Magyar Nemzet, 1904. október (23. évfolyam, 235-260. szám)
1904-10-01 / 235. szám
tUM MI V Pl.M MAGYAR NEMZET._______ 1904. október 1. után fordulnak elő kisebb ütközetek az orosz lovasság és Kuroki serege között. Az oroszok nagy része visszavonul a Mukdentől északra eső területre és útban van Tieling felé. Tieling meg van erősítve és e pillanatban kozákok tartják megszállva. Hir szerint erős orosz csapatok őrködnek Mukdentől délkeletre. A japánok kínai rablókat, kik a Liaoho körül kerültek kezükbe, lefejezték. A két hadsereg ereje: London, szeptember 30. Mukdennél döntő ütközetet várnak a pétervári katonai körökben. Kuropatkin hadereje legalább is egyenlő a japánokéval, ha ugyan azt még felül nem múlja. Állítólag kétszázötvenezer emberrel és nyolczszáz ágyúval rendelkezik. A japán sereget szintén közel negyedmilló főre becsülik. A japán tartalék. London, szeptember 30. (Saját tudósítónk távirata.) A japánok azt remélik, hogy a tartalék szolgálati idejének meghosszabbításával, amelyről külön szükségtörvény fog rendelkezni, a hadsereget 200.000 emberrel fogják gyarapítani. A Daily Telegraph sanghaji értesítése szerint Japánban még legfeljebb 40.000 katona maradt, úgy hogy a tartalék szolgálati idejének meghosszabbítása nagyon szükséges. Maguk a japánok azt állítják, hogy még elegendő tartalékkal rendelkeznek. A téli hadjárat, Páris, szeptember 30. A Matinnak jelentik Csifuból. Úgy hírlik, hogy a Linevics tábornoki parancsnoksága alatt álló Vladivosztok alatt levő sereg Koreába akar előrenyomulni, hogy ott a telet a japánokra nézve veszedelmes állásban töltse el. A japánok hír szerint elhatározták, hogy Linevics tábornok ellen 20.000 főnyi sereget küldenek. Japán hadikészületek, Pétervár, szeptember 30.(Saját tudósítónk távirata.) Tilingből érkezett biztos hírek szerint a japánok mindkét szárnya folytatja körülzárási taktikáját. A japánok már erősen készülnek a téli hadjáratra. Ruhát, csizmákat és takarókat rendeltek Amerikából. Alexejev bukása. Páris,szeptember 30. A Matin úgy értesül Pétervárról, hogy Alexejev helytartót visszahívták Mandzsuországból és hogy négy-öt nap múlva elutazik. Visszahivatásának az az ürügye, hogy a czár az ő szájából akar teljes felvilágosítást nyerni a mandzsuországi dolgok állapotáról. A valóság azonban tulajdonképpen az volna, hogy Alexejev többé nem tér vissza Mandzsuországba. Szahalin megszállása. London, szeptember 30. A Daily Telegraph jelenti Sanghaiból: Japánban az idén az újonczokat több hónappal előbb hívták ki mint rendesen. Hír szerint a japánok készülnek, hogy Szahalint még októberben megszállják. Mandzsuországba szakadatlanul mennek segédcsapatok. A japánok sokat szenvedtek a berbertől, mely állítólag több áldozatot szed, mint az összes csaták. Azt hiszik, hogy a járvány állott főtt rizs élvezetétől ered. Legtöbbet szenved az ostromló tábor. A 11. hadosztályt betegség és egyéb veszteségek majdnem teljesen megsemmisítették. A Hun-folyó áthidalására sok vasúti vonat szállítja a hídépítő anyagot észak felé. Október elejére várják a japánoknak Mukden felé való előrenyomulását. Hir szerint a japán katonák feldúltak és kifosztottak egy orosz templomot Liaojangnál, melyet orosz épületnek tartottak. Megölt katonai attasék: Páris, szeptember 30. Az Echo de Paris azt állítja, hogy gilgenheimi Hänschen lovag, port-arthuri német katonai attasé és de Couverville franczia attasé augusztus 17-én hagyták el Port-Arthurt egy dzsunkában, melyen franczia lobogó volt kitűzve. A japánok ezt adzaunkát augusztus 20-án elsülyesztették és a két tisztet megölték, hogy irataikhoz jussanak. E lap hozzáteszi, hogy remélhetőleg a franczia kormány nem lesz oly együgyű, hogy vizsgálatot tart ez ügyben, mert a japánoknak könynyű lesz bebizonyítani, hogy a dzsunka, mely a két tisztet vitte, orosz aknába ütközött. Német szakvélemény a liaojangi ütközetről. Berlin, szeptember 30. A németországi «Militär-Wochenblatt« a következőképpen vélekedik a liaojangi ütközetről: A japán hadvezetőségnek Liaojangnál az volt a czélja, hogy az orosz mandzsu hadsereg minden összeköttetését elvágva, az körülkerítse és megsemmisítse. Az ellenséges haderőnek ez a czélba vett megsemmisítése nem sikerült, mert a japánoknak nem volt elég erejük a nagyszabású hadművelet végrehajtására. A liaojangi ütközet tehát nem eredményezett egy második Szedánt, hanem csupán visszaszorítását az ellenségnek és Kuropatkin tábornok megóvta hadseregét a túlságos rázkódtatástól az által, hogy a küzdelmet idejekorán beszüntette. De Kuropatkinnak ez a ténykedése, mely kétségkívül elsőrangú vezéri képességet árul el, semmit sem változtat azon a körülményen, hogy az oroszok ellenséges akció folytán kényszerülve voltak a harcteret és vele együtt Mandzsúria jó részét feladni. A liaojangi ütközet tehát kétségkívül fényes japán győzelemnek minősítendő. Ez az ütközet nem döntő jelentőségű ugyan az egész háború kimenetelére, de mindenesetre nagy befolyással van a legközelebbi harczokra. Az oroszok megint bizonytalan ideig nem léphetnek fel támadólag. A japánok pedig azalatt szorgalmasan fogják magukat elsánczolni a meghódított területen. A Port-Arthur felmentéséhez fűzött remény úgyszólván meghiúsultnak tekinthető. A vár vitéz védői kizárólag csak saját magukra számíthatnak. Moraliter is nagy jelentősége van a győzelemnek, mert a japánok önbizalmát növeli,a amíg az oroszokét csaknem semmivé tette.—---- „ ..... . „ Intermezzo k ít Gripenberg tábornok. Tudvalevőleg Gripenberg tábornokot nevezte ki a czár a II. mandzsu hadsereg parancsnokává. Most Pereiaslavostreff ezredes egy intervjúban a lehető legjobbnak nyilvánítja a czár választását. — Gripenberg — mondja az ezredes — már nem fiatal ember, de jó erőben van és teljesen megőrizte frisseségét. Bátor, ügyes hadvezér, aki nagy tettekre is gyorsan határozza el magát és sohasem habozik. Csodálatosan ismeri az emberi szívet és ez az oka annak a rajongó szeretetnek, amelylyel katonái körülveszik és hogy a veszély perczeiben akkora nagy lelkesedést tud beléjük önteni. A török háború után történt, mikor-ma-gam is alatta szolgáltam a moszkvai czári gárda huszárezredében. Arab-Kanal erősségnél voltunk előőrsön. Amint a harcz megkezdődött, a tábornok előre vágtatott, rákiáltva a többi orosz csapatokra : — Takarodjatok félre, most a Maskovski ezrede támad! Ez volt ugyanis az ezredünk neve. »A Maskovski ezrede támad!« Képzelheti, hogy micsoda lelkesedéssel rohantunk előre; maguknak az oroszoknak alig volt idejük, hogy meglássanak.tt A czopf. Az orosz lapoknak az a híre, hogy Kínában a czopfot nemsokára megszüntetik, — mint Londonból írják — még nagyon is elhamarkodott állítás. A kínai császárnénak állítólagos ediktuma, melyben fölmenti az alattvalókat a czopf viselésének kötelessége alól, koholmány. A tényállás éppen ellenkezőleg a következő: Néhány czenzor azzal a kérelemmel fordult a kormányhoz, hogy némely foglalkozáshoz tartozó egyéneket mentsen föl a czopf-hordás alól, így különösen a katonákat, akikre nézve rendkívüli terhet képez a czopf. A kormány erre fölhívta az alkirályokat, és a tartományi kormányzókat, hogy adjanak véleményt, mennyiben tartják megengedhetőnek a czélba vett reformot. A döntés tehát majd csak akkor fog megtörténni, ha ezek a vélemények beérkeznek a kormányhoz.tt A mandzsuriai hadsereg. Pavlovski tanár, a kievi egyetem professzora s a liaojangi 14. helyőrségi kórház főorvosa most tért vissza Moszkvába és élményeiről a következőket mondta el a Novoje Vremja tudósítójának : — Hadseregünk megedződött a távol Keleten vívott küzdelemben s most már kitünően szervezett és képzett tömeg, mely pompásan meg tudja valósítani vezetői haditervét. Katonáink immár ismerik az ellenség harczmódját s ennek tudatában jókedvűen, nagyobb biztonsággal mennek háborúba. Ugyanezt mondhatjuk hidászainkról s főleg műszaki csapatainkról. Örvendetes továbbá a bajtársak közötti jó viszony s a közös czélért való őszinte lelkesedés. A hadsereg ellátása a lehető legkielégítőbb. A készleteket az intendantura szerzi be, de nem csupán Oroszországból, hanem a Mukden és Karbin közötti széles térségről, ahol annyi gabonát és ruhát vásárolhat, amennyire csak szüksége van. A háború kezdetén voltak ugyan hiányok, de most sokkal előnyösebb a helyzetünk, mint pl. az orosz-török háborúban. Főzeléknek, sózott húsnak, konzerveknek, teának, czukornak, lisztnek és darának bőviben vagyunk s az élelmezés fölötti felügyeletet maga Kuropatkin tábornok gyakorolja, akit a tisztek és a legénység egyaránt tisztelnek és szeretnek. Járványos betegség egyáltalán nem pusztít a táborban, mindössze néhány jelentéktelen vérhas- és tifusz-esetről értesültem. A török háborúban himlő és kolera tizedelte meg seregünket, most teljesen kielégítőek egészségügyi viszonyaink. Egészségügyi csapataink kitűnőek, a kórházakban tüneményes tisztaság van, úgy hogy noha sok ezer sebesültet gyógyítottam, seblázat egyiken sem észleltem. Kuropatkin egyébként nem vesztette el hidegvérét s jelenleg az a terve, hogy folytonos csatározások közben Karbinig vonul vissza. A dél felé való menetelés, mely a varangui vereséget okozta, nem történt Kuropatkin rendeletére. A japánok különben helytelenül cselekszik, hogy varanque-ot játszanak. Az oroszok eddig numerikus hátrányban voltak, de a tél folyamán Kuropatkinnal alighanem módjában lesz, hogy téli hadjárattal a támadás terére lépjen. Az orosz katonaság tudja és érzi, hogy a tulajdonképpeni háború csak most kezdődik, hogy még nincs veszve semmi, s épp ezért bizalommal s lelkesedve várja jövőt. TÁVIRATOK. A bolgár fejedelem, Pétervár, szeptember 30. Az orosz távirati ügynökség megcáfolja egy lapnak amaz állítólag a hivatalos lapból eredő jelentését, hogy a bolgár fejedelem résztvesz az október 1-én Tiraszpolban tartandó csapatszemlén. Ilyen közlemény a hivatalos lapban nem jelent meg. Az angol-tibeti szerződés: Pétervár, szeptember 30. A Journal of Petersbourg a Noszkovszkija Vjedomosztinak az angol-tibeti szerződésre vonatkozó czikkét idézi. Ebben a czikkben kifejtik, hogy a szerződést úgy Kína, mint Tibet, különösen pedig Oroszország tekintetében semmisnek kell venni. Oroszország a szerződést nem fogadhatja el és nem is szabad, hogy elismerje, mert nyilvánvaló módon ellenkezik az angol parlamentben elhangzott nyilatkozatokkal, valamint az angolorosz egyezménynyel, melynek határozatai szerint Anglia hivatalosan kötelezte magát arra, hogy semmit sem változtat Tibet politikai status quo-ján. A czikkelyben végül hangsúlyozzák, hogy az angol-tibeti szerződés szövege az angol kormány rosszhiszeműségét és bárdolatlanságát igazolja. A forrongó Balkán, Konstantinápoly, szeptember 30. Török és egyéb érdekelt körök kétségbevonják, vagy pedig tengeri gyakorlatnak tekintik a lapoktól jelzett ama hírt, hogy a fekete-tengeri hajóhad éjjel kiindult Szebasztopolból. Konstantinápoly, szeptember 30. A szultán hír szerint egyidejűleg fogadta kihallgatáson az elmúlt napokban ideérkezett czilicziai örmény gregoriánus katolikoszt a pátriárkával. A törökök azért engedték meg a katholikosz konstantinápolyi útját és a kihallgatást, hogy az örményeket megnyugtassák, azonban közvetlenül a katolikosz megérkezése előtt a Jildiz azt kívánta a pátriárkátustól, hogy akadályozzák meg, hogy az örmények a katolikosz mellett tüntessenek. Konstantinápoly, szeptember 30. Török részről megcáfolják azt a híresztelést, hogy a rómaiakat csak azzal az ígérettel lehetett Prizrend elhagyására bírni, hogy az ő területükön nem történnek újítások. Azt állítják, hogy nem tettek engedményeket, hanem csak ígéreteket.