Magyar Nemzet, 1939. augusztus (2. évfolyam, 173-198. szám)

1939-08-10 / 181. szám

6 Göring: A Ruhr-vidéket nem fogjuk kiszolgáltatni egyetlen ellenséges bombának sem Berlinből jelentik. Göring vezér­tábornagy szerdán délelőtt Ber­linbe érkezett. A vezértábornagy ezzel befejezte huszonötnapos kör­utazását, amelynek során csaknem egész Németországot bejárta. — Uram — mondotta Göring vezértábornagy a Berliner Nacht­­­jusgabe munkatársának adott ér­dekes nyilatkozatában — inspek­­ciós körút volt s megállapíthatta, hogy teljes az összhang a német nép nyugalma és ama nyugalom között, amellyel Hitler Adolf vezeti a német politikát a válságnak eb­ben az időszakában, mely válságért nem Németország, hanem a beke­rítő politikusok felelősek. A vezető­ség és a nép célkitűzései között mindenütt tökéletes az összhang. A német gazdasági élet nagy problémája jelenleg a szénkiterme­lés fokozása és az áruszállítás za­vartalanságának biztosítása. Erre vonatkozólag Göring kijelentette, hogy különleges intézkedéseket tett a szénbányászat elősegítésére, ami pedig a közlekedést illeti, intéz­kedni fog a víziutak erősebb ki­használásáról, hogy ily módon a vasúti és a gépkocsiközlekedést te­hermentesíteni lehessen. Göring vezértábornagy a Ruhr­­vidéken is járt s ottani tapasztala­tainak eredményét abban foglalta összee, hogy a legmesszebbmenő intézkedéseket fogják tenni Német­ország legfontosabb iparvidékeinek ellenséges légitámadásoktól való megóvása érdekében. — Figyelmemet nem fogja elke­rülni —­ jelentette ki Göring — egyetlenegy légvédelmi üteg felállí­tásának lehetősége sem, mert a Ruhrvidéket nem fogjuk kiszolgál­tatni egyetlenegy ellenséges bombá­nak sem. A vezértábornagy járt a német nyugati erődítmény övezetben is, ahol utasítást adott a légvédelmi­­ övezet további kiépítésére. Különleges rendelke­zések az augusztus 15-i nagyarányú román katonai behívásokkal kapcsolatban Bukarestből jelentik. Az augusz­tus 15-ére elrendelt nagyarányú katonai behívásokkal kapcsolatban a hadügyminisztérium jóváhagyá­sával a földművelésügyi miniszter különböző rendkívüli intézkedése­ket foganatosított. A gazdasági ka­marák, a községi elöljáróságok és földtulajdonos gazdák kérésére el­rendelhető, munkások, szakmun­kások, szekerek, kocsik, igavonó állatok és cséplőgépek kirendelése, illetve rekvirálása olyan célból, hogy a behívott egyének pótlásául szolgáljanak a termelés folytonos­ságának biztosítására. Jugoszláviában is elrendelték az élelmiszerek tartalékolását Belgrádból jelentik. A kormány sürgős rendeletet hozott az élelmi­szerek állami tartalékolásáról. A rendeletnek, amely már életbe is lépett, célja az, hogy az ország la­kossága, a hadsereg, valamint az or­szág állatállománya minden körül­mények között, tehát háborús máz fi­ssítás rendkívüli időszakaiban is biztosítva lágyas élelmiszerek tekin­tetében. . A rendelet alapján a tartalékolásra szánt élelmiszereket vagy közvetle­nül a termelőktől szerzik be vagy pedig a rendes kereskedelmi úton. Tartalékolásra elsősorban az állami raktárakat veszik igénybe. A pénz­­ügyminiszter külön pénzügyi alapot szervez a tartalékolások költségeinek biztosítására. A következő főbb élelmicikkek tartalékolása kötelező­­gabonafélék, liszt, szárított húsok, hal, konzervek, száraz főzelékfélék, bab, borsó, rizs, különféle kásák, lencse, só, zsír, olaj, kávé és tea. A rendelet előírja a fejenkénti és naponkénti tartalékadagot is. Magyar felszólalás a cambridgei nyári egyetemen Az angol liberális párt az idén Cambridge­ben nyári egyetemet ren­dezett, amelyen több magyar hall­gató is részt vett. A nyári egyetem céljául tűzte ki, hogy­­a legkiválóbb angol és külföldi szakemberekkel, politikusokkal, diplomatákkal, köz­gazdászokkal, egyetemi tanárokkal előadássorozatot rendeztet, amely­nek célja egy új európai rend ki­alakulásának, a békefront megte­remtésének, az igazság és törvény uralmának, a védelem és a szabad­ság eszméjének megtárgyalása. Az­ egyik előadó legutóbb Benes, a csehszlovák köztársaság rossz­emlékű exelnöke volt, akinek érde­kében az egész cambridgei rendőr­séget mozgósítani kellett, mert at­tól tartottak, hogy tüntetni fognak ellene. Benesnél sokkal nagyobb sikere volt Csaba József, az ősi soproni evangélikus líceum tanárának, aki az előadás után felszólalt és többek között a következőket mondotta: — A magyarság a nyugati de­mokráciáktól erkölcsi és történelmi igazságszolgáltatást követel, mert hiszen ezek a demokráciák a sza­badság és erkölcs uralmát hirdetik Ezer éven át a magyarság három politikai erőkiáramlás ütközőpont­jában élt és történelme során ezek az erők többször veszélyeztették Magyarország függetlenségét és Európa békéjét. A magyarság szá­zadokon keresztül vérzett a szabad­ságért és saját testével védte a nyu­gati keresztény civilizációt. Magyar­­ország, de különösen Erdély már a XVI. században a vallási és egyéni szabadság, a humanizmus klasszikus hazája volt. Mivel a cambridgei nyári egyetem célja az, hogy a civi­lizáció erejével szálljon szembe a szervezett barbarizmus erejével, kü­lönösen figyelembe kell vennie, hogy a magyarságnak ez volt a sze­repe egész történelmén át. Mégis mi volt a fizetség érte? A trianoni béke. Emiatt a béke miatt nem tudja Magyarország betölteni régi hivatását a Dunamedencében, vagyis a barbarizmus szolgasága ellen meg­védeni a szabadság eszméjét. Az egész hallgatóság nagy tet­szése mellett mutatott rá arra, hogy nincs más konstruktív középeurópai megoldás, mint a történelmi Ma­gyarország helyreállítása. Ebben a tág történelmi, gazdasági és föld­rajzi keretben tudnak csak egy­másra találni a Dunamedence népei. Végül részletesen fejtegette Anglia és Magyarország történelmi kapcso­latait, amelyek mindig az őszinte barátságon alapultak és kimutatta, hogy az erős Magyarország Angliá­nak mindig elsőrendű érdeke volt. A fiatal soproni magyar tanár előadását a legnagyobb figyelemmel és megértéssel hallgatta az előkelő hallgatóság. Magyar Nemzet CSÜTÖRTÖK, 1939 AUGUSZTUS 10. Paksi gondolatok Forró volt a levegő. A nap tüzé­­ben veretékcseppek harmatozták a homlokot. Még forróbbak, még iz­zóbbak voltak a lelkek és a szívek pattanásig feszülő érzéseiben köny­­nyeket csaltak a szemekbe. Milyen keserűek, milyen nehezek voltak ezek a könnyek, hiszen fájdalom és felháborodás, harag és megvetés, nemzetféltés szorongása és a ke­mény elhatározások tüze égett ben­nük. A dobogón ott állott Klein Antal országgyűlési képviselő, ez a ke­mény ember és bátor harcos, aki­nek arca szinte átszellemült, ami­­lykor lelke legmélyebb érzéseit és szilárd meggyőződésének kristály­­tiszta érveit tárta hallgatói elé. „Sze­retem ezt a földet — mondotta —, szeretem a rajta élő magyar népet, annak minden jó és rossz tulajdon­ságaival együtt.11 Aki igy tud szeretni, ha annak ősei messze nyugatról jöttek is és nem kelet pusztái szülték, az a mienk és nincs senki a világon, aki őt elrabolja tőlünk. Klein Antal minden idegszálában és minden agysejtjében érzi azt, hogy ez a föld, ez a magyar föld neki nem élettér, hanem szerelmetes drága hazája, édes egy mindene, mint ne­künk, magyaroknak. Klein Antal nem lett hűtlen és nem hagyta el az ő népét sem, hanem a férfi hitével és meggyőződésével hirdeti azt, hogy az itt élő német népeknek is az az érdekük, hogy testvéri szere­tésben, egyetértésben és barátság­ban éljenek a magyarsággal. Őseik századok előtt nem azért jöttek önszántukból keletre és nem azért telepedtek le a törökpusztí­­totta területekre és nem azért talál­tak itt új otthont és nyugodt, biztos életet, hogy elárulják azt a magyar­ságot, amely megosztotta velük ke­nyerét és szabadságát; nem azért jöttek, hogy szálláscsinálói legyenek idegen imperializmusnak, hanem azért, hogy a német hűség jegyében hű polgárai és fiai legyenek a ma­gyar hazának. Senki sem kívánja tőlük, hogy ne éljenek ősi nyelvük és ősi­ szokásaik szerint, senki sem követeli azt, hogy jogaikban bármiben is zsorbíttassa­­nak és kevesebb szabadságuk és ke­vesebb életlehetőségük legyen, mint bármely magyarnak. Egyet azonban nem tűrhetünk el. Azt, hogy semmibe vegyék elsőszü­­löttségi jogunkat, hogy ittlétüket arra használják fel, hogy idegen vá­gyak és törekvések előkészítői legye­nek. A Blutgemeinschaft és a Volks­gemeinschaft őrülete támadás a ma­gyar haza szentsége és épsége ellen. Ez az őrület arra biztat magyar ál­lampolgárokat, hogy tekintetüket egy idegen hatalom útjára szegez­zék, hogy minden vágyukkal és ere­jükkel ezeket az idegen törekvése­ket szolgálják s hogy ne a kenyerét megosztó magyarságban lássák test­véreiket, hanem azokban, akiktől saját jószántukból és akaratukból századok óta elszakadtak. Bár jól tudom, hogy Európában sokan legjobban szeretnének ben­nünket, magyarokat visszakergetni Ázsiába vagy kitelepíteni valamelyik egzotikus országba, de mi magyarok ezt a szent földet a Dunamedencé­ben nem az ő kegyükből, nem az ő akaratuk, hozzájárulásukkal és en­gedélyükkel kaptuk, hanem azt vér­rel szereztük és vérrel őriztük meg ezer esztendőn át. Az, hogy mi a szegény bevándorlóknak gazdag és jó termőföldet adtunk és megosz­tottuk velük minden javunkat, még­­nem lehet jogcím és történelmi érv arra, hogy erre a földre bárki is kacsintgasson. Vegye tudomásul mindenki, hogy itt, ezen a földön nem pipogya, el­­puhult, mindennel megalkuvó rongy nép él, hanem egy kemény, erős, férfias katonanemzet, mely nem kí­vánja a másét, de a magáét nem adja. Ezt jó lesz megjegyezni azok­nak is, akik itt, az országon belül a nemzetárulás gaz játékát űzik. A mi eszményünk a­ szabad, füg­getlen Magyarország, a mi vezé­rünk, a mi nagyurunk Magyar­­ország kormányzója , ezenkívül csak a mindenható Isten oltára az, amely elé magyar ember, igazszívű, igazlelkű magyar leborulhat. Aki itt más eszményeket, más isteneket imád, annak ezen a földön nincs helye, mert én is azt mondom, amit a külügyminiszter úr mondott: „Ma­gyar ember sokat eltűr, de mindent nem.11 Baráti Huszár Aladár ! Cavalcade és dinamika a tollművészetben Az egyik szélsőjobboldali petárda csak a minapában írta felénk san­dítva, hogy cikkeink megértése — neki — idegen szavak szótára nél­kül sehogyan sem megy. Gyanítot­tuk mi ezt már régen, de meg nem írtuk volna. Tapintatból és mert nem kenyerünk a leleplezés. De, ha már az önvallomás elhangzott, ál­lapítsuk meg, hogy a tollművészet kizárólagosai nemcsak egyes cikkek megértésénél, de saját cikkeik meg­írásánál is haszonnal forgathatnák az „Idegen szavak szótárá“-t. Akkor nem történnék meg, hogy naponta rehabilitálják a jó öreg „Csizmadia és kéjgáz“-t. Ennek az idegen szavak szótárát mint segédkönyvet emlegető újság­nak tegnapi száma azon töpreng, ki lehet az a távozni készülő mi­niszter, aki megúnva a bürokrácia huzavonáját, elvonul és megírja majd találkozását a bürokráciával. Ki lehet — kérdi ,aki meg akarja írni a bürokrácia elleni hiábavaló harcának cavalcade-ját.“ Ha ennek a töprengő tollművésznek véletlenül csakugyan a kezébe kerül alkalom­­adtán az idegen szavak szótára, két­ségbe fog esni maga felől, amikor meglátja, hogy a cavalcade lovas­csapatot, lovasok felvonulását je­lenti. De meg fog döbbeni az illető miniszter is, amikor olvassa, hogy ő voltaképpen saját lovascsapatát akarja megírni s — azt hiszem — inkább nem mond majd le, semmint „a saját cavalcade-j­­al“ foglal­kozzék. Egy másik nyilasújságban pedig ma reggel azt olvashatták a párt­­hívek a maguk pártjukról, hogy „itt áll ez a mozgalom a maga szá­guldó dinamikájában". Hát itt az­tán már komolyabb bajok vannak. Nézzük csak! Egy mozgalom, amely áll! De nem közönségesen áll, ha­nem a dinamikában, amiben pedig köztudomás szerint igen nehéz állni. Megnézvén aztán az idegen szavak szótárát, teljesen összezavarodunk, hiszen a dinamika ezt jelenti: az erők tana, vagy jelenti a mozgáso­kat, mint az erők okozatait. Már most: a mozgalom a száguldó moz­gásokban, vagy az erők tanában áll-e — azt voltaképpen tudni nem lehet. Pedig tudni kellene, mert érdekes, amikor valami mozog, sőt száguld, de azért áll. Ismervén azonban ennek az álló mozgalom­nak a főerejét, tollművészünk a dinamikát, feltehetően, inkább hang­tani értelemben használja. Mert a beállítottságuk kétségtelenül hang­tani vonatkozású. A hangtanban vi­szont a dinamika a hang erejét je­lenti. Ebben az esetben a mozga­lom a maga száguldó hangerejében áll, így sincs semmi értelme! Te­hát álljon bele a mozgalom inkább valami másba, mint ebbe a nagyon komplikált dinamikába, de mielőtt ezt megtenné — különös tekintet­tel a megírandó cavalcade-ra is —, most már csakugyan sürgősen sze­rezzék be azt az idegen szavak szó­tárát. Ilyesmi nélkül —­ úgy látszik —­ a legkiválóbb tollművészeknek is bonyodalmas mesterség az írás. „Leiter Jakab11 01 |Q^Ldnö^fZjshuMi­ntagyar kányvi KARÁCSONY SÁNDOR: A MAGYAR ÉSZJÁRÁS ÉS KÖZOKTATÁSÜGYÜNK REFORMJA Karácsony Sándor hatalmas szintézisben foglalja össze a magyar nyelvtudomány, etnográfia, folklór és zenefolklór legújabb eredményeit, feltárja a magyar kultúra lelki alap­­jait és sajátosan magyar logikáját és ezek alapján vázolja a magyar közoktatás reformjának tervét. 304 OLDAL — ARA­B PENGŐ Kapható és megrendelhető a Magyar Nemzet könyvosztá­lyában, Budapest, VI., Vilmos császár­ út 65. Telefon 120-130. éiez. iddnti nagy kompezenzáciája / ÚJDONSÁG! MOST JELENT MEG! Dr. Weninger Antal: A keleti jóga INDIA MISZTIKÁJA ÉS ŐSI GYÓGYMÓDJA. AZ IFJÚSÁG MEGŐRZÉSÉNEK, A SZERVEZET KONZERVÁLÁSÁNAK ÉS A BETEG­SÉGES KEZELÉSÉNEK ÚJ ÚTJAI fiai a könyv, amely úttörő munka a magyar irodalomban, mindenkihez szól. Fel­­árja Kelet misztikus tanának, a jógának titkait, megvilágítja a takírok, jógik és ámák csodás képességeit s egybehangolja Kelet színes látomásait a nyugati orvos­­tudomány realizmusával. A könyv pontos utasításai nyomán mindenki megtanulhatja a leghatásosabb jógagyakorlatokat és az ifjúságot konzerváló, számos betegséget grógyító lélegzésszabályozást is. Indiai filozófia, misztika, mélyebb életszemlélet, ifjú­ság, erő, boldogság, soványítókúra, kozmetika, a betegségek természetes és teljesen is gyógymódja kaleidoszkópos változatosságban találkoznak ebben a Kelet és Nyugat undolatvilágát és ismeretkincsét egyesítő műben. Az előszót dr Baktay Ervin írta Bolti ára: 3.60 P. Kapható minden könyvkereskedésben. Megrendelhető a ..Magyar Nemzet* kőtirvosz­ályától is Budapest. VI., Vilmos császár­ út 65. Telefon: 120-130

Next