Magyar Nemzet, 1905. október (24. évfolyam, 237-262. szám)

1905-10-01 / 237. szám

4 MAGYAR NEMZET, 1905. október 1. ÚJDONSÁGOK. — Időjárás. Változékony, hűvös idő, he­lyenként eső és szél várható. Déli hőmérséklet + 217 C. fok. Iilás csillagok járnak ... »Rossz időket élünk, rossz csillagok járnak« — sóhajthatja most méltán a függetlenségi klub, a­melynek a Royal-szállodában levő helyiségeit tegnap a szállodatulajdonos részvénytársaság fel­mondotta. Az eljárás meglepő, de érthető is. El­végre az, hogy a tulajdonom, a házam, az üzle­tem, állandóan, nap-nap után utczai harczok középpontja legyen, kitéve folyton a feldulatás veszedelmének s még egyebeknek, nem tartozik a kívánatos dolgok közé. A Royal tájékán pedig mostanság est­ est után ilyen a hangulat. Fel­vonulnak a tüntető ellenfelek minden oldalról s megfelelő szónoklati mutatványok után megüt­köznek. Ezalatt megakad a forgalom. Lecsukódnak az üzletek, megállnak a villamosok, a Royal kávé­házaiban lebocsátják­ a vasredőnyöket, a belül levő vendégek be­szorulnak, a bemenni akarók kül­­rekednek, s még szerencséseknek vallhatják ma­gukat, ha azért, hogy a Royal-kávéházba akartak menni, nem kapnak kést a hasukba, vagy követ a fejükbe. Ugyanígy járnak az éttermek vendégei is, valamint a szállodában lakók, nem is szólva arról, hogy az idegenből érkező utas, a­ki a pályaud­varról egyenest a szállodába akarna jutni, való­ságos fiók­forradalomnak jut kellő közepébe, a szállodáját ostromállapotban találja, s elkívánko­zik attól a helytől, a­mely ilyetén felfordulásnak szintere,, s ilyetén odesszai vagy varsói állapotban fogadja vendégeit. Semmi kétség, a szegény Royalnak tönkre kell mennie. Kivált ha sokáig folynak így a dol­gok, s még egyszer bombaskatulyát találnak a szálloda folyosóján. Ezt még a legerősebb utas­idegzet sem bírja el. Pedig így fog menni ez, ki tudja meddig. Megváltoztak az idők, más csillagok járnak. A tüntetőknek és utczai zavargóknak szűk lett Ma­­czedónia, vagy mit is beszélünk, a Dorottya-utcza, meg a Kerepesi-út, a­hol eddig az utcza meg szokott szólalni. Hjah­! Akkor a szabadelvű párt volt a tüntetések czélpontja, ott volt a többség, következőképp az ellen kellett ordítani s annak óriási terrasz-ablakait beverni. Most fordult egyet a világ. A többség a Royalban szállt meg, s a tüntetők, a­kik mindig méltó czélpontot keresnek, most odavonultak. Bár egyben határozottan előnyösebb az új többség helyzete, mint volt a régié. Az új többségnek nincsenek óriási ablakai, csak közönséges bér­­kaszárnya-ablakokból tekint le a megmozdult utczára. Ezeket a kicsiny ablakokat pedig nehe­zebb bedobálni. Egyben viszont azonban hátrányosabb: a jó öreg és kopár Lloyd-épület sok mindent kibírt és elsárgultan bár, de helyt állt minden utczai vi­harban. Az uj, a díszes Royal azonban félti a malteros bőrét s kiteszi az uj többség szűrét. A mi határozottan imparlamentáris eljárás. Hogy is meri a Royal megsérteni a többségi elvet! . . . — Uj udvari tanácsos. A hivatalos lap mai száma közli, hogy a király b­arnai Kortyál Zsigmond osztálytanácsosnak díjmentesen az udvari tanácsosi czim- és jelleget adományozta. — Uj közjegyzőség. A hivatalos lap mai száma az igazságügyminiszternek 32.266/905. IM. számú rendeletét közli Csaczán közjegyzőség rend­szeresítése tárgyában. A rendelet szerint a tren­­cséni törvényszék kerületébe tartozó csaczai járás­bíróság területére Csacza székhelylyel külön köz­­jegyzőség rendszeresíttetik. E rendszeresítés foly­tán a zsolnai közjegyzőség területköre jelen ren­delet hatálybaléptének napjától kezdve a zsolnai járásbir­óság területére szorítkozik. Jelen rendelet 1906. évi január hó 1-én lép hatályba és a most említett határnapig a csaczai járásbíróság köz­jegyzői megbízásait a zsolnai közjegyzőnek adja ki. A jelen rendelettel rendszeresített csaczai köz­jegyzőség a pozsonyi közjegyzői kamarához fog tartozni. — Személyi hirek. György János szász herczeg ma reggel Bécsbe érkezett. — Loubet elnök ma délelőtt visszaérkezett Parisba. — Udvari vadászatok. Mint Bécsből jelen­tik, a király a magyarországi válságra való tekin­tettel ezúttal nem fog résztvenni a stájerországi udvari vadászatokon. Résztvesznek a vadászato­kon : Lipót és György bajor h­erczegek, Ferencz Szalvátor főherczeg, Montenuovo herczeg máso­dik főudvarmester, Gudenus báró főkamarás, Krieghammer báró, Paar gróf és néhány meghí­vott vendég. A vadászatok öt napig fognak tartani. Kávésok a belügyminiszternél. A napok­ban a kávésok küldöttsége járt Kristóffy belügy­miniszternél és arra kérte, hogy oszlassa föl a kávéfőzők szakegyesületét. A kávéfőző munkások erről értesülve, küldöttséget menesztettek a bel­ügyminiszterhez, a kávésokkal szemben oltal­mat kértek szakegyesületük számára, hivatkozva annak emberbaráti és kulturális működésére. Kris­tóffy igy válaszolt: — T. munkásbarátaim! Szónokuk szavai arról győztek meg, hogy egyesületük igazi munkásintézmény s bár csak minél több ilyen munkásegyesület volna. Én sohasem voltam s ezután sem leszek a munkások ellensége, ha azok a fennálló törvények keretén belül igye­keznek maguknak jobblétet szerezni, sőt elis­merem és mondom, hogy a munkások egyedüli erőssége a szakszervezetükben rejlik, ennek ke­retén belül védhetik csak meg szocziális érde­keiket. Igaz, a kávésok nálam jártak s erőszak­ról panaszkodtak, de én egyoldalű­ intézkedést nem szoktam tenni s legyenek nyugodtak, szak­egyesületüknek nem lesz bántódása, feltéve, h­a olyat nem követtek el, a­mit alapszabályuk meg nem enged. Neveljék továbbra is tagjaikat s bizton számíthatnak jóakaratomra. — A Potemkin matrózai. Bukarestből táv­iratoztak lapunknak. A Potemkin volt papja, a­ki szintén részt vett a zendülésben, megjelent Jassyban, a­hol a hajó volt matrózai közül sokan dolgoznak. A pap mindenféle ígérettel rá akarta bírni a matrózokat, hogy térjenek vissza Oroszországba. — Egy globe-trotter tragikus halála. Két fiatal franczia hírlapíró, E. Lampériére és M. Geolim még 1903. évi november havában elhagy­ták Párist azzal a szándékkal, hogy gyalog, alig néhány garassal a zsebükben, földkörüli utat tesznek. Most veszszük a h­írt, hogy egyikük közü­lük, Robert Lampériére Vancouver közelében ön­­gyilkosságot követett el. A szerencsétlen világjáró Lampériére sokat nélkülözött, nem egyszer egy falat kenyéren osztozkodott pajtásával. Kolumbia hegyeit megmászva, hirtelen megőrült és barátja szeme láttára a mélységbe vetette magát. Holttes­tét keresik a szakadékban. — A miniszterelnök kocsija. Az Erzsébet­­téren ma délben baleset történt. Fejérváry Géza báró miniszterelnök kocsija az Erzsébet­ tér 16. számú ház előtt elütötte Károlyi Antalné 47 éves cselédet, a­ki azonban csak könnyebb sérü­lést szenvedett. A miniszterelnök a sebesült asszonyt Or­ utcza 8. szám alatt levő lakására szállíttatta és gondoskodott arról, hogy gyógy­kezeljék. Egyben ötven koronát adott át neki. — A kiutasított szocziálista, Kölnből táv­iratoztak lapunknak: Nieuwenhuis hollandus szocziálista kiutasítása felsőbb utasításra tör­tént. A szoc­ialista a belügyminisztériumnak táviratozott, mire azonnal elrendelték szabadon­­bocsátását, de egyúttal közölték vele, hogy kí­vánatosnak tartják haladéktalan elutazását. — A köbölkuti postatolvaj. Két évvel ez­előtt a köbölkuti vasútállomáson nagy postatolvaj­­lás történt. Egy postazsák, mely több értékczikkel és közel négyezer koronával volt terhelve, meg­foghatatlan uton eltűnt. A nyomozás megindult és Szakálas Benedek postakocsis börtönbe került. Hónapokig vallatták, de nem sikerült rábizo­nyítani a tolvajlást, elvették házát, földjét, azo­kat potom pénzen elárvereznék és Szakálas családjával földönfutóvá lett. Mikor azután most már az egész postatolvajlást elfelej­tették, megkerült az igazi tettes. Holota István köbölkuti munkás az uj postakocsissal, Galó Jánossal ezer koronás bankjegyet küldött be Esztergomba, hogy azt ott felváltsa. Az ügyes postakocsis a csendőrség figyelmét felhívta Holo­tára, a­kit most már figyelni kezdtek s a napokban hirtelen házkutatást tartottak nála. A házkutatás szép eredménynyel járt, mert nemcsak a köbölkuti postatolvajlás tettese ke­rült meg, hanem kiderült, hogy Holota ék­szer- és órásüzletek kifosztását is űzte, mióta első nagyobb lopása sikerült. A postatolvaj először tagadta tettét, de aztán beismerte, hogy ő lopta meg a köbölkuti postát. A posta­zsákot szülei lakására vitte, az anyja rejtette el a pénzt s adott abból időközönként tolvaj fiának. Néhány hónappal ezelőtt a fiatal Holota István összekülönbözött szüleivel s minthogy külön ment lakni, de a lopott postapénzt nem adták ki neki, ellopta a szüleitől. Az apja egyre üzengetett neki, hogy hozza vissza »azt a pénzt«, mert baj lesz, de a fiú nem hallgatott rá s a házkutatásnál meg is találták nála a lo­pott pénz nagy részét. De találtak nála sok ék­szert is és a csendőrség kiderítette, hogy Tren­­csénben és más városokban követett el Holota betöréseket, melyek után apja és sógora, Maczkó István hűséges társai voltak a lopott dolgok érté­kesítésében. Az egész családot ezért letartóztatták. A postakincstár Szakálas Benedeket kárpótolni fogja, valamint megjutalmazta a postatolvaj nyomravezetőjét és a csendőröket is.­­ Halálraítélt egyetemi tanár. Pétervárról táviratoztak lapunknak. A jekaterinoszlavi had­bíróság kötél által való halálra ítélte Ac­ovo egyetemi magántanárt, a­ki egy ottani rendőr­tiszt ellen merényletet követett el és könnyen megsebesítette. Az elítélt, a­ki tartalékos tiszt, közönyösen fogadta a halálos ítéletet. — A párisi czukorkrach. Párisból táviratoz­zék . Tőzsdekörökben az a hír terjedt el, hogy Labough­ie egyiptomi czukorgyáros, a­ki tegnap Kairóban meghalt, nem szélhüdés, hanem mérge­zés következtében halt meg. — Szerencsétlenül járt főhadnagy. Ma reg­gel súlyos szerencsétlenség érte Szüllő Ágoston 30 éves volt főhadnagyot, most magánzót Őri­­utcza 31. számú lakásán. Szüllő Ágoston vadá­szatra készült. Reggel 6 órakor a fegyverét tisztította, miközben az elsült. A golyó jobb c­ombjába fúródott, keresztülment a hasüregbe és a hasfalon át jött ki. A szerencsétlenséghez a mentőket hívták, a­kik Szüllőt a Vöröskereszt­­kórházba szállították, állapota veszedelmes. Szüllő unokaöcscse Császka György néhai kalocsai érseknek és édestestvére Szüllő Géza országgyűlési képviselőnek. — Gyermekek tragédiája. Egy bájos, két esztendős fiúcska, Robert Kitelmann — mint Pá­­risból jelentik — gondtalanul játszadozott édes­anyja mellett. Kis nővérkéjével ugrándoztak, ne­vetgéltek és anyjuk önelégülten gyönyörködött bennük. Egyszerre mély csönd lett, a lányka leült anyja oldalán. A fiúcska eltűnt. Gyorsan keresé­sére­ indultak és végre egy órai hosszas kutatás után a pinczében ráakadtak. Ruhácskájával egy szögön fennakadt és megfulladt.­­­ Megrázó csa­ládi dráma játszódott le a francziaországi Eluiliá­­ban. Egy Allonche nevezetű munkás feleségét czivakodás hevében ütlegelni kezdte. Az asszony kiáltására berohant hétéves kis leánykája és hogy szüleit szétválaszsza, közéjük állt. A fel­dühödt apa úgy megrúgta a kis teremtést, hogy az menten ki szenvedett. A lelketlen apát letartóz­tatták. — Hány újság van a világon. A Revue Hebdomadaire összeállította a világ újságjainak sta­tisztikáját. A kimutatás nem pontos ugyan, de nagyjában képet ad erről az érdekes kérdésről. Az európai államok élén áll Németország, a­melynek területén 5500 lap jelenik meg, közte 800 napi­lap. Másodsorban áll Angolország 3000 újsággal, melyből 809 napilap. Francziaország majdnem egy sorban áll Angliával, 2819 lapja van, ennek azon­ban csak egy negyedrésze, 706 napilap. Olasz­országnak 1400 lapja van, Ausztriának és Ma­gyarországnak 1320 (?). Az óriási Oroszországban mindössze 300 lap jelenik meg. Szóval a franczia lap szerint Európában mintegy 20.000 újság van. Egész Ázsiában csak 3000 lap jelenik meg, a­mely összegnek a fele, 1500, Japánra jut. Afrika újság dolgában is a legsötétebb földrész: mindössze kétszáz lapja van. Amerika ellenben messze túlszárnyalja Európát: magában az Egyesült­ Államokban 12.500 újság van, a­melyből 1000 napilap, 120 pedig négerek lapja. A világon szóval átlagos számítás szerint körülbelül hatvan­ezer újság jelenik meg. Hogy a példányszám mi­lyen óriási, azt nem tudja a franczia revü, de mindenki elképzelheti.

Next