Magyar Nemzet, 1904. április (23. évfolyam, 79-103. szám)

1904-04-28 / 101. szám

1904. április 28. MAGYAR NEMZET Majd ismét az olasz és más templomi ka­roknál hivő rossz szokásokra tért vissza: — Mindenféle zenét szeretek. Szeretem Bachot, a nagy szimfonistákat, sőt az opera remekeit is, de azt akarom, hogy az opera maradjon a színházban. Emlékszem, hogy egy misém alkalmával a kar ezt énekelte: Mira o Norma! .. . A szent atya fölkelt és íróasztalán az irományok közt kezdett lapozgatni. Egy papír­­szeletet vett elő, mely valamelyik kanadai új­ságból volt kivágva és a Mont­reálban húsvét­­kor énekelt templomi darabokat tartalmazta. X. Pius ironikus mosolylyal mutatott min­den egyes programmot, kérdezve: — Hát Parisban játszanak-e ilyesmit? — Sajnos bizony, szent atyám, sajnos! — Tehát csak munkálkodjék továbbra is, — mondá a pápa fölemelkedve helyéről. — Ígé­rem, hogy a ti iskolátok elismerésünk nyilvános tanujelét fogja kapni. Meg fogjátok látni, hogy az egész világ hozzátok jövend. Letérdeltem, hogy átvegyem a főpapi ál­dást és távoztam azzal az erős és mély meg­győződéssel, hogy X. Piust semmi a világon nem térítheti le arról az útról, melyet ő magá­nak előre meghatározott. De azért nem kell álltatnunk magunkat. A reform sok nehézségre, sok ellentállásra talál. A nép elszokott a liturgiában való minden részvételtől, a papság elfeledte a gregoriánus rendszert. Megszokták, hogy művészek segéd­kezzenek az éneknél, kik a vallásos énekeket színpadi előadássá alakították úgy Párisban, mint Rómában és sok ember színház gyanánt megy a templomba is. Magában Rómában több templom meg­próbálta kijátszani a reformot. Mennyivel in­kább lehető lesz ez máshol. Nem egykönnyen fognak belenyugodni abba az emberek, hogy Stradella, Pie Jesu­ját, Mozart: Requiem-jét, Gounod: Ave Mariá-ját többé templomban ne hallhassák. Attól is félni fognak, hogy a profán tömeg megapad, ha nem vonzza többé a mű­vészi zene. Ez már is észlelhető a római tem­plomokban. De majd később, ha a reform befejezéshez jut, ha a felállított iskolák elég nagy számú tanult karéne­kert nevelnek, ha végre a zene­költők a szabálynak megfelelő új darabokkal pótolták, a most még nagyon is érezhető hiányt, akkor mindenki be fogja látni, hogy X. Pius­­nak nagyon is igaza volt, mikor a reformot megkezdte és keresztülvitte. S én boldog va­gyok, hogy tehetségeimhez képest, a Schola can­­torum útján hozzájárultam a gregoriánus zene felújításához. Nemsokára ez lesz az egész kato­likus egyház zenéje. FŐVÁROS. (Rendkívüli közgyűlés.) Kedden délután rendkívüli közgyűlése lesz a székesfőváros törvény­­hatósági bizottságának. A tárgya: köszönetnyilvá­nítás a kormánynak, a­miért a nagy vasúti sztrájk-­­ kal szemben helyreállította törvény a rendet. A közgyűlés elé a következő határozati javas­lat kerül: Budapest székesfőváros közönsége már huza­mosabb idő óta megdöbbenéssel észleli, mint fajul el hazánk közélete, mint tévelyegnek meg az el­mék és mint ragadtatnak el mind szélesebb népréte­gek, élethivatásukat az ellentétek kiélesítésében kereső izgatók befolyása alatt, végzetes elhatáro­zásuk felé, a­melyek megrendítéssel fenyegetik az állam törvényes rendjét és a gazdasági élet alapját. Ez a mozgalom, a­mely a m. kir. államvasutak alkalmazottainak szolgálatuk hűtlen elhagyásával jutott tetőpontjára, valósággal anarchiával fenye­geti az ország rendjét, biztosságát és a nemzeti vagyont. Hálásan ismeri el a közgyűlés, hogy a kor­mány a m. kir. államvasutak személyzetének mozgal­mával szemben megtette a kötelességét, a­midőn helyreállította a törvény uralmát. A törvényhatósági bizottság azonban e pilla­natnyi eredményt nem tarthatja a kérdés megol­dásának. Elvárja a kormánytól, hogy gondoskodni fog az ország törvényes rendjének állandó és intéz­ményes megszilárdításáról és elejét veszi azoknak az erőszakos törekvéseknek és irányzatoknak, a­melyek végzetes megrázkódtatással fenyegetik az országot. A kormány eme törekvését a törvényhatósági bizottság kész teljes erejével támogatni. E határozat felirat útján közlendő a kor­mánynyal. (A vízmizéria vége.) Kajlinger vízvezetéki igazgató tegnap a következő jelentést tette a pol­gármesternek: »A káposztásmegyeri új rész becsa­tolása tárgyában bemutatott és elfogadott munká­latok befejezésének programmszerű határideje teg­nap éjjel lejárt. Tisztelettel jelentem, hogy erre az időre az összes munkálatokat végrehajtottuk s úgy a fő-, mint az elosztó vezetékek öblítését tegnap estig befejeztük. Ez idő szerint a vízellá­tás az egész vonalon rendben van, de a múlt heti rendkívüli nagy vízvétel helyét fölfedeznünk még nem sikerült. Annyi bizonyos, hogy a víznek a városi csővezetékből kellett kiömelnie, mert a csatornázási szivattyútelep a kérdéses időben föltűnő többletet emelt ki a csatornahálózat­ból. A végrehajtott csatlakozó munkálatok ered­ménye gyanánt jelenthetem, hogy csőhálóza­tunk tiszta, a káposztásmegyeri vízmű a maga egészében rendelkezésre áll, a gellérthegyi me­­denc­ét üzembe vettük, a jövő héten a Kelenföld és Lágymányos vízellátását megindítjuk. Olyan hasz­not nyertünk tehát rövid idő alatt, a­melylyel városunk a rá háramlott kellemetlenségért meg­felelő egyenértékűen is részesült. Munkásainknak kitartó tevékenysége és ügyessége tette mindezeket rövid idő alatt lehetővé, miért is jutalmazásuk tekintetében legközelebb teszek javaslatot. Tiszte­lettel jelentem még, hogy jóllehet a vízszolgáltatás rendje helyreállott, mégis ily nagy város területén lehetnek pontok, a­hol a vízellátásban talán rég­ hiányok mutatkoznak. Az ily helyi bajokon, ha azok igazgatóságunkhoz bejelentetnek, könnyen segíthetünk, kell azonban, hogy a bejelentések megtörténjenek, mert mi ilyenekről középponti el­lenőrzésünk keretében tudomást egyébként nem szerezhetünk.« (A virilisták névjegyzéke.) Ma délelőtt ülést tartott az igazoló­ választmány Mérő János elnök­sége mellett, előadó Seregi Zoltán tanácsjegyző volt. Az idén a virilisták névjegyzékébe részint személyes jelentkezés, részint az elöljáróságok be­jelentése alapján harminc­egy adózót kell föl- , venni. Ellenben az adó­alap megszűnése s halál­eset miatt huszonkilencret törülni­ kell, így tehát kiesik kettő. Tizenhat virilistának a czenzusa vál­tozott, a­mennyiben egynémelyiknél nagyobbodott az adó­alap, másnál kisebbedett. Ezt is kiigazít­ják. Az ekként megállapított névjegyzék az iga­­zoló­ választmány jegyzőjének a hivatalos helyisé­gében (Központi Városháza, II. em. 212. sz.) nyil­vánosan ki lesz téve s azt április hónap 29-ikétől május 6-ikáig bárki is megtekintheti délelőtt 9—12 óra közt. Ugyanez idő alatt lehet meg­tenni a fölszólalásokat írásban vagy élőszóval. A fölszólalás alapját alkotó körülményeket hiteles okiratokkal kell igazolni. A beérkezett felszólalá­sok felől május hónap 9-ikén, hétfőn, délelőtt 11 órakor fog határozni az igazoló-választmány a Központi Városházán levő tanácsteremben s ha­tározatait nyomban kihirdeti. Az igazoló-választ­mány határozatai ellen a kihirdetést követő nyolc­ nap alatt, vagyis május 10-től 17-ikéig lehet fe­­lebbezni a bíráló­ választmányhoz. (A kőbányaiak kérelme.) Ma délelőtt kül­­döttségileg tisztelegtek Halmos János polgármester­nél a kőbányai bizottsági tagok Földváry Imre vezetése mellett, a­kik arra kérték, hogy támo­gatná azt a régi törekvésüket, hogy a Kőbánya és Rákosfalva közötti összekötő villamos vasút végre-valahára megépüljön. Hangsúlyozta a kül­döttség, hogy ez a vasút nemcsak Kőbánya iparára és kereskedelmére bír igen nagy fontossággal, ha­nem Rákosfalva, Rákos-Szt.-Mihály, Mátyásföld, Czinkota, Csömör s a szomszédos községek forgal­mára is. A vasút ügye régóta elő van készítve, sőt a vasúti vonal közigazgatási bejárása is meg­történt. A polgármester kijelentette, hogy a székes­­főváros részéről egyáltalában semmi akadálya sem lehet a vasút megépítésének s ő maga is azon lesz, hogy a jogos kérelem teljesedésbe menjen. SZÍNHÁZ, zene. * A rikkancs. A Magyar Színház igazgató­ságához A rikkancs mindenik szerzője, Blau és Taufstein, a két szövegíró és Stoll Ágost, a zene­szerző, meleghangú levelet intézett abból az alka­lomból, hogy operettjük a Magyar Színházban si­kerre és meleg fogadtatásra talált. Hálával emlé­keznek meg a szerzők a színház egész személy­zetéről, főleg Sziklai Kornélról és a zeneszerző, Stoll Ágost — a bécsi udvari operaház főren­dezője — magyar levelében egyúttal bejelentette, hogy A rikkancs 25-ik előadásán a zenekart ve­zetni óhajtja. A rikkancs a hét minden estéjén zsinre kerül, mindenkor a bemutató szereplőivel. * Operaház: Bond Alessandro, a világhírű olasz énekes tegnap másodszor énekelte a Rigo­­letto mantuai herczeget. Művészetével ezúttal is magával ragadta a közönséget. A »La donna e mobile« dallal frenetikus hatást keltett. Vele együtt Sziágyiné B. Ilonát (Gilda) és Takács­ot (Rigoletto) is ünnepelte a közönség. * A színházak hírei. Nemzeti Színház. A modern angol irodalom egyik legkedvesebb irói egyénisége, Jerome K. Jerome. 1861 május 2-án született Wallsall-ban, a­hol atyjának kőszén­bányája volt. Középiskoláit elvégezve, színész, riporter, tanító és gyorsíró volt, miközben az irodalommal is foglalkozott és darabokat íroga­tott. Első nagy sikerét az »Idle thoughts of an idle fellow« czímű könyvével érte el, a­melyet talán úgy lehetne nevezni: Egy kószáló kósza gondolatai. Legbecsesebb könyve: »Három ember egy csónakban, hogy mit se szóljunk a kutyáról«. Angliában és Amerikában darabjai közül nagy sikerrel adták »Barbara«-t és »"Wood Barrow Fanny «­­ját. Londonban a Park Row 5. szám alatt lakik, hol kis lakást tart csupán, mert az év legnagyobb részét utazással tölti. Park row-i lakása olasz fa­ragott bútorokkal van berendezve és ajtajára ez van kiírva: Jerome Jerome Klapka. Ez a Klapka név talán bennünket is közelebbről érdekel és így közvetve a Nemzeti Színházba ismét magyar szerző tartja bevonulását. Név,színház. Holnap, csütörtökön ismét mű­sorra kerül Konti József kiváló becsű operetteje a Suhancz; ez lesz egyúttal a most nagy sikerrel felújított operett 83-dik előadása. A női fősze­re­­peket Hegyi Aranka, Zvomlóssy Emma és Szamosi Elza játszszák. Pénteken Hűvös József és Faragó Jenő nagysikerű operettje, a Katinka grófnő kerül színre, vasárnap délután pedig lesz az idei szezon utolsó délutáni előadása. Előadásr­a kerül Follinus Aurél népszínműve, a Náni­ Király Színház. L. Komáromi Mariska gyen­gélkedése miatt a Király Színház műsora ezen a héten így alakul: csütörtökön Tengerre magyar, pénteken A főkonzul, szombaton Boris király, vasárnap délután mérsékelt helyárakkal A főkonzul, este A fecskék. A főkonzul a jövő héten egészen új szereposztásban kerül színre, a női főszerepben Fedák Sárival, a­ki vasárnap tér vissza hosszabb szabadságáról. Küry Klára május havában a Király Színház vendége lesz. A művésznő Fedák Sárival együtt Flers, Caillavet és Claude Terrasse operettjében, a Le Sire de Vargy-ban lép fel. * A csillag fia. A párisi nagy operában Catullo Mendés feldolgozta a nálunk a Népszín­házban is színre került Bar Kochba mondát ope­rává, s Erlanger Camille zenét írt hozzá. A szö­vegkönyv is, a zene is Wagner Richard stíljében készült, melynek Catulle Mendés tudvalevőleg a legnagyobb franczia tisztelője volt. Most már nem­csak tisztelője, vagy őr­izője, de utánzója is. Ca­tulle Mendés Bar Kochbá­ról, a zsidó hősből a szerelem lovagját és áldozatát csinálta, teljesen eltérve a mondái hagyományoktól, Boccacio nyomdokait követve. A darab a jeruzsálemi templom romjai közt kezdődik, a­hol a főpap Rabbi Akiba él a lányával, az üldözött, lappangó zsidóság között. Ide jö Bar Kochba, a­ki meglátja a főpap lányát, megszereti és nőül veszi, de egyszersmind boszú­­állásra esküszik. Csakugyan az ellenségre tör és majdnem teljes a győzelme, csak még egy utolsó végvárukat kellene bevennie. A háborúból azonban egy bűvös boszor­kányt is magával hozott, Lilithet, a­ki magába bolondítja a hőst, hasztalan kéri hű­ségét számon felesége, hasztalan inti a főrabbi. Bar Kochba Lilithnek él és bűnös szerelmének. A főpap erre felszólítja a lányt, mutassa meg, hogy szereti Bar Kochbát, menjen a táborba és hozza el onnét az ellenség vezérének fejét. De Lilith nem vállal­kozik rá, ám vállalkozik a felesége. Sajnos, egy boszorkány elaltatja és álmában azt hiszi, hogy csakugyan elejtette a vezért s indul vissza. Persze Lilith kineveti, kiderül, hogy a véres fej egy darab kő, s az ellenség rájuk tör. Bár Kochbát és feleségét megölik, csak Lilith tánczolja bűbájos tánczát. Ez az opera szövege, melynek zenéje wagneries motívumokkal van tarkítva, s egy-két érdekes pontot kivéve, az egyforma motívumok tengerébe fullad. A darab nem tetszett, noha kiállítása rendkívül fényes volt.­ ­

Next