Magyar Nemzet, 1938. november (1. évfolyam, 58-83. szám)

1938-11-25 / 79. szám

PÉNTEK, 1938 NOVEMBER 25./ Magyar Nemzet Martos Ferenc meghalt A magyar színpadi irodalomnak nagy gyásza van: csütörtökön haj­nalban a Fasor-szanatóriumban, vi­rággal körülvett betegágyán 63 éves korában meghalt Martos Ferenc, a világhírű operettlibrettista, a „Szí­bill“, a „Bob herceg", az „Ale­xandra", a „Lili bárónő" és még vagy negyven Európaszerte és a tengerentúlon is népszerű magyar operett szövegírója. Az idős író kedden délután Budán, a Margit­­körút parkjában lett rosszul, össze­esett, úgyhogy a járókelők támo­gatták haza, budai lakására. Csa­ládja azonnal szanatóriumba vitette, ahol az orvosok agytrombózist álla­pítottak meg s bár mindent elkövet­tek megmentésére, Martos Ferenc állapota rosszabbodott. Szerda es­tére beállt az agónia és a hajnali órákban, anélkül, hogy öntudatát visszanyerte volna, bekövetkezett a vég. Martos Ferenc daliás, markáns alakja mindörökre eltűnt a diadal­mas, forró operettsikerek sugárzó reflektorvilágából. Martos Ferenc betegsége négy év­vel ezelőtt kezdődött, amikor Bécs­­ben, a Liszt Ferenc életéről szóló „Liebestraum" című operettjének premierjén előadás közben rosszul lett; elvesztette öntudatát s csak na­pok múlva került olyan helyzetbe, hogy családja Pécsből Budapestre vitethette. Itt később javult az álla­pota, erős természete győzött, úgy­hogy az író munkaképességét­­ is visszanyerte,­­ mígnem most a második rosszullétroham végzett vele. Martos Ferenc Aradon született 1875- ben, ott végezte középiskoláit, majd Budapesten jogász lett. Mint az akkori ifjúsági függetlenségi mozgalmak erős előharcosa, hamarosan vezére­ lett a diákoknak, az egyetemi kör elnöke, az Egyetemi Lapok főszerkesztője, ő ve­zette a diákküldöttséget Turinba. Jogi tanulmányai befejezésével a kultusz­minisztériumba került, ahol közös szobája volt Huszka Jenővel, a később hasonlóan hírnevessé lett zeneszerző­vel. Huszonhárom éve­s korában Ba­lassa Bálint egyfelvonásosa színre ke­rült az akkori Nemzeti Színházban. Martos Ferenc Huszka Jenővel akkor tervezte ki és írta meg a „Bob herceg" című operettet, amely a régi Népszín­házban szinte példa nélkül álló, tüne­ményes sikert aratott. Időközben Mar­tos Ferenc a regények és versesköny­vek egész sorával szerepelt a napila­pok hasábjain és a könyvpiacon, a rendkívüli siker azonban arra bírta, hogy a librettó-írásnak szentelje tehet­ségét Miniszteri titkárként nyugdíjaz­­tatta magát s egymásután következtek diadalmas sikerű operettjei, amelyek legtöbbje bejárta a világotAranypirág (1903), Gül Baba (1904) Száz év múlva (1908), Jánoska (1909), A kis gróf (1911), Leányvásár (1912), Szibill (1914) , A kis király (1914), Zsuzsi (1915) , Cigány grófnő (1917), Pacsirta (Lehár Ferenc zenéjével, 1918), Uri bárónő (1918), Alexandra (1920), Éva grófnő (1922), A balle­rína (1926), Ka­tica (1930), Annából, Kitty és Kati és legújabban a Liszt Ferenc-daljáték. Martos Ferenc temetése pénteken lesz, a­­ farkasréti temető halottasházá­ból. Tatjána Menotti az Operában Tatjána Menotti, a milánói Scala világhírű művésznője a jövő héten két estén lesz vendége az Opera­­háznak. Csütörtökön a Traviatát énekli, partnere Pataky Kálmán Vasárnap este a Szevillai borbély női főszerepében lép fel Menotti és partnere ugyancsak Pataky Kálmán lesz. Albert Ferenc hangversenye Bánhidán Albert Ferenc, az európai hírű hegedűművész, aki a főméltóságú asszony és Imrédy Béláné „Magyar a magyarért" akciójában művésze­tével tevékenyen részt vett, országos hegedűhangversenyei során legutóbb Bánhidára látogatott el, ahol négy ünnepi hangversenyt adott. A fiatal művésznek igen nagy sikere volt. A mintegy szélz zérót száz pengő be­vetett a vezetőség már részben el­juttatta rendeltetési helyére. Lengyel-magyar hangverseny Varsóban A Művészetbarátok Varsói Egyesülete nagyszabású lengyel—magyar hangver­senyt rendezett, amelyen Hóry András varsói magyar követte­ az élén, a kö­vetség teljes tisztikara megjelent. A magyar vendégeket Szymanski taná­csos üdvözölte, ma­jd megkezdődött a hangverseny, amelynek szereplői ma­gyar vonatkozású lengyel műveket ad­tak elő Stella Olgierd a magyar zené­ről tartott rövid előadást, majd Ogil biankó Mária Zaleska Hedvig zongo­rán, Nína Stokowska hegedűn játszott Bárdy-Prinsemeister Ilona és Ma­deyska Krisztina operaénekesnő, Bulat- Mironivicz Mihály és Lubkowski Sza­­niszló énekes szerepeltek még nagy sikerrel a műsoron. ­ jövő hét vasárnapján lesz a Felvidéki Matiné Hírt adott a Magyar Nemzet szín­házi rovata arról, hogy a magán­­színházak részint a Horthy Miklós repülőalap, részint a Magyar a ma­gyarért akció javára a Vgszínház­­ban együttes matinét rendeznek. A magánszínházakban külön külön folynak a próbák a matiné egyes számaiból. A Vígszínház együttese Herczeg Ferenc Ocskay brigadéros című drámájának első felvonásából ad elő részletet. Ocskayt Greguss játssza, Tisza Ilonát Makay Margit, Taricsot Ajtay, Tisza Jutkát Kor­mos Márta, Ocskay Sándort pedig Perényi László. Az előadást Tarján György rendezi. A Felvidéki Matiné a terv szerint december 4-én, va­sárnap délelőtt lesz. Varjú a toronyórán A Scala filmszínház bemutatója Csathó Kálmán kedves regényét láttuk filmen és rögtön elöljáró­ban meg kell állapítani, hogy bizony a film nem volt jó. Még­pedig azért,­ ami minden magyar filmnek hibája: színházat játszot­tak a filmen. Gazdagon állították ki, szépen fotografálták, szépek voltak az interieur-ök és végül is úgy érezte az ember, hogy nem sajnálták tőle a pénzt. A film mégsem volt film. Nem sikerült, mert vontatott volt. Színpadszerű és nem képszerű. Az egész filmen végig nem volt egyetlen egy pilla­nat sem, amelyik igazában, filmre kívánkozott volna, amelyiket ne lehetett volna színpadon eljátszani. Vaszary Piri Máli nénije olyan élő, hús és vér valóság volt, hogy jobb nem lehetett. Tiszta haszon minden pillanat, amit a filmen tölt. Egry Mária bájos volt, de Simor Erzsit már láttuk jobbnak. Kosáry Emmi szépen énekelt két dalt A legjobb volt — Vaszary Piroska mellett — Rózsahegyi Kálmán és főleg Rajnay Gábor. Rajnay úr volt, igazi magyar úr. Lángváry László és vitéz Benkő Gyula lehettek volna jobbak is. A filmet Rodriguez Endre rendezte A nagyon melodikus finom muzsi­kát Buday Dénes szerezte. I. M. * Műsoros estély a Fészekben. A Fészek-klub szombaton „Vidám es­tély"-t rendez, melyen fellépnek: Pa­­taki Juci, Sennyei Vera, Bartos Miklós, Herczeg Jenő és Komlós Vil­mos, a 2 Hugos, Sarkadi Aladár és Vendreg­ Ferenc. Az estély Mit óra­kor kezdődik, előadás után tánc. G. De Luca - Rigoletto Ma este 8-kor a Városiban. Vez.: Vaszy Viktor. Néhány fennmaradt jegy az esti pénztárnál is. * Dohnányi—Thiband ma, Z. K9. SZÍNHÁZI FRISS HÍREK Dohnányi Ernő, a hírneves magyar zeneszerző és zongoraművész vendég­játék-körútra indul a magyar vidéki városokba és az országos tá­né teljes jövedelmét a felvidéki „Magyar a ma­gyarért" mozgalomnak adományozza.­­ A Belvárosi Színház legutóbbi esti előadásának érdekes vendége volt Hevesi Sándor személyében, akit Herman igazgató kalauzolt páholyába. A látogatásból színházi körökben min­denféle következtetéseket vontak le. A valóság annyi, hogy Hevesi Sándornak csakugyan van egy teljesen kész víg­­játéka — a „Bűvészinas" — a szín­háznál, amely szerepel a következő újdonságnak kiszemelt darabok kö­zött, de mégis valószínűbb, hogy a Belvárosi Színház karácsonyi bemuta­tója a „Pötyi" című francia vígjáték lesz. — A Pesti Színházban vasárnap november 27-én érkezik a huszonötö­dik előadás ünnepi stációjához a „Művészpár", Mezei Mária és Páger Antal felejthetetlen, aprólékosan kidol­gozott és mélyen átgondolt alakításá­val.­­ A Vígszínház a jövő hét kedd­jén, november 29-én délelőtt nyilvá­nos főpróbát rendez Dodie Smith­ „öregek és fiatalok" című vígjátéké­ból, amelynek másnap, szerdán este lesz a premierje. A főpróba jövedelme a színészegyesület nyugdíjintézetéé.­­ Rökk Marika Kölnből expresszlevél­­ben értesítette családját, hogy a ter­vei megváltoztak, ez idő szerint nem jöhet Budapestre, mert a „Májusi éj­szaka" című filmjével utaznia kell né­met vidéki városokban s amikor né­hány nap múlva befejezi ezt a turnét, még november végén megkezdi a ber­lini UFA-filmgyár új filmjének, a „Halló Jan­ie“-nak felvételeit. A film forgatását eredetileg januárra tervez­ték, de a program változott és a fel­vételek soronkívül megindulnak. Azon­kívül a következő Rökk Marika-film­­ről is párhuzamosan megindulnak a tárgyalások. Így legfeljebb karácsony­kor kerülhet sor a budapesti látoga­tásra, akkor is legfeljebb 2—3 napra. — A Magyar Színházban Vaszary Já­nos „Angyalt vettem feleségül" című az Andrássy Színháztól adoptált víg­játékában Bilicsi Tivadar szerepét a kitűnő, ellenállhatatlan humorú fiatal Latabár Árpád vette át. — Muráti Lili. taEJia F dhjMél mjind&jry* 4a o-LcLoutt^Du^dlt Leányvári boszorkány LÖVIK KÁROLY vígjátéké Rendezte: GERTLER VIKTOR Zene: ÁKOM LAJOS Csortos, Szörényi, Hámory, Vaszary, Csatkay, Szombathelyi, Bilicsi MA PREMIER! 2).2£aSI ^ aki néhány héttel ezelőtt eltűnt Buda­pestről és mindenféle kalandos hír ke­rekedett szárnyra az öltözők világában felőle, visszaérkezett Budapestre. Vidé­ken járt, fácánvadászaton. A jövő va­sárnap már fel is lép két különböző jótékonycélú matinén, a Vígszínház­ban és a Royal Apollóban s mindkét helyen Szabó Lőrinc-verseket szaval. mert a MAGYAR NEMZET „Pontos előfizetői­ akciója a karácsonyi ajándékozás minden gondjától és költ­ségétől megszabadítja! Bővebb felvilágosítások lapunk e hó 27-i. vasárnapi számában 13 Feltámadt Lányi Sándor „Kuruc induló-a” Nemrég hírt adtunk Lányi Ernő Kuruc induló­jának sorsáról, mint keletkezett a Rákóczi-hamvak haza­szállítása alkalmából, mint terjedt el meglepő gyorsasággal s mint lett belőle tiltott muzsika a cseh meg­szállás idején. Pótlásul az ott el­mondottakra, közöljük még, hogy az öreg Lányi Ernő „Kuruc induló"-ja 1906-ban jelent meg zongorára (és zenekarra is). Most ifjú Lányi Ernő írt hozzá szöveget , az énekelhető­­ség érdekében az eredeti nagy for­mát összevonta. A bevezető résznek is, meg a triónak is csak egy részét használta fel. Az Így Átfésült Induló most jelent meg Bárd kiadásában énekhangra a zongorára. A Dalos­szövetség hivatalos közlönyében ugyancsak most kerül szétküldésre az induló férfiakk­ átirata. Katona- és levente-zenekarok számára Figedy Sándor dolgozta fel a darabot. KIS FILMHÍREK Szerelem a zálogházban — a Sel­mecbányai diákok szerelmének szín­helye ez. Mátyás uram zálogházának virágai Hetén és Máli­a — Szörényi Éva és Szombathelyi Blanka: A leány­vári boszorkány két női főszereplője,­­ Páger Antal új filmje a Rozmaring. Martonffy Emil a rendező, Turay Ida, Somogyi Erzsi, Máig­ Gerő, Pell­es Sándor, Somlay Artúr játszanak még benne.­ A legelterjedtebb amerikai lap, Saturday Evening Post többmillió pl­dányban jelenik meg. Dana Barnett regénye, a Shopworn Angel félmillió­val emelte a példányszámot. A regényt filmre vitték, Margaret Sullavan ját­szotta a főszerepet. Magyar címe: Asszonyszeszély.

Next