Magyar Nemzet, 1906. június (25. évfolyam, 128-153. szám)
1906-06-01 / 128. szám
1906. június 1. MAGYAR NEMZET. A kereskedelmi szerződések. Jóváhagyott törvénytelenség. Nevezetes módosítás. Gyorsan dolgoznak a képviselőház bizottságai : tegnap az indemnitást és az ujonczokat intézték el, ma pedig a közgazdasági bizottság intézte el a kormánynak a megkötött kereskedelmi szerződések beczikkelyezésére vonatkozó törvényjavaslatát. Elsőben is kijelentették, hogy a kereskedelmi szerződéseknek parlamenten kívüli megkötése a legnagyobb sérelmek egyike. De a megteremtett tényleges állapottal számolni kell, s ezért a jogtalan tényleges állapotnak meg kell adni a jogi alapot. Ezt Földes Béla előadó mondotta. Nagy Ferencz valamivel keményebb volt. — Hisz a szerződések tartalmát nem ismeri a parlament! — így szólt. — Nem szerencsés megoldás, hogy az új kormány girójával látja el az előző kormány intézkedését. Ha jók a szerződések, akkor el lehet fogadni gyorsan, ha rosszak, akkor nem szabad felhatalmazást adni az életbeléptetésükre. Bizalomból azonban ezt is megteszi. Erre már maga Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter válaszolt. — Nem látjuk el girónkkal, hanem egyenesen törvénytelennek mondjuk a törvényjavaslat indokolásában az előző kormány eljárását. Itt tisztán arról van szó, hogy a törvénytelen állapotból, ha szokatlan úton is, kivezessük az országot. Darányi Ignácz még egy szemponttal kiegészítette Kossuth fejtegetését, azzal, hogy ez a javaslat szükséges a további kereskedelmi szerződéses tárgyalásokhoz. Végezetül elfogadták Lengyel Zoltánnak egy nevezetes módosítását, mely szerint az 1917-ik éven túl való érvénynyel kereskedelmi szerződés nem köthető. A törvényjavaslat erre vonatkozó szakasza a módosítás után így szól: »Fölhatalmaztatik továbbá a kormány, hogy a külállamokkal 1907. évi deczember 31-én túl, de legkésőbb 1917. deczember végéig terjedő hatálylyal is a törvényhozás jóváhagyásának fentartásával kereskedelmi szerződéseket köthessen.» Ez ugyan nem tetszett Nagy Ferencznek, de kétségtelen, hogy ennél kevesebbet nem lehetett megtenni az önálló vámterületre való áttérésnek legalább az 1917. évben való biztosítása érdekében. Még így is sok, hogy a kereskedelmi szerződéseket parlamenti hozzájárulással maguknak a szerződéseknek megvitatása nélkül életbeléptetik. A Beck lovag missziója. Királyunk osztrák bizalmi embere, ki azzal a megbízással távozott tegnap a hofburgból, hogy puhatolja ki, lehetséges-e Ausztriában parlamentáris kormányt alakítani, tegnap azonnal megkezdte és mint Bécsből táviratoztak, ma folytatja tárgyalásait az osztrák vezérpolitikusokkal. Hir szerint Beck lovag kijelentette a pártok vezéreinek, hogy az alakítandó kormány legsürgősebb feladata lesz a Magyarországgal való viszony szabályozása és a választási reform keresztülvitele. A franczia püspökök hazafisága. Az egyház és állam nagy érdekösszeütközésének pillanataiban a franczia püspöki kar megőrzi lángoló hazafiságát. Ezt látjuk abból a táviratból, melyet a püspöki konferenczia tegnapi üléséről hoz a táviró. Az ülésen Richard bíboros, miután a pápának a franczia püspökökhöz intézett levelét felolvasta, egy a pápához intézett táviratot olvasott fel, amelyben kijelenti a konferenczia, hogy bármi történjék is. Francziaország püspöki kara küzdeni fog a vallás érdekei és a haza nagysága és felvirágzása érdekében. A püspöki kar rajongó szeretettel csüng franczia hazáján, amelyet minden erejével szolgálni óhajt. RENDŐRRENDŐR! Vizsgázó konstablerek. A székesfővárosi államrendőrség Mosonyiutczai laktanyájában ma folytak le az őrmesteri vizsgálatok. A főkapitány ez alkalommal meghívta a sajtó képviselőit is és megengedte, hogy közvetlen bepillantást nyerjenek a rendőrlaktanya életébe. A szemlére megjelent újságírókat Lickl Géza főparancsnok szívélyes előzékenységgel kalauzolta végig az intézetben. Az első terentben éppen Lányi Miklós, Orbán Péter, Tóth II. Imre, Tóth V. István, Zsebeházi Antal és Maga József ellenőrök vizsgáztak az őrmesteri rangra. Meglehetősen nehéz vizsga ez. A nagyközönség alig tájékozódott arról, menynyit kell egy rendőrnek tudnia. Az őrmesteri vizsgák anyagát a következő tárgyak képezik: alkotmánytan (!), büntető törvények, kihágási törvények, vadászati, halászati, munkaszüneti (!!) törvények, miniszeri, fővárs, főkapitányi rendeletek, számvevőségi szabályok, földrajz, számtan, magyar történelem stb. Igen értelmes, józan és érdekes feleletket volt módunkban ez alkalommal hallani. Különösen meglátszott, hogy Magyarország alkotmányával, törvényeivel mindegyik vizsgázó tisztában van. — Mit ért alkotmány alatt? — kérdezte az egyiktől Jeszenszky. — Az alkotmány az államkoi hiányzásnak az a módja, mikor az államhatalom gyakorlása egyenlő joggal oszlik meg a nép és a király között — felelt igen okosan a kérdezett. — Nálunk milyen a kormányforma ? — Alkotmányos egyeduralom, — felelte a vizsgázó, de rögtön megmagyarázta, hogy a nemzet által hozott törvényeket ő felsége szentesíti. — Ki rövidíti meg az államot a pénztörvény elleni vétséggel ? — Az, a ki valamely érczpénzből levakar ... vagyis csak az aranypénzből, mert más érez nem fizeti ki magát. A főparancsnok ezután az újonczokat mutatta be, akiket Laky rendőrfelügyelő képez ki szépírásból, helyesírásból, fogalmazásból fokozatosan. Végül a gyors kivonulást mutatta be a főparancsnok a laktanya udvarán. A riadóra az összes készenlétben lévő gyalogos és lovasrendőrök előálltak kivonulásra készen. Az ötözködés, nyergelés és sorakozás rendkívül gyorsan történt meg. Mindössze két és fél perczig tartott. S ekkor eszünkbe jutott, hogy az ember éjszaka néha egy félóráig riadozhat a nélkül, hogy egyetlenegy szál rendőr is jelentkeznék. És hiába kiabál megszakadásig: — Rendőr! Rendőr! Ezután az újságírók a helyiségeket nézték meg. A szemle tizenegy óra után ért véget. Ez a bemutatás főleg azért történt, hogy a sajtó közvetlenül meggyőződhessék, mily téves a közvélemény felfogása a rendőrségről. Meg kell jegyeznünk ezzel szemben, hogy a vezetők főleg arra igyekeznek a rendőröket kioktatni, hogy a polgárok iránt mindig a legnagyobb udvariasságot és előzékenységet tanúsítsák, s hogy ez mennyire sikerül, az egészen más kérdés, amelyre mindannyiunk meg tudná adni a feleletet. ÚJDONSÁGOK. — Hegyi Aranka szanatóriumban. A mai nap végre meghozta az örvendetes változást a nagybeteg művésznő számára. Örömmel adunk hírt arról, hogy Hegyi Aranka állapotában lényeges javulás állt be. Rendes látogatóival élénken, hosszasan és meglehetős nyugodtsággal társalgott. Egész lényét, mindenkinek örömére, bizonyos üde élénkség hatotta át. A tegnapi láz és nyugtalanság elmúlt. Délben megjelent Tauszk dr. orvostanár, aki konstatálta, hogy a javulás jelenlegi állapota mellett a művésznő szanatóriumba szállítható. Hozzátartozói ennélfogva elhatározták, hogy ha betegsége súlyosabbá nem válik, akkor vasárnap átszámítják a Városmajorban levő SurányiSzanatóriumba. 3 Kitüntetett egyetemi hallgatók. ----0^0 —— Királyi felavatás. Apponyi — a király képviselőjé. A Tudományegyetemnek három jelesen végzett hallgatója részesült ma abban a ritka kitüntetésben, hogy az egyetemi tanács a király kiküldöttének jelenlétében sub auspiciis regis avatta őket doktorrá. A három kitüntetett ifjú, pulyosi Pataky Arnold, akit a hittudományok, Semtei Róbert, akit az államtudományok és Szabó Imre Dezső, akit a bölcsészettudományok tudoraivá avattak. Mind a hárman kitartásuk és szorgalmuk jeléül a király drágaköves gyűrűjét kapták jutalmul, a melyet ő felsége képviseletében Apponyi Albert gróf kultuszminiszter nyújtott át nekik buzdító beszéd kíséretében. Az ünnepélyt Láng Lajos rektor nyitotta meg s üdvözölte Apponyi Albert grófot, mint a király képviselőjét, mint kultuszminisztert és mint az egyetem díszdoktorát. Az üdvözlésre Apponyi Albert kijelentette, hogy örömmel jelent meg az ünnepségen. — Az alkotmányos király képviselője adja át — mondta Apponyi — önöknek a királyi gyűrűt, amely tehát emlékeztetni fogja önöket egész életökön át, hogy a tudománynak azon lelkiismeretes ápolása mellett, amelyre az imént fogadalmat tettek, mindenkor legyenek hűk a királyhoz, az alkotmányhoz és a nemzethez. Ezután kezdetét vett az avatási aktus. Székely István dr. hittudományi dékán röviden ismertette Pataky Arnold, a hittudományi kar jelöltjének életrajzát. A dékán beszéde után a hittudományi kar jeltje röviden elmondta doktori disszertácziójának tartalmát, amely az új szövetségi kánon történetéből vette tárgyát. Majd Király János, a jog- és államtudományi kar dékánja méltatta a kar jelöltjének, Semsei Róbertnek eddigi pályafutását. Semsei ezután előadta az ártörvényekről szóló tudori értekezésének rövid foglalatját. Pasteiner Gyula dr. a bölcsészettudományi kar dékánja a kar elöltjének, Szabó Imre Dezsőnek tanulmányi sikereit vázolta, Pasteiner beszédének elhangoztával Szabó Imre Dezső előadta disszertáczióját: A magyar országgyűlések története a Jagelók korában czimen. A jelöltek nevében ezután Pataky Arnold kérte a tanácsot, hogy avassa őket doktorokká. Ez a szokásos eskü letétele után meg is történt. Ezzel az ünnepély véget ért. Apponyi Albert gróf éljenzés közepette a rektori szobába vonult, ahol a tanács tisztelgését fogadta. A minisztert távozásakor lelkes ovácziókban részesítette a közönség s az éljenzésekből kijutott Láng Lajos rektornak és az egyetem tanácsának is.