Magyar Nemzet, 1904. augusztus (23. évfolyam, 184-208. szám)

1904-08-12 / 193. szám

4 MAGYAR NEMZET. 1904. augusztus 12. múltkori beszédének, csupán egyes túlzott tételeit nem írja alá, melyeket Eötvös bizo­nyára nemzeti fanatizmusból mondott. Eötvös Károly személyes kérdésben és félreértett szavainak helyreigazítása czimén kér szót. Nem nemzeti fanatizmusból ítélte ő el a Wagner-zenét, hanem józan üzleti szempontból. Egyébként kénytelen elismerni, hogy a minisz­terelnöknek nagy zenei tudása van, nem úgy, mint a kultuszminiszternek, aki — úgymond — nem tudta a magyar zenét megvédelmezni Wagnerrel szemben. A Ház a választ tudomásul veszi. Következett a miniszterelnök válasza Ga­­bányi interpellácziójára az újpesti brutalitások ügyében.­­ — Megállapittatott, — úgymond a mi­niszterelnök — hogy sem forrongásnak Új­pesten nyoma nincs, sem a főjegyző ilyen érte­lemben nem telefonált a képviselő úrnak, úgy látszik, valaki felültette a képviselő urat, vagy esetleg autoszuggesztió esetével állunk szem­ben. (Derültség.) A képviselő úr indokoló be­szédében különböző konkrét ügyeket sorolt fel mint brutalitási eseteket, melyek azonban telje­sen alaptalanok. Miután Újpesten rendőri bruta­litások nem történtek, ott elégedetlenség a rendőrséggel szemben nincs, semmiféle intézke­désnek helye és szüksége nem forog fenn. A Ház a választ tudomásul veszi. A vaskohi főszolgabírósághoz tartozó lunkai közjegyző visszaélései tárgyában kijelenti a mi­niszterelnök, hogy a nagyszámú tanúkra történt hivatkozás miatt az elsőfokú bíróságnak ki kel­lett egészíteni a vizsgálatot. Felebbezés útján hozzá került az ügy és foglalkozott is már vele érdemlegesen. Minthogy a pótvizsgálat rövide­sen meglesz, reméli, hogy az ügy mielőbb vég­legesen elintézhető lesz. A válasz tudomásul vétetett. Szluha Istvánnak a dunaföldvári közigaz­gatási állapotok tárgyában beadott interpellá­cziójára elmondta a miniszterelnök, hogy a vádak teljesen alaptalanok s igy a megtorlás­nak helye nincs. A Ház tudomásul veszi a választ. A tolonczszabályzat helyes alkalmazása dol­gában Rajk Endre interpellácziójára meg­jegyzi a miniszterelnök, hogy régi szándéka a tolonczszabályzat megfelelő kiegészítését mentős rövidebb idő alatt életbe léptetni. Arad vármegye törvényhatósági bizottsá­gának 1903 november 5-én tartott közgyűlésén hozott szervezeti szabályrendelet tárgyában Vidd Aurél interpellációjára a miniszterelnök azt válaszolja, hogy Arad megye új szervezeti rendelete nem terjed ki a választókerületek új beosztására. 1892-ben hatályon kívül helyeztetett az 18­6­­. XXI. törvényczikknek azon diszpozicziója, hogy a választókerületek beosztása 10 évről 10 évre revízió alá veendő, elsősorban a törvény­­hatóságtól függ az, megítélni és elhatározni, hogy szükségesnek látja-e a választókerületek újabb rendszeres beosztását keresztülvinni. A­hol ezt a törvényhatóság nem tartja szükséges­nek, nem látja indokoltnak, hogy hivatalból be­avatkozzék az ügybe és a törvényhatóságnál el­rendeljen olyan lépést, a­melyet a helyi viszo­nyok szempontjából indokoltnak nem tart. Nem látja szükségét annak, hogy Arad vármegyével szemben bármilyen intézkedést tegyen. Szederkényi Nándornak a tapolczai választó­kerületben folyt választási küzdelem dolgában benyújtott interpellác­iójára kijelenti a minisz­terelnök, hogy semmiféle konkrét eset nem áll fönn arra nézve, hogy az ottani tisztviselők részéről visszaélés történt volna s igy a további intézkedés szükségének esete nem forog fenn. Ugyanezt válaszolja a miniszterelnök Lengyel Zoltánnak a nagykárolyi választási küzdelem tárgyáról szóló interpellácziójára. A miniszterelnök válaszait a Ház tudomásul veszi, nemkülönben Rákosi Viktornak a kolozs­vári nemzeti színház ügyében beadott két inter­pellácziójára adott válaszát. Ezzel a napirend ki volt merítve. Tisza István gróf miniszterelnök tette meg ezután propozíczióját, hogy a Ház érdemleges ülést mától fogva október tizedikéig ne tartson. A Ház élénk helyesléssel fogadta a mi­niszterelnök szünidei javaslatát. Polónyi Gézának volt még sürgős inter­­pellác­iója az oldolai határrendezés tárgyában, mert itt a román kormány ki akar hasítani néhány hold magyar földet. Diplomácziai közbe­lépést kér. „ Tisza István gróf miniszterelnök érdem­leges választ most nem adhat, de készséggel ki­jelenti, hogy a kormány lépéseket fog tenni, hogy a román határszélek a magyar birtokosok javára kölcsönös méltányosság alapján rendez­­tessenek. Polónyi Géza arra kéri a miniszterelnököt, hogy ne várja be a községek panaszos kérvé­nyeit, hanem tegyen eleve lépéseket, ezért inter­pellált sürgősen. Az interpelláczió ki fog adatni a belügy­miniszternek. Elnök fölolvastatja ezután a vakáczióra való tekintettel a jegyzőkönyvet, a­melynek hi­telesítése után kellemes pihenést kíván, a Ház tagjainak, és az ülést berekeszti. (Általános élénk felkiáltások: Éljen az elnök!) »­« A képviselőház üléséről szóló részletes tudó­sítást, illetőleg az ülésen elhangzott összes beszé­dek szószerinti szövegét holnap reggeli kiadásunk­ban találja az olvasó. A kelet-ázsiai háború. — Távirati tudósítások. — Tengeri ütközet Port-Arthurnál. London, augusztus 11. A Reuter-ügynökség jelenti Csifuból 11-ikéről reggeli 7 óra 30 percz­­kor. Az 5 óra 30 perczkor reggel ideérkezett orosz torpedónaszádromboló jelenti, hogy hat orosz hadihajó, négy czirkáló és a torpedó­naszádok fele elmenekült Port-Arthurból. A torpedónaszádromboló Port-Arthurt 10-ikén este hagyta el és öt utasa volt, a­kik azt jelentik, hogy az oroszokat üldözik a japánok és tengeri ütközet várható a nyílt óc­eánon.­­ A Reuter­­ügynökségnek azt jelentik Tokióból mai kelet­tel, hogy az orosz hajóhad szerdán jött ki Port- Arthurból. Kemény ütközet következett, a­mely­nek eredményét még nem ismerik. A Retvizán és Pobjeda nevű csatahajókat ma reggel Port- Arthuron kívü­l látták. Port-Arthur ostroma, London, augusztus 11. A japán hadvezetőség még mindig nem tesz közzé részleteket Port-Arthur ostromáról , így ma reggel ismét csak magánjelen­tések nyújtanak némi felvilágosítást az ostromról, így a Morning Post levelezője egy port-arthuri me­nekülttől arról értesül, hogy a japánok múlt csü­törtökön elfoglalták a Csucsiatung erősséget, a­mely kétharmad mérföldnyire van a régi várostól. (Maga a Morning Post is nagy kérdőjelet tesz e hít után. Más, Port-Arth­urból Osifuba érkezett orosz azt mondja, hogy a japánok a Farkas-hegyet és a Zöld­hegyet falakkal megerősítik s ostromló ágyukat von­tatnak ezekre a hegyekre. A nyugati kikötőben lévő Retiizán, Poltava és Pobjeda hajók óriás ágyúik tüzelésével igyekeznek ezt megakadályozni s az Arany-hegyen lévő orosz ütegek is folytonosan lövöldöznek a japán pozícziókra. Valószínű, hogy ez a magyarázata annak az ágyutüzelésnek, a­melyet hétfőn éjjeltől kezdve kedd hajnalig Csi­­fuban hallottak. Érdekesebb ennél, a­mit egy Port-Arthurból Tokióba visszatért tiszt mond el az oroszok ellenállásáról. A­mióta a japánok a Naosao-hegyeket ostrommal elfoglalták, az oroszok minden lehetőt megtesznek a pozicziók megerősí­tésére. Minden poziczió előtt többszörös szöges drótsövényt vonnak s azonkívül vasrácscsal is meg­erősítik a pozicziókat. Az agyagos talajba szö­geket és üvegcserepeket dobálnak. Az orosz elő­őrsök egész a japán hadállások mellé merészked­nek s egy-egy csata után az orosz Vöröskereszt kocsijai egészen a japánok vonaláig hatolnak előre, hogy a sebesülteket, összeszedjék. London, augusztus 11. (Saját tudósítónk távirata.) Japán részről igen szigorúan működ­hetik a c­enzúra, mert érdemleges hírek nem érkeznek. A csifui japán konzul azt hiszi, hogy a japánok mindaddig nem adnak ki hivatalos jelentéseket, míg Port­ Arthur bevétele meg nem történik. A Daily Chronicle tudósítója Tokió­ból július 12-éről keltezett levélben azt mondja, hogy ez után kell a tudósítást küldeni, mert távirati úton való továbbítását a c­enzúra meg­gátolná. E levélben hírt ad arról, hogy a japá­nok biztosak Port-Arthur ostromának sikeré-­­­ben, de a vár bevételét taktikai okokból a jövő hónapra (tehát augusztusra) halasztják. London, augusztus 11. (Saját tudósítónk távirata.) Kató brüsszeli japán követ, a­kinek a tokiói előkelőségekkel kitűnő összeköttetései vannak, a Daily Telegraph szerint úgy nyilat­kozott, hogy Port­ Arthur elfoglalásával a há­ború ideiglenesen véget ér. Újabb orosz táma­dás azután csak hónapok múltán lesz várható s ez idő alatt a nagyhatalmaknak módjuk lesz, közvetítő lépéseket megkísérelni. Japán körök­ben azt hiszik, hogy Oroszország nem szándéko­zik évekre terjedő háborút folytatni a japánokkal. Csifu, augusztus 11. Az ideérkezett Recsicsin torpedónaszád-romboló kapitánya kijelenti, hogy a nagy hadihajók ama szándékkal hagyták el Port­ Arthurt, hogy a vladivosztoki hajóhaddal egyesüljenek. A japánok nap-nap után válto­zatlan erővel­­ támadják az erősséget, minden tekintet nélkül koc­káztatva életüket. A Farkas­dombról gránátokkal lőnek a városba. A Mon­golia nevű ispotályhajó kiséri az orosz hajó­hadat és nőket, valamint gyermekeket szállít. London, augusztus 11. (Saját tudósítónk távirata.) Tokióból érkező táviratok megc­áfol­­ják azokat a híreket, melyek szerint a japánok Port-Arthur ostromlása közben rendkívül súlyos veszteséget szenvedtek; e hangulatkeltésre irá­nyuló híreket orosz részről híresztelt valótlan­ságoknak mondják. 1. Az orosz önkéntes hajóhad és a porta. Konstantinápoly, augusztus 11. Mivelhogy az orosz kormány nem akarta a porta ama kívánságát teljesíteni, hogy írásbeli nyilatkoza­tot adjon az orosz önkéntes hajóhadhoz tartozó hajóknak a tengerszoroson jövőben való átvonu­lására vonatkozólag, a porta Pétervárott és a helyi nagykövetséghez jegyzéket juttatott, mely­ben megemlékezik a külügyminiszter és a nagy­követ ama szóbeli biztosításáról, hogy az ön­kéntes hajóhad hajói a tengerszoroson való átvonulás után, valamint egész útjukon nem cserélik fel kereskedelmi lobogójukat a hadi zászlóval, nem szállítanak magukkal hadi fel­szerelést és lövegeket és nem változtathatók át czirkálóhajókká. Ezzel szemben a porta közli, hogy hatóságainak utasítást adott, hogy az ön­kéntes hajóhad hajóit akadálytalanul bocsássák át, csakhogy előbbi szerződéshez képest több hajónak nem szabad átvonulnia, hanem csak ha az egyik átment a Dardanellákon, úszhatik be a következő a Boszporusba. A japánok tervei, Páris, augusztus 11. A Havas-ügynökség jelenti Mukdenből mai kelettel. Úgy látszik, hogy a japánok megváltoztatták haderőik fel­osztását. Hir szerint a Haicseng előtt álló csapatokat csökkentették a Mukden felé vonuló hadoszlopok javára. Hogy ezek az utóbbiak hol állanak, egyáltalán nem tudhatni. A Thea hajó elsülyedése. Pétervár, augusztus 11. A Novoje Vremja jelenti Vladivosztokból 10-éről. A kobozmányi bíróság kijelentette, hogy a július 16-án éjjel elsülyesztett Thea nevű gőzös rakományostól törvényes kobozmány volt. A gőzöst egy japán társulat márczius 25-ike óta bérelték ki ki­­lencz hónapra s a japán kikötők között közle­kedett és az összes japán kereskedelmi hajók­nak nyújtott előnyöket élvezte. Ezzel azonban egyszersmind semleges jellegét is elvesztette. A balból álló rakomány ellenséges tulajdon volt. Anancsau kiürítése: London, augusztus 11. A helyzetben Liaojang körül kilencz nap óta a szűkszavú jelentések sze­rint jelentős változás nem­­történt. Egy sanghaji távirat szerint az oroszok Anancsaut, a­mely csak tizenöt mértföldnyire van délre Liaojangtól, ki­ürítik. Az orosz­­ gyalogság és tüzérség állítólag már el is hagyta a várost, s csupán a lovas utó­csapat maradt ott. A japánok Nincsiangban a régi orosz pályaudvar mellett óriási raktár építését kezdték meg. A raktár megtöltésével két­ezer kuli van elfoglalva. Szombaton két nagy japán szállító­­hajó lokomotivokat, síneket és talpakat hozott a tábori vasút megépítésére, a­melyen Oku hadsere­gének segítőcsapatokat és élelmet szállítanak. Japán és Németország, London, augusztus 11. (Saját tudósítónk távirata.) Tokióban nyugtalanságot kelt Német-

Next