Magyar Nemzet Képeslap, 2008. január-június (71. évfolyam)

2008-01-06

Lovas István Bhutto A ravalpindi gyilkos a Nyugat külpolitikáját is lete­lj­pítette azzal a lövésével, amellyel Benazir­­­­ Bhuttót ölte meg. Akit utána, hogy biztosak le­­■A­ee­gyenek a dolgukban, fel is robbantottak. Igaz, hogy a Nyugat által támogatott, de már annak is - nem csak Pakisztán népének­­ elviselhetetlenné váló diktátor, Musarraf elnök kormánya szerint az ismét a miniszterelnöki székre pályázó egykori szépasszony az öt szállító kampányautó napfénytetőjének csonkjába ütve a fejét vesztette életét. Ezt a hazugságot a pakisztániak annyira nem hitték el, hogy „gyilkos Musarraf’ kiáltással gyújtogattak, amely kiáltást nem egy nyugati tévétársaság azzal „for­dított le’’, hogy a tömegek kárhoztatták Musarrafot, amiért az elnök nem gondoskodott Bhutto megfelelő biz­tonságáról. Emeljük ki még egyszer: a tömeg Musarrafot egyszerűen Bhutto meggyilkolásával vádolta. Azt pedig szögezzük le - amit a merénylettel foglalko­zó sajtóelemzések tömegéből szinte lehetetlen vagy na­gyon nehéz kihámozni -, hogy az amerikaiaknak az el­napolt pakisztáni választásokra már egyetlen, általuk támogatásra érdemesnek tekintett jelöltjük sem maradt. Ami azért Washington, London, Párizs és Berlin ide­geit eléggé megtépázza, ugyanis Pakisztán atomhata­lom. Mégpedig olyan atomhatalom, amelyben a „szélső­ségeseknek” igen­csak nagy esélyük van arra, hogy meg­szerezzék a kormány fölötti uralmat. Ez pedig-ahogyan mondani szokták - beláthatatlan következményekre ve­zethet. Képzeljünk el ugyanis egy atommal felszerelt tálib hatalmat egy olyan országban, amely határos Irakkal és Iránnal. Az „iszlám fasiszták" további állomáshelyeivel. Tényleg elképesztő a tét. A világsajtóban egyedül a német Der Spiegel hetilap értesült arról, hogy a hollandiai Brunssumban és a belgi­umi Monsban, a NATO katonai parancsnokságán szu­pertitkos stratégiai szimulációs játékot rendeztek felké­szülve a legrosszabb afganisztáni forgatókönyvre. A legrosszabb forgatókönyv kiötlőinek szerencsétlen­ségére igen könnyen valósággá válhat. A számítógépes szimuláció ugyanis azt feltételezte, hogy ha a pakisztáni helyzet „ellenőrizhetetlenné” válik (mármint a Nyugat szempontjából), akkor a tálibok az afgán határvidéken szabadon grasszálhatnak, mégpedig e határvidék pa­kisztáni, törzsi területein rejtőzködik Oszama bin Laden, akit az Egyesült Államok által felajánlott hatal­mas összegekért sem árulnak el társai. Arról nem is szól­va, hogy a NATO Afganisztánban állomásozó erőinek utánpótlásvonalai ott vezetnek át Pakisztánba. Van tehát miért aggódni. De térjünk vissza Benazir Bhuttóra, a Nyugat lelőtt reménységére. Akinek mindkét kormányzása idején embereket kínoztak, vetettek börtönbe politikai néze­teik miatt és tüntettek el minden ceremónia nélkül. Nem is szólva az egész Bhutto családot körbelengő kor­rupcióról. De hát ez megszokott történet: Szaddám Huszein fel­kötött iraki diktátor is volt már a Nyugat szövetségese csak azért, mert Amerika fő ellenségét, Iránt támadta meg. E háborúnak egymillió áldozata volt. Irakban a 2003-as inváziónak már ennél is több a halálos áldoza­ta. Reméljük, hogy Afganisztánban és Pakisztánban a Nyugat nem dönti meg saját halálrekordját.

Next