Magyar Nemzet, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)
1939-04-18 / 87. szám
KEDD, 1939 ÁPRILIS 18. Magyar Nemzet Színház A magyar képzőművészet, irodalom és zene ünnepe Győrött Győrből jelenti a Magyar Nemzet tudósítója. Szombaton kezdődtek meg a győri művészeti napok, amelyre a kultuszminiszter képviseletében a városba érkezett vitéz Haász Aladár miniszteri osztályfőnök, Ugron Gábor, az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács elnöke, továbbá a kiállító művészek közül igen sokan, köztük a Magyar Képzőművészek Országos Szövetsége képviseletében Szentgyörgyvári Gyenes Lajos igazgató. A képzőművészeti kiállítás ünnepélyes megnyitása a kultúrházban délután 5 órakor volt, Győr városa előkelő egyházi, katonai és társadalmi kiválóságainak jelenlétében. Spath Gyula polgármester üdvözölte a vendégeket, majd felkérésére vitéz Haász Aladár a miniszter nevében megnyitotta a kiállítást és az ezzel kapcsolatos kultúrhetet. Ezután tárlatvezetés következett, majd megtörtént az állam és Győr városa muzeális vásárlásai. Győr városa múzeuma részére Burchard Rezső, Istokovits Kálmán, Kaveczky Zoltán, Kirckner Jenő, Zsákodi Csiszér János művészektől vásárolt, míg állami vásárlásban részesültek a következők: Antal Károly, Csúcs Ferenc, Erdős Géza, Komjáty Gyula, Pállya Celestin, Pohárnok Zoltán- Szabó Csapó Márton, MadarassyWalter, Szegedi Molnár Géza és Méhely Mária. A megnyitó ünnepség után Polniczky Lipót főispán fogadta az ősi vármegyeház boltíves termeiben a budapesti vendégeket, művészeket, a város előkelőségeit, akik részére festői viseletbe öltöztetett városi hajdúk szolgáltak fel. Este az irodalmi és zenei ünnepség megújításaképp a kultúrházban megkezdődött a hangverseny. A műsor külön érdekessége volt, hogy azon kizárólag magyar szerzők szerepeltek és a rendezőség — dicsérendő példaként — módot talált arra, hogy két figyelemreméltó fiatal magyar szerző alkotását első előadásban vidéki kultúrcentrumban mutassák be. Veress Sándor hegedűre és zongorára és dr. Gárdonyi Zoltán két zongorára írt szonátája első előadásáról csak a legőszintébb elismerés hangján szólhatunk. Veress középtétele volt igen hangulatos, míg Gárdonyi műve természetes érzésvilágával hatott. Az előbbi művet Bachmann Géza és dr. Böszörményi Nagy Béla, az utóbbi művet a szerző és dr. Böszörményi játszották. A közönség tüntető melegséggel fogadta mind a két művet. A kamarazenén kívül Bachmann nagy sikerrel játszott egy Hubay „Csárdajelenet“-et, míg Böszörményi Liszt XIII. rapszódiáját tolmácsolta. A hangszerszámokon kívül Warga Lívia és Fodor János énekelt. Varga Lívia üdén csengő és kitűnően képzett hangon Radnai-, Bubtykai- és Kodály-dalokat adott elő. Fodor szép basszbariton hangján remekül érvényesültek a megszólaltatott Dohnányi-népdalok. A hangverseny előtt Tamási Áron felolvasta remek „Kikelet1” című novelláját, a zeneszámok között pedig N. Tessitori Nóra és Sik Sándor szerepeltek. Tessitori Nóra nagy hatással szavalta Nagy Emma, Tóth Árpád, Áprily Lajos, Reményi László, Kosztolányi Dezső és Tompa László költeményeit. Sik Sándor pedig saját költeményeit adta elő. A hangversenyt a Royal-szálló fehértermében százterítékes bankett követte, amelyen Győr város közönsége nevében Somogyi Antal prelátus, teológiai tanár üdvözölte a művészeket, majd Ugrón Gábor, az Irodalmi , és Művészeti Tanács elnöke a kultúrhét rendezésében résztvett munkatársaknak tolmácsolta a tanács köszönetét. Elismerő szavakkal fejezte ki köszönetét Szentgyörgyvári Gyenes Lajosnak, aki a magyar képzőművészek nevében mondott köszönetet a meleg fogadtatásért. A bankett emelkedett hangulatban a hajnali órákig tartott, amikor a budapesti vendégek és művészek visszatértek a fővárosba. Dohnányi zongoramatinéja Minden zenerajongó őszinte gyönyörűségére Dohnányi Ernő vasárnap délelőtti hangversenyét ismét teljesen Beethovennek szentelte. Valóban nagyjelentőségű Dohnányi Beethovenjátéka s ennek nemcsak művészi, de kultúrtörténeti értéke is van, hiszen közönségünknek Beethoven szonátáiról alkotott felfogására döntő hatással volt az az eszményi tolmácsolás, ami ennek a nagy magyar pianista zseninek előkelő természetességgel áradó zongorahangjából fakadt. Dohnányi előtt nálunk Beethoven stílusában a nagy vonalakat, az egetéstromló szenvedélyt érezték, ő volt, aki játékával rámutatott arra, hogy a beethoveni stílus előkelő, szárnyaló és érzelemgazdag. Mostani matinéja műsora magát a teljes Beethovent szólaltatta meg, a bevezető C-dúr Polonaise után szerepeltek monumentális és a végső periódust reprezentáló művek,mint az Appassionata és az E-dur szonáta (109. mű), de megszólalt a fiatal Beethoven is a kis C-dúr szonátával, míg a jelentős stílusfordulót az Esz-dur szonáta képviselte. Akár a fiatal, akár az érett kor, vagy a végső periódus alkotásait játssza, művészete mindig az abszolút esztétikum keretei között virágzik, természetesen és tökéletesen fejezi ki a lényeget s ebben van elragadó hatásának titka. Kifejező eszközei gazdag tárházában rögtön feltűnik billentése, mely sokrétű és szinte transzcendentális szépségével varázsol. A közönség Dohnányi zongorajátéka csodálatos hangú bűvöletében éli át a műsor minden egyes számát. Felemelő magasrendűség árad az Appassionata szenvedélyében, ahol a könyörtelen, vad erők áradatát egy szuverén művészi akarat formálja. Az olimposzi ujjongás magasrendűsége szól hozzánk páratlan zongoratónussal az Esz-dur szonátában, míg a C-dur szonáta II. tételében a misztikus előkelőség bűvölt el bennünket. Az E-dur szonáta szinte a megközelíthetetlen ideálvilágból áradt felénk a maga gyengéd és finom hangjaival s felejthetetlen emlékként zeng bennünk tovább a variációs tétel nemes költői szárnyalása. Szűnni nem akaró tapsvihar kísérte Dohnányi játékát s csak két ráadás után oszlott lassan szét a nagy mestert lelkesen ünneplő közönség. G. E. Finn férfiénekkar Budapesten Csütörtök este érkezik Budapestre Finnország egyik legkiválóbb férfiénekkara, a Viipurin Lauluveikot. Középeurópai hangversenyútjuk során szombaton a rádióban és a Zeneművészeti Főiskolán hangversenyt adnak A szombat esti hangverseny tiszta jövedelmét a „Magyar a magyarért'' mozgalom javára ajánlották fel. hangversenyt együttesen rendezi a Magyar Dalos Egyesületek Országos Szövetsége, a Budapesti Egyetemi Énekkar és a Magyar—Finn Társaság Fővédnök Onni falas budapesti finn követ és meghatalmazott miniszter. Karnagy Theodor Björnklund. Műso rukon bemutatják a finn kórusirodalom remekeit: Sibelius, Kuala, Melartin, Pacius, Palmgren és Hannikainen műveit. Előadnak ezenkívül néhány magyar dalt is. Jegyek 50 fillértől 5 pengőig Rózsavölgyinél válthatók. A finn énekkar 23-án, vasárnap Debrecenbe utazik, ahol nagyszabású díszhangversenyt adnak. SZÍNHÁZI FRISS HÍREK Az Operaház világhírű vendégművésze, Aureliano Pertile, a hírneves olasz tenorista vasárnap érkezett meg Budapestre, ahol hétfőn már összpróbán vett részt a Városi Színház próbaszínpadán. Kedden énekel először az „Otelló" címszerepében s pénteken lesz második fellépte az „Álarcosbál" Richard grófjában. A Nemzeti Színház ezidei játékrendjéről lemaradt Kállay Miklós „Rontó Pál" című verses vígjátéka, a „Ludas Matyi" népi mesekeretének hasonlósága miatt. A színház azonban rövidesen mégis megkezdi a kitűnő vígjáték előkészületeit, mert a nyári szünet végeztével az első magyar bemutató lesz Kállay Miklós verses darabja. — A Kamaraszínház menetrendje Ibsen „Tenger asszonya", majd tíz nappal később Zozzi olasz író drámája s harmadiknak — még ebben az évadban — egy érdekes felújítás: Herczeg Ferenc „Lilla" című Csokonay-vígjátéka. A Magyar Színház pénteki próbáján Hevesi Sándor főrendező rosszul lett, úgyhogy elhagyta a színház épületét, taxin hazasietett, ahol orvosi ápolás alá vették. A próbák egyelőre nélküle folynak tovább. Hevesi Sándor betegágyát aggódó szeretettel veszi körül a színházi világ. — Vaszary Gábor „Bubus" című vígjátéka példában színpadi karrier felé halad külföldön. Anglia, Franciaország és Németország után most Olaszország, valamint az északi államok, Dánia, Svédország, Norvégia, Finnország és Észtország kötötte le előadásra. De megvolt már a Bubus bemutatója az északafrikai francia gyarmatokon is, továbbá Dél-Amerikában , hogy az exotikus színpadok sorozata teljes legyen — ezen a héten mutatta be a vígjátékot Erdélyi Mihály filléres kültelki színháza. ■— * George Murphy-t kérte kölcsön a Fox annak az érdekes énekes-táncos szerepnek az eljátszására, amelyben partnere a legnépszerűbb énekestáncos hollywoodi sztár, Shirley Temple, akinek ebben a filmben három duettje is van, amelyet együtt énekel, táncol és szteppel George Murphy-val. Murphy a newyorki Broadway sztárja volt, ahol hétszázszor játszotta el Irving Berlin legújabb revüjének a bonviván-szerepét, melyet eredetileg Fred Astaire-nek szántak. A hétszázas széria igazolta azt a kritikát, hogy Fred Astaire-nek ma az egyetlen versenytársa az egész világon ez a fiatal, nagyszerű megjelenésű bonviván. Első filmjét, melyben a világ I. számú kedvence a partnere, nálunk Shirley, a Broadway angyala címmel fogják bemutatni. Filharmóniai Társaság „A“ bérletű hangversenye ápr. 24-én a Városi Színházban. Műsoron: Strawinski: Petruska, Mussorgski—Ravel: Egy képkiállítás képei, Debussy: Egy faun délutánja, Rossini: Sevillainyitány és Takács: „Tarantella" (a zongoránál a szerző). Vez.: DOBROGEN Jegyek T—12 pengőig csak az Opera elővételi pénztáránál. A Nemzeti Színház művészgárdája Komáromban Két héttel ezelőtt tervezte már a Nemzeti Színház vendégszereplését a felszabadult Komáromban, de csak a jövő vasárnap kerül sor az érdekes terv megvalósítására. Vasárnap, április 23-án a komáromi kultúrpalota nagytermében dr. Németh Antal, a Nemzeti Színház igazgatója tart szabadelőadást aktuális színházi kérdésekről, míg a Nemzeti Színház színészgárdájából Somogyi Erzsi, Lukács Margit, Abonyi Géza, Jávor Pál és Koltay Gyula szerepelnek a Bánk bán és a Csongor és Tünde egyes jeleneteiben. A város közönsége szeretettel és érdeklődéssel várja a kitűnő művészeket. A budapesti katolikus egyházi énekkarok hangversenye A Liszt Ferenc Társaság valóban a nagy magyar zenegéniusz szellemében cselekedett, mikor szombaton este tartott hangversenyén alkalmat adott több katolikus énekkarnak arra, hogy képességeit a Zeneművészeti Főiskola nagytermében is bemutathassa. A színvonalas koncerten a Jézus Szíve Énekkar, a Szent Anna Vegyeskar, a Szent Imre Kórus, a Szent Kereszt Plébánia Vegyeskara, a Kit. Kat. Polg. Isk. Tanárképző Főiskola Kamarakórusa, a Stefánia Női Kar, a Pázmány Péter Férfikar és a Szent Család Plébánia Énekkarai működtek közre Deák-Bárdos György, Kézdi Irén Géza, Sugár Jenő, Budinszky Géza és Faludi Béla karnagyok vezetése alatt. A műsorból kiemelkedett a Szent Imre Kórus produkciója. Sugár Jenő vezényletével Liszt Krisztus-oratóriumából hatásosan énekelték a „Nyolc boldogság" című részletet s a baritonszólót figyelemreméltó muzikalitással adta elő Bélteky Lajos. Esernyőtető készül a Márkus Parkszínház fölé Erdélyi Mihály színigazgató, a filléres színháztröszt vezetője ezidén is kibérelte a Márkus Parkszínházat nyári színielőadások céljára. Azt a veszélyt, hogy a nyílt Parkszínházban az előadásokat esőben nem lehetett megtartani, oly módon igyekszik kiküszöbölni, hogy elmés tetőszerkezet építésével jó időben nyitott, esőben pedig fedett lesz a színház. Az esernyőtető építését most kezdték meg. A fedett szabadtéri színpadon kerül színre a két Vaszary-fivér közös operettje, amelyről már tkrt adott a Magyar Nemzet. * Érik a búzakalász. A magyar filmgyártás ismét reprezentatív filmmel rukkol ki. Gondos munka után elkészült az Érik a búzakalász című új magyar vígjáték. A filmváltozat forgatókönyvét Orbók Attila írta, s olyan parádés sztáregyüttest kapott amelyet már rég nem láttunk magyar filmen. A vezetőszerepet Fedák Sári alakítja, mellette Rózsahegyi Kálmán, Góth Sándor, Erdélyi Mici Egry Mária, Pethő Attila, Szilassy László és Perényi S. László kaptak szerepet, míg a zenét Szlatinay Sándor szerezte. * Növendékhangverseny. A Zeneművészeti Főiskola hétfőn délután tartotta az intézet nagytermében VI. nyilvános hangversenyét. A gazdag műsor legkiemelkedőbb száma kétségtelenül Martzy Johanna remek hegedűjátéka volt. A ügyelemreméltó tehetségről tanúskodó Győriek-növendék meglepő érettséggel és valóban kiváló készültséggel játszotta Vieuxtemps Hegedűversenyét. A többi szereplők közül Taubner Ödön gyújtóhatású virtuozitással játszotta Liszt E-dur Polonaisét, Lengyel Vera egészséges zongorahangjával, Balázs Éva üde muzikalitásával, Milinkovitch Gemma kulturáltságával vált tanárainak dicséretére. Igen jó volt Fazekas Béla és Forrai István klarinét-kettőse, Székely Klára pedig jeles készültségének adta tanújelét. 13 Megérkezett Aureliano Pertile, az Operaház olasz vendége Aureliano Pertile, a fiatalabb olasz színpadi generáció legjobb csengésű neve hétfőn Budapestre érkezett. Abban a kifogyhatatlan láncolatban, melyet az olasz föld adott Itáliának és a világnak, ő egyik legünnepeltebb csillag. Tenorista s ezúttal énekel nálunk először. Eddig csak az éteren keresztül figyeltünk fel rá. Azok közé a ritka olasz énekesek közé tartozik, akik nemcsak Verdit, hanem Wagnert is énekelnek. Persze azért Verdi áll a szívéhez közelebb. Nálunk is, mint Othello és mint az Álarcosbál hercege mutatkozik be az Operaház keddi, illetve pénteki, Városi Színházban tartandó előadásán. Hétfőn délelőtt már próbált a Városi Színházban, hol a színházi benfentesek nagy kíváncsisággal s örömmel hallgatták. A színiszezon megnyitása Léván Az Inke Dezső igazgató vezetése alatt álló felvidéki színtársulat Léván ünnepélyes keretek közt nyitotta meg hathetes színiszezonját. Az előadás előtt Schubert Tódor kormányfőtanácsos üdvözölte a társulat tagjait és Erdélyi Mihályt, aki eljött, hogy személyesen dirigálja „Legyen úgy, mint régen volt“ című operettjét. A közönség melegen fogadta az előadást és a társulat babérkoszorút nyújtott át a szerzőknek. Durigó Ilona külföldi hangversenyei Durigó Ilona, az európai nevű kiváló énekművésznő, aki október óta a budapesti Zeneművészeti Főiskolán is tanít, a közelmúltban több külföldi szerződésének tett eleget. Bázelben, Hans Münch vezetése alatt a Bach h-moll mise alt szólóját énekelte, Amszterdamban Mengelberg vezénylete alatt a Máté-passióét s a svájci Winterthurban Scherchen vezénylete alatt Mahler Lied von der Erdé című művét. A művésznő nagy sikerű hangversenyei után nemrég érkezett haza s már itthoni munkásságát folytatja. - Liontas Constantin Bécsben Liontas Constantin, az ismert nevű kitűnő görög tenorista, aki pár év előtt a budapesti Zeneművészeti Főiskola operatanszakán végzett s jelenleg a budapesti görög követségen teljesít szolgálatot, meghívást kapott a bécsi Staatsoper igazgatóságától vendégszereplésre. A művész május 9-én a Tosca Calvaradossiját énekli s június folyamán a Manricót a Trubadur-ban. * Pataky Kálmán a „Gianni Schicchi“-ben. Puccini szerdán, április 19-én új betanulásban színrekerülő dalművében mint Rinuccio a beteg Sárdy János helyett Pataky Kálmán fog fellépni. Pataky nagy áldozatkészséggel vállalta rég nem énekelt szerepét az egészében új beállítású darabban.