Magyar Nemzet, 1906. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1906-02-01 / 27. szám
4 MAGYAR NEMZET. _ 1906. február 1. kiadását, s hogy ezt épp most tették, az Köcsön főispánnal semmi néven nevezendő összeköttetésben nem áll. Nem igaz továbbá, hogy Köcsön főispán Muchony Pálnak a szucsányi választókerületet odaígérte volna. Mert Muchony Pált Köcsön főispán csak az installácziókor látta életében először és egyáltalában Mudrony semmit sem kért és Köcsön főispán semmit sem ígért Mudronynak és a tótoknak. Végül az sem igaz hogy a Köcsön főispán installáczióján csak tót bizottsági tagok lettek volna jelen, mert 19 tót bizottsági tag között az installáczión jelen volt 11 és ezenkívül nem 2, hanem 3 magyar bizottsági tag jelent meg az installáczión. Tudósítónk mindehhez hozzáteszi még, hogy a föntebb elmondottakat Köcsön főispán a Budapesti Hírlap szerkesztőségével folyó évi január 22-én közölte, ámde a Budapesti Hírlap, amely a támadásoknak olyan készséggel adott helyet, a rektifikálást olyan módon közölte, ami a tényállást nem hogy felderítette volna, de még sokkal jobban eltorzította. Köcsön főispán talán nem törődött volna tovább a lap ez illojális eljárásával, ha ma ismét elő nem hozakodik azzal a vádaskodással, amelynek alaptalanságáról olyan nagyon könnyen szerezhetne meggyőződést, ha akarna, már csak a föntebb elmondottak alapján is.« A vezérlő-bizottság mai ülése. A koalíció vezérlő-bizottsága ma délelőtt ratifikálta annak a válasnak a szövegét a melyet a bizotság ő felsége üzenetére Andrássy Gyula gróf révén a király elé terjeszt. A szöveget egy albizottság dolgozta ki és pedig olyképpen, hogy abban a koaliczió eddig vallott álláspontjai bizonyos mértékben kifejezésre találjanak. Hogy melyek ezek az álláspontok a katonai és gazdasági követelmények dolgában, azokat ma is a becsületszó pecsétje fedi. A bizottsági ülés tiz órára volt hirdetve, de csak tizenegy órakor kezdődött. Jelen voltak: Kossuth Ferencz elnök, Andrássy Gyula gróf, Apponyi Albert gróf, Zichy Aladár gróf, Darányi Ignácz, Sághy Gyula, Batthyány Tivadar gróf, Justh Gyula, Hadik János gróf, Tóth János, Szederkényi Nándor, Gulner Gyula, Barabás Béla, Hock János, Holló Lajos, Molnár János, Rakovszky István és Polónyi Géza. Hiányoztak: Bánffy Dezső báró, Eötvös Károly, Vázsonyi Vilmos és Thaly Kálmán. A vezérlő-bizottság ülése délben egy órakor végződött s az alábbi hivatalos közlést adták ki róla: — A vezérlő-bizottság végleg megállapította és formulázta azt a választ, melyet majd Andrássy Gyula gróf a vezérlő-bizottság nevében a királylyal közölni fog. Andrássy ma táviratban jelentkezik kihallgatásra. A honti installáczió: Ipolyságról távirják. Tegnap egy század csendőr szállotta meg a vármegyeházát. A főispáni helyiségekből az aljegyzőket kivezették. Szabó Mihály Balassagyarmatról az éj folyamán megérkezett és a megyeházán szállott meg. Körülötte állandóan erős csendőrfedezet van. Az installáczió holnapra van kitűzve. A városban a hangulat nyugodt. A vármegyék és a közigazgatási bíróság. A vármegyék és a belügyminiszter között felmerült vitás kérdésekből kifolyólag tudvalévően többrendbeli panasz ment a közigazgatási bírósághoz, részben a vármegyék dotácziójának, részben a tisztviselők illetményeinek megvonása miatt. A legelső négy ilyen közjogi perben ma délelőtt döntött a közigazgatási bíróság első szenátusa Wekerle Sándor elnöklése mellett. A tanács tagjai: Jeszenszky Sándor, Szinnyei-Merse József, Oczony László és Nagy János voltak. Az első panaszt, amelynek Nagy János volt az előadója, Mészöly László dr. és több pestvármegyei tisztviselőtársa adták be. Azt panaszolják, hogy múlt év deczember hó elsején benyújtották a nyugtáikat az adóhivatalhoz, amely azonban illetményeiket nem folyósította, azzal a megokolással, hogy a belügyminiszter rendeletileg eltiltotta az illetmények utalványozását. A panasz kifejti, hogy a miniszternek ez a rendelete törvénytelen, kéri ennélfogva a december havi illetmények megítélését. A közigazgatási bíróság a panaszt nyomban beérkezése után közölte a belügyminiszterrel és a törvény értelmében nyilatkozattételre hívta fel őt. A miniszter erre mellékelte a vármegyei dotácziót megvonó rendeletét, amely tudvalevőleg arra az álláspontra helyezkedett, hogy az önkéntes adókat be nem szolgáltató vármegyékkel szemben a kormány kénytelen az állami javadalmazást és ebből folyólag az illetmények kiutalását megszüntetni, mert a megcsökkent állami jövedelmek terhére nem vállalhat felelősséget a dotáczió folyósítására. Egyébiránt pedig kifogást emel a közigazgatási bíróság hatásköre ellen és kéri, hogy a bíróság mondja ki magát illetéktelennek. A bíróság rövid tanácskozás után hatáskörét a pasiasz tárgyában megállapította s erről a per ideiglenes felfüggesztése mellett értesíteni fogja a belügyminisztert. Megokolásában a közigazgatási bíróság kimondta, hogy a tisztviselők illetményeire vonatkozó igények érvényesítésének kérdése igenis hozzá tartozik, mégpedig a törvény világos rendelkezése alapján. Az a kérdés, vájjon a dotáczió megvonása jogszerű volt-e vagy sem, csak annyiban tartozik a közigazgatási bíróság hatáskörébe, amennyiben a tisztviselők igényeinek érvényesítését érinti. E panaszhoz teljesen hasonló Hervay István csanádmegyei alispán panasza, amelyet a közigazgatási bíróság az előbbenihez teljesen hasonló határozattal kísért. A másik két panasz, amelyeknek Gózony László volt a referense, az állami dotáczió megvonásának kérdését öleli fel. Bars vármegye alispánja ugyanis panaszában törvénytelennek mondja az állami dotáczió megvonását s ugyanezt teszi Hont vármegye alispánja is. E panaszok ellen is hatásköri kifogást emelt a belügyminiszter. A közigazgatási bíróság kimondta, hogy a dotáczió megvonása dolgában tett panasz elbírálására csak annyiban illetékes, amennyiben a megvonás a tisztviselői illetményeket érinti, egyebekben a panaszt érdemi tárgyalás nélkül visszautasítja. Hasonló határozatot hozott a bíróság Hont vármegye alispánjának ugyanily irányú panaszára. A bíróság ezeket a határozatokat is közölni fogja a belügyminiszterrel. A soproni új megyei tisztviselők Sopronból távírják: Baditz Zoltán főispán Szoka István ügyvéd tiszteletbeli tiszti ügyészt a vármegye helyettes főjegyzőjévé, Kempelen Béla volt közigazgatási hivatalnokot pedig a vármegye első aljegyzőjévé nevezte ki. Hivatali működésüket, miután a hivatalos esküt a főispán kezébe letették, azonnal megkezdték. Szoka a február 27-iki közgyűlésig viseli a főjegyzői tisztet, mely állást a közgyűlés lesz hivatva végleg betölteni. A belügyminiszter a vármegye kinevezett tisztviselőinek fizetését az állampénztárnál folyósította, miután a jóléti bizottság a tisztviselőkről nem gondoskodott. A honmentők, Balassagyarmatról távírják. A mai rendkívüli közgyűlés a vármegyeházán zavartalanul folyt le. Nagy Mihály alispán bejelentette, hogy Berchtold gróf főispán hozzáintézett átiratban tiltakozott a közgyűlés megtartása ellen és azt előre törvénytelennek jelentette ki. Az alispán hivatkozással a törvény ama rendelkezésére hogy sürgős esetekben az alispán is jogosított közgyűlést összehívni, fentartotta intézkedését, amit a közgyűlés helyeslőleg vett tudomásul. A mai közgyűlés előbbi határozatainak fentartásával egyhangúlag elhatározta, hogy a tisztviselőket a főispánnal való minden hivatalos érintkezéstől eltiltja, továbbá a megyei, a Losoncz városi és a községi tisztviselőket az önkéntesen befizetett adóbeszolgáltatástól és az önkéntesen jelentkező újonczok ajánlati lapjainak kitöltésétől eltiltja. Ezzel az ülés véget ért. A vidék, Csanád megye főispánja Kövér Béla kovácsházi és Petrovics Mihály battonyai főszolgabírókat elmozdította állásukból és helyükbe Seilka Antal kovácsházi és Szathmáry- Mester Károly volt fogarasi szolgáltatót nevezte ki, továbbá Szalay György makói árvaszéki ülnököt Makó város rendőrkapitányává nevezte ki. Beregmegye közigazgatási bizottságának legutóbbi ülésén az alispán bemutatta Soós I Zoltán főispán átiratát, amelyben tudomására hozza, hogy a gyűlésen nem vehet részt és az alispánt bízza meg az elnökléssel. A közigazgatási bizottság Juloszty Gyula bizottsági tag felszólalása után egyhangúlag kimondta, hogy a törvény értelmében a főispán akadályoztatása esetén az alispán lévén a bizottság elnöke, a gyűlés az ő elnöklése mellett külön megbízás nélkül is törvényszerűen megtartható. Komáromban tegnap délelőtt Komárom vármegye rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen Kulinyi Géza főispán elnök részletesen kidolgozott műszaki tervezetet terjesztett elő az összes megyei utak helyreállítására nézve. A nagy számban megjelent ellenzék a Ghyczy Dénes alispán által előterjesztett közvetítő indítványt, hogy az ügynek tanulmányozására és további előkészítésére bizottság küldessék ki nem fogadta el, mire a közgyűlés 54 szavazattal 44 ellenében elhatározta, hogy az ügyet a napirendről leveszi. Ezután a főispán az utak kiépítésére vonatkozólag a kormány nevében tett ígéreteket visszavonta és a telefonhálózatnak amazzal kapcsolatos kérdését tárgyalás alá sem bocsátotta. Abaújtorna vármegye feljelentésére a vizsgálóbíró elrendelte Pongrácz Ferencz gróf főispán ellen a vizsgálatot. A királyi ügyész és a főispán a végzést megfelebbezvén, a hatóság elleni erőszak bűntettével és ingatlan vagyon rongálásának vétségével vádolt Pongrácz Ferencz gróf főispán elleni ügyben a kassai törvényszék vádtanácsa a vizsgálóbírónak a vizsgálat elrendelésére vonatkozó végzését megsemmisítette, a bűnvádi eljárást megszüntette és a terhelt megidézteésére vonatkozó intézkedést hatályon kivül helyezte. — Kassa város állandó választmánya tegnap délután 3 órakor Pongrácz Ferencz gróf főispán elnöklete alatt ülést tartott, amelyen a mai közgyűlés tárgysorozatára vonatkozó előterjesztéseket tették meg. Óbecséről Balaton Gyula dr. főszolgabíró annak a közlésére kér föl, hogy a lapoknak az a híre, mintha ő Kristóffy belügyminizterrel a bajaszabadkai és bácsi mgyei főispánság dolgában tárgyalt, sőt már meg is állapodott volna, nem felel meg a valóságnak. TÁVIRATOK. A dán király halála. Kopenhága, január 30. Délelőtt 9 óra óta az összes templomi harangok szólanak. Az erődök gyászlövéseket adtak. Az egész városban mindenfelé gyászlobogók vannak kitűzve. Háromnegyed 11 órakor államtanács volt, amelyen a miniszterek beadták a királynak lemondásukat. A király felkérte a kormányt, hogy maradjon hivatalában. Fél 12 órakor VII. Keresztély palotájában a király a minisztereket, a birodalmi gyűlés elnökeit, a katonai és polgári hatóságok fejeit és az udvari méltóságokat fogadta. Az Amalienborg-téren óriási néptömeg gyűlt egybe. Két óra felé a teret és a körülfekvő utczákat a nézőközönség teljesen megtöltötte. Pontban 12 órakor a miniszterelnök az erkélyre lépett és háromszor igy szólt: — IX. Keresztély király meghalt. Éljen VII. Frederik király! A tömeg harsogó hurrák! kiáltásokba tört ki. Az összes középületeken kitűzték a zászlót. Egy ágyuüteg diszlövéseket tett. Ezután a király tábornagyi egyenruhában az erkélyre lépett és a következő beszédet mondotta: — Öreg királyunk, szeretett atyám, örökre lezárta szemeit. Nyugodtan, csendesen szunnyadt el, királyi kötelességeit mindvégig híven teljesítve. A midőn most átveszem súlyos örökségemet, mely vállaimra nehezedik, bizalommal remélem és szívből óhajtom, bárha megadná az örökkévaló az erőt és a szerencsét, hogy szeretett atyám szellemében kormányozhassak tovább és hogy népem választottjaival egyetemben mindazt megtehessem, a mi a nép jólétére és szeretett hazánk üdvére és boldogságára fog szolgálni. Egyesüljünk mindannyian e felkiáltásban: Éljen a haza ! A beszédet óriási lelkesedéssel fogadták. A midőn a király palotájába hajtatott vissza, lelkesen éljenezték. A király elhunyta alkalmából harminchetes udvari gyászt rendeltek el. Elrendelték továbbá, hogy a temetés előtti napon, valamint a temetés napján az összes színházak és mulatóhelyek zárva maradjanak. Frederik király trónralépését a következő kiáltványnyal teszi közzé: »Mi, VII. Frederik, Isten kegyelméből Dánia királya, kihirdetjük és köztudomásra hozzuk, hogy hön szeretett atyánk, IX. Keresztély király tegnap hirtelen, de csendesen és nyugodtan elhunyt. Ennek következtében a törvény rendelkezése alap-