Magyar Nemzet, 1904. április (23. évfolyam, 79-103. szám)
1904-04-28 / 101. szám
1904. április 28. MAGYAR NEMZET Majd ismét az olasz és más templomi karoknál hivő rossz szokásokra tért vissza: — Mindenféle zenét szeretek. Szeretem Bachot, a nagy szimfonistákat, sőt az opera remekeit is, de azt akarom, hogy az opera maradjon a színházban. Emlékszem, hogy egy misém alkalmával a kar ezt énekelte: Mira o Norma! .. . A szent atya fölkelt és íróasztalán az irományok közt kezdett lapozgatni. Egy papírszeletet vett elő, mely valamelyik kanadai újságból volt kivágva és a Montreálban húsvétkor énekelt templomi darabokat tartalmazta. X. Pius ironikus mosolylyal mutatott minden egyes programmot, kérdezve: — Hát Parisban játszanak-e ilyesmit? — Sajnos bizony, szent atyám, sajnos! — Tehát csak munkálkodjék továbbra is, — mondá a pápa fölemelkedve helyéről. — Ígérem, hogy a ti iskolátok elismerésünk nyilvános tanujelét fogja kapni. Meg fogjátok látni, hogy az egész világ hozzátok jövend. Letérdeltem, hogy átvegyem a főpapi áldást és távoztam azzal az erős és mély meggyőződéssel, hogy X. Piust semmi a világon nem térítheti le arról az útról, melyet ő magának előre meghatározott. De azért nem kell álltatnunk magunkat. A reform sok nehézségre, sok ellentállásra talál. A nép elszokott a liturgiában való minden részvételtől, a papság elfeledte a gregoriánus rendszert. Megszokták, hogy művészek segédkezzenek az éneknél, kik a vallásos énekeket színpadi előadássá alakították úgy Párisban, mint Rómában és sok ember színház gyanánt megy a templomba is. Magában Rómában több templom megpróbálta kijátszani a reformot. Mennyivel inkább lehető lesz ez máshol. Nem egykönnyen fognak belenyugodni abba az emberek, hogy Stradella, Pie Jesuját, Mozart: Requiem-jét, Gounod: Ave Mariá-ját többé templomban ne hallhassák. Attól is félni fognak, hogy a profán tömeg megapad, ha nem vonzza többé a művészi zene. Ez már is észlelhető a római templomokban. De majd később, ha a reform befejezéshez jut, ha a felállított iskolák elég nagy számú tanult karénekert nevelnek, ha végre a zeneköltők a szabálynak megfelelő új darabokkal pótolták, a most még nagyon is érezhető hiányt, akkor mindenki be fogja látni, hogy X. Piusnak nagyon is igaza volt, mikor a reformot megkezdte és keresztülvitte. S én boldog vagyok, hogy tehetségeimhez képest, a Schola cantorum útján hozzájárultam a gregoriánus zene felújításához. Nemsokára ez lesz az egész katolikus egyház zenéje. FŐVÁROS. (Rendkívüli közgyűlés.) Kedden délután rendkívüli közgyűlése lesz a székesfőváros törvényhatósági bizottságának. A tárgya: köszönetnyilvánítás a kormánynak, amiért a nagy vasúti sztrájk- kal szemben helyreállította törvény a rendet. A közgyűlés elé a következő határozati javaslat kerül: Budapest székesfőváros közönsége már huzamosabb idő óta megdöbbenéssel észleli, mint fajul el hazánk közélete, mint tévelyegnek meg az elmék és mint ragadtatnak el mind szélesebb néprétegek, élethivatásukat az ellentétek kiélesítésében kereső izgatók befolyása alatt, végzetes elhatározásuk felé, amelyek megrendítéssel fenyegetik az állam törvényes rendjét és a gazdasági élet alapját. Ez a mozgalom, amely a m. kir. államvasutak alkalmazottainak szolgálatuk hűtlen elhagyásával jutott tetőpontjára, valósággal anarchiával fenyegeti az ország rendjét, biztosságát és a nemzeti vagyont. Hálásan ismeri el a közgyűlés, hogy a kormány a m. kir. államvasutak személyzetének mozgalmával szemben megtette a kötelességét, amidőn helyreállította a törvény uralmát. A törvényhatósági bizottság azonban e pillanatnyi eredményt nem tarthatja a kérdés megoldásának. Elvárja a kormánytól, hogy gondoskodni fog az ország törvényes rendjének állandó és intézményes megszilárdításáról és elejét veszi azoknak az erőszakos törekvéseknek és irányzatoknak, amelyek végzetes megrázkódtatással fenyegetik az országot. A kormány eme törekvését a törvényhatósági bizottság kész teljes erejével támogatni. E határozat felirat útján közlendő a kormánynyal. (A vízmizéria vége.) Kajlinger vízvezetéki igazgató tegnap a következő jelentést tette a polgármesternek: »A káposztásmegyeri új rész becsatolása tárgyában bemutatott és elfogadott munkálatok befejezésének programmszerű határideje tegnap éjjel lejárt. Tisztelettel jelentem, hogy erre az időre az összes munkálatokat végrehajtottuk s úgy a fő-, mint az elosztó vezetékek öblítését tegnap estig befejeztük. Ez idő szerint a vízellátás az egész vonalon rendben van, de a múlt heti rendkívüli nagy vízvétel helyét fölfedeznünk még nem sikerült. Annyi bizonyos, hogy a víznek a városi csővezetékből kellett kiömelnie, mert a csatornázási szivattyútelep a kérdéses időben föltűnő többletet emelt ki a csatornahálózatból. A végrehajtott csatlakozó munkálatok eredménye gyanánt jelenthetem, hogy csőhálózatunk tiszta, a káposztásmegyeri vízmű a maga egészében rendelkezésre áll, a gellérthegyi medencét üzembe vettük, a jövő héten a Kelenföld és Lágymányos vízellátását megindítjuk. Olyan hasznot nyertünk tehát rövid idő alatt, amelylyel városunk a rá háramlott kellemetlenségért megfelelő egyenértékűen is részesült. Munkásainknak kitartó tevékenysége és ügyessége tette mindezeket rövid idő alatt lehetővé, miért is jutalmazásuk tekintetében legközelebb teszek javaslatot. Tisztelettel jelentem még, hogy jóllehet a vízszolgáltatás rendje helyreállott, mégis ily nagy város területén lehetnek pontok, ahol a vízellátásban talán rég hiányok mutatkoznak. Az ily helyi bajokon, ha azok igazgatóságunkhoz bejelentetnek, könnyen segíthetünk, kell azonban, hogy a bejelentések megtörténjenek, mert mi ilyenekről középponti ellenőrzésünk keretében tudomást egyébként nem szerezhetünk.« (A virilisták névjegyzéke.) Ma délelőtt ülést tartott az igazoló választmány Mérő János elnöksége mellett, előadó Seregi Zoltán tanácsjegyző volt. Az idén a virilisták névjegyzékébe részint személyes jelentkezés, részint az elöljáróságok bejelentése alapján harmincegy adózót kell föl- , venni. Ellenben az adóalap megszűnése s haláleset miatt huszonkilencret törülni kell, így tehát kiesik kettő. Tizenhat virilistának a czenzusa változott, amennyiben egynémelyiknél nagyobbodott az adóalap, másnál kisebbedett. Ezt is kiigazítják. Az ekként megállapított névjegyzék az igazoló választmány jegyzőjének a hivatalos helyiségében (Központi Városháza, II. em. 212. sz.) nyilvánosan ki lesz téve s azt április hónap 29-ikétől május 6-ikáig bárki is megtekintheti délelőtt 9—12 óra közt. Ugyanez idő alatt lehet megtenni a fölszólalásokat írásban vagy élőszóval. A fölszólalás alapját alkotó körülményeket hiteles okiratokkal kell igazolni. A beérkezett felszólalások felől május hónap 9-ikén, hétfőn, délelőtt 11 órakor fog határozni az igazoló-választmány a Központi Városházán levő tanácsteremben s határozatait nyomban kihirdeti. Az igazoló-választmány határozatai ellen a kihirdetést követő nyolc nap alatt, vagyis május 10-től 17-ikéig lehet felebbezni a bíráló választmányhoz. (A kőbányaiak kérelme.) Ma délelőtt küldöttségileg tisztelegtek Halmos János polgármesternél a kőbányai bizottsági tagok Földváry Imre vezetése mellett, akik arra kérték, hogy támogatná azt a régi törekvésüket, hogy a Kőbánya és Rákosfalva közötti összekötő villamos vasút végre-valahára megépüljön. Hangsúlyozta a küldöttség, hogy ez a vasút nemcsak Kőbánya iparára és kereskedelmére bír igen nagy fontossággal, hanem Rákosfalva, Rákos-Szt.-Mihály, Mátyásföld, Czinkota, Csömör s a szomszédos községek forgalmára is. A vasút ügye régóta elő van készítve, sőt a vasúti vonal közigazgatási bejárása is megtörtént. A polgármester kijelentette, hogy a székesfőváros részéről egyáltalában semmi akadálya sem lehet a vasút megépítésének s ő maga is azon lesz, hogy a jogos kérelem teljesedésbe menjen. SZÍNHÁZ, zene. * A rikkancs. A Magyar Színház igazgatóságához A rikkancs mindenik szerzője, Blau és Taufstein, a két szövegíró és Stoll Ágost, a zeneszerző, meleghangú levelet intézett abból az alkalomból, hogy operettjük a Magyar Színházban sikerre és meleg fogadtatásra talált. Hálával emlékeznek meg a szerzők a színház egész személyzetéről, főleg Sziklai Kornélról és a zeneszerző, Stoll Ágost — a bécsi udvari operaház főrendezője — magyar levelében egyúttal bejelentette, hogy A rikkancs 25-ik előadásán a zenekart vezetni óhajtja. A rikkancs a hét minden estéjén zsinre kerül, mindenkor a bemutató szereplőivel. * Operaház: Bond Alessandro, a világhírű olasz énekes tegnap másodszor énekelte a Rigoletto mantuai herczeget. Művészetével ezúttal is magával ragadta a közönséget. A »La donna e mobile« dallal frenetikus hatást keltett. Vele együtt Sziágyiné B. Ilonát (Gilda) és Takácsot (Rigoletto) is ünnepelte a közönség. * A színházak hírei. Nemzeti Színház. A modern angol irodalom egyik legkedvesebb irói egyénisége, Jerome K. Jerome. 1861 május 2-án született Wallsall-ban, ahol atyjának kőszénbányája volt. Középiskoláit elvégezve, színész, riporter, tanító és gyorsíró volt, miközben az irodalommal is foglalkozott és darabokat írogatott. Első nagy sikerét az »Idle thoughts of an idle fellow« czímű könyvével érte el, amelyet talán úgy lehetne nevezni: Egy kószáló kósza gondolatai. Legbecsesebb könyve: »Három ember egy csónakban, hogy mit se szóljunk a kutyáról«. Angliában és Amerikában darabjai közül nagy sikerrel adták »Barbara«-t és »"Wood Barrow Fanny «ját. Londonban a Park Row 5. szám alatt lakik, hol kis lakást tart csupán, mert az év legnagyobb részét utazással tölti. Park row-i lakása olasz faragott bútorokkal van berendezve és ajtajára ez van kiírva: Jerome Jerome Klapka. Ez a Klapka név talán bennünket is közelebbről érdekel és így közvetve a Nemzeti Színházba ismét magyar szerző tartja bevonulását. Név,színház. Holnap, csütörtökön ismét műsorra kerül Konti József kiváló becsű operetteje a Suhancz; ez lesz egyúttal a most nagy sikerrel felújított operett 83-dik előadása. A női főszerepeket Hegyi Aranka, Zvomlóssy Emma és Szamosi Elza játszszák. Pénteken Hűvös József és Faragó Jenő nagysikerű operettje, a Katinka grófnő kerül színre, vasárnap délután pedig lesz az idei szezon utolsó délutáni előadása. Előadásra kerül Follinus Aurél népszínműve, a Náni Király Színház. L. Komáromi Mariska gyengélkedése miatt a Király Színház műsora ezen a héten így alakul: csütörtökön Tengerre magyar, pénteken A főkonzul, szombaton Boris király, vasárnap délután mérsékelt helyárakkal A főkonzul, este A fecskék. A főkonzul a jövő héten egészen új szereposztásban kerül színre, a női főszerepben Fedák Sárival, aki vasárnap tér vissza hosszabb szabadságáról. Küry Klára május havában a Király Színház vendége lesz. A művésznő Fedák Sárival együtt Flers, Caillavet és Claude Terrasse operettjében, a Le Sire de Vargy-ban lép fel. * A csillag fia. A párisi nagy operában Catullo Mendés feldolgozta a nálunk a Népszínházban is színre került Bar Kochba mondát operává, s Erlanger Camille zenét írt hozzá. A szövegkönyv is, a zene is Wagner Richard stíljében készült, melynek Catulle Mendés tudvalevőleg a legnagyobb franczia tisztelője volt. Most már nemcsak tisztelője, vagy őrizője, de utánzója is. Catulle Mendés Bar Kochbáról, a zsidó hősből a szerelem lovagját és áldozatát csinálta, teljesen eltérve a mondái hagyományoktól, Boccacio nyomdokait követve. A darab a jeruzsálemi templom romjai közt kezdődik, ahol a főpap Rabbi Akiba él a lányával, az üldözött, lappangó zsidóság között. Ide jö Bar Kochba, aki meglátja a főpap lányát, megszereti és nőül veszi, de egyszersmind boszúállásra esküszik. Csakugyan az ellenségre tör és majdnem teljes a győzelme, csak még egy utolsó végvárukat kellene bevennie. A háborúból azonban egy bűvös boszorkányt is magával hozott, Lilithet, aki magába bolondítja a hőst, hasztalan kéri hűségét számon felesége, hasztalan inti a főrabbi. Bar Kochba Lilithnek él és bűnös szerelmének. A főpap erre felszólítja a lányt, mutassa meg, hogy szereti Bar Kochbát, menjen a táborba és hozza el onnét az ellenség vezérének fejét. De Lilith nem vállalkozik rá, ám vállalkozik a felesége. Sajnos, egy boszorkány elaltatja és álmában azt hiszi, hogy csakugyan elejtette a vezért s indul vissza. Persze Lilith kineveti, kiderül, hogy a véres fej egy darab kő, s az ellenség rájuk tör. Bár Kochbát és feleségét megölik, csak Lilith tánczolja bűbájos tánczát. Ez az opera szövege, melynek zenéje wagneries motívumokkal van tarkítva, s egy-két érdekes pontot kivéve, az egyforma motívumok tengerébe fullad. A darab nem tetszett, noha kiállítása rendkívül fényes volt.