Magyar Nemzet, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-17 / 136. szám

8 Magyar Nemzet SZOMBAT, 193? JÚNIUS 17.­ Nemzetgazdaság Az olasz birodalom háztartása­ ­Az olasz korporációs parlament letárgyalta az 1939—40-i költség­­vetési év várható és előirányzott té­teleit. Thaon di Revei szenátor, pénzügyminiszter vitát összefoglaló beszéde érdekes adatokkal világí­totta meg az Etiópia meghódítása és Albánia annexiója révén területi­leg is lényegesen gyarapodott olasz birodalom háztartásának igen nagy mértékben megnövekedett pénzügyi kereteit. A pénzügyminiszteri be­szédnek különösen két kijelentése érdemel nagyobb figyelmet. Az egyik, hogy az abesszín háború előtt átlagosan 20 milliárdos költ­ségvetési keret kerek összegben 32 milliárdra emelkedett; ez százalék­ban kifejezve 60 százalékos emel­kedésnek felel meg. A másik, hogy bár a költségvetési hiány még min­dig elég jelentékeny, az idén már nem fogja túlhaladni a 7 milliár­­dot; ez pedig lényeges visszaesés az utolsó három költségvetési év lé­nyegesen nagyobb hiányaival szem­ben.* A költségvetési keretek megnöve­kedésében természetszerűleg a leg­fontosabb ok az abesszín háború volt. Az abesszín háború által oko­zott rendkívüli kiadások összege a háború első évében, helyesebben a háborús előkészületek esztendejé­ben, az 1934—35­­ költségvetési év­ben 975.000.000 líra volt. Ez az összeg legmagasabb 1936—37-ben volt, pontosan 17.519.000.000 líra.­­A most folyó költségvetési évben az etiópiai kiadások várható ösz­­szege 6.500.000.000 líra; ez az ösz­­szeg lényegesen nem módosul a jövő évi végleges előirányzatban sem. Az olasz kincstár költségvetési hiányai 1934 július 1-től négy költ­ségvetési éven át a következőkép­pen alakultak: 2030, 12.686, 16.230, 11.174 milliárd líra. Kitűnik ezek­ből a számokból, hogy a költség­­vetési hiány legnagyobb volt az abesszín hódítást követő 1936—31-i kötségvetési évben, amikor a meg­hódított területen a gyarmatosító és építő munka, a fasizmus munka­ütemére jellemző módon, minden késedelem nélkül megindult. A költségvetési hiányokat köl­csönökből, különböző vagyonvált­­ságokból és más pénzügyi művele­tek útján fedezték. A forgalomban lévő olasz kincstári kötvények név­értéke az idei év márciusának vé­gén 12.203.000.000 líra volt. A pénz­ügyminiszter örömmel állapította meg, hogy a nemzetközi helyzet bi­zonytalanságára való tekintet nél­kül ezek forgalma a legteljesebb mértékben kielégítő. Az olasz kincs­tár folyószámla-tartozása ugyaneb­ben az időben a Banca d'Italiá­nál és az olasz állam más betéti intéze­teinél 21.126.000 líra volt. A jegy­bank lírakibocsátása 1.000.000.000 lírával növekedett. Erre a kincstár birtokában lévő aranyértékű fede­zet összege 650.000.000 líra. Thaon di Revei szenátor, pénz­ügyminiszter az 1939—40-i költség­­vetési évre eredetileg 29.316.000.000 lírát irányzott elő, de valószínűnek tartja, hogy a valóságos kiadások el fogják érni a 32 milliárdot, tehát 500 millióval kevesebbet, mint amennyi a most folyó költségvetési év végleges összege lesz. A még mindig várható, bár az idei 7 mil­liárdnál valószínűleg lényegesen kisebb költségvetési hiánynak ki­küszöbölése vagy legalább is az abesszín háborút megelőző színvo­nalra, évi 2 milliárdra való leszállí­tása végett a pénzügyminiszter nagyarányú adóreformot készít elő. Thaon di Revei szenátor beszámolt beszédében arról is, hogy a költség­­vetési keretek növekedését nem csu­pán katonai kiadások tették szük­ségessé. Így például a most folyó költségvetési évben a kiadásoknak az előirányzott 29,3 milliárdról a valóságban 32,5 milliárdra való megnövekedése nemcsak Albánia annektálásának volt betudható, ha­nem lényegesen növelte a kincstár kiadásait a köztisztviselői fizetések emelése is. Az adórendszer reformjának elő­készítése Mussolini személyes irá­nyításával történt meg és a reform leglényegesebb intézkedései már a jövő naptári év első felében életbe­lépnek. Ezek a reformok — a pénz­ügyminiszter ismételten használt ki­fejezése szerint — organikusan ala­kítják át a birodalom adózási rend­szerét. A reformok egyik fontos része az ingatlan adótárgyak adó­­bevallási kulcsának revíziója lesz, ezek a bevallások ugyanis Olasz­országban még mindig a 25 évvel ezelőtt készült értékelés alapján történnek. A másik pedig a jöve­delmi adók kulcsának lényeges egy­szerűsítése. A pénzügyminiszter hosszú költségvetési beszédét azzal a biztos reménységgel fejezte be, hogy a megnövekedett birodalom háztartását a költségvetési egyen­súly biztos alapjainak megvetésével már a július 1-vel kezdődő költség­­vetési évvel sikerül teljesen rendbe­hozni. (m. e.) Búzából jó, rozsból gyenge termést vár Sopron vármegye Sopronból jelenti a Magyar Táv­irati Iroda. Sopron vármegye köz­­igazgatási bizottsága Hőgyészy Pál főispán elnökletével tartott ülésén a gazdasági felügyelő jelentette, hogy búzából és zabból jó, rozs­ból gyenge közepes termés várható a vármegyében. A pénzügyigazgató jelentése szerint májusban a vár­megyében egyenes adókból 110.000 pengővel több adó folyt be, mint az előző év ugyanezen hónapjá­ban. Csökkentik a háborús kockázat biztosítási díját a hajózási forgalomban Hamburgból jelentik. A hajó­szállítmányok biztosítási díjait há­borús kockázat esetére a rövid idő­tartamú szállításoknál jelentős mér­tékben leszállították. Sok esetben a hajótulajdonosok teljesen eltekinte­nek a háborús kockázati biztosítás­tól. Az angol hajózási biztosítók bizonyos útvonalaknál a hosszabb időtartamú szállításoknál is lénye­ges csökkentéseket léptettek életbe. Így a földközitengeri szállítások­nál a háborús kockázat biztosítási díját 12 sh 6 pennyről 2 sh 6 pennyre szállították le. Hasonló arányban csökkentették a keleti­tengeri szállítások biztosítási díj­pótlékát is. Tervbe vették a távol­keleti, valamint a spanyol Atlanti­kikötők és az Egyesült Államok kikötői felé irányuló szállítmányok biztosítási díjának csökkentését is. Ezek a tünetek arra engednek kö­vetkeztetni, hogy a hajózási válla­latok a politikai nézeteltérések bé­kés megoldására számítanak. Tizenkétmillió vagon lesz a világ búza­termése Bukarestből jelenti a Budapesti Tudósító. A Tempó című lap sta­tisztikát közöl a világ ezévi vár­ható gabonaterméséről. E sze­rint a világtermés előreláthatóan 12.200.000 vagon lesz, amiből Ro­mánia 450.000 vagon búzát és 490.000 vagon kukoricát termel. A belső szükségletet tekintve, kiviteli fölöslege 150.000 vagon búza és 100.000 vagon kukorica lesz. Ezüstkészlet-harc Amerika és Spanyol­­ország között Washingtonból jelenti a Magyar Távirati Iroda. Morgenthau pénz­ügyminiszter megtagadta az ex­port- és importbanknak, hogy Spanyolországnak 15 millió dollár értékű, 300.000 bála pamutot ad­jon el, mindaddig, amíg a spanyol kormány le nem mond­ a spanyol­­országi vörös uralom idején a köz­­társaságiak által Észak-Amerikába szállított és az Egyesült Államok kormányának eladott 14.250.000 dollár ezüst visszaköveteléséről. Háromszorosára emelkedett a német birodalom adó­bevétele Berlinből jelenti a német Europa- Press híreit terjesztő Információ. Reinhardt pénzügyi államtitkár nyilatkozata szerint a német biro­dalom adóbevétele a legutóbbi hét év alatt megháromszorozódott. 1932-ben az összes adóbevételek 6,6 milliárd márkára rúgtak, míg 1938-ban már elérték a 17,7 mil­liárdot és a folyó költségvetési év alatt 22 milliárd márl­ára emel­kednek. Az új jövedelmi adók kü­lönösen a magas jövedelmeket terhelik meg és ezen kívül külön adókat vetettek ki a gyermektelen házaspárokra is, ha ötévi házasság után sem született még gyerme­kük. Megkezdődtek a román—palesztinai gazdasági tárgya­lások Bukarestből jelenti a német Europa­ Press híreit terjesztő In­formáció. Pénteken­ kezdődnek Bukarestben a román—palesztinai gazdasági kapcsolatok elmélyítését célzó tárgyalások. A palesztinai zsidóság gazdasági kapcsolatai Ro­mániával az elmúlt években egyre szorosabbá váltak s most újabb szerződéseket akarnak kötni. A palesztinai gazdasági küldöttség vezetője, Chelouche csütörtökön este előadást tartott a román— palesztinai árucsere jelentőségeiről s jövő kilátásairól. Az olasz búza ára a tavalyi színvonalon marad Rómából jelenti a Magyar Táv­irati Iroda. Az olasz gabonaügyi testület a Duce elnökletével ülést tartott az idei búzaárak megálla­pítása céljából. Az ülésen a Duce javaslatára elhatározták, hogy a búza ára a tavalyi színvonalon marad, vagyis a lágy búza méter­mázsája az idén is 135 líra, a ke­mény búza pedig 150 líra lesz. A testületügyi bizottság elhatá­rozása megfelel a fasizmus ama gazdasági irányelvének, hogy a gabonaárakban lehetőleg kevés in­gadozás legyen és a termelés foly­tonosságát szilárd árak biztosít­sák. Jugoszláv lap a jugoszláv—magyar gazdasági kapcsolatok elmélyüléséről Belgrádból jelenti a Budapesti Tudósító. A jugoszláv—magyar ke­reskedelmi szerződés június 30-án lejár. Az új szerződésre vonatkozó tárgyalások a hónap végén indul­nak meg. A belgrádi Politika című lap rá­mutat arra, hogy az utóbbi évek­ben a középeurópai helyzet akadá­lyozta a jugoszláv—magyar gazda­sági kapcsolatok megfelelő kifejlő­dését. A jugoszláv—magyar keres­kedelmi mérleg ez évben 110 mil­lió dinár aktívumot mutat Jugo­szlávia javára. Megállapítja a lap, hogy Kárpátaljának Magyarország­hoz való visszacsatolásával Magyar­­ország faszükséglete nagyrészt fede­zést nyert. Ezért a közeli napokban meginduló kereskedelmi tárgyalá­sokon a kereskedelmi szerződést új formában kell összeállítani. A lap a két ország között fenn­álló jószomszédi viszonyra való te­kintettel, annak a véleményének ad kifejezést, hogy a kedvező irány­ban fejlődő politikai kapcsolatok ,a kereskedelmi tárgyalások során nemcsak hogy lehetővé teszik a ma­gyar—jugoszláv gazdasági össze­köttetés fenntartását, hanem re­mény van arra, hogy egy lépéssel tovább lehet menni és az eddigi kapcsolatokat mindkét fél megelé­gedésére még jobban el lehet mélyí­teni és megerősíteni. A lap végül megemlékezik arról is, hogy a jugoszláv földművelés­­ügyi minisztérium egy­ küldöttsége, amely Franciaországban és más nyugati államokban tanulmányozta a búzaraktárakat, megállapította, hogy a budapesti raktárak építése és berendezése felel meg legjobban a jugoszláv igényeknek és ezek mint­tájára fogják a jugoszláviai gabona­­raktárakat felépíteni. Veszélyben a fiatal barackfák Kecskeméten Kecskemétről jelenti a Magyar Tudósító. A kecskemét környéki gyümölcstermelő gazdák az utóbbi években állandóan panaszkodnak, hogy a barckfák közül egész sor fiatal fa pusztul el, amely az előző évben erősnek, egészségesnek lát­szott. Ezek a fák úgynevezett guta­ütésben pusztulnak el, de a beteg­ség okát nem ismerik. Ez év ta­vaszán is ezrével pusztultak el a barackfák ilyen betegségben a kecskeméti határban. Gesztey Nagy László kamarai igazgató most Kecskemétről gazdaküldöttséget ve­zetett Szász Lajos pénzügyminisz­teri államtitkárhoz és kérte a kí­sérletügyi intézmények hatható­sabb pénzügyi támogatását. Rá­mutatott arra, hogy milyen nagy pusztítást visz véghez a gutaütés a barackfákban, mert nincs pénz arra, hogy szakember ezt a kérdést tanulmányozza. Szász államtitkár nagy megértéssel hallgatta a kül­döttség vezetőjének előadását és megígérte, hogy a megoldás érde­kében mindent elkövet. Megszünteti a munkanélküliséget a fegy­verkezés Angliában? Tíz év óta, tehát a világválság kezdetétől számítva, Anglia gazda­sági közvéleményét legélénkebben a munkanélküliség problémája fog­lalkoztatta. Szociális téren, vala­mint az állam pénzügyei terén, egy­formán súlyos terhet jelentett a magas munkanélküli segélyek fize­tése. Még a múlt év derekán is tün­tetésekben robbant ki a munkás­elemek türelmetlensége, amivel szemben a tőke elégületlensége ál­lott, amely nyomasztóan érezte az improduktív kiadásokat. A fegyverkezési verseny ezen a téren jelentős változást hozott. Ez év januárja óta 547.000 ember ka­pott munkát s erre egyedül május hónapra másfélszázezer esett. Még így is 1,5 millió munkanélkülivel számolnak ma Angliában, ez azon­ban aránylag jelentéktelen ahhoz képest, ami a múlt években mutat­kozott. Azt várják, hogy ez év ok­tóberére teljesen felszívódik a mun­kanélküliek tömege. Figyelembe kell itt venni, bármilyen különösen hangozzék is, hogy — legalább is kapitalista szempontból — az egész munkásréteg üzembeállítása káros volna. Az ipari életnek szüksége van ugyanis arra, hogy mindig áll­jon rendelkezésre szabad munkás­anyag, amely a helyenként mutat­kozó munkaalkalmak ellátására vál­lalkozik. Amennyiben a nagyipar ezt a réteget is állandó munkához juttatná, úgy máris mutatkoznának a munkáshiány legkomolyabb jelei. Ezenkívül komoly gondot okoz az iparnak az is, hogy a nemrég életbe lépett általános hadkötelezett­ség a fiatalabb korosztályokat bi­zonyos időre igénybe veszi s ez az állandóan dolgozó ipari munkások számát százezerrel lenyomja. Ezen megfontolások alapján a szakemberek ma már nem a mun­kanélküliség megszüntetését, hanem a várható munkaerőhiány kiegyen­súlyozását és levezetését tartják a legközelebbi nehéz feladatnak. Franciaország huszonegymillió dollár értékű hadi­anyagot vásárolt Amerikában Washingtonból jelenti a Magyar Távirati Iroda. A külügyminiszté­rium közzétette a májusi fegyver­kiviteli engedélyeket. Első helyen ismét Franciaország áll, amely 9.493.683 dollárért vásárolt hadi repülőgépeket és tartozékokat. Ausztrália, amely először vett nagymennyiségű amerikai hadi­anyagot, 4,428.811 dollárért vásá­rolt hadi repülőgépeket. Harmadik helyen Hollandia áll 1,938.110 dol­lár értékű hadi repülőgépszállítá­sai. Franciaország ez év első öt hónapjában 20,997.000 dollár ér­tékben vásárolt Amerikától hadi­anyagot, Anglia pedig 14,236.000 dollárért. A tőzsdék és piacok árait a 16. oldalon közöljük.

Next