Magyar Nemzet, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-26 / 21. szám
2 főnök úr tevékenykedett volna ezen a téren**, hanem nyíltan és keményen beszélt volna a belügyminiszter úr, mint az említett esetben. De talán mégse tartunk még ott, hogy országos érdeket sért mindenki, aki a totális állameszmét illetően szembekerül a „csak hódolat illet meg, nem bírálat** büszke elvével. Ami aztán az Új Magyarság többi kérdését illeti, bizony nekem elkerülték a figyelmemet azok a cikkek, melyek a vérengző spanyol népfrontot dicsőítették. Olvastam ugyan cikkeket, melyek a polgárháború szörnyűségeit tárgyalták s arra * figyelmeztettek, hogy a légi támadás akkor is borzalmas, ha kommunista munkások és „dinamiterő“-k asszonyait és gyermekeit öli lakásra, olvastam olyan cikket is, melynek szerzője láthatólag sajnálta volna, ha Franco nemes küzdelme végül is a totális állameszmét segítené új nyeregbe, de az Új Magyarság aligha ezekre gondol. Végre is lehetetlen a legtragikusabb világtörténelmi folyamatokat túlságosan egyszerű, szektárius szempontokból megítélni. Több tragikus összetettség van az eseményekben, mint sokan hinnék. Bethlen Gábor és Bocskay győzelmeit ma is lelkes örömmel olvassák azok a katolikusok is, akik a fegyvereik nyomán terjedő protestáns életformát nem tudják történelmi ideáljuknak tekinteni. Olyan cikket, amelyik makogott, nem olvastam. Megvallom aztán, hogy a sokat emlegetett egri afférben sem találtam olyan momentumot, amely a komoly s legfeljebb talán a fiatalosan fanatikus kritika határát túllépte volna vagy a köteles tiszteletet sértette. Politikai véleményemet viszont nem aszerint szoktam megalkotni, hogy kik értenek velem egyet s kik mondanak ellent. Semmi szín alatt se fogom változtatni azért, mert ellenem vannak azok, kiknek helyeslése boldoggá tenne, sem pedig azért, mert dicsérnek olyanok is, kikről leginkább tudni se szeretnék. Különben, éppen eleget vétkezett a zsidó sajtó a magyar nemzeti célok ellen, hogy most jóvátételképpen néha jó ügyet is támogathasson. Hogy nem őszintén teszi? Inkább támogassa kényszerűségből a jó ügyet, minthogy tovább űzze végzetes és nemzetrontó politikáját szívből és teljes erőkifejtéssel. De azért mégis, úgy látszik, egy búron pendülök a zsidókkal. Miért kell mindenkinek ettől a vádtól undorodnia, aki megpróbál kimaradni a szavalókórusból? Az erőszak kérdése körül van a hiba. Materiális vagy legalább is gyakorlati előnyök kedvéért — bár sokszor önzetlenül és jóhiszeműen — jobb ügyhöz méltó buzgalommal igyekeznek egy nevezőre hozni a világ leginkompatibilisebb fogalmait, a kereszténységet s az erőszakot, amiből persze a kereszténység eszméjének kevés haszna van. Az egyik közbeszóló képviselő úr szerint is a katolicizmus érdekében történt a betiltás. Azt hiszem, a magyar közvéleményre nézve sokkal megnyugtatóbb lett volna, ha nem az illető képviselő, hanem felelős és hivatot egyházi tényezők nyilatkoztak volna arról, hogy mi a katolicizmus érdeke s nem akarják az Egyházat erőszakkal boldogítani vagy megvédeni. Túlságosan értékeljük és tiszteljük az erőszakot s mindig többször keverjük bele olyan ügyekbe, melyekben hatása csak destruált lehet. Akiben pedig e furcsa erőszak-kultusz láttára ösztönösen megriad az „anima naturaliter christiana** — az mehet a népfrontba. De azért mégis — hiszem — maradnak néhányan, akik „a mindent lenyűgöző egyetlen akaratnál** jobban szeretik, ha szabad szellemek nyűg nélkül tudnak egyesülni az igazságban. Fogadja főszerkesztő úr régi hívétől igaz nagyrabecsülésének kifejezését. Dr. Almásy József plébános (Esztergom) Beck lengyel külügyminiszer szerdán este Ribbentrop tiszteletére vacsorát adott, amelyen a lengyel külügyminiszter beszédet mondott. Beszédében kiemelte annak a jelentőségét, hogy Ribbentrop varsói látogatása az 1934 január 26-án aláírt kölcsönös és baráti békenyilatkozat ötödik évfordulójának előestéjére esik. Ribbentrop birodalmi külügyminiszter válaszában egyebek között ezeket fejtette ki: — Az 1934-ben kötött megállapodás öt éven át minden zavarban és feszültségben megtette a szolgálatot és megbízható alapja volt a német —lengyel kapcsolatoknak. A német nép vezérének eltökélt szándéka, hogy a Németország és Lengyelország közötti baráti viszony megállapodásunk alapján egyre jobban megerősödjék és elmélyüljön. Itt említjük meg, hogy Lengyelországban rendkívül szigorú büntetésben részesítettek két ukránt a kárpátaljai határ szabálytalan átlépéséért. Ez is arra enged következtetni, hogy Lengyelország szilárdan el van határozva arra, hogy megakadályozni igyekszik a nagyukrán állam megvalósítását. Magyar Nemzet CSÜTÖRTÖK, 1959 JANUÁR 26/ Francóék már körülzárták Barcelonát A Párizsba érkezett jelentések szerint Barcelona eleste küszöbön áll, esetleg órákon belül elfoglalják. Franco csapatai, hír szerint, már körül is zárták a várost. A Franco-párti katonai körök azon a nézeten vannak, hogy Barcelona elestével utolsó szakaszába lép a spanyol polgárháború. Előrelátható, hogy a még megmaradt köztársasági Katalónia csak jelentéktelen ellenállást tanúsíthat. A francia külügyminisztérium lapja, a Temps azt írja: a Barcelona eleste után időszerűvé válik a nyugat-földközitengeri status quo kérdése. A katalán főváros eleste nemcsak a spanyol háborúra fog tehát döntő fordulatot jelenteni, hanem a nemzetközi helyzet kialakulására is nagy hatással lesz. Az angol munkáspárt kizárta Cripps képviselőt Az elmúlt napokban az angol sajtó sokat írt arról, hogy Sir Stafford Cripps munkáspárti képviselő, aki a Vactional-kormány igazságügyminisztere volt, akciót indított, hogy együttműködést hozzon létre pártkülönbségre való tekintet nélkül minden olyan angol politikai, személyiség között, aki ellenzi Chamberlain külpolitikáját. A munkáspárt most végrehajtóbizottságában tizennyolc szóvet egy ellen kimondotta, hogy Cripps-et a pártból kizárja, mert vétett a pártfegyelem ellen, amikor a párt egyes szervezeteit olyan akcióban való részvételre szólította fel, amelyet a párt vezetősége ellenez. . . A szlovák nép tüntet Tiso ellen Pozsonyból jelentik. A szlovák nép körében egyre nő az elégedetlenség a Tiso-kormány ellen. Szerdán már több szlovenszkói községben és városban kisebb-nagyobb tüntetések is voltak a kormány ellen. Az elégedetlenek főleg azért támadják Tiso miniszterelnököt, mert a legutóbbi kormányalakításnál eltávolította a kabinetből Cernák professzor közoktatásügyi minisztert, aki az összes szlovák miniszterek közül a legnépszerűbb volt a lakosság körében. A feléledő Benes- propaganda A Berán cseh miniszterelnökhöz közelálló Vecser elítéli azokat a tüntetéseket, amelyek Morvaországban folynak Benes személye mellett. A prágai kormány egyébként igyekszik elnyomni a cseh nacionalisták bizonyos irányú megmozdulásait. Így például szerdán betiltották a cseh légionáriusok napilapját, a Narodni Osvodosenit. Ugyanakkor Pozsonyból azt jelentik, hogy a Narodni Noviniban a magyar—szlovák viszonnyal kapcsolatban ez olvasható: — Amíg szomszédunk nem adja vissza, amit elvett, hiába minden hátrálás, végül is mindent elvesz tőlünk. Berlinben változatlan eréllyel cáfolják a megismétlődő rémhíreket A Daily Telegraph hírszolgálata szerint Londonban különféle német intézkedéseket várnak február közepére . Berlinből azt jelentik, hogy a spanyol köztársasági rádió február 15-ében jelölte meg a német mozgósítás időpontját. Ugyancsak Berlinből kapjuk azt a hírt, hogy az angol munkáspárt egyik lapja, a Daily Worker szerint Németország március közepéig másfélmillió embert akarna mozgósítani. Mindezt Göbbels lapja, az Angriff rémhírnek minősíti és ugyanilyen alapon megcáfolja a londoni Evening Standard-nak azt a híresztelését, hogy Németországban gyarmati hadtestet képeztek ki, amely eltűnt Németországból. A Daily Telegraph hírszolgálata Berlinből azt jelenti, hogy a német birodalmi kormány a leghatározottabb formában megcáfolja a Párizsból származó híreszteléseket, amelyek szerint Németország nagy hiányt szenvedne élelmiszerekben még azokon a területeken is, ahol intenzív mezőgazdálkodás folyik. Ennek az volna az oka, hogy a Siegfrid-vonal erődeiben temérdek élelmiszert halmoztak fel. A német cáfolat azzal végződik, hogy ezek a hírek hallatlanul el vannak túlozva és egyáltalában nem felelnek meg a vaóságnak. A külpolitika egyéb hírei Farinaccit, az olaszországi antiszemita mozgalom vezetőjét Berlinben fogadta Hitler Streichernek, a Stürmer főszerkesztőjének társaságában. Göbbels ebédet adott Farinacci tiszteletére. Teplánszky szlovák pénzügyminiszter nyilatkozatot tett a Prágában folyó gazdasági és pénzügyi tárgyalásokról. — A legutóbbi minisztertanácson — mondotta — a Németországgal fennálló gazdasági kapcsolatainkat beszéltük meg. Németország szoros gazdasági együttműködést kíván Csehszlovákiával, de nem követel vámuniótés tetszésünkre bízza, hogy normális kereskedelmi kapcsolatokat tartsunk fenn azokkal az országokkal, amelyekben a devizaforgalom szabad és így közgazdaságunk részére megszerezhessük a szükséges devizamennyiséget. Ravasz László püspök a helytelen fajelméletről Az Országos Nemzeti Klub szerdai vitaestjén dr. Ravasz László református püspök tartott előadást „Nemzet és magyarság** címmel. Az előadónak első tétele volt, hogy a nemzet és a magyarság fogalmában rejlő különbség, de elszakíthatatlan összetartozás összes sorskérdéseinknek eredete, egyszersmind a megoldásnak megmutatása. A nemzet és a magyarság nem egy jelentésű, mert a magyarságnak több mint egyharmada a nemzet testén kívül helyezkedik el, viszont a nemzettestbe a magyarságon kívül más népek is beletartoznak. A trianoni Magyarországban a nemzet csaknem tiszta magyar volt, de ezt az állapotot senki sem kívánja megörökíteni és arra igyekszik, amit az integer Magyarország jelent: különböző nemzetiségekhez tartozó állampolgároknak együttélésére a magyar faj vezetése mellett, a magyar impérium történelmi folytonosságával. A nemzet fogalmában tehát benne van a magyarnyelvű és nem magyar anyanyelvű állampolgár fogalma, ezzel együtt a nemzetiségi kérdés is, a magyarság kulturális fölényének nagy feladata saját országában. A magyarság hármas létformában helyezkedik el: a csonka törzs nemzetállamában, az utódállamok hatalma alá rendelt magyar kisebbségi életben és végül a nagyvilágban szétszórt magyar diasporáséában. Ezek összefüggése, egymásért való felelőssége a világ egyik legdrágább nedűjének, a magyar vérnek szent szolgálata. A nemzet és a magyarság fogalmának helytelen megfogalmazása a kettő közti különbségből ellenmondások és ellentétek seregét bontja ki. Ezek között legrikítóbb az volna, ha saját országunk nemzetiségeinek neon akarnánk megadni azt, amit mi az utódállamok magyar kisebbsége számára követelünk vagy ha helytelen fajelméletekkel magyarrá lett embereket disszimilációra kényszerítenénk, ugyanakkor diaspora magyarok asszimilációjának útját állni nem akarnánk. A nemzet is, a magyarság is lelki, szellemi valóság, műveltségben, erkölcsben, szóval lélekben, öntudatban, érzelemben és sorsvállalásban jelentkezik. Ezt kell kiegészíteni azzal a gondolattal, hogy a lelkiség akkor lesz élettel teljes, ha minél inkább áthatja a magyar népiség, mint természeti és történelmi realitás. A nemzetnek, a magyarságnak leghatékonyabb szolgálata — fejezte be előadását Ravasz püspök — a magyar népiségnek, mint természetnek és történelemnek a minél teljesebb kifejlesztése. A nagy figyelemmel hallgatott és nagy tetszéssel fogadott előadást élénk vita követte. Kitüntetések a külügyminisztériumban A kormányzó a külügyminiszter előterjesztésére megengedte, hogy a külügyi szolgálat terén szerzett érdemeikért dr. nemes.Háry András meghatalmazott■!l! mn i VlK ztt/rfetr,J1 a varsói magyar királyi követség vezetőjének és dft" báró Villátli Frigyes meghatalmazott miniszternek, a kriináli magyar királyi követség vezetőjének teljes elismerése, Szászvárosi és Tóti báró Eperjesy Árpád és dr. Szent-Istvány Béla miniszteri tanácsosoknak, dr. Dörgei Ferenc miniszteri osztálytanácsosnak, dr. Voltzer Kálmán, dr. Szepesdaróczi Ujfalussy Béla és dr. Zsindely Endre miniszteri osztálytanácsosi címmel és jelleggel felruházott miniszteri titkároknak, dr. Pogrányi-Nagy Félix és dr. báró Bothmer Károly miniszteri osztálytanácsosi címmel felruházott miniszteri titkároknak, Bíró Jenő I. osztályú konzuli címmel felruházott II. osztályú konzulnak és Pesti Szegedy-Maszek Aladár I. osztályú követségi titkári címmel és jelleggel felruházott II. osztályú követségi titkárnak, dr Pósfay László, dr. Perlaky-Kassa Endre és dr. nemes Márffy-Mantuano Tamás II. osztályú követségi titkároknak, gróf Bethlen Gábor miniszteri segédtitkárnak, dr. Monostori Flaubert Kamilla miniszteri titkári címmel felruházott sajtóelőadónak és Huszka István sajtóelőadónak elismerését tudtul adják. A kormányzó a miniszterelnök előterjesztésére a külügyi szolgálatban szerzett kiváló érdemeik elismeréséül dr. Westersheimbs Wettstein János meghatalmazott miniszternek, a prágai magyar követség vezetőjének és Sztójay Döme meghatalmazott miniszternek, a berlini magyar követség vezetőjének az 1. osztályú Magyar Érdemrendet, továbbá dr. Sebestyén Pál miniszteri osztálytanácsosnak és dr. Borsosházi Kuhl Lajos miniszteri osztálytanácsosnak a Magyar Érdemrend középkeresztjét, dr. Moór Oszkár miniszteri titkárnak a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét, végül dr. gróf Semsey Andor I. osztályú követségi titkárnak, dr. Ujváry Dezső II. osztályú követségi titkárnak, dr. Terjékfalvi Parcher Félix II. osztályú követségi titkárnak dr. Eliássy Iván és dr. Zilahi Zilahi-Sebess Jenő miniszteri fogalmazóknak, dr. Újpéteri Elemér miniszteri fogalmazónak buzgó szolgálata elismeréséül a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét, dr. Nemeshegyi Oszkár I. osztályú követségi tanácsosnak, dr. Csejtei Kristóffg József külügyminisztériumi miniszteri tanácsosnak és Ghyczy Jenő II. osztályú követségi tanácsosnak a Magyar Érdemrend középkeresztjét, továbbá dr. szalinthai Nagy László II. osztályú követségi tanácsosnak a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét, Slertelendy László I. osztályú követségi titkárnak és dr. Gombó István külügyminisztériumi miniszteri titkárnak a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét, végül Binder Károly külügyminisztériumi irodaigazgatónak, Felső-Szálláspataki Mara László iroda főtisztnek és vitéz Szász Viktor irodatisztnek a Magyar Arany Érdemkeresztet adományozta. Címadományozás A kormányzó a miniszterelnök előterjesztésére a Központi Statisztikai Hivatal személyzeti létszámában dr. Dobrovits Sándor miniszteri tanácsosnak, a Központi Statisztikai Hivatal alelnökének a miniszteri osztályfőnöki címet és UB Slatterner Lajos statisztikai felügyelőnek a statisztikai tanácsosi címet és jelleget adományozta. A kormányzó a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére Raskó Kálmán nyugalmazott szarvasi ágostai hitvallású evangélikus gimnáziumi igazgatónak a tanügyi főtanácsosi gimnáziumi igazgatói címet adományozta. Külföldi rendjel viselése A kormányzó a magyar királyi külügyminiszter előterjesztésére megengedte, hogy dr. Ural Uray István magyar királyi titkos tanácsos, a kormányzó kabinetirodájának főnöke, a német sasrend nagykeresztjét elfogadja és viselje. Helyettes tanári kinevezések A vallás- és közoktatásügyi miniszter Holló Sándor jánosházi, Kántor Antal paksi, Urányi István békéscsabai, Kardos József nagykátai, Burány Nándor diósgyőri, Szerzy András egri, vitéz Gombár Lajosné Uri Ilona bácsalmási, vitéz, Somfai László székesfehérvári, Kigy Emma dunaharaszti és Padányi Viktor a kecskeméti községi polgári fiúiskolához beosztott állami polgári iskolai óradíjas helyettes tanárokat rendszeresített állású állami polgári iskolai helyettes tanárokká kinevezte.