Magyar Nemzet, 1906. április (25. évfolyam, 78-101. szám)

1906-04-04 / 80. szám

1906. április 4.­­ ___ MAGYAR NEMZET. Az intendánsi állás betöltését ellenezték Falk Miksa és Mihálovics Ödön. A többi meghí­vottak mind mellette nyilatkoztak. E nyilatko­zatok közül fölemlítendő, hogy a legtöbb meghívott ki terjeszkedett nyilatkozatában azon hibákra és hiányokra, melyek az állami színházak működésében most észlelhetők, mire Kaffka államtitkár hangoztatta, hogy a bel­ügyminisztérium, mely most a színházak felett való főfelügyeletet gyakorolja, természet szerint nem foglalkozhatik minden apró színházi ügy­gyel. És épp azért tartja szükségesnek az inten­­d­ánsi állás betöltését, hogy hal­ámtörő legyen a belügyminisztér­um és a színházak és azok vezetőségei között. Az ankéten egyáltalán az a nézet látszott érvényesülni, hogy az in­tendáns e feladatát azáltal fogja leghívebben teljesíteni, ha művészeti tekintetben irányadó befolyást fog gyakorolni, pénzügyileg pedig ellenőrző hatósága lesz a színházak ü­gykeze­­lőségének. Maga Bezerédj miniszteri tanácsos, a­kinek ügyosztályába a színházak tartoznak, hangsúlyozta, hogy az intendánsi állás betöl­tése már azért is szükséges, mert ő alig tudná tovább is elvállalni a felelősséget a színházi ügyek vezetéséért. Feilitzsch báró földmívelésügyi miniszter ama nézetének adott kifejezést, hogy az in­tendánsnak feladatává ke­lene tenni, hogy szerves összefüggést létesítsen a budapesti és a kolozsvári nemzeti színházak között. Az itt szerződtetett n­gyszámú személyzetből az el nem foglaltakat Kolozsvárott lehetne foglal­koztatni, az ifjabb tehetségeknek ott lehetne és kellene tért nyújtani arra­, hogy képessé­güket ott gyakorolják, egyszóval a kolozsvári nemzeti színház a budapestieknek gyakorló, elő­készítő, k­épesítő intézete is lehetne. A belügyminiszter megköszönte az ankét résztvevőinek nagybecsű nyilatkozatát s meg­ígérte, hogy a kérdés megoldásánál azokra mindenesetre tekintettel lesz. * Hírek a Nemzeti Színházból. Holnap, szer­dán Szemere György múlt héten bemutatott és általános, nagy sikert aratott Siralomházban czímű, új egyfelvonásos darabja másodszor kerül színre a Nemzeti Színházban. Ez alkalommal is a bemutató előadás szereplői , Pethes, Gabányi, Mihályfi és Hajdú játszanak benne. Utána Az ösztönt, Henry Kistemae­kers színművét adják, a­melyben P. Márkus Emilia, T Vszváry Mariska, Mihályfi, Pethes és Odry játszanak.­­ Csütört­ökön délután a Nemzeti Színház nyugdíjintézete javára az Aranyember, este pedig a Párbaj van műsoron a rendes szereposztásban, P. Márkus Emíliával, Gállal, Pethessel és Odryval a főszere­pekben. — Pénteken adják először­­Bernstein Henry új színművét, A jászolt s ebben K. Hegyesi Mari, Vizváryné, T. Vizváry Mariska, Paulay Erzsi, Váradi Aranka, K Gera Lina, Nagy Ibolya, Szacsvayné, Mihályfi, Gabányi, Odry, Gyenes, Pethes, Horváth Zoltán, Molnár és Náday Béla játszanak. Második előadása szom­baton, a harmadik pedig vasárnap este lesz. * Filharmóniai hangverseny. A filharmoniku­sok tegnap fejezték be idei hangversenyeik soro­zatát és a tizedik konc­ert eg­yik legsikerültebb estéje volt derék filharmonikusainknak. A tegnapi Beethoven-estét is Kerner István dirigálta és a kiváló művészt ezúttal lelkes és meleg ovácziók­­ban részesítette közönségünk, két babérkoszo­rút juttatva ezen, vezetőszerepre hivatott intéz­ményünk jeles karnagyának. A kilenczedik szim­fónia klasszikus előadása ünnepi hangulatot va­rázsolt és bő tapssal jutalmazták Vasqueznét, Valent Vilmát, Anthest és Takácsot, a szimfónia szólistáit. A szimfóniát megelőzőleg Beethoven Egmont-nyitányát és egy kisebb zenekari mű­vét játszották. * Népszínház. Április 21-én, szombaton dél­után vendége lesz a Népszínháznak Fedák Sári. A művésznő egyik legragyogóbb sikerű szerepét, a Bob herczeg­et játszsza el ez előadáson, a­mely a Népszínház énekkarának a jutalom játéka lesz, s a­melyben Fedák Sárin kívül a követke­zők vállaltak szerepet: Ledofszky Gizella, Szabó Antal, Kovács Mihály, Szirmai Imre, Balázs Olga, Raskó, Pázmán, Pintér, Újvári és Vágó. Ezt a délutáni előadást esti helyárak mellett tartják meg. A múlt hónap közepén mutatták be Guthi Soma életképét A mádi zsidó­t a Népszínházban s a premier óta minden este zsúfolásig megtelt a nézőtér. A pompás énekesjáték főszereplői, Kovács Mihály, Petráss Sári, Kápolnai Irén, Szirmai és Raskó valamennyi előadáson részesei a közönség szeretetének s lelkes elismerését jut­tatja a publikum a darab ragyogó kiállításának. A hét minden estéjén A mádi zsidó­t játszszák a Népszínházban, csütörtök délután pedig, rend­kívül mérsékelt helyárak mellett ifjúsági elő­adásul az Egy görbe nap czímű bohóság kerül színre. * Magyar vígjáték külföldön. Prém József pályanyertes víg­játékát, a Léha világ­ot, mely három év előtt a Nemzeti Színházban szép sikert aratott,­ két német író, Heller Vilmos és Schlesinger J. lefordította a német színpad szá­mára s több csehországi igazgató már meg is szerezte előadásra. Az első bemutató, mint a bécsi lapok írják ma, április 3-án Leitmeritz­­ben, a városi színházban lesz, s a darab német czíme: »Die vornehme Welt«. Utána Prágában, Olmützben és Karlsbadban adják elő Prém József vígjátékát. * A f­alszékek. A főkapitány szigorúan uta­sította a színházak ügyeletes rendőrtisztviselőit, hogy vessenek véget minden módon a tűzren­dészeti szempontból nagyon veszedelmes és né­mely színházunkban általánossá vált szokásnak , a pótszékek fölállításának. * Fedák Sári föllépései. Fedák Sári a hét hátralevő öt napjának minden estéjén föllép a Király­ Színházban, két legkiválóbb szerepében: a Gül-Baba Gábor diákjában s a János vitéz czímszerepében. Gábor diákot szerdán, csütörtö­kön és szombaton játszsza Fedák Sári, a­kinek ezt az al­kotását is zsúfolt házak szakadatlan sora nézi és tapsolja végig. Pénteken, mint János vitézt látja őt viszont a közönség, a ki­váló művésznő ősz óta nem játszotta már ezt a leghíresebb kreác­ióját, s ez a fő lépése kü­lönös érdekességet nyer a pénteki este pá­ratlan szenzácziójában, a Bakonyi és Kacsóh daljátékának háromszázadik előadásában. A kö­zönség rendkívüli érdeklődéssel várja ezt a ma­gyar színészetben egyetlen és valóban csodálatos jubileumot, a­melyben Fedák Sári mellett a színház legkiválóbb erői vesznek részt. Vasárnap este megismétlik a János vitézt, míg délután a Helyre-asszony kerül színre, a czímszerepben Blaha Lujza asszonynyal, a­ki immár 28-ad­szor játszsza el Radánét. A Helyre-asszonynak ez lesz az első mérsékelt helyáru (délutáni) elő­adása. A jövő héten mutatja be a Király­ Szín­ház Walther Oszkár és Dellinger Rudolf operett­jét, a Don Czézárt, a­melyre már hosszabb idő óta különös gonddal készül, hogy a mulatságos és fordulatos m­eséjü s főként dalamos zenéjü darabot lehetőleg minta­szerű előadásban lássa a közönség. Don Czézárt, a ki egy könnyelmű párviadala lévén börtönbe, sőt a vesztőhelyre jut s onnan tréfás cselszövé­sekkel szabadul meg, Fedák Sári játszsza s a szerep, a melyben a spanyol h­idalgók elegan­­cziája és büszkesége fiatal hányavetiséggel és széles jókedvvel egyesül, különösen hálás felada­tot juttat művészetének A királyt, a­k­i egy szerelmi kalandja visz színpadra, Környei Bé­a énekli, partnere, egy utczai tánczosleány, szintén hálás énekszerepében, Kazal Biri lesz. Czézár Ilii ki­érője, egy Pueblo nevű kis apród Szentgyörgyi Lenkének jutott, két miniszter komikus alakját Sziklai és Németh személyesíti s főszerepet ját­szik még Körmendy, Horváth, Csiszár és Erdei Berta. * A pereszlényi juss zenéje. Régi kurucz­­dalok szövegére és új versekre írta Kálmán Imre A pereszlényi juss zenéjét. A fiatal zeneköltőnek neve ismeretes és jó hangzású a zenei körökben. Az Operában a Saturnalia, a filharmonikusoknál az Endre és Johanna czímű szimfonikus költe­ményét adták elő nagy hatással s ez első színpadi munkája is igazi sikerrel biztat. Az újdonság zenéjé­nek legkiválóbb számai: a sólyom-dal, Judit belé­pője, Máté virágéneke, a sárvári nóta, a nagycsiz­­májú vitézről szóló kettős, Ali dupléja és a bor di­csérete, a­melyet egy magyar vitéz énekel a török­nek. A színpompás és érdekes magyar darab be­mutatójáig még háromszor adják A koldusgróf­ot, a­melynek sorozatos előadá­si a pénteki jubi­leummal befejeződnek. Pénteken a színház ugyan­azt a díszes emlékalbumot adja a közönségnek, mint az ötvenedik előadáson. * Hangversenyek. Földesy Arnold gordonka­művész hangversenye szerdán, április 4-én, este 1­2 órakor lesz a Royal-szálló termében Ladá­­nyiné­ Gedeon Mariska énekesnő és Juhász Aladár zongoraművész közreműködésével. Jegyek a Harmonia zeneműkereskedésben kaphatók. Fráter Loránd folyó hó 6-iki dalestélye iránt olyan óriási az érdeklődés, hogy már semmiféle jegy nem kapható. A dalestély műsora a követ­kező: Schubert: A képmás. Csatikovszky: Ro­­máncz. Fischhoff: Rózsabokor. Grieg: Imádlak. Székács Aladár: Valamikor. Oh, mert oly ké­sőn. Fülembe cseng egy dal. Tarnay: Dús ha­jadba. Csavargók. Túri Balog Marcsa: Búcsú. Kurucz dalok: Hej Rákóczi, Bercsényi: Te vagy a legény. Nagy Bercsényi Miklós. Szentirmay: Azt kérdeztem egy virágtól. Beleznay: Az ugrai malomban. Dóczy I.: Darumadár. Fráter L.: Ott, a­hol a Maros vize. Száz szál gyertyát!... Kerpely Jenő gordonkaművész a következő dalo­kat fogja előadni: Böellmann: Variations sympho­­niques. Rubinstein: Melódia. Popper: Fonódal. _________________________ KÖZOKTATÁS. *** Új egyetemi magántanárok. A hivatalos lap mai száma közli, hogy a vallás- és közokta­tásügyi miniszter Konrád Jenő dr.-nak, a buda­­pest-lipótmezei állami elmegyógyintézet igazgatójá­nak, a budapesti tudományegyetem orvosi karán a »közigazgatási elmekórtan«-ból és Winternitz M. Arnold dr.-nak, a Stefánia szegény gyermek­­kórház helyettes sebészfőorvosának ugyanott a »sebészeti kórtan és diagnosztika«-ból egyetemi magántanárrá történt képesítését jóváhagyólag tudomásul vette és a nevezetteket ezen minősé­gében megerősítette. TUDOMÁNY és IRODALOM. © A Gyakorlati Közigazgatási Könyvtár és Döntvénytár április 1-én megjelent 7. számában a főlapon egy nagyfontosságú közigazgatási kér­désre adott válaszszal kezdődik. Ebben a köz­ségi elöljáróságok és a határrendőrkapitányságok közti alárendeltségi viszony határoztatik meg. A községek a határrendőrségi kapitánynyal szemben oly alárendel­ségi viszonyban állanak, mint a főszolgabiróval szemben. A füzet könyv­tári részében Vilsinszky Károly m. kir. pénzügyi számellenőrnek, a ki a szombathelyi közigazg. tan­folyamon előadó, »A községek könyv tele« czimű nagyszabású monográfiája kezdődik. Ezenkívül »A cselédtörvény magyarázata«, irta Krascsenits Gyula dr. szolgabiró, —1­.­ kitűnő tanulmány fog­laltatik a füzetben. — A »Döntvénytárt részben« a földmivelésügyi miniszternek a mezőgazdasági termények, termékek és czikkek hamisításának tilalmazásáról szóló 1895. évi XLVI. törvényc­ikk végrehajtása tárgyában hozott elvi határozatainak egy nagyobb csoportja foglaltatik, s ebben a tekintetben a folyóirat úttörő munkát végez, mert a közigazgatásnak ezen nagyfontosságú ágazata eddig egészen kultiválatlan maradt a közigazgatási szakközlönyökben. Számos pénz­ügyi, közigazgatási bírósági, belügyminiszteri elvi határozatok találhatók még ebben a számban. A »Gyakorlati Közigazgatási Könyvtár és Döntvénytár« előfizetési ára egész évre 12 korona, félévre 6 korona, negyedévre 3 korona, egy háza­m korona. Az előfizetési dijakat leg­­czélszerűbb postai utalványon a­­ szerkesztő és kiadó czimére: Dolenecz József dr. ügyvéd, Budapest, VIII., József-körut 74. szám alá be­küldeni. Mig a készlet tart, az 1905. évi első évfolyam teljes példányai is kaphatók. Kötve 20 korona, fűzve 12 korona. Mutatványszámokat az érdeklődőknek szívesen küldenek. Versek. — Telekes Béla költemények — A régi nagystílusú költők zengőlelkű iva­déka Telekes Béla, a­ki most már második verskötetével lép a nyilvánosság elé, a­mely már tizenöt esztendővel ezelőtt megjelent első verséből is meggyőződhetett arról, hogy nem amolyan kis kaliberű poétával van dolga, a­kik egy-egy kötet erejéig összegyűjtik ifjúsá­guk dőreségeit, hogy aztán elbúcsúzva a Tempe völgyétől, búzatermő síkságokra men­jenek ki és arassanak az aratókkal. Nem, Telekes Béla minden izében poéta — és erős, nagy poéta — ma is csakúgy, most tizenöt évvel ennekelőtte, a­mikor egész ifjúi hevével indult útnak a virágos ösvénye­ken, ma is csak a poézisnek él, a­kire nézve az élet minden megnyilatkozása csak annyi­ban értékes, a­mennyiben dalba önthető, vagy sem. Így aztán ezen a kopár világon, melyben más ember fülsértő zsivajok kavargását hallja !

Next