Magyar Nemzet, 1906. július (25. évfolyam, 154-179. szám)

1906-07-01 / 154. szám

BAR/1B/IS­­ARAB KÉPVISELŐJE. ........ o - ■■ Döntés a VlI. kerület mandátumáról. Megütközés a függetlenségi pártban Herman Ottó jelölése. A képviselőház összeférhetetlenségi bizott­sága ma meglepetést szerzett a politikai vi­lágnak. Egyhangú határozattal kimondotta, hogy Barabás Béla nem a budapest-erzsébet­­városi, hanem az aradi mandátumot köteles megtartani. Beállott tehát az a képtelen helyzet, hogy Barabásnak megítélték azt a mandátumot, a­melyről lemondott s elvették tőle azt, a­melyről nem mondott le, a­melyet tehát megtartott. Történt pedig ez a döntés a tiszta jog­felfogás, a józan ész és a házszabályok ren­delkezése ellenére s mindenfelé nagy megütkö­zést keltett, már azért is, mert így Barabás Béla mandátum nélkül maradt. Mert hisz az aradi mandátumról ő maga mondott le, az erzsébetvárosit meg úgy vették el tőle, jogi­lag tehát most Barabásnak nincs mandátuma, Barabás nem képviselő. Ebből kiindulva, a VII. kerület függet­lenségi pártja, mely ragaszkodik Barabás adott szavához, újból fel akarja léptetni Ba­rabást. Ez azonban kijelentette, hogy a jelö­lést nem fogadja el, hanem híven aláveti ma­gát az összeférhetetlenségi bizottság döntésének s az aradi mandátumot tartja meg. De hisz arról lemondott?! A jogi képtelenség, a­mely ez által a dön­tés által előállott, általában konsternácziót kelt mindenfelé s egyáltalán aggályosnak ta­lálják azt a módot, a­hogyan­ az összeférhe­tetlenségi szabályokat kezelik. Példa rá a Brediceanu-eset is, a­melyről lapunk más he­lyén szólunk. Maga a VII. kerület függetlenségi pártja konsternálva van s egyelőre tanácstalanul áll. Az az érzése mindenkinek, hogy e döntés által a VII. kerületi mandátum az alkotmány­­párt ölébe hull, hogy a Barabás feledékenysége által a függetlenségi elv vereséget szenvedett Budapest egyik legnagyobb kerületében.­­ Az országos függetlenségi pártban azon­ban nem adják fel a reményt, hogy újra győzni fog zászlajuk s értesülésünk szerint elhatározták, hogy Herman Ottót, a párt régi és tekintélyes tagját léptetik fel a VII. kerü­letben. Képviselő elmondta, hogy ő június 8-án, mi­kor a képviselőházban a képviselők végleges igazolása megtörtént, nem volt az ülésterem­ben, mert máshol volt elfoglalva és nem is tudott arról, mi történt az ülésen. Másnap a delegáczió üléseire Bécsbe kellett utaznia. Itt aztán eszébe jutott, hátha már megtör­tént az igazolás és a múlt hó 17-én levelet írt Justh Gyula elnöknek a mely­ben lemondott aradi mandátumáról. Ezt a levelet Just elkésve csak 19-én kapta meg, “20-án aztán az elnök fölkereste és értesítette arról, hogy a bejelentés megkésett. Barabás elmondta, hogy neki mindig az volt a szán­déka, hogy a budapesti mandátumot tartja meg. Most is kéri a bizottságot, legyen iránta méltánylással és tegye lehetővé, hogy az er­zsébetvárosi mandátumot tartsa meg. Gáli Sándor: Miért mondott le a kép­viselő úr idejekorán a nagyváradi megbízó­­levélről ? M­ért nem tette ezt ugyanekkor az aradi mandátumra nézve is? Barabás Béla: Nagyváradon megegyez­tem a párttal, hogy nyomban megválasztá­som után le fogok mondani, hogy az új vá­lasztást ott mgvejthessék. Az aradi mandá­tumról a végleges igazolás előtt nem mond­hattam le, mert féltem, hogy a VII. kerületben esetleg megpeticzionálják a választást és a két szék közt a pad alá esem. A bizottság ezután zárt tárgyalást ren­delt el. Károlyi István gróf déli fél egy óra­kor kihirdette az eredményt, mely szerint Barabás Bélának az aradi mandátumot kell megtartania s igy az Erzsébetvárosban uj vá­lasztás lesz­ még, nem kerülne-e sok pénzbe. A múlt választások ugyan nem kerültek egy kraj­­czárba sem, a választók mind maguk vál­lalták a költségeket, a legutolsó választás se került pénzembe. Egyszóval még magam­­ se tudom bizonyosan, felkérnek-e a jelölt­ségre, s hogy elfogadom e azt. Földiák Gyula: — E perezben nem nyilatkozhatom, mert külföldi utamból ma tértem vissza s éppenséggel nem ismerem a körülményeket. Mindenesetre azonban még ma megteszem az intézkedéseket, hogy a dologról teljes tájékozódást nyervén, véleményünket az összeférhetetlenségi bizottság határozatát illetőleg megalkothassuk. Annyit előre is mondhatok, hogy abban az esetben, ha a hetedik kerületben új válasz­tásra kerül a sor, Barabás Bélát újra föl­­léptetjük. Ehrlich G. Gusztáv: Én már tegnap tudtam, hogy Barabás­nak­ az aradi mandátumot kell megtartania. A­mi az új választásokra vonatkozó­ lépéseket illeti, én ebben a pártom nélkül semmit sem tehetek. Azonban, ha a véleményemet akarja hallani, megmondhatom, hogy én, Ehrlich Gusztáv, mint magánember, legjobban sze­retném, ha Eötvös Károlyt léptetnék fel, mert szégyen és gyalázat, hogy olyan em­ber, mint Eötvös, nincs bent a parlament­ben, bármely párthoz tartozzék is. Ismétlem, hogy ezt mint magánember mondom, mert mint pártvezér mindenben alávetem magamat pártom határozatának s a nélkül egyetlenegy lépést sem teszek. Eötvös Károlyt, hogy megkérdezze tőle, hajlandó volna-e a főváros hetedik kerületében föllépni, esetleg mandátumot vállalni. Eötvös ezeket mon­dotta :­­ — Mielőtt a kerület választói értekez­letet nem tartanak, engem nem jelölnek és a jelöltség elfogadására föl nem kérnek, ad­dig erre a kérdésre nem felelek. Független és ellenzéki programmal fogad­nám el akkor is, ha elfogadná­k; —­ de f­üg­getlenségi kormánypárti programmal semmi­esetre sem vádolom. Hogy döntött a bizottság. Az összeférhetetlenségi bizottság ma dél­előtt tizenegy órakor tartott ülésén Károlyi István gróf elnökölt. A bizottságnak Hellebronth Géza volt az előadója és a tanácskozáson Gáli Sándor, Leszkay Gyula, Issekutz Győző, Jreitner Adolf és Medakovits Bogdán volt jelen. Barabás Bélát hallgatták ki elsőnek. A Mit mondanak az érdekeltek. Hogy az összeférhetetlenségi bizottság mai döntése milyen hatást keltett, bizonysá­gul szolgálnak rá az alábbi nyilatkozatok: Barabás Béla, a­ki jelen volt a bizottság ülésén, a határo­zat kihirdetése után a hozzá intézett kérdé­sekre csak ennyit mondott : Ti- Semmi mondani­valóm sincs. Az összeférhetetlenségi bizottság egyhangú hatá­rozatát nem tehetem kritika tárgyává ... Munkatársunk felkereste ezután Morzsányi Károly. — Hiszen még csak most délben hatá­rozott az összeférhetetlenségi bizottság s én még nem is gondolkozhattam azon, el­ogad­­jam-e az esetleges jelöltséget vagy sem. Ez mindenesetre attól függ, fog-e a párt engem­­felkérni arra, hogy lépjek fel, addig én ter­mészetesen nem is nyilatkozhatom. Hogy a pártban mit gondolnak, azt most még nem tudom, valószínűleg holnap összejövetel lesz, a­melyen majd én is részt veszek. Annyit azonban mondhatok, hogy én egyáltalán nem vágyom politikai szereplésre; nekem van ügy­védi irodám, nekem vannak más dolgaim, hát most azokat végzem s azok közt igen jól érzem magamat. Hogy elfogadom-e a jelölt­séget, még nem is bizonyos , azt se tudom ! Szerkesztőség és kiadóhivatal VII., Miksa­ utcza 8. Telefon­szám: 58—92. Városközi (Interniban) 31. Egyes szám helyben és vidéken 2 krajczár. Egész évre 16 korona, félévre 8 korona, negyed­­évre 4 korona, egy hónapra 1­40 korona. Budapest, június 10.­ ­ Miniszterek a királynál. Bécsből tele­fonálják : Kossuth Ferencz kere­skedelemügyi minisztert, a­ki ma reggel Budapestről ide­érkezett, ő felsége ma délelőtt 11 órakor kü­lön kihallgatáson fogadta. Déli 12 órakor Weker­le Sándor dr minisz­terelnök jelent meg ő felsége előtt, fél egy órakor pedig Darányi Ignácz földmivelésügyi minisztert fogadta a király. Wekerle dr. miniszterelnök délután 3 órakor, Darányi dr. földmivelésügyi miniszter pedig 5 órakor indul vissza Budapestre. A MAGYAR NEMZET mindent megtud. A MAGYAR NEMZET mindent megmond.

Next