Magyar Nemzet, 1906. június (25. évfolyam, 128-153. szám)
1906-06-23 / 147. szám
1906. június 23. MAGYAR NEMZET. letartítított ügyvéd. Az aratósztrájk előjátékai. Beszélgetés Ladányi húgával. A belügyminiszter haragszik. Elrendelte a szabadonbocsájtatást. 'r' Az aratósztrájk fenyegető réme egyre félelmetesebbé lesz, amint közeledünk az aratás felé. A földmives-szövetségek ellen elrendelt vizsgálat pozitív bizonyítékok híján abbamaradt s így az egyetlen rendszabályozási módszer, amelyet a közigazgatási hatóságok e kérdés megoldására találtak — szintén elesett. Vájjon tényleg összeomlik-e a magyar gazdaközönség szép reményvára s tényleg bekövetkezik-e az aratósztrájk, e perczben még tudni nem lehet. De hogy valami készül, hogy tényleg mozognak az aratómunkások, az kétségtelen s bizonyos az is, hogy aggodalomra is van ok. Nagykanizsán tegnap letartóztatták Ladányi Ármin dr. fővárosi ügyvédet, a Földműes-közvetség ügyészét, aki azért érkezett a fővárosból, hogy egy földbirtokos és cselédsége között fölmerült diferencziákat elsimítani segédkezzék s jogi tanácscsal szolgáljon az érdekelt cselédségnek. Ladányit megérkezése pillanatában tartóztatta le egy rendőr s a főkapitány elé vezette, a ki izgatás miatt fogva tartotta. Ladányi telegrafáltatott Baracs Marczel dr.-hoz Budapestre, a ki Szalai László miniszteri tanácsosnak jelentve az esetet, az ügyvéd szabadonbocsáttatását követelte. Szalai dr. jelentette Andrássy Gyula grófnak a dolgot, a ki állítólag fölháborodva mondotta: 14 -- Ilyen eszközökkel nem lehet dolgozni! Ennek következtében távirat ment Nagykanizsára, hogy bocsássák Ladányit szabadon. Ladányi nem jött vissza a fővárosba, hanem ott maradt Kanizsán. Lakásán ma beszélgetést olytattunk húgával, aki a letartóztatásra vonatkozólag ezeket mondotta : — Bátyám már hét órakor este szabadlábon volt. A főkapitány már előbb szabadlábra akarta helyezi, de a bátyám ragaszkodott a belügyminiszteri elégtételhez. Hírt azóta nem kaptam tőle. Valószínűleg néhány napig ott marad Kanizsán. Természetes, hogy ezért elégtételt is fog bátyám követelni az illetékes helyen. Baracs Marczell feljelentése. Baracs Marczell dr., az ügyvédi kamara ügyésze a következőket mondta : — Az ügyvédi karon esett súlyos sérelemért az igazságügyminisztertől kértünk sürgősen elégtételt. Miután a miniszter most tudvalévően beteg, a följelentést Günther államtitkár vette át. Az illető rendőrkaptány, aki Ladányit letartóztatta, azt mondta, hogy a királyi ügyész intézkedésére cselekszik. Mikor Ladányi hivatkozott arra, hogy ő ügyvéd, a kapitány az ügyvédi igazolványt kérte tőle. Ilyesmi természetesen nincs, a bejegyzést pedig senki sem hordja magánál. Az ügyész előtt Ladányi többféleképpen igazolta magát, de az ügyész védekezését nem fogadta el. Elrendelte, hogy Ladányit le kell tartóztatni és fogva kell tartani addig, amíg Budapestről nem érkezik meg a jelentés, amely az ügyvédet igazolja. Annál súlyosabb ez a sérelem, mert Ladányit a letartóztatás által védői eljárásában zaklatták, akadályozták. Az ügyvédi kamara följelentésére az igazságügyi minisztérium még ma nyilatkozattételre szólítja fel az ügyészt. A torontáli aratást Nagykikindáról jelentik a Bud. Zeo.-nek: A torontáli földmivesmunkások mozgalma napnap után erősödik. Nagykikindán ma is ezerszámra csavarognak munkanélküli földmivesmunkások. E hónap 24-áre Basahidra volt összehiva a földmunkásszövetség nagy szervező gyűlése, ahová Beller Antal, Magyar Gyula, Nagy István budapesti munkásvezéreket is várták. A gyűlést azonban az izgatatott hangulatra való tekintettel nem engedélyezték. A gazdák túlnyomó részben gondoskodtak már tartalék munkásokról és aratógépekről, annál nagyobb nyomornak néz azonban elébe a torontáli munkásnép, amely télirevalóját aratáskor szokta megkeresni, most pedig elesik a keresettől. A közigazgatási hatóságok már előre félnek az Ínségtől. -----------------------—------------- CX3. g---■—-------------- ----Betörő leányok. ■ ■ o o - . ..... Egy színésznő kalandja. A Stefánia-uti kocsikázók. A Budai Nyári Színkör egyik hölgytagja tegnap délelőtt a Krisztina-köruton haladt. Éppen lakásáról indult el s a színházba igyekezett a próbákra. A Krisztina körúti vásárcsarnok előtt egy tizenöt esztendősnek látszó, szánalmas külsejű leánykát vett észre, aki ártatlan arczcal közeledett fel, s nagy tisztességtudással néhány fillérért esedezett, mert éhezik. A színésznő megsajnálta a szegény leányt, akinek modora bizalmat ébresztett benne és megkérdezte tőle, hogy volna-e kedve dolgozni. — Ohhogyne, — felelte a leány — csak tudnék helyet kapni. — Hát nekem éppen szükségem volna egy szobalányra; ha kedve van, jöjjön hozzám. A leány, név szerint Happel Janka, örömmel kapott az ajánlaton s fölment a színésznővel annak Krisztina-körút 7. szám alatti lakására. A színésznő,, miután fölvezette az új szolgálót, nyugodtan elment a próbára. Happel Janka ezalatt elszaladt egy közel tartózkodó, hasonló korú barátnőjéhez, akivel együtt hirtelen feltörték a művésznő szekrényeit és nagyértékű pénzt, ékszert és ruhaneműt csomagoltak össze egy kis ládába. Ezután magukra öltötték a színésznő legszebb ruháit és a ládikát tartalmával együtt elvitték Farkas Krisztinakörúti zálogoshoz, ahol ötvennégy koronáért elzálogosították az értékes holmikat. Régi ruhájukat egy batyuba kötve bedobták a budai koszk parkjának bokrai közé. A kapott pénzze: a kalandor leányok gummikerekű bérkocsiba ültek és sétakocsizásra mentek a délutáni Stefánia-úti korzóra, este pedig elmentek a budai színkörbe, hogy megnézzék, hogyan játszik az, akit megloptak. A színésznő azonban a színpadról véletlenül meglátta és megismerte Happel Jankát, akit az előadás után letartóztattatott. A vállalkozó szellemű barátnő idejekorán megugrott s arról nem is tudják, hogy kicsoda és hol tartózkodik, mert Janka nem árulja el bűntársát. Happel Jankát az éjjel a főkapitányságra vitték, ahol levették róla a színésznő ruháit s csak akkor öltöztették föl, mikor régi ruhája előkerült. Azt megmondta, hogy hová dobta, de egyéb vallomás, eddig nem lehetett belőle kicsikarni. A rendőrség az érdekes ügyben a vizsgálatot megindította és a megszökött bűntár nőt erélyesen nyomozza. interer Viktor Színházd. A magyarfaló léghajós. A Raimund-színház csődje. Béghajósből színigazgató. Jó memóriájú emberek emlékeznek még arra az elegáns úriemberre, a ki ennekelőtte huszonöt esztendővel egy léghajóval jött ide Budapestre Bécsből s az Állatkert területén belépti dij ellenében felszállásokat rendezett. A léghajó neve »Vindobona« volt s a fiatal léghajós igen kedélyesen, sőt feltűnő elegancziával csinálta a dolgát. Egy alkalommal például Pálmay Ilkát vitte föl léghajóján s akkor tont Budapest ott állt a repülő hajó alatt. A »Vindobona« tulajdonosa és hajósa egy Silberer Viktor nevű bécsi fiatalember volt. A léghajóval Silberer egy kis vagyont szerzett össze s néhány esztendő múltán mint lóversenyistálló tulajdonos, utóbb mint bookmaker tűnt fel a monarchia versenypályáin Történt azonban, hogy Silberer úrtól a Lovaregylet a magyar versenypályán nagyobb »helypénzt« kért, mint amennyit Silberer erre a czélra szánt. Silberer ezen annyira feldühödött, hogy visszautazott Bécsbe s az általa alapított »Allgemeine Sportzeitung« czimű osztrák versenylapban a legőrültebb kirohanásokat rendezte Magyarország ellen. Ezen érdemei jutalmául Bécs város képviselővé választotta az egykori léghajóst. A parlamentben nem sok vizet zavart Silberer megjelenése, de lapjában folytatta magyarélenes politikáját s igy természetesen kedvelt alakja lett az osztrák fővárosnak. Hogy sokfél foglalkozása mellett szinházigazgatással is foglalkozott, arról a következő szomorú híradás szól, amely a bécsi lapokban látott ma napvilágot .Silberer Viktor felhívja a Raimund-színház részjegy tulajdonosait, hogy szabad megbeszélés czéljából június 20-án este 8 órakor az Annaudvar éttermében megjelenni szíveskedjenek. A megbeszélés tárgya a következő: A színház bevételei az utóbbi időben aminimumra redukálódtak, úgy hogy az összes tartartaléktőkék fel vannak emésztve. Uj pénzre van szükség s ezt egy 200.000 koronás jelzálog kölcsön utján kívánom megszerezni. Ezen utolsó mentőeszköz nélkül a színház megmentése ki van zárva. A léghajós magyarfaló úgy látszik mégis jobban ért a lovakhoz, mint a színházhoz, ■: Visszautasított petíczió. A verbói választókerületben tudvalevőleg Rudnyánszky György pártonkívülit választották meg képviselőnek Markovics Gyula tót nemzetiségivel szemben. A kisebbségben maradt nemzetiségi párt nevében Kiscsák Dániel és társai a választás ellen peticziót adtak be, amelyben panaszt emeltek Szabó Kálmán főszolgabíró és Pfauser Lajos választási elnök állítólagos részrehajlása miatt. A kir. kúria II. választási tanácsa Vavrik Béla elnöklésével, Somogyi Mihály bíró előadásában ma délelőtt előzetes vizsgálat alá vévén a peticziót, azt alaki hiányok miatt visszautasította. S ________________BV / A zárszámadások bírálata. A képviselőház zárszámadási bizottsága ma délelőtt Nentailer Lajos elnöklete alatt ülést tartott, amelyen az állami számvevőszék részéről Rakovszky István számvevőszéki elnök, Dárday Sándor alelnök, Szukováthy számszéki tanácsos vettek részt. A