Magyar Nemzet, 1906. november (25. évfolyam, 258-280. szám)

1906-11-01 / 258. szám

4­1 MAGYAR NEMZET. 1906. november 1. — Jobban van kisasszony ? — kérdezte az udvarias miniszter.­­— Jaj, meghalok! — sóhajtotta a leány. — Ne féljen, már elmúlt a veszély. Mikor a leány már teljesen magához tért, a miniszter meghajtotta magát és így szólt: — Andrássy Gyula vagyok és nagyon örü­lök, hogy a kisasszonynak segítségére lehettem. Szólt és a körü­lállók élénk éljenzése közben visszament szalonkocsijába. Nagyon nehéz de nem teljesen lehetetlen oly szert találni, mely gyermekek részére épp oly megbízható és eredmé­nyes hatású, mint a gyógycsukamájolajból alphosphor­­savas mész és nátron hozzáadásával készülő Scott­­féle Emulsio, mert a Scott-féle Emulsio a fiatal szervezetbe új erőt vezet és átsegíti a fejlő­déssel kapcsolatos nehézségeken. A Scott-féle Emulsio egyúttal jó izű, könnyen emészthető és oly tiszta szer, hogy a legcsekélyebb zavarokat sem okozza és állandóan csak a legjobb sikerrel használ­ható. A Scott-féle Emulsio sokkal jobb, mint a közönséges csukamájolaj. 955 A Scott-féle Emulsio valódisá­gának jele a »hátán nagy csukahalat vivő halász«­védjegy. Ezen lapra való hivatkozással és 75 fillér levélbélyeg beküldése ellenében min­tával bérmentve szolgál. Dr. BUDAI EMIL „Városi gyógyszertárat BUDAPEST, IV., VÁGZI­ UTCZA 34/24. I­ÉGE" Egy eredeti üveg ára: 2 K 50 f. Kapható minden gyógyszertárban. Fodrászsegédek mozgalma. A fekete lista. Szövetkezeti műhelyek. Megírtuk a minap, hogy­ a fodrászsegédek körében mozgalom készül, hogy szakszervezetté tömörülve, kíséreljék meg helyzetük javítását. Tegnap a Bacchus-pinczében nagygyűlést tar­tottak, a­mely­en mintegy 1200 segéd és inas jelent meg felettébb harczias hangulatban. El­nöknek Kertész Józsefet, jegyzőnek Kalocsay Ödönt választották meg, előadók Óváry József, Klemsák János, Tóth István és Pfeiffer Sándor voltak. A felszólalók behatóan fejtegették a napi­rendet, melynek tárgyai voltak: a mesterek lisz­­tája és a szervezkedés kérdése. A tárgyhoz szólva, persze erősen, kímélet­­lenül támadtak mindent, a­mi nekik nem tetszik, alaposan leszidták a mestereket, különösen a fekete liszta miatt, melyben tudvalevőleg azokat a segédeket írták össze a mesterek, a­kik a szer­vezkedés érdekében ellenük agitálnak. Az egyik szónok pláne azt mondta, hogy a társadalom a borbélysegédet nem is tekinti munkásnak, ha­nem a toalett­­szükséges kiegészítő részének, min­denre kész cselédnek. Ilyen és efféle túlzások daczára is rokon­szenves a fodrász­segédek mozgalma, a­kik a gyűlésen egyhangúlag elfogadták a következő határozati javaslatot : »A nyilvános gyűlés kimondja, hogy mind­nyájan bizalommal viseltetnek a szervezet iránt, a szervezet működését minden rendelkezésükre­­ álló eszközzel támogatják s megbízzák, hogy követeléseiket pontokba foglalva juttassák el a mesterekhez. Ha a mesterek követeléseik meg­adása elől elzárkóznának, nem fognak vissza­riadni a sztrájktól sem.­ Sztrájk esetén a fodrászsegédek gondoskod­nak a közönség érdekeiről is. A szervezet azt tervezi, hogy ha a sztrájk tényleg kitör, szövet­kezeti alapon mintegy 240 műhelyt fog felállí­tani melyben a segédek tiszteletdíjakért fogják a közönséget kiszolgálni. A jö­vedelemből a műhelyek költségeit fedeznék, az esetleges feleslegét pedig a sztrájkalap javára fordítanák­. A segédek a kö­zönséget ezzel is meg akarják győzni arról, hogy mozgalmuk nem a közönség, hanem csupán a munkaadók ellen irányul. ÚJDONSÁGOK. Kié az ablak? Zuckermandl kantra Günsberger. Hétfői számunkban hírt adtunk arról az ablakpörről, a­melyet Zuckermandl Miksa és Günsberger Mór polgártársaink folytatnak egy­mással. Az ügyre vonatkozólag Zuckermandl Mór a következő helyreigazító levelet intézte hozzánk: Tekintetes szerkesztőség! T­sztelettel kérem soraimnak az »audiatur et altera pars« elvénél fogva becses lapjában helyt adni. Tény az, hogy Günsberger Mór bútorrak­­tári könyvelő folyó évi szeptember elsejétől október 26-áig nálam lakott. A Rákóczi-ünnepély előtt egy héttel arra kértem nevezett lakómat, hogy az általa albérletben leirt szobának két ablakából az egyik ablakot engedje át nekem és családomnak az ünnepély alkalmára, a­mit Günsberger készséggel meg is ígért. Pár napra ezután Günsberger egy Sze­mere nevű egyénnel s nyilván ál-újságíróval beállított hozzám, és kijelentette, hogy az ab­lakot nem adja át, mert neki vendégei lesznek és az eligért ablakot azok részére tartja fenn. Tény az, hogy én erre azt mondottam: a la­kásba senki idegent be nem engedek, csak azt, ki a szobát albérletbe kivette, tehát Günsbergert a lakásból ki nem zártam. E hó 25-én nevezett lakóm két napszá­mossal előszobám ajtaját minden ok nélkül be­törette s mikor én ez ellen tiltakoztam, a két napszámos azzal fenyegetett, hogy az emeletről ledobnak; ezek után lakatost hivatott és az ál­tala bérelt szobának ajtajáról a zárt levétette s azt átformálva, más kulcsot csináltatott hozzá. Tekintettel arra, hogy a kérdéses szoba novem­ber elsejére kiadó, én e zárat egy lakatossal levétettem (­tehát nem baltával) és ismét más kulcsot csináltattam hozzá. Ezek után Güns­berger többet hozzám fel nem jött, csak folyó hó 26 án három napszámossal és erőszakkal ki­költözködött. Megjegyzendő, hogy ez alkalommal én nem voltam otthon . Günsberger feleségemnek egy áldetektivet mutatott be, a­ki kijelentette, hogy ő a főkapitányságtól van küldve azzal az utasí­tással, hogy Günsbergerék kiköltözését karhata­lommal is elősegítse. Feleségem erre a 34 korona tartozás meg­fizetését követelte, ezért Günsberger biztatására az egyik napszámos német meglökdöste és csak hosszas­­huzavona után fizetett Günsberger 25 korona 20 fillért azzal a kijelentéssel, hogy csak annyival tartozik. Nem felel meg a valóságnak, hogy öt al­bérlőm van, mert Günsbergeréken kívül most is itt nálam vannak a többi lakók és semmi mél­tatlanságban nem részesültek. Az ügyet a bíróság dönti el, a­hol elválik, hogy kié az ablak? Addig a nagyérdemű közönség türel­mét kérem. A tekintetes szerkesztőség szívességét meg­köszönve, maradtam teljes tisztelettel Budapest, 1906 október 30. Zuckermandl Miksa, — Kitüntetés. Ő felsége a király, a hivata­los lap híradása szerint, e hó 17-én kelt legfel­sőbb kéziratával, a személye körüli magyar mi­niszter előterjesztésére Jankovich János dr. pénz­ügyminisztériumi miniszteri tanácsosnak, a pénz­ügyi közigazgatás terén kifejtett kiváló szolgálatai elismeréséül, a Szent István-rend kiskeresztjét díj­mentesen adományozta. — Változások a bírói karban. A hivatalos lap mai száma közli, hogy a király Polónyi Géza igazságügyminiszter előterjesztésére Taninecz Endre ökörmezői járásbirót, Kovácsics Czézár dr. zombori törvényszéki birót, Horvát­i György mátészalkai járásbirót, Solti Károly dr. sza­badkai, Barra Károly zilahi, Safáry Kál­mán szolnoki, Hegedűs István debreczeni, Bisse Alajos beszterczei, Thirring Béla sop­roni, Borbély Jenő budapesti, Havas Lajos soproni, Szűk Lajos beregszászi és Ruttich Sándor zalaegerszegi törvényszéki bírákat, Si­mon Ákos dr. battonyai járásbirót, Szirmay Béla zalaegerszegi, Cziple Sándor zilahi és Wip­­linger Róbert, dr. soproni törvényszéki bírákat, Sára Lajos kovásznai járásbirót, Chanát Miklós sátoraljaújhelyi, Erdélyi Oszkár pécsi, Scholmáschi Adolf panasovai és Pavlovics Márk temesvári tör­vényszéki birákat, Kopasz Ferencz törökbecsei és Zenery Lajos hódmezővásárhelyi járásbirákat, Emanuel Győző szabadkai és Breznay Lajos máramarosszigeti törvényszéki birákat, Kol­ler Kálmán dr. jászberényi járásbirót, Ka­­zacsay Gerő budapesti kereskedelmi és váltó­törvényszéki­ és Horváth Vilmos szolnoki törvény­­széki birákat, Hetessy Kálmán óbecsei járásbirót, Haraszti Emil dr. szolnoki és Zsindely Ferencz komáromi törvényszéki birákat a VII fizetési osztályba sorozott törvényszéki bibirákká, illetve járásbirákká, valamint Rottenbiller Fülöp dr. mi­niszteri titkári czímmel felruházott igazságügy­miniszteri segédtitkárt a budapesti büntetőtör­vényszékhez a VII. fizetési osztályba sorozott bíróvá nevezte ki. — Kossuth Ferencz üdvözlése. A Rákóczi­­ünnepből kifolyólag üdvözölték Kossuth Ferenczet: Karánsebesről a karánsebesi dalkör, Székelykevéről Székelykeve község képviselőtestülete, Csikarcz­­falváról a város hazafias közönsége nevében Rácz esperesplébános, sőt a perlaszi szerbek is üdvöz­letüket küldték Kossuthnak. — Lueger állapota. Bécsből jelentik: Lueger polgármester a mai éjszakát sokkal jobban töl­tötte el, mint tegnap. A polgármester jól aludt és a délelőtt folyamán a tanács­igazgatót fogadta. Ortner tanár a beteget ma délután ismét meg­látogatja. — Monica Pia herczegnő kolostorban, Brez­­dából táviratozzék . A szász király elrendelte, hogy a kis Monica Pia herczegnőt, kit anyja a tavaszszal fog a szász udvarnak átadni, egy cseh kolostorba adják nevelőbe. Előreláthatólag egy prágai kolostorba fogják kiadni, melyet herczeg­­nek nevelésénél rendszerint előnyben szoktak részesíteni. — Hennig kivégzése. Berlinből távírják lapunknak: Hennig rablógyilkost szombaton fogják kivégezni. — Alfonz, a párbajellenes. Madridból táv­iratozzék . Alfonz király elfogadta a spanyol pár­bajellenes liga díszelnökségét. — Orvosok és természetvizsgálók. A magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgy­ülésének központi választmánya folyó évi október 24-én tartott ülésében az 1907. év őszén Pozsonyban megtartandó XXXIV. vándorgyűlés elnökévé Apponyi Albert gróf vallás- és közoktatásügyi mi­nisztert választotta meg és egyúttal elhatározta, hogy az elnökség elvállalására küldöttség útján fogja felkérni. A vándorgyűlés elnökeivé meg­választották: Brolly Tivadar dr. kir. tanácsos, városi polgármester, ki egyszersmind a helyi bi­zottság elnökségének elfogadására és megalakítá­sára is felkéretett. Az orvosi szakosztály megnyi­tásán Pávay Vajna Gábor dr. főorvos, a termé­szettudományi szakosztály megnyitására Ortvay Tivadar dr. egyete­m. tanár, a pozsonyi orvos­természettudományi egylet alelnöke, a társadalmi szakosztály megnyitására pedig Perjessy Mihály dr. kir. táblai biró kérettek fel. — Tanulók sztrájkja Lengyelországban, Po­senből jelentik. A lengyel iskolásgyermekek sztrájkja egyre nagy­obb mérveket ölt. A legújabb hírek szerint több mint tízezer gyermek sztrájkot. Legnagyobb kiterjedést a sztrájk a poseni és brombergi kormánykerületekben öltött. — Vegyetek osztálysorsjegyet Lukács Vilmos bankhásában Budapest, V., Türdő-utcza 10. , Polgár Sándor orvosi műszer-, kötszer- és sérv­­kötőgyára, mely 10 év óta fennáll, a legjobb hír­névnek örvendő clég, a­hol minden e szakmába vágó czikkek nemcsak a legjutányosabb áron, hanem a legtökéletesebben elkészítve kaphatók. Prospektussal vagy felvilágosítással szívesen szolgál Kolgár Sándor orvosi műszergyáros, Budapest, VII., Erzsébet­ körút 50. szám.

Next