Magyar Nemzet, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-13 / 10. szám

10 Tasnádi Nagy András előadása az ezeréves alkotmányról Tasnádi Nagy András igazság­ügym­iniszter szerdán este előadást tartott Az ezeréves magyar alkot­mány címmel. Előa­dásában töb­bek között a következőket mon­dotta: — 1918-ban leszakadtunk az al­kotmányos fejlődés útjáról — mon­dotta —, mert akkor tényleg törés állott be az alkotmányos tényezők időleges szünetelésében. A jogfoly­tonosság helyreállításához azonban nem volt szükség a deákferenci közjogi klasszicizmusra, mert ezt elvégezte az elmélet helyett az élet. Új ág fakadt akkor a magyar al­kotmányos élet ősi fálán. Az igazságügyminiszter ezután részletesen foglalkozott az alkot­mány fogalmának különféle meg­határozásával, majd az úgynevezett történelmi és az írott alkotmány közötti különbségekre mutatott rá. — Az angolok — mondotta — büszkén hivatkoznak az ő törté­nelmi alkotmányukra, mi pedig büszkék lehetünk arra, hogy Európában rajtuk kívül csak ne­künk van történelmi alkotmá­nyunk, amely az övékével együtt említhető s ezt a művelt angolok is jól tudják. Az angol és a magyar alkotmány fejlődése között éppen az a külföö­bség, hogy abban a ki­indulópont a korona, a magyarban pedig maga a nemzet. Egy bizo­nyos: ezer évvel ezelőtt is élt és hangot kapott a nagy elv. Semmit rólunk, nélkülünk! A nemzeti ön­rendelkezés jogának ez az elve valóban vörös fonálként húzódik végig ezer év óta történelmünkön, mint nemzeti szabadság elv benne van az önkény ellen lázadó neme­sek akcióiban, csakúgy, mint Rá­kóczi, Bocskai, Bethlen szabadság­­harcaiban vagy Kossuth független­ségi harcában. Ez az elv a Szent Istvánnal megkezdődött magyar Corpus Juris lapjain ismételten különböző formában megtalálható Tasnádi­­Vagy András igazság­ügyminiszter ezután Szent István korától kezdve különféle királyi dekrétumokból, hitlevelekből és or­szággyűlési törvényekből ismertetett idézeteket, amelyekből megállapít­ható, hogy alaphangjuk nem válto­zott. A királyi hatalomról szólt ezután, rámutatott arra, hogy a királyi ha­talom a nemzet által átruházott ha­talom, a szuverenitás ősi forrása azonban továbbra is a nemzet ma­rad. Az államfőnek a Szent Korona reáhulló fénye mindig tudott kivé­teles pozíciót biztosítani. Lehetetlen meghatottság nélkül végigtekinte­nünk ezeréves alkotmányunknak ezeken a megnyilvánulásain, önkén­telenül tolul ajkunkra Zrínyi Mik­lós mondása: Nem vagyunk alább­­valók egy nemzetnél sem. A ma­gyar nemzet mint szabad nép jött a Dunamedencébe s ezer év küz­delmei közepette is szabad nép és nemzet tudott maradni. Tudunk ragaszkodni a hagyományokhoz, de tudunk megújulni is. Nem örege­dett el a magyar nemzet, mert tu­dott új eszméket is befogadni. — Tanulékony volt ez a nemzet, ami jót és hasznosat látott másutt, azt elsajátította. — A történelem beszél, tanít és parancsol — fejezte be szavait az igazságügyminiszter. — A szabad­ság és a rend, a közszabadság és a központi hatalom folytonos erő­próbája hosszú századok alatt a történelem. Akkor volt jó sorunk, amikor ezek az elemek egészséges egyensúlyban tudtak lenni. Újabb halasztás Németh Antal perében Csütörtökön tartott folytatólagos főtárgyalást a bü­ntetőtörvényszék Dorosy tanácsa abban a sajtórágal­mazási perben, amelynek sértettje dr. Németh Antal, a Nemzeti Szín­ház igazgatója, vádlottja pedig Fiola Ferenc, az összetartás című nyilas hetilap felelős szerkesztője Fiala Ferenc lapjában megjelent támadó cikkek miatt indult meg az eljárás, felhatalmazásra üldö­zendő rágalmazás miatt. A csütörtöki főtárgyalásra meg­idézett Hómon Bálint és Bessenyei Zénó nem jelent meg. Az első tanú Könyves Tóth Erzsébet színésznő, a Nemzeti Színház tagja volt. Az elnök kérdésére elmondta, hogy 1938 június -1-én felmondólevelet kapott a Nemzeti Színháztól. Ezt sérelmesnek találta, mert a fel­mondásokat már februáriján szok­ták közölni. Októberben újra szer­ződtették a Nemzeti Színházhoz. Környei Paula, a Nemzeti Szín­ház nyugalmazott tagja elmondta, hogy legutóbb 1935 ben kötött szer­ződést a Nemzeti Színházzal és ez a szerződés, a múlt év szeptember elsején lejárt. Július elsején tudat­ták vele, hogy a szerződést nem újítják meg. A volt titkár vallomása Czakó Pál, a Nemzeti Színház volt titkára arról a statisztikáról tett vallomást, amelyet Németh An­tal állított össze a Nemzeti Színház produkcióiról és azok szerzőiről Szerinte nemcsak a modern ma­gyar szerzők szerepelnek a kimu­tatásban, hanem a régi darabok szerzői is és ezért Németh statiszti­kája zsidó árja szempontból ked­vező. Czakó Pál szerint az 1935-36. évben a szerzők, illetve fordítók 40 százaléka, 1936 37 ben 45 szá­zaléka, 1937 38 ban pedig 28,5 százaléka nem volt árja. Kovács Péter ügyészségi alelnök tett fel ezután kérdéseket .­ tanú­hoz: — A tanú úr előadásából az tű­nik ki — mondta az ügyész —, hogy a Nemzeti Színház igazgatója az árja szerzők rovására a zsidó szerzőket favorizálja. Állott-e az igazgató rendelkezésére árja szer­zőktől színdarab? — Igen, állott­­— felelte Czakó — Olyan darabok voltak ezek, amelyek előadhatók? — Elfogadott darabok voltak, de nem mutatták be őket. Ezután az ügyész aziránt tett fel újabb kérdéseket a tanúhoz, vájjon igaz-e, hogy tárgyalt a vádlottal a főtárgyalás előtt? Nem tárgyaltam, csak beszél­gettem vele. Dorosy tanácselnök megkérdezte Németh Antalt: ■ Miért mondott fel a Nemzeti Színház Czakó Pálnak? ■ Nagyon messzire vezetne ez, ha erre válaszolnom kellene, de legyen szabad erre nem válaszol­nom — felelte Németh Antal igaz­ga­­tó. Mennyi fizetést kap a Nemzeti Színház igazgatója A délutáni folytatólagos tárgya­láson az elnök megkérdezte Németh Antaltól, hogy mi a jövedelme. A kérdésre a Nemzeti Színház igazga­tója így válaszolt: — A Rádiónál fizetésem évi 6000 pengő, külön rendezésért 1000— 1200 pengő, illetményt kapok. A Nemzeti Színháznál bruttó évi jö­vedelmem 10.000 pengő, a Kamara­színházzal kapcsolatosan 1938 jú­liusától kezdve havi 200 penge költs­égmegtérítés. — Rendezés címén nem jár semmi? — Amióta én vagyok az igazgató, nem. Hevesi Sándor volt az utolsó igazgató-rendez­ő, aki ilyen címen is kapott dotációt. Hevesi Sándor­nak, adnt rendezőnek, mint a Nemzeti Színház és a Kamara­színház igazgatójának együttesen id 0­ 10 pengő volt az évi fizetése. Csávolszky Vince, az állami színházak gazdasági főnöke tett ezután tanúvallomást. Bemutatott egy kimutatást, amelyből kiderült, hogy Németh Antal igazgatásának idején a bérlők száma több, mint megkétszereződött. Ezután a Margit-Szigeti Szabad­téri Színpad illetve a Theátrum kft. ügyeiről tett vallomást. Végül az elnök a tárgyalás foly­tatását később meghatározandó napra halasztotta. Magyar Nemzet PÉNTEK, 1939 JANUÁR 13. 1796 január 13-án született Baján Mészáros Lázár, a „kóficgenerálu­s“. Kevés embert üldözött úgy a bal­sors s kevéshez volt oly igazságtalan kora is, az utókor is, mint hozzá. Hős huszártiszt volt, 1848-ban pedig nagy karrier előtt álló tábornok amikor egy véletlen folytán őt hívta meg a magyar kormány hadügy­miniszternek. Katona létére ugyanis igen sokat tanult, hét nyelven be­szélt, komoly természettudományi könyveket írt és ezért tagjai sorába választotta a Magyar Tudományos Akadémia. Ilyen magyar származású tábornok ke­vés bokorban termett akkortájt. Kossuthék ezért hívták hát őt meg miniszternek s bizony Mészá­ros csak hosszas lépelődés után szánta rá magát Olaszországban, ahol akkor állomásozott, a miniszter­ség vállalására Nem volt ő forradalmár s katona maradt új posztján is. Elsőbben Petőfivel veszett össze, akit tisztté neveztek ki, de nem viselte egyen­ruhájához az előírásos nyakravalót Mészáros azonban ezt nem tűrte. A hadseregben rendnek kell lenni: az­lőírás mindenkire kötelező. Petőfi erre dühösen lemondott tiszti rang­járól s megírta híres versét: Nyakravalótlanok takarodjatok a­­csatatérről, f­ljen Mészáros Lázár, éljen a munkravaló' Biz ez nem nagyon öregbítette népszerűségét s az sem, hogy amikor oktalanul támadták a képviselőház­ban, azt felelte, hogy „amit az urak beszélnek, az nekem a kófic". Rajta is ragadt a kófic-generális gúnynév Hamar elfelejtették hogy az ő zsenia­litása szervezte semmiből a honvéd­séget, hogy nagyszerűen vezérkedett a Bácskában, a szerencsétlen kassai ütközet után — amelyért őt nem ter­helte felelősség — csúfosan elcsap­ták. Az öreg úr a számkivetésben so­kat nyomorgott. Előbb Londonban, aztán Amerikában, ahol volt lovagló­mester, házitanító, Jerseyben kis föl­decskét bérelt, maga hordta a trá­gyát s cipelte be a baromfit, tojást a piacra Háza azonban leégett, tönkre­ment. Barátai segítették ki Angliába, ahol megérkezése után elhúnyt és egy derék angol grófné temettette el kastélya kertjében. Ez a kemény, ge­rinces ember, bár valóban sohasem volt forradalmár, a szabadságharc emberei csúnyán is bántak vele, mégis kitartott a bukott ügy mellett. Mikor huga, Szentsics Anna értesítette, hogy kegyelmet kap, hazatérhet, ha felség folyamodványt ad be, így felelt: — Én meghaltam. Engem halálra ítéltek s jelképesen fel is akasztottak A halott tehát nem folyamodhat az élőkhöz. Én azt tettem, amit a becsü­let parancsolt. Ezért nekem nincs miért bocsánatot kérnem, nem is ké­rek! Megmérgezte magát egy ismert szombat­helyi orvos Szombathelyről jelentik: Csütör­tökön hajnalban eszméletlenül ta­lálták lakásán dr. Mosonyi Dezső nőgyógyászt. Nagy adag morfium­mal megmérgezte magát. Állapota életveszélyes. Még nem tudják pontosan, miért akart meghalni a kiváló orvos Egyesek szerint anyagi gondja miatt, mások szerint pedig azért mert a készülő zsidótörvény miatt az OTI-nál betöltött állását féltette. Vadorzók melb­előtték Erdélyi Aladár volt országgyűlési képviselő fiát Szekszárdról jelentik. A­­ szek­szárdi ügyészségnek a paksi csendőrörs jelentette, hogy ifj. Er­délyi Aladárt, Erdélyi Aladár volt országgyűlési képviselő, szegedi egyetemi tanár, paksi földbirtokos fiát, ismeretlen vadorzók mellbe­lőtték. Ifj. Erdélyi Aladár kilova­golt a birtokra és egy mélyedésben három fegyveres emberre lett figyelmes. Arra lovagolt és ami­kor körülbelül háromszáz méter távolságra megközelítette őket, az egyik közülök két lövést adott le. Az egyik lövés a fiatalember mel­lét érte, a másik pedig a lovat ta­lálta el. Ezután a három ember eltűnt az erdő sűrűjében. Ifj. Erdélyi Aladárnak még volt annyi ereje, hogy értesítette a csendőrséget. A tett színhelyén a csendőrök töltött vadászfegyvert találtak, amely nem szerepel a nyilvántartásban, tehát vadorzó tu­lajdona. Szerdán délután azután Duna­­kömlőd községben, ahová a nyo­mok vezettek, sikerült elfogni Brandtner József, Kiss József és Varga János dunakömlődi lakoso­kat, akik bevallották, hogy Erdélyi Aladár birtokán vadásztak és Kiss József adta le közülük a két lövést. Ifj. Erdélyi Aladár sebesülése nem veszélyes. Pest megye rendezi a tanyakérdést Pest vármegye közigazgatási bi­zottsága csütörtökön Fáy István főispán elnökletével ülést tartott, amelyen első ízben jelentek meg a bizottság új tagjai, beválasztották ugyanis a bizottságba Ravasz László püspököt, gróf Szapáry Lajost és Marton Bélát. Dr. Demzsa Pál tisztifőorvos közölte, hogy a megye területén a fertőző betegségek csök­kentek, kivéve az influenzát, amely azonban rendkívül enyhe lefolyású. Vitéz Endre László alispán indít­ványt tett, hogy alakítsanak albi­zottságot a tanyakérdés rendezésé­nek előkészítésére. Meg kell szer­vezni ezt a kérdést s a tanyai köz­­igazgatást jobbá, olcsóbbá kell tenni. Gróf Szapáry Lajos és Bakos Géza helyeselte a tanyai központok felállítására vonatkozó gondolatot, majd Ravasz László szólalt fel, aki a tanyavilág életének kiépítését a legelső nemzeti feladatok egyikének tartja. Fáy István főispán felszólalására hozzájárultak ahhoz, hogy a bizott­ság dolgozzon ki szabályrendelet­­tervezetet a tanyai építkezések ren­dezésére is Ne az utak közelében legyenek a tanyák, mert ha úgy folyik tovább az építkezés, mint az utóbbi években, akkor Budapesttől Szegedig a transzkontinentális út egyetlen falu főutcája lesz és a köz­lekedést is gátolják az úton játszó gyermekek és az útra járó barom­fiak és háziállatok. Közlekedési balesetek Csütörtökön délután a Bethlen­­utca és Baross­ tér sarkán egy 46-os elzésű villamos összeütközött egy teherkocsival. Az összeütközés kö­vetkeztében Szanyi Irén 19 éves leány, aki a villamos és a kocsi közé került, bordatörést szenvedett. A mentők a Rókus-kórházba vitték. A teherkocsi vezetőjét, Berekovics István 28 éves fuvarost a helyszí­nen részesítették első­segélyben. A Váci­ út 29. számú ház előtt egy Újpestről jövő 3-as jelzésű vil­lamos egy kétlovas kocsit neki­lökött a BV 385. sz. tehertaxinak. A baleset alkalmával megsérült Molnár Mihály 36 éves kocsis és Jakus József 38 éves gépkocsi­­vezető. A mentők mindkettőt a hely­színen részesítették első­segélyben. Csütörtökön reggel a Pázmány Péter­ téren egy ismeretlen rend­számú autó elütötte dr. Pomothy Rezső egyetemi tanársegédet. A mentők a Bakay-klinikára szállí­tották. Az autó a gázolás után to­vább robogott. vízállás A földművelésügyi minisztérium víz­rajzi osztálya jelenti: A Duna Linzig, Stein—Komárom és Baja—Újvidék közt apad, máshol árad. Pozsonynál és Dunapentelénél köze­pes, máshol alacsony vízállásé. A csütörtöki danál vízállások■ Schai­ding 52, Passau 155, Aschach 30, Struden 25, Stein mínusz 141, Bécs mínusz 162, Pozsony 286, Komárom 135, Budapest 57, Paks 180, Baja 124, Mohács 186, Gombos 104, Újvidék 43, Zimony 100. A Duna jégviszonyaiban tegnap óta változás nincs. A Dráva Barcsnál mínusz 109, Drá­vaszabolcsnál 14, Eszéknél mínusz 14. A Száva Bródnál 268. A Tisza Tokaj Csongrád között árad, máshol apad, alacsony víz­állású. A csütörtöki tiszai vízállások: Tisza­újlak mínusz 106, Vásárosnamény mí­nusz 30, Tokaj 51, Tiszafüred 60, Szolnok 36, Csongrád 47, Szeged 80 A Tisza jege Vásárosnaménytől le­felé változatlanul áll. A Szamos Csengernél 96. A Körös Körösszakállnál 20, Békés­nél 160, Gyoménál 160. A Maros Makónál 61. A Balaton Siófoknál 60. A­­Velencei-tó Agárdnál 26. Nemzetközi szélhámost fogott a rendőrség A szállodákat ellenőrző detektí­vek előállítottak a főkapitányságra a Rio-szállodából egy férfit, aki mint Markowski László brünni gyárigazgatót volt bejelentve. A fő­­kapitányságon kiderült, hogy az állítólagos gyárigazgató Bernstein Károllyal azonos, aki ellen a prá­gai főkapitányság néhány héttel ezelőtt nemzetközi körözést adott ki. Bernstein Prágában angol kö­­vetségi titkárnak adta ki magát és több prágai ékszerésztől csaknem egymillió cseh korona értékű éksze­reket csalt ki. Bernstein Károlyt a főkapitányságon csütörtökön dél­előtt letartóztatták, egyben pedig a prágai rendőrséget értesítették el­­fogatásáról. — Pályázat kandeláberek terve­zésére. A Székesfőváros Elektro­mos Művei pályázatot hirdet Bu­dapest különböző útvonalain és terein felállítandó közvilágítási kandeláberek tervezésére. Hat kü­lönböző típusú kandeláber tervezé­sére írtak ki pályázatot. Az első díj 250 pengő, a második díj 150 pengő, a harmadik díj 1,00 pengő s a kivitelre kerülő, pályaterveket egyenként még 350 pengő tisztelet­es íjjal jutalmazzák.­­ Forgalmi akadály az utcán, vagy a bélcsatornában, egyaránt ká­ros következményekkel jár. A renyhe bélműködés folytán a táplálékok emészthetetlen salakja beleinkben megrekedve, bomlásnak indul. Ennek következménye fejfájás, rossz szájíz, étvágytalanság, fáradtság — nem megy a munka, rossz a közérzetünk. Este lefekvés előtt 2—3 szem Artin­­dragéet bevéve, e kellemetlenségeket könnyen elkerülhetjük, mert az Al­in elősegíti az emészthetetlen anyagok z­sír­a, könnyű és szabályos kiürülését anélkül, hogy emlékeznénk arra, hogy az előző este hashajtót vettünk be. Mélyen megrendülve és fájdalomtól megtörve értesítjük rokonainkat és is­merőseinket, úgy magam, mint Elmi fiam családom és testvérei nevében, hogy Szirmai Emilné drága Macánk a leghűségesebb, a legdrágább, a leg­nemesebb feleség és anyt. rövid izen­védés után drága lelkét visszaadta a Teremt­ő­nek. Emlékét, nemesséj­ét örökké magunkba zárjuk és meg­­­őrizzük Temetése január hó 13-á­n, pénteken délután 2 órakor a Farkas­réti szr. temető halottasházából lesz. Részvétlátogatások mellőzését kérjük.

Next