Magyar Nemzet, 1938. november (1. évfolyam, 58-83. szám)
1938-11-25 / 79. szám
PÉNTEK, 1938 NOVEMBER 25./ Magyar Nemzet Martos Ferenc meghalt A magyar színpadi irodalomnak nagy gyásza van: csütörtökön hajnalban a Fasor-szanatóriumban, virággal körülvett betegágyán 63 éves korában meghalt Martos Ferenc, a világhírű operettlibrettista, a „Szíbill“, a „Bob herceg", az „Alexandra", a „Lili bárónő" és még vagy negyven Európaszerte és a tengerentúlon is népszerű magyar operett szövegírója. Az idős író kedden délután Budán, a Margitkörút parkjában lett rosszul, összeesett, úgyhogy a járókelők támogatták haza, budai lakására. Családja azonnal szanatóriumba vitette, ahol az orvosok agytrombózist állapítottak meg s bár mindent elkövettek megmentésére, Martos Ferenc állapota rosszabbodott. Szerda estére beállt az agónia és a hajnali órákban, anélkül, hogy öntudatát visszanyerte volna, bekövetkezett a vég. Martos Ferenc daliás, markáns alakja mindörökre eltűnt a diadalmas, forró operettsikerek sugárzó reflektorvilágából. Martos Ferenc betegsége négy évvel ezelőtt kezdődött, amikor Bécsben, a Liszt Ferenc életéről szóló „Liebestraum" című operettjének premierjén előadás közben rosszul lett; elvesztette öntudatát s csak napok múlva került olyan helyzetbe, hogy családja Pécsből Budapestre vitethette. Itt később javult az állapota, erős természete győzött, úgyhogy az író munkaképességét is visszanyerte, mígnem most a második rosszullétroham végzett vele. Martos Ferenc Aradon született 1875- ben, ott végezte középiskoláit, majd Budapesten jogász lett. Mint az akkori ifjúsági függetlenségi mozgalmak erős előharcosa, hamarosan vezére lett a diákoknak, az egyetemi kör elnöke, az Egyetemi Lapok főszerkesztője, ő vezette a diákküldöttséget Turinba. Jogi tanulmányai befejezésével a kultuszminisztériumba került, ahol közös szobája volt Huszka Jenővel, a később hasonlóan hírnevessé lett zeneszerzővel. Huszonhárom éves korában Balassa Bálint egyfelvonásosa színre került az akkori Nemzeti Színházban. Martos Ferenc Huszka Jenővel akkor tervezte ki és írta meg a „Bob herceg" című operettet, amely a régi Népszínházban szinte példa nélkül álló, tüneményes sikert aratott. Időközben Martos Ferenc a regények és verseskönyvek egész sorával szerepelt a napilapok hasábjain és a könyvpiacon, a rendkívüli siker azonban arra bírta, hogy a librettó-írásnak szentelje tehetségét Miniszteri titkárként nyugdíjaztatta magát s egymásután következtek diadalmas sikerű operettjei, amelyek legtöbbje bejárta a világotAranypirág (1903), Gül Baba (1904) Száz év múlva (1908), Jánoska (1909), A kis gróf (1911), Leányvásár (1912), Szibill (1914) , A kis király (1914), Zsuzsi (1915) , Cigány grófnő (1917), Pacsirta (Lehár Ferenc zenéjével, 1918), Uri bárónő (1918), Alexandra (1920), Éva grófnő (1922), A ballerína (1926), Katica (1930), Annából, Kitty és Kati és legújabban a Liszt Ferenc-daljáték. Martos Ferenc temetése pénteken lesz, a farkasréti temető halottasházából. Tatjána Menotti az Operában Tatjána Menotti, a milánói Scala világhírű művésznője a jövő héten két estén lesz vendége az Operaháznak. Csütörtökön a Traviatát énekli, partnere Pataky Kálmán Vasárnap este a Szevillai borbély női főszerepében lép fel Menotti és partnere ugyancsak Pataky Kálmán lesz. Albert Ferenc hangversenye Bánhidán Albert Ferenc, az európai hírű hegedűművész, aki a főméltóságú asszony és Imrédy Béláné „Magyar a magyarért" akciójában művészetével tevékenyen részt vett, országos hegedűhangversenyei során legutóbb Bánhidára látogatott el, ahol négy ünnepi hangversenyt adott. A fiatal művésznek igen nagy sikere volt. A mintegy szélz zérót száz pengő bevetett a vezetőség már részben eljuttatta rendeltetési helyére. Lengyel-magyar hangverseny Varsóban A Művészetbarátok Varsói Egyesülete nagyszabású lengyel—magyar hangversenyt rendezett, amelyen Hóry András varsói magyar követte az élén, a követség teljes tisztikara megjelent. A magyar vendégeket Szymanski tanácsos üdvözölte, majd megkezdődött a hangverseny, amelynek szereplői magyar vonatkozású lengyel műveket adtak elő Stella Olgierd a magyar zenéről tartott rövid előadást, majd Ogil biankó Mária Zaleska Hedvig zongorán, Nína Stokowska hegedűn játszott Bárdy-Prinsemeister Ilona és Madeyska Krisztina operaénekesnő, Bulat- Mironivicz Mihály és Lubkowski Szaniszló énekes szerepeltek még nagy sikerrel a műsoron. jövő hét vasárnapján lesz a Felvidéki Matiné Hírt adott a Magyar Nemzet színházi rovata arról, hogy a magánszínházak részint a Horthy Miklós repülőalap, részint a Magyar a magyarért akció javára a Vgszínházban együttes matinét rendeznek. A magánszínházakban külön külön folynak a próbák a matiné egyes számaiból. A Vígszínház együttese Herczeg Ferenc Ocskay brigadéros című drámájának első felvonásából ad elő részletet. Ocskayt Greguss játssza, Tisza Ilonát Makay Margit, Taricsot Ajtay, Tisza Jutkát Kormos Márta, Ocskay Sándort pedig Perényi László. Az előadást Tarján György rendezi. A Felvidéki Matiné a terv szerint december 4-én, vasárnap délelőtt lesz. Varjú a toronyórán A Scala filmszínház bemutatója Csathó Kálmán kedves regényét láttuk filmen és rögtön elöljáróban meg kell állapítani, hogy bizony a film nem volt jó. Mégpedig azért, ami minden magyar filmnek hibája: színházat játszottak a filmen. Gazdagon állították ki, szépen fotografálták, szépek voltak az interieur-ök és végül is úgy érezte az ember, hogy nem sajnálták tőle a pénzt. A film mégsem volt film. Nem sikerült, mert vontatott volt. Színpadszerű és nem képszerű. Az egész filmen végig nem volt egyetlen egy pillanat sem, amelyik igazában, filmre kívánkozott volna, amelyiket ne lehetett volna színpadon eljátszani. Vaszary Piri Máli nénije olyan élő, hús és vér valóság volt, hogy jobb nem lehetett. Tiszta haszon minden pillanat, amit a filmen tölt. Egry Mária bájos volt, de Simor Erzsit már láttuk jobbnak. Kosáry Emmi szépen énekelt két dalt A legjobb volt — Vaszary Piroska mellett — Rózsahegyi Kálmán és főleg Rajnay Gábor. Rajnay úr volt, igazi magyar úr. Lángváry László és vitéz Benkő Gyula lehettek volna jobbak is. A filmet Rodriguez Endre rendezte A nagyon melodikus finom muzsikát Buday Dénes szerezte. I. M. * Műsoros estély a Fészekben. A Fészek-klub szombaton „Vidám estély"-t rendez, melyen fellépnek: Pataki Juci, Sennyei Vera, Bartos Miklós, Herczeg Jenő és Komlós Vilmos, a 2 Hugos, Sarkadi Aladár és Vendreg Ferenc. Az estély Mit órakor kezdődik, előadás után tánc. G. De Luca - Rigoletto Ma este 8-kor a Városiban. Vez.: Vaszy Viktor. Néhány fennmaradt jegy az esti pénztárnál is. * Dohnányi—Thiband ma, Z. K9. SZÍNHÁZI FRISS HÍREK Dohnányi Ernő, a hírneves magyar zeneszerző és zongoraművész vendégjáték-körútra indul a magyar vidéki városokba és az országos táné teljes jövedelmét a felvidéki „Magyar a magyarért" mozgalomnak adományozza. A Belvárosi Színház legutóbbi esti előadásának érdekes vendége volt Hevesi Sándor személyében, akit Herman igazgató kalauzolt páholyába. A látogatásból színházi körökben mindenféle következtetéseket vontak le. A valóság annyi, hogy Hevesi Sándornak csakugyan van egy teljesen kész vígjátéka — a „Bűvészinas" — a színháznál, amely szerepel a következő újdonságnak kiszemelt darabok között, de mégis valószínűbb, hogy a Belvárosi Színház karácsonyi bemutatója a „Pötyi" című francia vígjáték lesz. — A Pesti Színházban vasárnap november 27-én érkezik a huszonötödik előadás ünnepi stációjához a „Művészpár", Mezei Mária és Páger Antal felejthetetlen, aprólékosan kidolgozott és mélyen átgondolt alakításával. A Vígszínház a jövő hét keddjén, november 29-én délelőtt nyilvános főpróbát rendez Dodie Smith „öregek és fiatalok" című vígjátékéból, amelynek másnap, szerdán este lesz a premierje. A főpróba jövedelme a színészegyesület nyugdíjintézetéé. Rökk Marika Kölnből expresszlevélben értesítette családját, hogy a tervei megváltoztak, ez idő szerint nem jöhet Budapestre, mert a „Májusi éjszaka" című filmjével utaznia kell német vidéki városokban s amikor néhány nap múlva befejezi ezt a turnét, még november végén megkezdi a berlini UFA-filmgyár új filmjének, a „Halló Janie“-nak felvételeit. A film forgatását eredetileg januárra tervezték, de a program változott és a felvételek soronkívül megindulnak. Azonkívül a következő Rökk Marika-filmről is párhuzamosan megindulnak a tárgyalások. Így legfeljebb karácsonykor kerülhet sor a budapesti látogatásra, akkor is legfeljebb 2—3 napra. — A Magyar Színházban Vaszary János „Angyalt vettem feleségül" című az Andrássy Színháztól adoptált vígjátékában Bilicsi Tivadar szerepét a kitűnő, ellenállhatatlan humorú fiatal Latabár Árpád vette át. — Muráti Lili. taEJia F dhjMél mjind&jry* 4a o-LcLoutt^Du^dlt Leányvári boszorkány LÖVIK KÁROLY vígjátéké Rendezte: GERTLER VIKTOR Zene: ÁKOM LAJOS Csortos, Szörényi, Hámory, Vaszary, Csatkay, Szombathelyi, Bilicsi MA PREMIER! 2).2£aSI ^ aki néhány héttel ezelőtt eltűnt Budapestről és mindenféle kalandos hír kerekedett szárnyra az öltözők világában felőle, visszaérkezett Budapestre. Vidéken járt, fácánvadászaton. A jövő vasárnap már fel is lép két különböző jótékonycélú matinén, a Vígszínházban és a Royal Apollóban s mindkét helyen Szabó Lőrinc-verseket szaval. mert a MAGYAR NEMZET „Pontos előfizetői akciója a karácsonyi ajándékozás minden gondjától és költségétől megszabadítja! Bővebb felvilágosítások lapunk e hó 27-i. vasárnapi számában 13 Feltámadt Lányi Sándor „Kuruc induló-a” Nemrég hírt adtunk Lányi Ernő Kuruc indulójának sorsáról, mint keletkezett a Rákóczi-hamvak hazaszállítása alkalmából, mint terjedt el meglepő gyorsasággal s mint lett belőle tiltott muzsika a cseh megszállás idején. Pótlásul az ott elmondottakra, közöljük még, hogy az öreg Lányi Ernő „Kuruc induló"-ja 1906-ban jelent meg zongorára (és zenekarra is). Most ifjú Lányi Ernő írt hozzá szöveget , az énekelhetőség érdekében az eredeti nagy formát összevonta. A bevezető résznek is, meg a triónak is csak egy részét használta fel. Az Így Átfésült Induló most jelent meg Bárd kiadásában énekhangra a zongorára. A Dalosszövetség hivatalos közlönyében ugyancsak most kerül szétküldésre az induló férfiakk átirata. Katona- és levente-zenekarok számára Figedy Sándor dolgozta fel a darabot. KIS FILMHÍREK Szerelem a zálogházban — a Selmecbányai diákok szerelmének színhelye ez. Mátyás uram zálogházának virágai Hetén és Mália — Szörényi Éva és Szombathelyi Blanka: A leányvári boszorkány két női főszereplője, Páger Antal új filmje a Rozmaring. Martonffy Emil a rendező, Turay Ida, Somogyi Erzsi, Máig Gerő, Pelles Sándor, Somlay Artúr játszanak még benne. A legelterjedtebb amerikai lap, Saturday Evening Post többmillió pldányban jelenik meg. Dana Barnett regénye, a Shopworn Angel félmillióval emelte a példányszámot. A regényt filmre vitték, Margaret Sullavan játszotta a főszerepet. Magyar címe: Asszonyszeszély.