Magyar Nemzet, 1939. augusztus (2. évfolyam, 173-198. szám)
1939-08-10 / 181. szám
6 Göring: A Ruhr-vidéket nem fogjuk kiszolgáltatni egyetlen ellenséges bombának sem Berlinből jelentik. Göring vezértábornagy szerdán délelőtt Berlinbe érkezett. A vezértábornagy ezzel befejezte huszonötnapos körutazását, amelynek során csaknem egész Németországot bejárta. — Uram — mondotta Göring vezértábornagy a Berliner Nachtjusgabe munkatársának adott érdekes nyilatkozatában — inspekciós körút volt s megállapíthatta, hogy teljes az összhang a német nép nyugalma és ama nyugalom között, amellyel Hitler Adolf vezeti a német politikát a válságnak ebben az időszakában, mely válságért nem Németország, hanem a bekerítő politikusok felelősek. A vezetőség és a nép célkitűzései között mindenütt tökéletes az összhang. A német gazdasági élet nagy problémája jelenleg a szénkitermelés fokozása és az áruszállítás zavartalanságának biztosítása. Erre vonatkozólag Göring kijelentette, hogy különleges intézkedéseket tett a szénbányászat elősegítésére, ami pedig a közlekedést illeti, intézkedni fog a víziutak erősebb kihasználásáról, hogy ily módon a vasúti és a gépkocsiközlekedést tehermentesíteni lehessen. Göring vezértábornagy a Ruhrvidéken is járt s ottani tapasztalatainak eredményét abban foglalta összee, hogy a legmesszebbmenő intézkedéseket fogják tenni Németország legfontosabb iparvidékeinek ellenséges légitámadásoktól való megóvása érdekében. — Figyelmemet nem fogja elkerülni — jelentette ki Göring — egyetlenegy légvédelmi üteg felállításának lehetősége sem, mert a Ruhrvidéket nem fogjuk kiszolgáltatni egyetlenegy ellenséges bombának sem. A vezértábornagy járt a német nyugati erődítmény övezetben is, ahol utasítást adott a légvédelmi övezet további kiépítésére. Különleges rendelkezések az augusztus 15-i nagyarányú román katonai behívásokkal kapcsolatban Bukarestből jelentik. Az augusztus 15-ére elrendelt nagyarányú katonai behívásokkal kapcsolatban a hadügyminisztérium jóváhagyásával a földművelésügyi miniszter különböző rendkívüli intézkedéseket foganatosított. A gazdasági kamarák, a községi elöljáróságok és földtulajdonos gazdák kérésére elrendelhető, munkások, szakmunkások, szekerek, kocsik, igavonó állatok és cséplőgépek kirendelése, illetve rekvirálása olyan célból, hogy a behívott egyének pótlásául szolgáljanak a termelés folytonosságának biztosítására. Jugoszláviában is elrendelték az élelmiszerek tartalékolását Belgrádból jelentik. A kormány sürgős rendeletet hozott az élelmiszerek állami tartalékolásáról. A rendeletnek, amely már életbe is lépett, célja az, hogy az ország lakossága, a hadsereg, valamint az ország állatállománya minden körülmények között, tehát háborús máz fissítás rendkívüli időszakaiban is biztosítva lágyas élelmiszerek tekintetében. . A rendelet alapján a tartalékolásra szánt élelmiszereket vagy közvetlenül a termelőktől szerzik be vagy pedig a rendes kereskedelmi úton. Tartalékolásra elsősorban az állami raktárakat veszik igénybe. A pénzügyminiszter külön pénzügyi alapot szervez a tartalékolások költségeinek biztosítására. A következő főbb élelmicikkek tartalékolása kötelezőgabonafélék, liszt, szárított húsok, hal, konzervek, száraz főzelékfélék, bab, borsó, rizs, különféle kásák, lencse, só, zsír, olaj, kávé és tea. A rendelet előírja a fejenkénti és naponkénti tartalékadagot is. Magyar felszólalás a cambridgei nyári egyetemen Az angol liberális párt az idén Cambridgeben nyári egyetemet rendezett, amelyen több magyar hallgató is részt vett. A nyári egyetem céljául tűzte ki, hogya legkiválóbb angol és külföldi szakemberekkel, politikusokkal, diplomatákkal, közgazdászokkal, egyetemi tanárokkal előadássorozatot rendeztet, amelynek célja egy új európai rend kialakulásának, a békefront megteremtésének, az igazság és törvény uralmának, a védelem és a szabadság eszméjének megtárgyalása. Az egyik előadó legutóbb Benes, a csehszlovák köztársaság rosszemlékű exelnöke volt, akinek érdekében az egész cambridgei rendőrséget mozgósítani kellett, mert attól tartottak, hogy tüntetni fognak ellene. Benesnél sokkal nagyobb sikere volt Csaba József, az ősi soproni evangélikus líceum tanárának, aki az előadás után felszólalt és többek között a következőket mondotta: — A magyarság a nyugati demokráciáktól erkölcsi és történelmi igazságszolgáltatást követel, mert hiszen ezek a demokráciák a szabadság és erkölcs uralmát hirdetik Ezer éven át a magyarság három politikai erőkiáramlás ütközőpontjában élt és történelme során ezek az erők többször veszélyeztették Magyarország függetlenségét és Európa békéjét. A magyarság századokon keresztül vérzett a szabadságért és saját testével védte a nyugati keresztény civilizációt. Magyarország, de különösen Erdély már a XVI. században a vallási és egyéni szabadság, a humanizmus klasszikus hazája volt. Mivel a cambridgei nyári egyetem célja az, hogy a civilizáció erejével szálljon szembe a szervezett barbarizmus erejével, különösen figyelembe kell vennie, hogy a magyarságnak ez volt a szerepe egész történelmén át. Mégis mi volt a fizetség érte? A trianoni béke. Emiatt a béke miatt nem tudja Magyarország betölteni régi hivatását a Dunamedencében, vagyis a barbarizmus szolgasága ellen megvédeni a szabadság eszméjét. Az egész hallgatóság nagy tetszése mellett mutatott rá arra, hogy nincs más konstruktív középeurópai megoldás, mint a történelmi Magyarország helyreállítása. Ebben a tág történelmi, gazdasági és földrajzi keretben tudnak csak egymásra találni a Dunamedence népei. Végül részletesen fejtegette Anglia és Magyarország történelmi kapcsolatait, amelyek mindig az őszinte barátságon alapultak és kimutatta, hogy az erős Magyarország Angliának mindig elsőrendű érdeke volt. A fiatal soproni magyar tanár előadását a legnagyobb figyelemmel és megértéssel hallgatta az előkelő hallgatóság. Magyar Nemzet CSÜTÖRTÖK, 1939 AUGUSZTUS 10. Paksi gondolatok Forró volt a levegő. A nap tüzében veretékcseppek harmatozták a homlokot. Még forróbbak, még izzóbbak voltak a lelkek és a szívek pattanásig feszülő érzéseiben könynyeket csaltak a szemekbe. Milyen keserűek, milyen nehezek voltak ezek a könnyek, hiszen fájdalom és felháborodás, harag és megvetés, nemzetféltés szorongása és a kemény elhatározások tüze égett bennük. A dobogón ott állott Klein Antal országgyűlési képviselő, ez a kemény ember és bátor harcos, akinek arca szinte átszellemült, amilykor lelke legmélyebb érzéseit és szilárd meggyőződésének kristálytiszta érveit tárta hallgatói elé. „Szeretem ezt a földet — mondotta —, szeretem a rajta élő magyar népet, annak minden jó és rossz tulajdonságaival együtt.11 Aki igy tud szeretni, ha annak ősei messze nyugatról jöttek is és nem kelet pusztái szülték, az a mienk és nincs senki a világon, aki őt elrabolja tőlünk. Klein Antal minden idegszálában és minden agysejtjében érzi azt, hogy ez a föld, ez a magyar föld neki nem élettér, hanem szerelmetes drága hazája, édes egy mindene, mint nekünk, magyaroknak. Klein Antal nem lett hűtlen és nem hagyta el az ő népét sem, hanem a férfi hitével és meggyőződésével hirdeti azt, hogy az itt élő német népeknek is az az érdekük, hogy testvéri szeretésben, egyetértésben és barátságban éljenek a magyarsággal. Őseik századok előtt nem azért jöttek önszántukból keletre és nem azért telepedtek le a törökpusztította területekre és nem azért találtak itt új otthont és nyugodt, biztos életet, hogy elárulják azt a magyarságot, amely megosztotta velük kenyerét és szabadságát; nem azért jöttek, hogy szálláscsinálói legyenek idegen imperializmusnak, hanem azért, hogy a német hűség jegyében hű polgárai és fiai legyenek a magyar hazának. Senki sem kívánja tőlük, hogy ne éljenek ősi nyelvük és ősi szokásaik szerint, senki sem követeli azt, hogy jogaikban bármiben is zsorbíttassanak és kevesebb szabadságuk és kevesebb életlehetőségük legyen, mint bármely magyarnak. Egyet azonban nem tűrhetünk el. Azt, hogy semmibe vegyék elsőszülöttségi jogunkat, hogy ittlétüket arra használják fel, hogy idegen vágyak és törekvések előkészítői legyenek. A Blutgemeinschaft és a Volksgemeinschaft őrülete támadás a magyar haza szentsége és épsége ellen. Ez az őrület arra biztat magyar állampolgárokat, hogy tekintetüket egy idegen hatalom útjára szegezzék, hogy minden vágyukkal és erejükkel ezeket az idegen törekvéseket szolgálják s hogy ne a kenyerét megosztó magyarságban lássák testvéreiket, hanem azokban, akiktől saját jószántukból és akaratukból századok óta elszakadtak. Bár jól tudom, hogy Európában sokan legjobban szeretnének bennünket, magyarokat visszakergetni Ázsiába vagy kitelepíteni valamelyik egzotikus országba, de mi magyarok ezt a szent földet a Dunamedencében nem az ő kegyükből, nem az ő akaratuk, hozzájárulásukkal és engedélyükkel kaptuk, hanem azt vérrel szereztük és vérrel őriztük meg ezer esztendőn át. Az, hogy mi a szegény bevándorlóknak gazdag és jó termőföldet adtunk és megosztottuk velük minden javunkat, mégnem lehet jogcím és történelmi érv arra, hogy erre a földre bárki is kacsintgasson. Vegye tudomásul mindenki, hogy itt, ezen a földön nem pipogya, elpuhult, mindennel megalkuvó rongy nép él, hanem egy kemény, erős, férfias katonanemzet, mely nem kívánja a másét, de a magáét nem adja. Ezt jó lesz megjegyezni azoknak is, akik itt, az országon belül a nemzetárulás gaz játékát űzik. A mi eszményünk a szabad, független Magyarország, a mi vezérünk, a mi nagyurunk Magyarország kormányzója , ezenkívül csak a mindenható Isten oltára az, amely elé magyar ember, igazszívű, igazlelkű magyar leborulhat. Aki itt más eszményeket, más isteneket imád, annak ezen a földön nincs helye, mert én is azt mondom, amit a külügyminiszter úr mondott: „Magyar ember sokat eltűr, de mindent nem.11 Baráti Huszár Aladár ! Cavalcade és dinamika a tollművészetben Az egyik szélsőjobboldali petárda csak a minapában írta felénk sandítva, hogy cikkeink megértése — neki — idegen szavak szótára nélkül sehogyan sem megy. Gyanítottuk mi ezt már régen, de meg nem írtuk volna. Tapintatból és mert nem kenyerünk a leleplezés. De, ha már az önvallomás elhangzott, állapítsuk meg, hogy a tollművészet kizárólagosai nemcsak egyes cikkek megértésénél, de saját cikkeik megírásánál is haszonnal forgathatnák az „Idegen szavak szótárá“-t. Akkor nem történnék meg, hogy naponta rehabilitálják a jó öreg „Csizmadia és kéjgáz“-t. Ennek az idegen szavak szótárát mint segédkönyvet emlegető újságnak tegnapi száma azon töpreng, ki lehet az a távozni készülő miniszter, aki megúnva a bürokrácia huzavonáját, elvonul és megírja majd találkozását a bürokráciával. Ki lehet — kérdi ,aki meg akarja írni a bürokrácia elleni hiábavaló harcának cavalcade-ját.“ Ha ennek a töprengő tollművésznek véletlenül csakugyan a kezébe kerül alkalomadtán az idegen szavak szótára, kétségbe fog esni maga felől, amikor meglátja, hogy a cavalcade lovascsapatot, lovasok felvonulását jelenti. De meg fog döbbeni az illető miniszter is, amikor olvassa, hogy ő voltaképpen saját lovascsapatát akarja megírni s — azt hiszem — inkább nem mond majd le, semmint „a saját cavalcade-jal“ foglalkozzék. Egy másik nyilasújságban pedig ma reggel azt olvashatták a párthívek a maguk pártjukról, hogy „itt áll ez a mozgalom a maga száguldó dinamikájában". Hát itt aztán már komolyabb bajok vannak. Nézzük csak! Egy mozgalom, amely áll! De nem közönségesen áll, hanem a dinamikában, amiben pedig köztudomás szerint igen nehéz állni. Megnézvén aztán az idegen szavak szótárát, teljesen összezavarodunk, hiszen a dinamika ezt jelenti: az erők tana, vagy jelenti a mozgásokat, mint az erők okozatait. Már most: a mozgalom a száguldó mozgásokban, vagy az erők tanában áll-e — azt voltaképpen tudni nem lehet. Pedig tudni kellene, mert érdekes, amikor valami mozog, sőt száguld, de azért áll. Ismervén azonban ennek az álló mozgalomnak a főerejét, tollművészünk a dinamikát, feltehetően, inkább hangtani értelemben használja. Mert a beállítottságuk kétségtelenül hangtani vonatkozású. A hangtanban viszont a dinamika a hang erejét jelenti. Ebben az esetben a mozgalom a maga száguldó hangerejében áll, így sincs semmi értelme! Tehát álljon bele a mozgalom inkább valami másba, mint ebbe a nagyon komplikált dinamikába, de mielőtt ezt megtenné — különös tekintettel a megírandó cavalcade-ra is —, most már csakugyan sürgősen szerezzék be azt az idegen szavak szótárát. Ilyesmi nélkül — úgy látszik — a legkiválóbb tollművészeknek is bonyodalmas mesterség az írás. „Leiter Jakab11 01 |Q^Ldnö^fZjshuMintagyar kányvi KARÁCSONY SÁNDOR: A MAGYAR ÉSZJÁRÁS ÉS KÖZOKTATÁSÜGYÜNK REFORMJA Karácsony Sándor hatalmas szintézisben foglalja össze a magyar nyelvtudomány, etnográfia, folklór és zenefolklór legújabb eredményeit, feltárja a magyar kultúra lelki alapjait és sajátosan magyar logikáját és ezek alapján vázolja a magyar közoktatás reformjának tervét. 304 OLDAL — ARAB PENGŐ Kapható és megrendelhető a Magyar Nemzet könyvosztályában, Budapest, VI., Vilmos császár út 65. Telefon 120-130. éiez. iddnti nagy kompezenzáciája / ÚJDONSÁG! MOST JELENT MEG! Dr. Weninger Antal: A keleti jóga INDIA MISZTIKÁJA ÉS ŐSI GYÓGYMÓDJA. AZ IFJÚSÁG MEGŐRZÉSÉNEK, A SZERVEZET KONZERVÁLÁSÁNAK ÉS A BETEGSÉGES KEZELÉSÉNEK ÚJ ÚTJAI fiai a könyv, amely úttörő munka a magyar irodalomban, mindenkihez szól. Felárja Kelet misztikus tanának, a jógának titkait, megvilágítja a takírok, jógik és ámák csodás képességeit s egybehangolja Kelet színes látomásait a nyugati orvostudomány realizmusával. A könyv pontos utasításai nyomán mindenki megtanulhatja a leghatásosabb jógagyakorlatokat és az ifjúságot konzerváló, számos betegséget grógyító lélegzésszabályozást is. Indiai filozófia, misztika, mélyebb életszemlélet, ifjúság, erő, boldogság, soványítókúra, kozmetika, a betegségek természetes és teljesen is gyógymódja kaleidoszkópos változatosságban találkoznak ebben a Kelet és Nyugat undolatvilágát és ismeretkincsét egyesítő műben. Az előszót dr Baktay Ervin írta Bolti ára: 3.60 P. Kapható minden könyvkereskedésben. Megrendelhető a ..Magyar Nemzet* kőtirvoszályától is Budapest. VI., Vilmos császár út 65. Telefon: 120-130