Magyar Nemzet, 1904. december (23. évfolyam, 287-312. szám)
1904-12-27 / 309. szám
4 MAGYAR NEMZET, 1904. deczember 27. tanácskozás és az udvar hatalmasai mindent elkövetnek, hogy ezt a tervüket megvalósíthassák. Akik ezt javasolták, azzal érvelnek, hogy Mónika herczegnőt a szász király királyi sarjadéknak ismerte el, így nem engedhető meg, hogy olyan anya nevelése alatt álljon, akinek erkölcstelen életével az egész világsajtó foglalkozott. Montignoso grófnő nénje, Isenburg herczegné villájába költözött. Itt határozta el magát, hogy Drezdába utazzék. Előzőleg már régóta nagyon nyugtalan volt, keveset aludt, több órán keresztül egyebet sem tett, mint levelet írt. Az első pillanatra meglátszott rajta, hogy roppant lelki fájdalmak gyötrik. Kicsiny gyermeke, Monika herczegnő, egymaga nem tudta megvigasztalni. Néha, ha órák hosszat írta leveleit, hirtelen fölkelt helyéről, odasietett gyermekéhez, csókolta, ölelte és zokogásban tört ki. Ebben a helyzetében a grófnőnek Drezdából megküldték gyermekeinek fényképfelvételeit. Ettől a pillanattól kezdve a grófnőnek nem volt nyugta. Nappal és éjszaka álmatlanul járkált fel és alá szobájában. Egyszer hirtelen odafordult egyik barátnőjéhez, aki részvéttel vigasztalta a szenvedő asszonyt és kipirult arccal szólt: — Miért ne láthassam a gyermekeimet? Hogy lehetnek ilyen kegyetlenek egy anyával szemben! Ha az asszony vétkezett is, az anya bennem tisztán maradt, joggal nevezhetem magam annak és senki nem foszthat meg gyermekeimtől . . . Egy este az Isenburg-villa előtt kocsi állott meg, a grófnőre várt. Mikor megkérdezték tőle, hova utazik, a grófnő indulatosan válaszolt: — Utazom a gyermekeimhez ... — Majd sírva fakadt: — A király nagyon sokáig váratja az anyjukat . . . Montignoso grófnő elutazott és megtörtént a drezdai szenziáczió. — Koburg Lujzáról, Párisból írják: Négy, legföljebb hat hét alatt a párisi elmeorvosok elkészülnek megfigyeléseikkel és valószinű, hogy véleményük Koburg Lujza herczegnőre nézve kedvező lesz. A herczegnő elmondta, hogy az esetben, ha a gondnokság alól felmentik, Bécsbe költözik és ott fog élni állandóan. Párisban a herczegnő nyomban megindítja a válóperét, melyben gyorsan fognak ítélkezni. A herczegnő nagyon jól néz ki, szelleme friss és fordulatos és ha az elmeorvosokról folyik a beszélgetés, megjegyzései ötletesek és gúnyosak. A herczegnő ez idő szerint a Westminsterfogadóban lakik, személye körül egyedül a sokat emlegetett Stögerné foglalatoskodik. Szállodaszámlája havonként 6000 frankot tesz ki és mivel járadéka nem több, mint havi 6000 frank, összes pénzét szállodai kiadásaira fordítja. A herczegnő mindennek daczára szállodában akar tovább is lakni, mert úgy mondja, ha magánlakást bérelne, az esetben nagyobb szolgaszemélyzetre, kocsi- és lótartásra volna szüksége, ami nem futná a havi 6000 frankjából. — Tűz a nagyváradi színházban. Nagyváradról jelentik nekünk. Tegnap délután az »Ördög márkája« ünnepi előadásán csaknem tűzkatasztrófa történt a színpadon Az első felvonásban karácsonyfát, egy jókora fenyőgalyát hoztak a színpadra, s az abroszszal leterített asztalra helyezték. A gyönge ágak a csecsebecsék terhe alatt meghajoltak, s a gyertya lángja hamarosan belekapott a tűlevelekbe, úgy hogy a fa nagy lobbanással égni kezdett s a lángok pillanat alatt szétfolytak az abroszon. Szarvasi Soma, aki épp a szinen tartózkodott, hirtelen lerántotta az égő asztalkendőt és rátiport, a másik perczben pedig már a színpadra rohantak a kulisszák mögül a tűzoltók s a lángokat pokróczokkal elnyomták. A nézőtéren többnyire gyermekek voltak, de szerencsére a közönség nyugodtan viselkedett s igy az előadást a lángok megfékezése után azonnal folytatták. — Elsikkasztott misepénzek. A csanádegyházmegyei szentszék kiküldöttei, akik a deczember 16-án árván maradt világosi plébániát vették vizsgálat alá, megállapították, hogy a két héttel ezelőtt elhunyt Széver Ferencz dr. plébános megcsonkította a kezelésére bízott misepénzeket és egyéb templomi alapítványokat. Mintegy 8000 koronát tesz ki az elsikkasztott pénz. Most, hogy a misepénzek elsikkasztása kiderült, az is napfényre jutott hozzá az alatt a nyolcz esztendő alatt, míg a világosi plébánia élén állott, Széver Ferencz dr. tizenhatezer korona váltóadósságot csinált. — Vassúti munkások értekezlete. A vasúti munkások országos értekezletet tartottak vasárnap a budai Fáczán-vendéglő nagytermében. Stern József ajánlatára a gyűlés elnökeiül Jócsák Kálmán és Palaics Gyulát, jegyzőjéül Tabos Vendelt választották meg. Az államvasutak igazgatóága részéről Szakáll Ferencz miniszteri segédtikár és Mautner Aladár dr. fogalmazó jelentik meg. A napirend első pontja volt: »Jog- és munkásviszonyaink és a szervezőbizottság jelentése. Farkas Izor ismertette ennek keretében a munkások követeléseit. Egy évi ideiglenes alkalmazás után véglegesítést egyezményes munkarendszer eltörlését, a véglegesített munkásoknál rendszeres előléptetést, 9 órai munkaidőt, vasárnapi munkaszünetet, élenként 8 napi szabadságot, szabad utazásra jogosító igazolványt, szabad gyülekezést s fegyelmi bíróságok felállítását kérik. A Farkas által előtrjesztett határozati javaslatot egyhangúlag elfogadták. Kerner István a nyugdörpénztár ügyét ismertette és kifejtette, hogy a munkások azt megfelelőnek nem tartják és megbizzák a szervező-bizottságot, hogy egy emlékiratot dolgozzon ki s azt a kereskedelemügyi miniszer elé terjeszszék. — Tüzek. Vasárnap délután a Rózsa-utcza 52. száma alatt Kövics Imre férfiszabó-üzlete kigyulladt és az igész berendezés elégett. A tüzet az V. kerületi és a központi tüzőrség oltotta el. Vasárnap virradóra Géczy Artur Gerle utcza 4. szám alatti háza kigyulladt. A tűz kéménytűzből származott. A házban tizenkét lakó lakott, akik már aludtak, mikor a tető kigyulladt. A gyorsan értesített I kerületi tüzőrség vonult ki a veszedelem színhelyére és az égő házból kimentette a lakókat. A kis ház teteje azonban teljesen leégett. Az éjszaka Silberspitz Lipót korcsmáros Attila körut 60. számú lakásában tűz támadt és 800 koronát érő ruhanemű és szesz elégett. A tüzet az I. kerületi tüzérség oltotta el. — Lakásfortások. Az ünnepek alatt több lakásfosztás történt. A többek között feltörték Mihalics Viktor zenetanár Lázár utca 8. számú lakását, ahonnan 200 korona készpénzt és 1300 koronát érő ékszert loptak el. Egy lakásfosztót is elfogott a rendőrség. Mocsonyi Sándor földbirtokos Zöldfa-utcza 6. számú lakását feltörte Dombrovszky József 17 éves csavargó. A házbeliek azonban tetten érték és elfogták. — Életuntak. Oláh Sándor magyarcsékei születésű 18 éves tanuló Borz-utcza 9. számú lakásán szombaton éjjel mérget ivott. A mentők a ftókus-kórházba szállították. Jakovics Gyula, czeglédi születésű 29 éves hentes vasárnap délután Kőbányán, Apaffy utcza 12. számú lakásán szívén lőtte magát. Nyomban meghalt. Gyógyíthatatlan betegsége kergette a halálba. Holttestét a törvényszéki orvostani intézetbe szállították. — A csavargó merénylete. Az éjszaka gyilkos merényletet követett el egy munkátalan csavargó, aki részegen, nagy duhajkodásában kétszer belőtt a Lehel utcza 28. szám alatt levő korcsmába. A mulatozók közül az egyik golyó Recsó Gyula 23 éves szekerészkatonát a bal füle mellett, a másik golyó Német Boris 21 éves cselédet nyakiszirten találta. A lövöldöző elfgért, aki megszökött, nymmozza a rendőrség. A nyomozás adatai szerint a merénylő Vörös Lajos, gúnynéven Komanek József munkátalan napszámos volt. De ez aztán minden, amire támaszkodhatik, aminthogy ezzel a közmondással be lehet bizonyítani mindent a világon. Egyébként pedig a »Színészek« czímű darab, melyet karácsony ünnepén mutatott be a Vígszínház sokkal jelentéktelenebb alkotás, semhogy szerzőjével vitázni kellene. Amit megcsinált is, rosszul csinálta meg; a meséje unalmas és fárasztó stílusa döczög, mint egy korai szekér, elméssége csupa rég ismert közhely. De az igazság mégis az, hogy Vajda László darabját a színházat szorongásig megtöltött közönség egy érdeklődéssel kisérte és különösen az asszonyok — óh! az isteni nők ! — roppant érdeklődtek a kis vidéki színésznő szomorú sorsa iránt, aki akárhogy védekezik, a színi bizottság elnökének szeretőjévé lesz. És alighogy elbukott, máris olyan bőbeszédűséggel magyarázza el imádójának, hogy mindennek így kellett történnie, hogy a tájékozatlanokkal még képes volna elhitetni, hogy tényleg a dolgok úgy vannak rendjén ahogy ő mondja. Ez az, ami tetszett a közönségnek, ők szívesen hallgatták annak a bizonyítását hogy színésznő nem boldogulhat csak becstelenséggel és titokban irigyelték Magyarország minden vidéki szini-bizottság elnökét, akin úgy kellett keresztül osonni, mint a dohánynak a fináncz kezén. E helyeken majdnem hogy nyilt szinen is tapsoltak és a felvonások végén zajosan követelték a szerzőt, aki hálásan hajlongott. A darab kiállítása nagyon ízléses. Egy vidéki színház háttere jobbról a színházi korcsma, balról egy kis hotel féle. Aztán szomorúan alálogó felhők, melyen az est beálltával csillagok gyúlnak ki miközben a színházi korcsmában a czigány muzsikál. Apró figyelmességek a szerző és közönség iránt, melyek néhol kellemesen vonják el a figyelmét attól a mi a színpadon valójában történik. (Sze.) * Hangversenyek. Landi Camilla jövő héten, deczember 28-án a Royalban tartandó nagy dalestélyének teljes műsora a következő: Martini: Plaisir d’amour. Lully: Amour que veux-tu. Godard : Meunet Pompadour. Astorga: Auretta vezzosa. Händel: Aria »Partenope« cz. operából. Brahms: In stiller Nacht, Nachtwandler. Wolf H.: Auf ein altes Bild, Gesang Weyin’s. Liszt: König von Thule. Rubinstein: Asia. Franck: La Procession. Berlioz : Le repos de la sainte l'amille Massenet Roses d’Octobre. G. Weigl Mária közreműködő zongoraművésznő számai: Beethoven 32. változat. Chopin Prélude, Liszt Venezia e Napoli Tarantelle. Marteau Henri hegedűművész 1905. január 9-én, hétfőn rendezi a Royalban Santelli Paula énekesnő közreműködésével hangversenyét. Hosszú távollét után szerdán, január 18-én a világhírű Slaviansky-féle nemzeti orosz vegyeskar rendez a Vigadó nagytermében igen érdekes hangversenyt. Az énekkar, mely az orosz népdalok legszebbjeit kultiválja, a múlt évben teljesen újonnan szervezve, most 50 személyből áll. — Landi, Marteau és Schmansky estélyeihez kizárólag Mary azok a jegyek. SZÍNHÁZ, zene. * Színészek. Vajda László tegnap három felvonáson által azt bizonyítgatta, hogy nagy színésznő csak becsülete árán lehet valakiből és sikert csak a becstelenségen által lehet elérni. És ezt a kellemes tételt, mely kétségkívül nagyon szeretetreméltó karácsonyi figyelmetesség a mi művésznőinknek, demonstrálja Varsányi Irénnél, aki nagyon tisztességes asszony és sohasem kellett neki a Vajda László reczipáje ahhoz, hogy a magyar művészgárda legelejére kerüljön. Fedák Sárinak is nagy, jelentékeny sikerei voltak, vannak ma is.* Neki se kellett hozzá a Vajda László igazsága. És még sok példa. Erre Vajda László azt válaszolhatni, hogy a kivétel megerősíti a szalonnt. MŰVÉSZET. ** A Nemzeti Szalon Aradon. A Nemzeti Szalon legközelebbi vidéki kiállítását Aradon fogja rendezni. A kiállítás január hó folyamán nyílik meg. A művészek e kiállításra műveiket január tizedikéig küldhetik be a Nemzeti Szalon műtárosi hivatalába. EGYLETEK, A Magyar Építőmesterek Egyesületének építőmesteri szakosztálya e hó 29-én, csütörtökön este fél hét órakor ülést tart. Az ülés tárgya: Holtzspach Aurél építőmester előadása a gipszbeton-szerkezetekről, melyeket vetített képekben is be fog mutatni. A Ferencz József kereskedelmi kórhia rendkívüli közgyűlése. A Ferencz József kereskedelmi kórház ma délben rendkívüli közgyűlést tartott a Kereskedelmi és Iparkamara dísztermében, melyen Hüttl Tivadar elnökölt. A gyűlésnek egyedüli fontos tárgyát annak megvitatása ké- Igmándi kesdrüm reageiiei pojjaru. ms Mlva, kéletesebb gyomult, be és a mellett rendkívül jó étvágyat hoz. Üvegje 50 fill.Csak a felét kell bevenni, mint más keserűvizekből,azért kapható mindenütt kis üveggel is 30 fillért.