nemrég elhunyt idősb Soly­­mossy László báró, főrendiházi tag emlékére öz­vegye és Ödön fia a nagy-loósi templom részére négyezer korona értékű orgonát ajándékozott. — A Kisfaludy-Társaság tegnap délután tar­tott ülését Bajza József emlékezetének szentelte. Beöthy Zsolt elnöki megnyitója után Négyessy László tartotta meg székfoglalóját Bajza József emlékezete czimen. Ezután Endrődy Sándor olvasta fel pár újabb költeményét és Pekár Gyula mutatta be Vitézi udvarlás czimű romantikus elbeszélését. A zárt ülésen a jövő évi könyvilletményekről s a társaságnak egy új tervbe vett vállalatáról, az írói életrajzokról tárgyaltak. Erre nézve a kikül­dött bizottság bemutatta jelentését, s véglegesen a májusi ülésen döntenek. A jövő, májusi ülést Petrarca emlékének szentelik.­­ Gróf Andrássy Tivadar visszatért afrikai útjáról. Legutóbb Konstantinápolyban tartózkodott, a­hol a vasutasok sztrájkja miatt nyolcz napig kellett vesztegelnie családjával és személyzetével. A gróf egyelőre Tőke-Terebesen marad, a­honnan néhány nap múlva állandó tartózkodásra a fővá­rosba utazik. — Párbaj. A vasúti sztrájkból kifolyólag ma reggel kardpárbaj volt Margulit Gyula és Sümegi Vilmos között. Margulit ugyanis azt mon­dotta, hogy kár volt a vasutasok ügyét a Demokrata­ Körbe vinni és ezt a összeveszett Sümegivel. A pár­baj ma folyt le Fodor Károly koronaherczeg­ utczai vívótermében. Margulit segédei voltak: Schaffer József és Sümegi Zoltán, Sümegiéi, Lovászy Márton és Ihász József. A felek erősen összecsap­tak és mind a ketten jelentéktelen vágást kaptak. A párbajt azonban egy erős lapos vágás miatt, melyet Sümegi a karjára kapott, nem lehetett folytatni. A felek kibékültek. Ez ügyre vonatkozólag a következő nyilat­kozat közlésére kérettünk fel: »Az Új Hírek tegnapi számában az van mondva, hogy engem, alulírottat, mint a vasutas mozgalom tizenhármas bizottságának tagját provokált Sümegi Vilmos úr. Ez a közlés éppen azért, mert a vasutasok moz­galmával kapcsolatba hozatott, helyreigazításra szorul. Mint a vasutasok tizenhármas bizottságá­nak tagja nem szerepelhettem az ügyben, mert a bizottságnak tagja egy perc­ig sem voltam. Ezzel szemben tény az, hogy a köztünk felmerült inczidensből kifolyólag én provokáltattam Sümegi urat. Budapesten, 1904 április 28-ikán, Margulit Gyu­la, a Magyar Közérdek főszerkesztője.« — A német börtönügy reformja. Berlinből táviratoztak lapunknak. A szoczialista birodalmi gyűlési képviselők azt tervezik, hogy a költség­­vetés harmadik olvasásánál felszólalnak a német börtönügy reformja érdekében. — Tél a tavaszban. Az áprilisi időjárás szeszélyét mi is érezzük. A múlt napok meleg ta­vaszi ájerjét felváltotta a hűvös, borongós, őszi idő. De, mint Námesztóról sürgönyzik, ott egészen téliesre fordult az idő. Tél van, zuzmarás, havas tél , éjfél óta ott erősen havazik. Az április köz­mondásos, változatos szeszélye még mit rejteget várjon a számunkra ? — A st.-louisi kiállítás. A Washingtonból táv­­írják. A szenátus ma egy törvényjavaslatot foga­dott el, a­mely szerint a st.-louisi világkiállításra szánt kiállítási tárgyak vámmentesek. — Felségsértő politikai ügynök. Berlinből táviratozzák lapunknak: Norman­­ Schumann titkos politikai ügynököt nemrég a fran­­czia sajtóban terjesztett czikkek miatt, Vilmos császár ellen elkövetett felségsértésekért perbe fogták. Tegnap azonban megszüntették ellene az eljárást. Norman­ Schuman, a­ki most Svájcz­­ban van, ennek következtében visszatérhet Német­országba.­­ A megszökött merénylő, Fenyő Sándor ügyére vonatkozólag a rendőri sajtóiroda a követ­kezőket jelenti: »A mai lapok a Fenyő Sándor elleni bűnügyi eljárás kapcsán azt írják, hogy a budapesti rendőrség Fenyő Sándor letartóztatása iránt csak e hónap 27-én akkor fordult táviratilag a bécsi rendőrséghez, a­mikor Mahler Gusztáv a bécsi rendőrségtől értesült, hogy a budapesti rend­őrség oda még táviratot nem intézett. A lapoknak e híradása valótlan, mert a budapesti rendőrség már e hónap 25-én délután 2 órakor táviratilag kérte a bécsi rendőrséget és más külföldi hatóságokat, hogy Fenyő Sándort, a­ki ellen aznap bírói elfogató parancs adatott ki, tartóztassák le. A bírói elfogató parancs pont két órakor érkezett a rendőrséghez és miután a már előbb megfigyelésre kiküldve volt detektívek azt jelentették, hogy Fenyő a főváros területén nem található, így nyomban szétküldettek a táviratok letartóztatása iránt. A nyomozást azonban Budapesten még foly­tatta a rendőrség, a­melynek során felmerült adatok ismét táviratilag lettek közölve a bécsi rendőrséggel. Onnan azonban viszont — egyes lapok híradásával szemben — Fenyő Sándor ügyében egyáltalában semmi távirat nem érkezett. Ha a bécsi rendőrségnél valaki azt állította, hogy oda a budapesti rendőrség távirata e hónap 27-én még meg sem jött, úgy az valótlant állított, mert ekkor már több távirat volt ott­. A Fenyő-ügyre vonatkozólag a rendőrség még a következő jelentést teszi közzé: »Kapcsolatban a Fenyő Sándor ügyére vonat­kozólag előbb kiadott közleménynyel megemlít­jük, hogy ma reggel megjelent Mahler Gusztáv bankár és az egyes lapokban reá vonatkozólag megjelent híradásokra a következőket kérte jegyzőkönyvbe venni: Kijelenti mindenekelőtt, hogy sem öcscse, sem bátyja nincs, sem ő maga nem volt Bécsben, sem senkit nem kül­dött fel megbízottként. Erna leánya érdeké­ben más hatóságnál nem járt, csak a budapesti árvaszéknél és a budapesti rendőrségnél. Hogy miképpen került az ő neve a bécsi rendőrséggel összefüggésben egyes lapokba, megfoghatatlan előtte. Újra kijelentette, hogy mindezek valótlan­ságok, egyúttal teljességgel meggyőződést szerzett, hogy gyermekének kézrekerítésére a rendőrség minden lehetséges eszközzel haladéktalanul intéz­kedett. « — Beszélgetés egy kínai herczeggel. Egy dán újság tudósítója a minap Shangaiban megláto­gatta Pu-lin kínai királyi herczeget. A dán hír­lapíró engedélyt kért a herczeg titkárától, hogy kérdéseit egy papírra írva a herczeg elé terjeszt­hesse, s ha ezt ő fensége válaszára érdemesíti, — az intervjut lapjában közölhesse. Másnap reggel ismét elment a herczeg palo­tájába s megkérdezte a titkártól, hogy mit vála­szolt Pu­lin herczeg. A titkár nem szólt semmit, hanem bevezette a hírlapírót a fenséges úrhoz, a ki a hirlapiró nagy csodálatára angolul üdvözölte s szívesen fogadta. — A herczeg nagy intelligencziája s nyá­jassága valósággal bámulatba ejtett, — írja a »Berlingske Tidende« czimű dán újság tudósítója.­­— Rokonszenves külsejű fiatal ember, arcza el­térő a kínai típustól. Egyébként feltűnően érdek­lődött az európai viszonyok iránt s elmondta, hogy most Amerikába utazik s az ország kultu­rális, ipari és gazdasági viszonyait fogja tanul­mányozni. — A kiállítást is megnézem — mondotta — s remény­em, hogy sok érdekes és tanulságos dol­got fogok látni. Ivina őszintén óhajtja, hogy az európai hatalmakkal kereskedelmi összeköttetéseket létesítsen. — Nem szándékozik Kína intenzivebben ki­használni természeti kincseit s gazdagságát ? — Most is azon fáradnak! — válaszolta a her­czeg. Műszaki iskolákat s tanintézeteket létesítünk, vasutakat épitünk s­ mindenekelőtt bányászatunkat fejlesztjük ... Ön azt kérdi tőlem, hogy gyűlöljük-e meg az európaiakat. Véleményem szerint a műveit kínainál csak averzióról lehetett szó, most azonban ez is elmúlt. Mindnyájan emberek vagyunk s a műveit emberek között a tradíc­iókon alapuló különböző szokások és erkölcsök nem alkotnak válaszfalat. A sárga és fehér faj keveredése, véle­ményem szerint, nem fontos dolog, az ellentétek elsimításának czélját helyes neveléssel is elérjük. Minden műveit ember vallása a béke. Míg háború lesz, a czivilizáczió munkája sincs befejezve. Ezután a kinai egészségügyről szólt a her­czeg, végül pedig elismeréssel és bámulattal nyi­latkozott az európai sajtó munkásságáról. — Halálozások. Szentiványi Fekete Miklós kir. táblai biró és a beszterczebányai járásbíróság vezetője stb. a napokban Beszterczebányán hosszas szenvedés után meghalt. Fekete halála Turócz- Szentmártonban is általános részvétet keltett, hol 20 évnél tovább vezetvén a turóczszentmártoni járásbiróságot, társadalmi téren is élénk tevékeny­séget fejtett ki. Igazi típusa volt a felvidéki régi magyar gentrynek és vendégszerető háza Turócz- Szentmártonban gyülhelye volt az ottani magyar­ságnak. Három évvel ezelőtt helyeztette át magát Beszterczebányára gyermekei iskoláztatása végett. Halálát neje, szülő­lubelei és kisfaludi Lipthay Mária, néhai Lipthay főispán leánya és gyermekei siratják. Apáthy Lajos, ismert budapesti pol­gár, tegnap rövid szenvedés után hatvanhá­rom éves korában meghalt. Az elhunytnak ki­­lencz villája volt a Hűvösvölgyben, a melynek virágzó nyaralóhelyéé fejlesztésében neki nagy érdeme volt. Az ő tulajdonát képezte az a kis erdő is, a melyben hajdan a »lipótmezei mulató­hely« képezte e vidék egyetlen vonzó erejét, s a melyről később az egész vidéket is elnevez­ték. Halálát nagy és tekintélyes család gyászolja. Simonides István nyug. m. kir. adótárnok, április 22-én, életének nyolczvanhatodik évében Kiskunfélegyházán meghalt. — Megégett színésznő. Tegnap este végze­tes kimenetelű szerencsétlenségnek lett áldozata Tomcsányi Husi, a Magyar Színház kedvelt művésznője. Tomcsányi Rusit Szövetség­ utcza 28/b. szám alatt levő lakásán tegnap este felé egy jó is­merőse látogatta meg, kit ott akart marasztalni vacsorára is. A szobalánya már meg is terítette az asztalt s úrnője parancsára elment a közeli vendéglőbe, hogy vacsorát hozzon. Ezalatt történt meg a szerencsétlenség. Ugyanis az asztalon álló Auer-féle spirituszlámpának valami baja történt. Tomcsányi Rusi maga akarta megigazítani a lám­pát, miközben az nagy dördüléssel felrobbant. Az égő lámpa tartalma reá ömlött Tomcsányi Rusi ruhájára, a­mely azonnal meggyulladt. A meg­rémült vendég rögtön értesítette a Magyar Szín­ház orvosát s a mentőket, kik csakhamar meg is jelentek s bekötözték a boldogtalan művésznő sebeit s aztán a Réczey-féle sebészeti klinikára szállították. Tomcsányi Rusi mellén, karján és fején súlyos sérüléseket szenvedett. Tomcsányi Rusi állapotában az éjszaka lénye­ges javulás állott be és orvosai most már remény­kednek abban, hogy megmenthetik az életnek. "

Next