Magyar Nemzet, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-02 / 27. szám

­ Nyílt tér Nyugalom, pihenés, üdülés a Svábhegyen a Mátyás Király Üdülőben Remek ellátás, luxurtőz kényelem, olcsó utószezon árak. Központi fűtés, nagy park, autógarázs. Mátyás király­ út 7.­­ Telefon: 165-361, 165-382. Cseresnye antik bátorok biedermeier recamier, páros antikszekrény, sublódok, hármasszekrények olcsón. SIEGLER, Andrássy-út hatvanhat. Hétszobás lakás főúri berendezése KELETI PERZSASZÖN­YEGEKKEL sürgősen eladó. Úriszoba-, hálószoba-, barokszalon-, hallbátel-, garderobeszekrény, nagyméretű szmlrnaszőnyegek, selyemfüggönyök, üveg­csillárok, herendi étkészlet. Bajza­ utca 44. I. Telefon: 124-933. Több nyelven beszélő, gép- és gyorsíró tisztviselőnő elhelyezkedést keres Válaszokat „Külföldön járt" jeligére a kiadóhivatalba kér. Visszamaradt perzsalábbunda elején ELADÓ. Nagymező­ u. 36., félemelet 1. Amerikai Egyesusta Államokba utazik, komoly cégek, magánosok megbízását vállalja. IX., Erkel-u. 6. III. 10. T.: 334-0351. Ünnepnap d. e. 11—2-ig, k­cik. d. u. 5—8-ig. 12 ,J Zsindelyezik a kaszárnya tetejét... 66 Furcsán változik a világ. Békében, • Trianon óta is, augusztusian avat­ták a nyalka hadnagy urakat s októ­ber elsejének reggelén röpítették a pántlikás kalapö­regrutákat a váro­sok kaszárnyái felé a vonatok ... Most azonban, október elsején öreg rezervistákat szólítottak be a sárga régi kaszárnyák felé, majdnem úgy­­ volt, hogy megdördülnek az ágyúk... A felvidéki diadalmenet alatt igazán nem lehetett újoncokat képezni... így kerültek csak most, február else­jén be azok, akik más októberi őszökön nekibúsult hetykeséggel szok­ták énekelni: „Zsindelyezik a ka­szárnya tetejét, mind elvitték a legé­nyek elejét.. .,A legények eleje.. Hát most tényleg jön is a legények eleje ... Már künn, a pályaudvaro­kon ott állnak a hivatásuk magas tudatát átérző tizedes és szakaszvezető urak, ki baka­, ki huszár-, ki tüzér­­parolinnal s kurjongatják nagy fenn­­szóval maguk felé a fegyvernembeli újoncokat. Ugrálnak is le a fiúk, kissé — az ősi regruta-erkölcsöknek megfelelő — fátyolos tekintettel s félre­csapott pántlikás kalappal, markuk­ban a szép zöldre mázolt regruta­­„kuffer“-ekkel. A káplár úr nagyon zord képpel, amúgy harciasan — gyomorbökően előrenyújtott karddal vezeti be az öreg „Ferenc József" lo­vassági laktanyába a „verebeket", de hát ha úgy közben benéz egyik-má­sik a kocsmába, Isten neki, a káplár úr is volt — persze, szörnyen réges­­régen, teszem azt: a kőkorszakban — régrula. Kísérőnkkel, Mamusich századossal lépjük át a történelmi emlékekben gazdag kaszárnya épületét. A falon a Satanow—Gorodoknál, 1914 augusz­tusában lezajlott, Frohreich-féle, augusztus 18-i tragikus lovascsata bronzemléke... A kapuban pedig most düllöng be egy jövendő őrmes­terjelölt k­apástól. Ordít, persze, mert így mondja a regruta-illem... „Magyar ember, édesapám, ha elesik, mind hősi halott lesz. ..Az öreg csak hunyorgat mosolygós-szaporán, egye fene, ő is így csinálta valami­kor ... Van aki szeretne, van aki nem... T­olff alezredes fogad bennünket az újoncvizsgáló szobában, Debre­­czen a főhadnaggyal. Persze, ott az orvos is, köpcös, derűs magyar dok­tor-kapitány. Pucéran állnak előtte a fiúk. Mert igaz, hogy besorozták őket májusban, de azóta peregtek a na­pok, beteg is lehetett valamelyik. Akad ilyen, de legtöbb tagadja a ba­ját. Sajnos azonban, akad antimili­­tarista elem is... — Doktor úr kérem, gyomorsavam van — nyögi egy ifjú. — Ó, ó, fiam — mondja őszinte szánalommal az ezredorvos —, kapsz majd jó nagy, finom túrós „buktát". Majd felszívja az a gyomorsavat... — Doktor úr, nekem lúdtalpam van — nyögi egy másik antimilitá­­ris individuum ... — Nem baj, fiacskám! — vigasz­talja a peckes kis ezredorvos. — Nem jársz itt gyalog, de lovagolsz! Ez azonban nagyon kis hányad. A komoly beteget úgyis észreveszi a katonaorvos gyakorlott szeme. Annak „irány a kórház!" Akik pedig itt ma­radnak, egészségesek, azokat rögvest válogatják. A kaszárnyákban fejeződik be a népnevelés... — Nézzék urak, milyen csenevé­­szek! Két év múlva, leszereléskor olyan „bricsesz" lesz húsból vala­mennyi combján, mint a világ!.. A huszárlaktanya után az Andrássy­­laktanyába, a tüzérek fészkébe me­gyünk. A kapuban, púpos kosarakkal síró-mosolygó, kendős falusi asszo­nyok ... Hogy ne vesszen éhen a gyerek ... Pedig dehogy hal éhen. Fiáth György százados vezet bennün­ket a konyhára. Orrcsiklandó gőz csap az orrunkba, az ebéd: húsleves, főtt hús, borsófőzelék. A regrutáknak pedig babgulyás, ez az ősi, nagyszerű katonaétel... Megkóstoljuk, remek. • A fedeles lovardában itt is folyik a válogatás. Nyomdász? Osztálytörzs­höz, a kősajtóhoz. Műszerész? Mérő­­század, rádió-távbeszélő szakasz... És így­ tovább... Majd ütegenként sorra kerülnek a „karpaszományos urak"... Szóval megy az elosztás. Elmegyünk a laktanya hősi emlék­műve, a szétlőtt lövegpáncélú 5/8as tábori ágyú előtt. Aztán végigfut a szem az emléktáblán, hogy Nikolaje­­vics Nikoláj nagyherceg, a későbbi generalisszimusz, mint Ferenc József, az öreg császár-király vendége, láto­gatóban volt itt valamikor... Múlt emlékei kergetik egymást, aztán itt a jelen, ezek a nekipirosodottképű gye­rekek ... Hat hét múlva csattog majd a bakancsuk, csizmájuk az utcán ... Lehet, hogy ártatlan hetykeségükben még oldalba is bökik kardjuk, szuro­nyuk tokjával a békés járókelőt... Aki nem volt katona, úgysem érti meg soh­a... Aki meg az volt, leg­feljebb a deres bajsza alá nevet sunyin, jólesően, régi emlékeken fel­melegedve: „A teremtésit, pont én is így csináltam valamikor, regruta­­koromban!" S van a múltban annyi szép, magasztos, hogy tán még a jelent is megbocsátja egy kicsit az „öreg csont", a kaszárnyák régi virága... . Bihari László — Tudják­, a századparancsnokok már vén rókák — beszéli mosolyogva a sebhelyesarcú Wolff alezredes. — Kiválogatják ezek maguknak a nekik való anyagot mind. így lesz a mecha­nikusból, lakatosból géppuskás, a kereskedőkből századírnok, a föld­művesből lovas. Elmosolyogja magát. Magyar Nemzet CSÜTÖRTÖK, 193? FEBRUÁR 11 ­ A mátrai sí­bajnokságok második napja Mátraházáról jelentik. A Sí Szö­vetség bajnoki versenyének máso­dik napján, szerdán délelőtt a le­­siklóversenyeket tartották meg a Kékes északi oldalán lévő lesikló­­pályán. Kitűnő hóviszonyok, pom­pás napsütés és 15 fok hideg ked­vezett a versenyzőknek. A pálya hossza 1200 m volt, a szintkülönb­ség pedig 230 m. Percenként indí­tották a versenyzőket, előbb a höl­gyeket, majd a férfiakat, összesen 3 nő- és 38 férfiversenyző indul. A Felvidék versenyzői az első napi diadalmas szereplésük után csalódást okoztak, mert a lesikló­­versenyben az anyaország verseny­zői bizonyultak jobbnak. A rendkí­vül gyors pálya Balatoni Levente számára volt a legkedvezőbb, aki azonban olyan nagy gyorsasággal vetette magát a küzdelembe, hogy bukott és súlyos vállrándulást szen­vedett. Emiatt vissza is lépett a to­vábbi versenyből. A lesiklóbajnok­­ság első felében Szalay László (BBTE) győzött, mögötte Kővári ÍBSZKRT­ következett, harmadik­nak pedig Tassonyi Edömér főhad­nagy érkezett a célba. Különösen az utóbbi eredmény keltett feltűnést, mert Tassonyi főhadnagy a próba­­lesiklásnál bokarándulást szenve­dett, de hősiesen végigküzdötte a versenyt, a műlesiklásban azonban már nem indulhat. Negyediknek Kozma (UTE) érkezett be, míg a felvidékiek közül Roland ötödiknek érkezett a célba. A hölgyek közül Eleöd Anikó (BBTE) szerepelt a legjobban. Az ifjúsági versenyben pedig Harangvölgyi (Postás) lett a győztes. A lesiklóverseny részletes ered­ménye a következő: Szenior-ver­senyzők sorrendje: 1. Szalay BBTE 1 p 22 mp, 2. Kőváry BSZKRT 1 p 23 mp, 3. Tassányi Edömér BBTE 1 p 30 mp, 4. Kozma UTE 1 p 32.4 mp, 5. Roland, Kassa 1 p 34.4 mp. A hölgyek versenyében 1. Eleöd Anikó BBTE 2 p 01.4 mp, 2. Kozma Lászlóné UTE 2 p 36.4 mp, 3. Gyar­­mathy Istvánné MAFC. Az ifjúsági versenyben 1. Harangvölgyi, Pusz­­tás 1 p 41 mp, 2. Riet GSE 1 p 58 mp, 3. Ondrus, Kassa 2 p 0.8 mp. A műlesiklóverseny távja 350 méter, szintkülönbsége 180 méter volt, a pályán 32 kaput tűztek ki. A hó teljesen kifogástalan, fagyott állapotban volt, s a küzdelem mí­nusz 5 fokos hidegben, enyhe északi szélben folyt le és igen jó sportot hozott. A rendezőségnek nagy segítségére voltak a honvéd­ség rövidhullámú adó-vevő készü­lékei, amelyek az indítás és a cél között az összeköttetést fenntartot­ták. A műlesiklóverseny első futamá­ban a legjobb eredményt Kővári érte el 1:17.8 p-es teljesítményével, amely a nap legjobb ideje! Meg­előzte Emánuelt, a kassai Rolandot. Nagy meglepetést szerzett Eleöd Anikó hölgybajnok szereplése, aki 1:31 p-es idejével számos ismert férfi­ versenyzőt megelőzött. A második futamban Kővári és Emánuel volt az élen, Schneider és Ványa előtt. Eleöd Anikónak az ideje most már gyengébb volt. A két futam eredményének ösz­­szesítése után Kővári győzött Emánuel és Szalai előtt. Ifjúságiak csoportjában Engedi (Engelhard­t) érte el a legjobb időt Harangvölgyi előtt. A hölgyek csoportjában Eleöd Anikó győzött Kozma Lászlóné előtt. A lesikló- és műlesiklóverseny eredményének összesítése után Kő­vári vezet Szalai, Emánuel előtt. A részletes eredmények a követ­kezők: Műlesiklóverseny általános sorrendje: 1. Kővári (BSZKRT) (I. futam: 1:17.8 p, II. futam: 1:24 p) 2:41.8 p, 2. Emánuel (BBTE) 1:29 p, 1:24 p) 2:53 p, 3. Szalai (BBTE) (1:32 p, 1:41 p) 3:13 p, 4. Schnei­der (BBTE) (1:39 p, 1:36 p) 3:15 pp, 5. Roland (MKB, Kassa) (1:36 p, 1:40 p) 3:16 p., 6 mp büntetőidő, 6. Ványa (UTE) (1:42 p, 1:36 p) 3:18 p, 7. Kozma (UTE) (1:39 p, 1:41 p) 3:20 p. Ifjúsági versenyben: í£ Enyedi (Postás) (1:55 p, 1:58 p) 3:53 p, 2. Harangvölgyi (Postás) (2:31 p, 1:52 p) 4:23 p, 3. Rieth (GSE) (2:16 p, 2:32 p) 4:48 p. Hölgyek csoportjában: 1. Eleöd Anikó (BBTE) (1:31 p, 1:50 p) 3:21 p, 2. Kozma Lászlóné (UTE) (2:06 p, 2:06 p) 4:12 p. Az összetett bajnokság állása a lesiklás és a kétfutamú műlesikló­­verseny eredményeinek összesítése alapján: 1. Kővári 131.5 pont, 2. Szalai 139.9 pont, 3. Emánuel 151.9 pont, 4. Kozma 152.4 pont, 5. Roland 153.2 pont, 6. Ványa 156.4 pont. Az ifjúságiak csoportjában: 1. Enyedi 163.7 p, 2. Harangvölgyi 179.9 p, 3. Bieth 204.4 pont. A hölgyek csoportjában: 1. Eleöd Anikó 181.7 p, 2. Kozma Lászlóné 232 p, 3. Gyarmathi Istvánná (MAFC) 386 pont. A síbajnoki verseny befejező ré­szét, az ugróversenyt csütörtökön délelőtt 10 órakor rendezik a nagy ugrósáncon, amely teljesen kifogás­talan állapotban van. Magyar-olasz futball­mérkőzés a láthatáron Fontos határozatok az MLSZ elnöki ü­lésén Rendkívül mozgalmas ülést tar­tott kedden este a Labdarúgó Szö­vetség elnöksége és számos fontos kérdésben döntött. Ezek közül a futball közönségét leginkább a rég­óta húzódó magyar—olasz váloga­tott mérkőzés ügyében hozott hatá­rozat érdekli. Az történt, hogy az előzetes nyilatkozat-háború és leve­lezési csata után, az elmúlt napok­ban az olasz szövetségtől megkere­sés érkezett, amelyben közölték, hogy május 28 és június 21 között esetleg módjukban lesz válogatott csapatukat Budapestre küldeni. Az MLSZ nagy örömmel fogadta az ér­tesítést és fokozott figyelmességgel három időpontot ajánlott fel az ola­szoknak, mégpedig május 28, 29 vagy június 11-ik napját. A váloga­tott mérkőzések programja egyéb­ként is foglalkoztatta az elnökséget. Tudomásul vették, hogy megállapo­dás jött létre a magyar—holland válogatott mérkőzés ügyében, mely február 26-án kerül lejátszásra Amsterdamban. Foglalkoztak azzal az átirattal is, amely a német fut­­ballszövets­égtől érkezett. A német­birodalmi futball­vezetőség az ese­dékes mérkőzés lejátszására egy őszi terminust ajánlott fel. Az el­nökség véleménye szerint erre szep­tember 3 lenne a legalkalmasabb. A válogatott programon kívül szerepelt egy érdekes személyi ügy is: Nádas Öd­ön országos alelnök lemondása. Ezt minden különösebb vita nélkül tudomásul vették. Az­után megállapodtak abban, amit a Magyar Nemzet már jóval előbb jel­zett, hogy a felvidéki futball felse­gélyezésére tervezett „Felvidéki­­nap" időpontját május 18-ra tűzik ki. A Felvidékkel kapcsolatban szá­mos javaslatot vitattak meg, de vé­gül is nyugvópontra jutott a kényes kérdés azzal, hogy az alszövetségek számát nem emelik, az egyesülete­ket viszont földrajzi fekvés szerint osztják be a meglévő alszövetsé­­gekbe, továbbá hogy a rangsor te­kintetében a cseh bajnoki mérkőzé­seken elért helyezés számít. A labdarúgás szervezete szem­pontjából az elnöki ülés legfonto­sabb határozata az volt, amely az elkövetkezendő 1939—40-es év baj­noki szervezetének kérdésében dön­tött. Eszerint a Nemzeti Ligában az új futballévben is 14 egyesület sze­repel. Ebből a szezon végén három fog kiesni, helyükbe pedig a Nem­zeti Bajnokság B-csoportjából a két alosztály győztese, továbbá harma­diknak a Kassai Atlétikai Club csa­pata lép majd be. Elmarad tehát a létszámcsökkentés, amit majd csak a következő évek valamelyikében hajtanak végre, úgyhogy tizenket­tőre csökkentik a Nemzeti Liga résztvevőinek számát. A Nemzeti Bajnokság B-csoport­ Sport jába a visszatért Felvidék legjobb csapatait is beosztották, így az új küzdelmek már a Komáromi FC, Érsekújvári SE, a Füleki TC, a Mun­kácsi SE Rossi, a Munkácsi MSE és a Beregszászi FTC csapatainak részvételével indulnak meg. Ezeken kívül újonc lesz még a MOVE Liga bajnokcsapata is. Csütörtökön nyitják meg ünnepélyesen a svájci koronghoki-világ­­bajnokság­ot Szerdán délután elindult Zürich felé a magyar válogatott jéghoki­­csapat, hogy résztvegyen a csütör­tökön kezdődő világbajnokságon. Első mérkőzését pénteken este fogja játszani a magyar csapat Belgium ellen, következő mérkő­zését pedig vasárnap délután Anglia csapatával. Az évad legkomolyabb nemzet­közi küzdelmében 13 magyar játé­kos vesz részt: Csák, Gáthy, Békési, Barcza, Jeney, Miklós, Róna, Hel­­meczy, Szamosi, Háray, Gosztontil, Gergely II. és Pálfalvy. A magyar csapat sorsolása ked­vező, mert ha Belgium csapatát le­győzi, amire minden reményünk megvan, akkor az Angliától elszen­vedett esetleges vereség ellenére is továbbjut a nyolcas elődöntőbe. Ez röviden azt jelenti, hogy Belgium legyőzése után a magyar csapat máris a nyolc legjobb között van. A további siker azután már a sor­solástól függ, arra azonban nem igen számíthatunk, hogy Európa­­bajnokságot nyerhessünk, mert a volt osztrák játékosokkal megerősí­tett német birodalmi csapat a pa­pírforma szerint erősebbnek lát­szik. Lósport Rendet kell teremteni a bukmékerek körül A BVE csütörtökön rendezi a februári miting első versenynapját. Ilyenkor mindig kisebbek a nevezé­sek, de ezen a héten még kedden is volt verseny, tehát a legtöbb futamra csak kevés ló jutott. Csak a két job­ban díjazott hendikepben lesz na­gyobb mezőny. Kimagasló esély nin­csen, így még a kisebb mezőnyök el­lenére is érdekes futamok várhatók. A főszám a Nemzetközi hendikep, amelyben elég kiegyenlítettek az esé­lyek. Az elölről indulók közül Csákó és Card IL, hátrább pedig Törzsfőnök, Csapláros és Feiset lovai szerepelhet­nek jól. A másik jobban díjazott futam a Célia-díj volna, amely eset­leg el is marad, mert Orchid­ Latig nem verhető. Ellene csak az szól, hogy a hónap folyamán lesz még elég versenye, melyeket esetleg hosszabb oddsz mellett nyerhet meg... Re­mélhetőleg a versenyek reálisak lesz­nek, de jobbaknak kellene lenni a bukmékeroddszoknak is. Az utolsó napon Szirén 5:1-giyel startolt és 221-et fizetett. Még érdekesebb ugyan­ebben a futamban Sári bíró esete. Ezt a lovat a megafón először 3:1-re mondta be, majd amikor már senki sem fogadott, startoddssza 8-ra hosz­­szabbodott meg, esetleges oddsza pe­dig 10,1035 lett volna. Ilyen körül­mények között természetesen már alig tűnik fel az 5,1-gyel startolt Duba és Dusán, amelyek oddszuk dupláját, illetve háromszorosát fizették a kasz­­száknál. Ez a néhány példa is igazolja, mennyire irreálisak az önkényesen megállapított bukmékeroddszok. Pedig most már ezen a téren is rendet kel­lene teremteni, mert ezek legalább annyira ártanak a közönségnek, mint a startnal engedetlen hajtók, akiket — nagyon helyesen — végre sikerült úgy-ahogy megrendszabályozni! Jelöltjeink a csütörtöki versenyre a következők: I. Zala — Ficsur. II. Orchid­ Lady — Csalafinta. III. Valódi — V. Aladár. IV. Csákó — Caiol II. — Törzs­főnök. V. Gyaila — Lali — Csongor. VI. (Csongor) — Lord of Pamuk Bicskás — Gladiátor. VII. Dulcinea — Gin. VIII. Thymian — Gilica. IX. Leila­ri Orgona IX.

Next