Magyar Nemzet, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)
1939-06-11 / 131. szám
VASÁRNAP, 1939 JÚNIUS 11. Magyar Nemzet 25 ig^^LimnháZsSp^ Mindenki hazudik Bemutató a Nemzeti Színházban A hülő szerelmet úgy szítani lángra, hogy a partnerben féltékenységet ébresszünk — igazán nem új vígjátéki gondolat. Ilans Schweikart német színész komédiája is ebből az elhasznált helyzetből indul ki, de legyünk igazságosak, a darabnak nem ez a legfőbb komikai ötlete. Dörr András hosszú külföldi üdülés után hazaérkezik kedves kis feleségéhez, Gittához. A szegény nőt egy nyugtalan és különös természetű elvált asszony, bizonyos nevezetű Joan Schröder Bankroft, eléggé tapintatlanul éppen a házastársi viszontlátás előtt arról értesíti, hogy férje már nem szereti. Közte és Joan között érzelmi szálak fűződtek, mondjon hát le uráról a hites feleség és hagyja, hogy a szerelmesek egymáséi legyenek. Gitta azonban nem áll kötélnek. Felveszi a küzdelmet Joannal. Hazatérő férjével nem tudatja az elvált asszony vallomását, hanem inkább ő maga tesz vallomást. Elhalt az urától, mást szeretett meg. Ez persze nem igaz, de alkalmas arra, hogy fölébressze a férj féltékenységét s vele együtt a szerelmét is. Férj és feleség együtt mennek el egyik barátnőjük estélyére. Dörr András minden nadrágot viselő vendégben felesége új szerelmesét gyanítja. A vígjátéki helyzet itt a legjobb, a legmulatságosabb s a színész-írót nyilván ez a szituáció vonzotta a darab megírására. S a közönség valóban kacag is a fonák helyzeten. Sajnos azonban, a szerző nem tudja elég ötlettel és elég fordulattal ébrentartani érdeklődésünket. Ami tovább történik, ismét kitaposott mesgyéken halad. Az asszonyka — hogy még jobban ingerelje ura féltékenységét —, az est folyamán puszit ad egy középkorú orvosnak, Joan régi imádójának. A férj éktelenül megharagszik. Az orvost kérdőre vonja, a feleségétől pedig külön tölti az éjszakát. De nyugodjunk meg. A bonyodalom szerencsés végre fordul s egy hosszú, vontatott, két képre osztott harmadik felvonás folyamán minden rendbe jő. Férj és feleség kibékülnek s úgy sejtjük, hogy Joan és az orvos is egymásra fognak találni. A vígjátéknak — amint mondjuk — egyetlenegy olyan ötlete van, amely valóban mulatságos. Amit aztán az író köréje kanyarít, az bizony eléggé sivár, eléggé érdektelen. S még hozzá a dialógus sem mutat semmi különösebb elmésséget: hétköznapi és sokszor vánszorgó. Ahol az akció vagy a dialógus megreked — és hányszor reked meg! — ott a szerző teát, pezsgőt vagy koktélt itat a szereplőkkel, telefonáltatja és cigarettáztatja őket. Amennyi alkoholt és cigarettát a színészek a darabban elfogyasztanak, attól a közönség már majdnem becsíp és éppen csakhogy nikotinmérgezést nem kap. (Zárójelben hadd legyen megemlítve, hogy boldogult Szacsvay Imre a XIX. század második felének egy bizonyos drámaíró-csoportját „kávéztató drámaíróknak" nevezte. Vájjon minek nevezte volna Hans Schweikart urat?) A darab főszerepét, az okos Gittát Somogyi Erzsi játszotta, nagyon kedvesen és nagyon változatosan. Férjét, a fiatal Szabó Sándor. Örömmel vettük észre, hogy kezd a színpadon otthonosságot szerezni. A külön Joannak alakját Rápolthy Anna igen jól gondolta el, hibátlanul formálta meg, de miért viszi a gyors beszédet odáig, hogy sem a ponton, sem a vesszőn nem áll meg? Gitta barátnőjének, Erzsébetnek színtelen alakja, Szörényi Évának jutott. Igazságtalanság volna a szerep érdektelenségéért őt okolni. Ogy Magda Bettyje kedves és mozgalmas, Major Tamás és Apáthy Imre igen jó epizódfigurák. Végül kerítjük sorra az előadás legértékesebb színészi teljesítményét, Pethes Sándor orvosát. Az eszközök egyszerűségében, a művészi takarékosságban már nem lehetne tovább menni, mint ameddig ez a kitűnő színész eljutott. Mozgása, hangszínezése egyaránt csak a legszükségesebbet alkalmazza s mégis milyen kifejezés Mennyi gazdagság, mennyi fordulat van egész alakításában! Az ő Algys doktora félszeg és mégis magabiztos, száraz és mégis humoros, magába vonult és mégis a legjobb értelmű társas lény. Ha másért nem, ezért a pompás alakításon érdemes megnézni a darabot. A stílusos díszleteket Horváth János tervezte. A rendezés munkáját Táray Ferenc, a fordítást Bókay János végezte. G. S. Párizsban huncut a lány Bemutatja a Forum-filmszínház. Micsoda kedves, könnyű, csipkefinom vígjáték! Igazi zenés bohóság. Olyan, amilyet csak a franciák tudnak csinálni. Teli humorral, ötlettel, kis zenei trükkökkel, apró meglepetésekkel is annak ellenére, hogy nem égzen- gető problémát dönget, a mindörökké ! Ugyanegy történet — fiú megszereti 1 leányt, leány eleinte nem szereti fiút, majd egymásé lesznek — olyan mulatságos, a história annyira csavaros, hogy az ember igazán nem tudja, mi következik egy perc múlva. Elsősorban és mindenekfelett: a zene. Ami aláfesti, kíséri mindvégig az egészet. Egy-egy zenei trükkre áthullámzik a kacagás a nézőtéren. Remek ötlet a kutyavásár. Mint ahogyan sokkal okosabb lett volna ezt a címet adni az egésznek: Egyszer volt Párizsban kutyavásár. Kutyakedvelőknek külön csemege a film. A sok botlábú fehér drótszőrű foxi és az óriási dán dogg fontos tényezői a pergő cselekménynek. Mellettük a pokolian mulatságos milliomos-familia, a csupa állkapocs, vasalódeszka-lapos mama, a vidéki jólnevelt kislány, aki zongorajátékkal mulattatja az igen tisztelt gyülekezetét — ez a klimpirozási jelenet külön sláger —, az erkölcsliga-elnök nagybácsi, aki aszfaltbetyár titokban és mindenekfelett a hangszeresbolt tündén kis tulajdonosnőjének a házvezetőnőjét Aki kukkra álló kontyot visel, nagy szájat és hozzá cipőgomb szemeket és olyan mulatságos és tehetséges, amilyet még filmen nem láttunk. Ez a szubrett, hatvanöt íves és cugoscipőt visel. Danielle Darrieux megint durcás kislányt játszik. Miután már láttuk drámai hősnőnek, el kell ismernünk, hogy ebben a szerepében nem nagy skálát játszik. Makrancos Erzsike — aki egy hangszerüzletbe szabadult bele. Durcás cseresznyeszája, ámuló csecsemő pillantása és meghatóan gyerekes válla, háta van. Olyan fiatal, hogy szinte zöld. A fiú Pierre Mingand. Kedves csirkefogó, csupa szellem az arca. Nem sofőrtípus és nem szívettipró derékbeszabott szmoking. Van egy pár száma, ami nagyon jó. Azok között is a harcsaszájú konyhatündérrel elrejtett és az utcai, zsebrerakott kézzel eldúdolt szám a legjobb. A sok mulatságos karakterfigura közül meg kell említeni még az elzüllött végrehajtót és ádáz életepárját és természetesen az elmaradhatatlan komornyikot. Izsáky Margit MI ÚJSÁG a színházak körül? KOPPENHÁGÁBAN, az ottani Norrebro-színházban augusztus elején lesz a bemutatója Lajtai Lajos, a Párizsban élő ismert nevű magyar zeneszerző „Leány a fedélzeten" című operettjének. A szép muzsikájú daljáték szövegkönyvét André Daude párizsi vígjátékíró készítette. HÁZISZÍNHÁZ, távolbalátó rádió előadásait két és fél év óta közvetíti a londoni rádióállomás. Most új televíziós központi leadókat építenek Birminghamban, Manchesterben és Leedsben — három és félmilliós „nézőtér" számára. KIVÁNDORLÓK a címe Kovách Aladár, a Nemzeti Színház népszerű „Feltámadás" című Tolsztvy-drámája szerzője új darabjának. Valószínűleg a Magyar Színház jövő szezonjának műsordarabja lesz. ÚJ TURAY-SZEREP, az elvált szülők leánya, akinek élete hol a dúsgazdag, előkelő anya mondani környezetében, hol a koldusszegény apa szerény háztartásában pereg le. Ez a kettősség adja a vígjáték-magot, amely Békeffy István most befejezett, új darabjának történetét bonyolítja. Címe még nincs és azt sem tudni, hol kerül színre a jövő szezonban. * A Turul Szövetség magyar ünnepe a Szigeten. Kiss Ferenc, a Nemzeti Színház örökös tagja prológusként a halálon túl törő hűség legszentebb magyar versét, Vörösmarty „Szózat"-át mondja el kedden este fél 9-kor a Szigeti Szabad Színpadon a Turul Szövetség magyar ünnepén. Minden fillér jövedelem a pozsonyi Magyar Ház felépítését szolgálja. A műsor többi részében Oláh Gusztáv, az Operaház főrendezőjének irányítása alatt, négy fiatal karnagy: Endre Béla, Ferencsik János, Kovách Andor és Rajter Lajos vezénylésével előadásra kerül. Bartók: „Két képerc, Kodály csodálatos remeke, a ,,Psalmus Hungaricus", a fővárosi iskolák legkiválóbb kórusai és a színes, történeti levegőjű Pozsonyi majális Bordy Bella és Harangozó Gyula közreműködésével. Jegyek 80 fillértől 8 pengőig, a jegyirodákban, a Turul Szövetségben (VIII., Múzeum-körút 6/8, II. udvar), a Szlovákiai Magyar Házak irodájában (V., Akadémia utca 17.) és a helyszínen kaphatók. * Táncmatiné a Magyar Színházban. Misley Anna növendékei vasárnap délelőtt 11 órakor mutatkoznak be a Magyar Színházban. A táncmatiné érdekessége a Szerémi-testvérpár szereplése, akik tudvalévően első díjat nyertek a legutóbbi brüsszeli nemzetközi táncversenyen. A bécsi és budapesti zeneművészeti főiskolák rádió-cserehangversenye Egyedülálló és rendkívül érdekes cserehangversenyt közvetített a minap kölcsönösen a bécsi és budapesti rádióállomás. A bécsi és budapesti zeneművészeti főiskolák között tartandó rádió-műsorcsere értékes gondolata német részről merült fel. Hasonló ...ötletet már a varsói Chopin-főiskola is felvetett régebben, de itt nem stúdió-közvetítésről volt szó, hanem kölcsönös látogatásról s ezzel kapcsolatos koncertezésről. Ennek keresztülvitele, bármennyire szívünkön fekszik is a lengyel—magyar kultúrkapcsolatok kimélyítése, igen sok akadályba ütközött s sajnálatunkra eddig még nem valósulhatott meg. A könnyebben keresztülvihető német gondolatot nemcsak az érdekelt főiskolák, de a rádiótársaságok is szívesen vették s így jött létre az úrnapi cserekoncert. A közvetítés úgy a bécsi, mint a budapesti zeneművészeti főiskola műsoránál 45—45 percig tartott. Először a bécsiek szerepeltek s ezután került a budapesti művésznövendékekre a sor. A Staatsakademie für Musik und Darstellende Kunst előadása előtt Schütz igazgató mondott bevezető beszédet. Örömmel üdvözölte a kölcsönös kultúrhatások ez új lehetőségét. Az értékes műsoron Schubert, Wolf és Mozart (csupa exponált bécsi szerző) művei mellett jóleső, különös figyelemként bevezetőül a bécsi főiskola pozsonyi születésű kiváló igazgatójának, a nálunk is jól ismert és számontartott Schmidt Ferencnek az A-dur vonósnégyeséből előadott Adagiója szerepelt, őszinte örömmel hallottuk ennek a számnak pompás összjátékú előadását és mind a Schubert Polonaiset négykezesező két zongorista, mind a Mozart Esz-dúr fúvósötös I. tételét játszók szigorú iskolázottságról, jeles képzettségről és valóban kiemelkedő előadási készségről tettek tanúbizonyságot. Külön ki kell emelnünk a hatalmas orgánumú Alexander Brosch-Arneau jól tagoló és szépen lendülő énekén hatásosan érvényesülő Wolf- dalokat. A bécsiek figyelemreméltó előadása után kevés megszakítással a mi Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolánk növendékei következtek. A műsor előtt a bécsieknek megfelelően dr. Dohnányi Ernő főigazgató mutatott rá közvetlen szavakkal, magyar és német nyelven a helyszínváltoztatás nélküli művészcsere nagy fontosságára. Ennek nagy jelentőségét abban látja Dohnányi mester, hogy „e csere nem kész, hanem jövendőbeli művészek között folyik le. A fiatal művésznemzedéké a jövő és ügyük mindnyájunk szívén fekszik." A továbbiakban rámutatott Dohnányi főigazgató arra, hogy a művészet hozza egymához közelebb a nemzeteket, mit megértésre számíthat s így a békét szolgálja. Míg azonban a világháború előtti állapot, mikor a művészek teljesen szabadon mozoghattak, inkább a nemzetköziség jegyében folyt le, a mai művészcsere erősen nemzeti jellegű. Ez így is van helyesen, mert csak nemzeti kultúra van! És habár minden nemzet kultúrájában észlelhetők idegen befolyások és ilyen értelemben beszélhetünk európai kultúráról, minden nemzet kultúrája egyéni, mert a nemzet egyéni tulajdonait tükrözi vissza. Ez egyéni tulajdonságok megismerése kölcsönös megértéshez vezet, ami viszont a béke alapja". A bevezető beszédet a magyar növendékek műsora követte, melynek minden egyes száma (Liszt-, Pozolini-, Hubay- és Dohnányi-művek) a magyar zenegéniusz dicsőségét hirdette. Megállapíthatjuk, hogy a mi főiskolánk növendékei százszázalékosan megfeleltek annak a várakozásnak, melyet szereplésükhöz fűztünk. Anda Géza bravúros zongorajátékában kiválóan érvényesült a Mefisztókeringő. Kitűnően hangzott Nagypál László értékes tenorján a „Kálmán diák dala", Bálint Dezső Hubay II. Csárdajelenetével aratott sikert s dicséretes előadásban szólaltatta meg a Szegedi—Hegedűs—Liedemann— Tóth—Szabó zongorakvintett a Dohnányi c-moll zongoraötös gazdag zenepoézisét. A jeles növendékek figyelemreméltó teljesítményeikkel nemcsak tanáraik iskoláját vették át, hanem egyéniségük szabadon érvényesült a különböző stílusok keretein belül. Örömmel hallgattuk végig a két főiskola magas szívonalú és igen élvezetes rádióelőadását. Jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy a mai önellátásra berendezkedő világban — melynek hatása művészi téren is érvényesül —, az egymással barátságban élni kívánó nemzetek a politikai és gazdasági egyezmények mellett a művészcsere-intézménnyel jól beváló lehetőséget adtak arra, hogy ne csak hírnevüket már megalapozott, de fiatal tehetségek is utat találjanak a nemmzetközi érvényesülésre. Ezért őszintén hálásak vagyunk, mert hiszen „a fiatal művésznemzedék ügye mindnyájunk szívén fekszik." (G. E.) MAGYAR? A MAGYAR NEMZET SZÍNHÁZA A MAGYAR NEMZETI SZÍNHÁZ A „Földindulás”* a szabadtéri színpadon Kodolányi János Földindulás című darabját, amellyel most a Belvárosi Színház együttese óriási siker mellett járja az ország nagyobb városait, a Kispesti Református Ifjúsági Egyesület műkedvelő-gárdája szabadtéri előadásban hozza színre a református Kultúrház udvarán június 11-én, vasárnap este 8 órai kezdettel. Az estét az Országos Református Szeretet Szövetség rendezi és bevezető előadást tart dr. Révész Imre tiszántúli református püspök. Jegyek 2, 1,50 és 1 pengős árban kaphatók a kispesti református lelkészi hivatalban. (Telefon: 149-283.) * Az Operaház évadzáró műsora. Vasárnap, június 11-én, Strauss Richárd 75. születésnapja alkalmából: Rózsalovag (bérletszünet, 7 A). Hétfőn 8 órakor, Jan Kiepura fellépésével a Városi Színházban: Tosca (rendkívüli ciklus, B. bérl.). Kedden: Figaro házassága (bérletszünet, 71/2). Szerdán, Pataky Kálmán fellépésével: Bohémélet (bérletszünet, 71/2). Csütörtökön 8 órakor, Jan Kiepura fellépésével a Városi Színházban: Rigoletto (rendkívüli ciklus, A. bérlet). Pénteken, Huszka Rózsi felléptével: Lohengrin (bérletszünet, 62). — Előadások a margitszigeti szabadtéri színpadon. Szombaton, június 17-én 8 órakor a Magyar-Német Társaság tiszteletére .4 nürnbergi mesterdalnokok. Nyitány. III. felvonás első és második kép. Csárdajelenet. Vasárnap, június 18-án este 8 órakor, mint a Magyar Operabarátok Egyesülete ünnepi estje: Bajazzók, Csongor és Tünde. Évadzáró előadás. * Kiepura a M. Kir. Operaház vendégciklusában (Városi Színház) holnap, hétfőn: „Tosca", június 15-én, csüütürtökön: „Rigoletto".