Magyar Nemzet, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-21 / 139. szám

SZERDA, 1939 JÚNIUS 21. Az állami színházak ügye a Turul Szépmíves Céh nagytábora előtt Az elmúlt héten a színházi világ­ban, egyre szélesebb körben terjedt el az a hír, hogy a kormány a két állami színház élére mint inten­dánst Németh Antalt, a Nemzeti Színház jelenlegi igazgatóját akarja állítani. Bár a kultuszminiszter idő­közben cáfolatot adott ki, mégis ez a kérdés volt a tárgya kedden a Turul Szövetség Szépmives Bajtársi Egye­sülete nagy táborának. Vérey Dezső vezér elsősorban Németh Antal megbízása ellen tilta­kozott. „Tud-e ez az úr egy­általán szájharmonikázni? — kérdezte. — Mert a magyar zenei kultúra veze­tését feltétlen hozzáértő emberre kell bízni.“• A Szépmíves Céhnek kötelessége éberen őrködni a nem­zeti kultúra ügyvitele felett, tehát a leghatározottabban tiltakozik Né­meth Antal kinevezése ellen. Utána Szirmay Reginald adm. al­­vezér a zsidótörvény és az Opera­ház összeférhetetlenségeit ismer­tette, amelyek a Szépmíves Céhet arra indították, hogy memorandum­mal forduljon a kultuszminiszter­hez. A Céh ugyanis arról értesült, hogy rendelet készül, amely szerint az Operánál a zsidótörvény intéz­kedéseit csak három év alatt kell végrehajtani. Azonkívül Márkus igazgató kijelentette volna, hogy a zsidó tagoknak nem kell félniök, ő kiviszi, hogy senki ne veszítse a ke­nyerét az Operaháznál. „Ezek az értesülések annál inkább is felhá­borítók, — mondta a szónok — mivel az Operaházból vannak leg­inkább kiszorítva a keresztények." Szerinte: a magánénekesnőknek 39, a magánénekeseknek 40, a zenekar­nak 28, a művészeti ügykezelőknek pedig 30 százaléka zsidó és félzsidó. Mindezt belevették a kultuszminisz­terhez küldendő memorandumba. Kéri ezenkívül a Szépmíves Céh a kultuszminisztert, hogy az Opera­ház élére vitéz Szende Ferencet ál­lítsa. A nagytábor a memorandumot, amelyet a Turul Szövetség vezére is aláírt, nagy lelkesedéssel fogadta és hosszan ünnepelte a Vitézi Széket és MOVE-t, amelyek — mint a gyű­lésen bejelentették — teljes mérték­ben megígérték támogatásukat. Dr. Botta Pál befejező beszédé­ben azt az állítást cáfolta, amely szerint nincs utánpótlás és kijelen­tette, hogy a mostani Operaház ki­cserélése után még egy pót-Opera­­ház is kitelnék a rendelkezésre álló keresztény magyarokból. MA ÉS MINDEN ESTE 1* ÓRAKOR . " *­. JÁNOS VITÉZ A MARGITSZIGETI SZABAD SZÍNPDON Eltemették Kürti Józsefet A Nemzeti Színház épületének a Blaha Lujza­ tér felé nyíló lépcsős főbejáratát kedden kora reggel ezüstveretes gyászdrapériával borí­tották be. A színház előcsarnoka is fekete gyászköntöst öltött, az ezüst kandeláberek világító karéjában itt állították fel a ravatalt. A kora dél­előtti órákban elhozták ide Kürti József koporsóját, amelynek lábá­hoz az özvegy hatalmas piros ró­­zsakoszorúja került. Körül a kata­­farkát elborították a koszorúk és virágok. Egész délelőtt és kora dél­után özönlött a közönség a kopor­sóhoz, hogy könnyes, utolsó isten­­hozzádot mondjon a nagy művész­nek, akit valóban mindenki a ma­gáénak, közvetlen hozzátartozójá­nak érzett és érezhetett. A gyászszertartás délután fél négy órakor kezdődött. A kultuszminisz­térium képviseletében Jalsoviczky Károly államtitkár és Haász Aladár miniszteri osztályfőnök jelent meg. Az Operaház kórusának zsoltár­éneke után, az elhunyt egyik ro­kona, néhai Bakó László, a Nemzeti Színház örökös tagjának unoka­öccse, Bakó László szegedi lelki­­pásztor végezte a szertartást, mon­dott beszédet és imát. Ezután dr. Németh Antal kormányfőtanácsos, a Nemzeti Színház igazgatója bú­csúzott a nagy halottól, a Nemzeti Színház személyzete nevében. Idé­zeteket mondott Kürti Józsefnek, a költőnek verseiből. Majd Kiss Fe­renc, a Színművészeti és Filmmű­vészeti Kamara és az Országos Szín­művészeti Akadémia nevében bú­csúzott a nagy halottól. A Magyar Színpadi Szerzők Egyesülete és a Budapesti Színigazgatók Egyesülete nevében Harsányi Zsolt, az Orszá­gos Színészegyesület Tanácsa nevé­ben Hidvéghy Ernő, a Nemzeti Színház tagjai nevében Pataky Jó­zsef és az Otthon Írók és Hírlap­írók Köre nevében Boros Ferenc búcsúztak el Kürti Józseftől. Ezután a koporsót gyászhintóra helyezték és megindult a gyászme­net a kerepesi úti temetőbe, ahol a fő­város által adományozott díszsírhe­lyen temették el a magyar színját­szás felejthetetlen halottját. A teme­tőben Tóth József református espe­res olvasott Bibliát és mondott bú­csúimat, majd a Nemzeti Színház énekkara gyászéneket adott elő. Az első magyar film­verseny eredménye Kitüntetett magyar filmek és rendezők A nemrég lezajlott lillafüredi filmhét keretében rendezték meg az első magyar filmversenyt is, amely­nek eredménye most került nyilvá­nosságra. A verseny során a leg­jobb, legszebb, legművészibb filme­ket és a legsikeresebb művész-ren­dezőket jutalmazták. A filmek jutalmazása három ka­tegóriában történt. Külön osztályoz­ták a játékfilmeket, külön a kultúr­­filmeket és külön osztályozták a rövid filmeket. Az értékes díjakat a játékfilmek kategóriájában a követ­kező képeknek ítélte a zsűri. A legművészibb magyar játék­film: Toprini nász. A legmagyarabb propaganda hatású film: Uz Bence. A legnagyobb sikerű magyar film: Bors István. A legirodalmibb ma­gyar film: Szegény gazdagok. A leg­szebb magyarsággal beszélő film: Az elcserélt ember. A közönség filmje: Rozmaring. A legbravúro­sabb rendezés: A három testőr. A legszebben fotografált magyar film: Hotel Sacher. Budapestet legszeb­ben bemutató film: Nem loptam én életemben. A legmonumentálisabb magyar film: A varieté csillagai. A legújszerűbb törekvésű film: 5 óra 10. A legötletesebb rendezésű és ze­­néjű film: Szervusz Péter. A magyar kultúrfilmek kategóriá­jában a díjakat a következők nyer­ték: a legművészibb magyar kultúr­ Magyar Nemzet Színház film: Világhírű Madonnák. Buda­pestet legművészibben bemutató kultúrfilm: Budapest műemlékei. A legjobb katonai oktatófilm:­ a honvédelmi minisztérium oktató­film-osztályának képe. A legjobb oktatófilm: a kultuszminisztérium oktatófilm-osztályának képe. A rövid­filmek kategóriájában a következőket jutalmazták: A leg­szebb színes magyar amatőrfilm: Hortobágy. A legszebb színes ama­tőrfilm Budapestről: Budapest. A legtökéletesebb magyar színes trükk­­film: A hős kis szabó. A személyi díjakat a következők kapták: A legsikeresebb magyar film rendezője: Bánky Viktor. A legtöbb díjat nyert film rendezője: Csepreghy Jenő. A művészi újsze­rűségekre törekvő filmek rende­zője: Tóth Endre. A „Zimberi-zombori szépasszony" próbáin Az Erzsébetvárosi Színházban, már a kora reggeli órákban, nagy munka folyik. Próbálják az idei új nyári darabot, a Zimberi-zombori szép asz­­szonyt. Este tízkor még mindig ég­nek a kis városligeti színház lámpái és az üres nézőtéren visszhangzik Lóránth Vilmos rendező parancsa: „Kérem újra azt a jelenetet." És a fáradt Fejes Teri, partnerével, Belly Ferenccel, elölről kezdi a fülbe­mászó kis fox-trottot: — Mindent a nőért... mindent a nőért!... Utána rövid öt perc pihenő követ­­kezik. s-ii. Olyan az egész­ operett - mondja a szünetben Fejes Jeri —, mint ez a kis jelenet: kedves, könnyű próza, sok tréfával, ötletes, újszerű fordulattal és finom, kellemes zené­vel. Nekem szerepem szerint kitűnő dolgom van, egyszerre négyen is szerelmesek belém. Ugy­e, nem utolsó dolog — teszi hozzá nevetve. A rendező int. Folytatják a pró­bát. Sietni kell, mert csütörtök este sajtófőpróba és pénteken bemutató. Heten a Himalája ellen Sztárok és megint sztárok. Le­fogyasztott, agyonpofozott, bedresz­­szírozott szegény cselédjei az új mű­vészetnek. Göndörödő műszempipa, lehetetlenre fodrozott haj, a Szent Reklám parancsai szerint fel-, sőt — átépített test. Cukros limonádétörténe­tek, keservesen kiagyalt happy-endes históriák — milyen messzire esik mindez tőletek. Ez nem szemcsiklandó magazin­­művészet, amely a legjobb esetben arra való, hogy elüsse a percet, ez nem az utca nagy képeskönyve, mohó kamaszfiúk és szédült bakfisok vágy­álmainak Eldorádója. A film lényegét és értelmét látjuk itt. Szent hitem, hogy a filmriport a legigazabban film. A spanyol és kí­nai harctereken repülőtámadás és közelharc alatt forgatja a felvevőgép kurbliját a filmriporter. Lángoló petróleummezők fölött száll el, rá­kötteti magát a doopingokat vágó repülőgépre és úgy fotografálja a körbe hintáló égboltot. Földrengés, árvíz, tűzvész és csata, őserdő mélye és a Déli sark embernem látta havas síkja egyformán anyag a számára. Az élet szent masszája, amelyet a mű­vész fensőbbsége nélkül, alázattal ku­tat. Véleménye nincs é s itt külön­bözik a művésztől — legfeljebb a szemszög változik. Vagyis a lencsé­nek a szöge, amelyből fotografál. És a képek sorrendje, amelyet megjegy­zés nélkül illeszt össze. Az 1937—38-as Himalája-expedíciót látjuk ezen­ a filmen. A hét ember közül az egyik a filmriporter, aki lépésről-lépésre­ megrögzíti azt, amit társai csinálnak, őt is látjuk eleinte — amikor még civilizált környezet­ben pereg a film —, amikor még volt európai ember, akinek a kezébe pil­lanatra oda lehetett adni a felvevő­gépet. És azután kísérjük az ex­pedíciót valamennyien, akik itt ülünk a mozi kényelmes zsöllyéjében, kísér­jük hegynek fel a hegyről le, nappal izzó kőpoklok torkában, éjjel farka­s­fogú szakadékok partján meghúzódva, hósivatagokon, parázsló pusztákon keresztül. Megyünk velük oda, ahol ember nem járt. Ahol a havasi szél söpri holdkráter formájára a tájat. És a sötétkék, majdnem fekete ég­bolton fejük fölött a Nanga Parbat. Az Istenek Széke. Akik nem bocsáta­nak maguk elé embert. És heten a Himalája ellen mennek. Heteken és heteken keresztül vissza­űzi őket a szél, eldörög fejük fölött a lavina. Az ezüst hegycsúcs szikrázó, embertelen fenségében ott magasodik a fejük fölött. És az utolsó táborhelyen, közel hétezer méter magasságban, végre el­jön a nap, amikor megostromolhat­ják a hegyet. A filmen megjelenik egy­­ jegyző­könyv kitépett lapja, naplójegyzet rajta, milyen boldogok vagyunk, hogy holnap bevehetjük a hegyet. És itt megszakad a film. Mi tör­tént velük, soha nem tudjuk meg — jelenti a felírás —, jégmező omlott, hó és jég temette el a tábort. Mind­annyian odavesztek. És akkor meg­indul a segítő expedíció. Angol re­pülőgép-expedíció jön a német tudó­sok segítségére. Megkísérlik a lehetet­lent, repülőgéppel repülnek el a Himalája felett. Légörvényekben, szakadékok fölött keresik a sírját a hétnek. Ennek a felderítő szolgálat­nak a nyomán indul el a legközelebbi platóról, ahol a repülőgép landolni tud, a segítség. Hószolidákkal kutat­nak át minden szakadékot. Van va­lami megrázóan emberi, fenséges, ér­telmetlen és reménytelen abban, ahogyan néhány ember a sivár hó­pokolban keresi azokat, akiket a jég maga alá temetett. És megtalálják őket. Ott ássák ki szemünk előtt a fényképészt, aki mel­lett megtalálják azt a filmet, aminek a kópiáját előttünk levetítették. Fel­jegyzések, írások kerülnek a fehéren szikrázó napvilágra, kröltségüket ma­gukkal viszik az angol tudósok, a hét német pedig ott marad a Nanga Parbat csúcsa alatt, csákány és kötél van, kereszt helyett a fejük felett. Az örökkévaló hegyek lábánál­­ mi­lyen kicsinyre morzsolódik le az em­ber. Demokrácia és diktatúra, ál­lamformák, eszmék, mindenek, melye­ket ember teremtett, ember akart, semmivé válnak az örökkévalóság színe előtt. Az ember megkísérli. Az ember meg­kísérli. Ez az embersors szépsége és ez az ember értelme. Megkísérteni az örökkévalót, megkísérelni a lehetet­lent. De az istenek Széke csak holtan bocsátja maga elé az embereket. Izsáky Margit * János Vitéz a Margitszigeti Sza­bad Színpadon. A Margitszigeti Szín­pad szerdától minden este a János vitézt játssza. Bakonyi—Kacsáh ma­gyar daljátéka idén új szereposztás­ban, új díszletekkel, még nagyobb­­szabású előadásban elevenedik meg Európa legszebb szabadtéri színpadán, mint tavaly. Dr. Németh Antal ren­dezésében, Orosz Júlia, Tamás Ilonka, Kiss Ferenc, Hámory Imre, Pethes, Gázon, stb. 200 tagú opera­házi ének- és táncegyüttes élén, játsz­­szák a hervadhatatlan sikerű daljá­tékot, amelynek előadását, Crubányi Vilmos vezényletével, a Budapesti Hangversenyzenekar kíséri. * Vizsgahangverseny: Szántó Tesza zongoratanárnő vizsgahang­versenyén nagy sikerrel szerepelt kiforrott, bravúros játékával Balla Ágnes, Fischer Lili mélyen átér­­zett muzikalitásával, Kutsera Nóra könnyed, csupa háj játékával, Szabó Gábor alapos tudásával. Ügyes volt a jó technikájú Dávid Gizi, kedves a kis Somló Zsuzsi és megérdemelt sikert arattak a töb­biek is: Szily Imre, Király Irén, Pál Ica, Benedek Nusi. JÚNIUS 21. SZERDA !GÁLATEste PALÓC-LEVES, hi­deg tartó — bor­ecetes mártással, Szentgyörgyi pál­lacsinta, Gundel, Állatkert, telefon 119-368. Gel­lért, telefon: 268-800 * Síposnál Budán! Pompás halkülön­­legességek, rég­óta hírneves, jó konyha, kiválóan finom faj-borok, Autópark. Este ze­ne. III. Lajos­ u. 46 •k Paprikás csirke, Kalmár Tibor éne­kel. Tánc. Rózsa­kert, Columbus­­utca 43. Asztal­rend. tel.: 296-866 ★ Rántott csirke, halászlé, Dampf­­iudli, túróscsusza Balázs, T.: 164-079 ★ Halvacsora , ha­lászlé, túróscsu­sza 2 P. Bakuk­ban, Attila-krt 22 Kis Royal Budán! I., Márvány­ utca 19. sz., a bel- és külföldi közönség kellemes vacso­rázóhelye. KISS LAJOS muzsikál. Aszta II. t. 152-046 * Ropogós liba — cseresznyés rétes — zöldszilváni bo­rok — Suki .Tóni muzsikál az Öreg Diófa virágoskert­jében, I., Pálya­­utca 3. Tel. 152-494 ★ Nyársensejtek — Tánc, cigányzene ősparkban, Fogas­kerék-sörözőben, Olasz-fasor 48. sz. Telefon: 155-098 * Rákpörkölt, egri bikavér, Kémény­seprő - vendéglő, Aréna-út 106. sz. ★ Megnyílt a Tiroli csárda, ízes fala­tok, th­rammel­­zene, Polgár-tér 3 Csekonits-saláta, halászlé, fogas MORNAY- módra, magyarosan pirí­tott borjúhús.Tánc és artistamutatvá­nyok Tarjánnál. Telefon: 157-406 # SzálkanélkÜli hal­vacsorák, flekken sültek, Ifj. Rigó Jancsi muzsikál! SCHRETTNER- kert Gyarmat­ utca 42. sz. Asztalrendelés telefonja: 296-605 ★ A FÉSZL ÉTTEREM kerthelyisége Bu­dán, Városmajor­utca 16. Asztal­rendelés telefon­száma : 155—271 ★ Szabad tűzön főtt halászlé. — Jazz. Erdős halászkert, Palotai­ út 65. sz. ★ Régi híres kony­ha a Normafánál Kovács-vendéglő Svábhegy, 165-153 Budán Spolarich „ZÖLD FA" étte­remben pompás vacsorák, lakatos Vince muzsikál­ó Krisztina-tér 9 sz. Asztalrendelés telefonja: 150-907 * Fogas, nemzetes módra — cigány­zene, Széchényi­­hegyi vendéglő és Golf-szálló. Bérlő: vitéz Ro­­honczy. Telefon­száma: 165—195 ★ Minden, ami jó és olcsó, Budán az Ördögorom csárdában kap­ható ! Asztalren­delő tel.: 165-087 * Híres rántott csir­ke Balázsnál, Hű­vösvölgy—János­­hegy — Telefon ★ HALÁSZIÉ A la Kutya­­villa, halkülönleges­­ségek, híres túrós csusza! KUTYAVILLA, BUDAFOK. T.: 767-777 A jó vacsora koronája a MEINL feketekávé! 13

Next