Magyar Nemzet, 1939. augusztus (2. évfolyam, 173-198. szám)

1939-08-01 / 173. szám

KEDD, 1939 AUGUSZTUS 1. Magyar Nemzet Gróf Csáky István nagyszabású beszédet mondott vasárnap Sopronban a politika művészetéről, a tengelyhatalmakhoz való ragaszkodásunkról és az ország jogos követeléseiről Sopronból jelentik: ünnepélyes­­ keretek között és igen nagy érdek­­­­lődés mellett nyitották meg vasár-­­ nap délelőtt a városháza köz-­­­gyűlési termében a soproni nyári­­ egyetemet, amelyet a József-nádor­­ műszaki és gazdaságtudományi­­ egyetem rendez immár harmadik­­ éve. A megnyitó ünnepségen meg-­­­jelent és felszólalt gróf Csáky Ist-­­­ván külügyminiszter, valamint­­ Szily Kálmán államtitkár is. A köz-­­­gyűlési termet zsúfolásig megtöl­­­­tötte a közönség. * Wölder Gyula rektor magnificus megnyitóbeszédében rámutatott arra, hogy a József nádor-egyetem már harmadízben rendezi meg a soproni nyári egyetemet, program­­­­jában állandóan bővülve, hallga­tóiban megszaporodva. A hallga­­­­tók száma az idén közel jár a nyolcszázhoz. Az idei nyári egye­temen — miután a műegyetem öt kara felváltva szokta a szellemi tartalmat nyújtani — főleg gépé­szeti és vegyészeti elődások lesz­nek, de egyidejűleg a soproni bá­nyászati és kohászati kar hányt­ és kohómérnöki továbbképző tan­folyamot is rendez a nyári egye­temmel kapcsolatban. A rector magnificus végül köszönetet mon­dott Sopron városának a nyári egyetem támogatásáért. Ezután a hallgatóság hosszan­tartó, lelkes tapsa közepette gróf Csákii István külügyminiszter ál­lott fel szólásra és mondta a kö­vetkezőket: Sopron tradíciói Sopron közismerten nagy tudo­mányos központ, amely nemcsak egy általános műveltségre igyekszik nevelni a magyar föld lakóinak széles rétegeit, hanem kiváló szak­­képzettséget is nyújt azoknak, akik azt keresik.­­ A most megnyíló Nyári Egyetem ezért kitűnő helyet választott mű­ködésének színteréül. Sopron a természet szépségeitől körülvett ősi magyar város, amelyet körüllebeg a tradíciónak tudományos, katonai és gazdasági dicsfénye, a megfelelő tudományos légkör, amelyet az em­ber lépten-nyomon érez ebben a vá­rosban. — Mielőtt az exakt tudományos előadások megkezdődnének, mint­egy antidózisként rövid politikai elmefuttatásba szeretnék belekez­deni. — A politika egy rendkívül bo­nyolult szerkezetű tanulmánya az emberi közületek együttélésének, mert a tudomány és a művészet mesgyéjén mozog. — Analitikai részében tisztán tu­dományos. A szintézis megalakítá­sában transzcendentális motívu­mok és imponderábiliák, valószínű­ségszámítások is erősen belenyúl­nak. — A legexaktabb része talán az együttélési formák történelme, mely azt látszik bizonyítani, hogy az empirizmusnak nagyobb része van kialakulásukban, mint a spe­kulációnak, vagyis az elvont filozó­­fiának. A politika művészete — A spekulatív rész, mely tu­lajdonképpen az emberi lélek meg­nyilvánulásait tükrözi vissza, ik­tatja bele azokat a tényezőket, amelyek által sokban hasonló lesz a művészethez. Mindenekelőtt ehhez fantázia, formaérzék és a művészek által is annyiszor emle­getett szent tűz szükséges. E há­rom tényező nélkül éppúgy nincs politika, mint nincs művészet. E vegyes megjelenési formája miatt sokan nem is tekintik a politikát tudománynak, különösen azok nem, akik a politikát összezavar­ják a közigazgatással vagy a poli­tizálással. Pedig az igazi politika nagy analitikai készséget és szin­tetikai érzéket ki­vált meg, továbbá tapasztalatot és bizonyos előkép­zettséget, különben — zseniktől eltekintve — kevesen tudnak he­lyes politikai diagnózist felállítani. Még komplikáltabbá válik ez a fo­lyamat azáltal, hogy a politikának a művészethez való hasonlóságából kifolyólag az igazi politikusnak legnagyobb ereje az intuíció. Eb­ben hasonlít a nagy feltalálókra vagy a nagy orvosokra. Talán az a körülmény, hogy az intuíció a leg­főbb alakító eleme a nagyvonalú politikának, magyarázza meg, hogy annyi történelmet csináló állam­férfiút és politikust, valamint fel­találót találunk éppen az auto­didakták soraiban.­­ Az igazi államférfiúra a leg­nagyobb veszély, hogy kizárólag politikussá válik, vagyis hogy a szakértelem és a logika rabjává lesz. Kompromisszumokat keres tapasztalati alapon, amikor te­remtenie kellene vagy okvetlen kreálni akar, amikor továbbfej­lesztésről vagy az élet és helyzet egymáshoz idomításáról van szó. — Említettem már, hogy poli­tika alatt tudományos értelemben az emberi közületek létrehozásá­nak, fenntartásának és fejlesztésé­nek a tudományát értjük. — Praktikus értelemben a poli­tika különböző emberi természetek­ben és az ezeken felépülő közületek­­ben a priori gyökeredző konkrét súrlódási felületek körülhatárolására s azok kiküszöbölésére irányuló művészet. Alapja a tényleges diag­nózis megállapítása s ebben hason­lít az orvosi tudományra is. Attól a spekulatív elem választja el, amennyiben a fejlődés, az átmenetek és új fomnák lehetőségeit is tanul­mányozza, míg az orvosi tudomány nagyjában a meglévő, évezredes törvények állandó működésének ki­­fürkészésére szorítkozik.­­ Éppen, mert egy Szabad Egyetem előadásai a legalkalmasabbak arra, hogy a legkülönbözőbb emberi kö­­zü­leteket hozzák egymással érint­kezésbe, voltam bátor igen hézago­san és röviden néhány elgondolást érinteni abból a tudománykörből, amely a közületi sejttől a legmaga­sabb egységekig rendszerbe igyek­szik foglalni az emberi együttélés törvényeit.­­ De nem mulaszthatom el ezt az alkalmat, hogy a fenti értelemben vett széleskörű vagyis egy állam ha­tárain túlmenő közületek összejö­vetelénél néhány szót ne szóljak az ország praktikus politikai elgondo­lásairól is, nyerne tápot a gyanakvás még ak­­­­kor sem, ha itt vagy ott egy-egy meggondolatlan cselekedet történik vagy káros szó hangzik el. Persze ez nemcsak tőlünk függ. Ismerjük azonban azokat a külső és belső nehézségeket is, amelyek egyik­másik szomszédállamunkat aka­dályozzák abban, hogy a magyar nemzet által annyira kívánatosnak tartott bizalmi légkör kifejlődésé­hez tevékenyen hozzájáruljanak. És éppen ezért, mert ismerjük, le­hetetlent vagy időszerűtlent senki­től sem kívánunk.­­ Az építőmunka, amelyet a kormány belpolitikájában folytat, természetesen a külpolitikára is ki­terjed. Nem fogunk egy alkalmat sem elmulasztani, hogy az ország belső nyugalmát, fejlődését nyu­­­godt és megbízható külpolitikával támasszuk alá. Remélem, hogy ezt a célkitűzést nem fogják túlságo­san zavarni. Türelmünk, amint már bebizonyítottuk, van éppen elég, megértőek is tudunk lenni, mert elszánt lelkű, határozott nemzetté érlelt meg minket a sors.­­ Minél több hónap telik el, an-­­ nál komolyabb erőtényezőt jelent- s hét a katonailag, erkölcsileg és gaz­daságilag felkészülő Magyarország mindenkinek. Ami még inkább le­hetővé teszi a magyar kormány­nak, hogy önérzetes, nyugodt, tü­relmes, de erélyes külpolitikát folytathasson. Ez nem egyszer el­megy az engedékenység határáig, mert ezt egy erősbödő ország ere­jének biztos tudatában megenged­heti magának.­­ Gyakran hallom külföldiektől, akik Magyarországra jönnek, hogy olyan ez az ország, mint egy oázis. Sokkal nagyobb államokkal össze­hasonlítva is, amelyeken azonban úrrá­­ lett az idegesség. Ezt a nyu­godt, békés oázist kívánjuk fenn­tartani, megerősíteni és biztosítani a magyar föld lakói és azok ré­szére, akik látogatásukkal megtisz­telnek bennünket. Ha azután hazá­jukba visszatérnek, vagy az ország­ban szétszélednek, vigyék maguk­kal az ideges világrészekbe vagy az ideges országtájakra azt a nyugal­mat, amelyet egy erős kormány egy elszánt néppel a háta mögött nemzete részére megteremtett és fenntartani óhajt minden idők viszontagságai között. Szily Kálmán Széchenyi szelleméről Gróf Csáky István külügyminisz­ternek lelkes tapssal fogadott be­széde után Szily Kálmán vallás- és közoktatásügyi minisztériumi állam­titkár a vallás- és közoktatásügyi miniszter nevében köszöntötte a nyári egyetemet. Utalt gróf Szé­chenyi István munkásságára, aki száz évvel ezelőtt a magyar nemzet fennmaradását és a magyar nemzet akkori politikai céljainak elérését mindenekfelett abban látta bizto­sítva, ha a nemzet­ erős lesz, erős lélekben, tudásban, műszaki életé­ben és berendezkedettségében, min­denekelőtt pedig az ősi magyar faji tulajdonságoknak megtartásában. Volt idő, amikor Széchenyire igen sokan hivatkoztak, de vajmi keve­sen követték tanításait. Most azon­ban mintha változás állott volna be ezen a téren: kevesebben emlegetik Széchenyit, de inkább és többet­­ dolgoznak Széchenyi szellemében.­­ Ennek a változásnak egyik bizonyí­­­­téka volt az, amikor az állítólag­­ örökösen pártokra szakadt, vívódó,­­ soha egyet nem értő magyar nem­zet fél évvel ezelőtt, a történelmi­­ fordulat idején, tudott egységes , lenni s már annyira erős volt, hogy ő tudott akaratának érvényt szerezni.­­ Ezután Sopronyi-Thumor Mihály­­ polgármester Sopron város polgár­­­­sága nevében, Vend­ Miklós, a­­­ bánya-, kohó- és erdőmérnöki kar­­ dékánja pedig a soproni kar m­é­­r­ben üdvözölte a nyári egyetem elő­adóit, hallgatóit és vendégeit. A soproni nyári egyetem részt­vevőinek tiszteletére Sopron városa vasárnap este az Erzébet kertben ünnepélyt rendezett. Az ünnepélyen megjelent gróf Csáky István külügyminiszter, Im­­rédy Béla ny. miniszterelnök és fe­lesége, Hőgyészy Pál főispán, Sop­ronyi-T­hurner Mihály polgármester, Ullein-Revicz­­y Antal követségi ta­nácsos, a külügyminisztérium sajtó­osztályának vezetője és Ujpéteri Elemér miniszteri titkár. Gróf Csáky István külügyminiszter hét­főn délelőtt Ullein-Reviczky Antal és Ujpéteri Elemér kíséretében visszautazott a fővárosba. Szimpátiák — A legnagyobb közületek, vagyis az államok egymás mellett élését a földrajzi helyzet, a történelmi múlt és a gazdasági egymásrautalt­ság szabja meg. Hozzájárul ehhez, mint külön tényező, a jövőbe vetett remény és a múltban elszenvedett igazságtalanság érzete.­­— Ennek képe egy nemzet társa­dalma előtt nem annyira logikus elgondolások vagy számítások fo­lyományaként jelentkezik, hanem ösztönszerűleg. Mindennél csalhatat­lanabbul megérzi a veszélyeket vagy a várható előnyöket a nép lelke. Ezt a folyamatot egyedül az a lelki, sokszor megmagyarázhatatlan jelen­ség zavarja, amelyet szimpátiának vagy antipáliának neveznek. Gyak­ran nehéz volna megmondani, hogy miért szimpatikus vagy miért anti­­pátikus egy nép előtt a másik nép. De a praktikus politikusnak ezzel a népérzéssel, mint pozitív politikai tényezővel számolnia kell, akár érti, akár nem. Magyarország ragaszkodik a tengelyhatalmakhoz­ ­ Ha egy tükörképet vetítenék Magyarország politikai lelki hangu­latáról a hallgatóság elé, akkor megállapítható volna, hogy becsüle­tes őszinteséggel ösztönszerűleg is ragaszkodik a tengelyhatalmak po­litikájához, hogy meggyőződése, hogy ez az ifjú, törhetetlen, dina­mikus politikai előképlet a jövőt is erősen befolyásolja. Nemcsak a két nagy nemzet jövőjét, hanem a sa­játját is. Tudatában van annak, hogy nincs olyan magyar érdek, amely ellentétben állana a tengely érdekeivel és hogy az évszázados együttélés vagy kultúrközösség őszinte és meghitt kapcsolatokat fejlesztett ki Magyarország, Német­ország és Olaszország között. Történelmi, gazdasági és más kap­csolataink e népekkel már túlon-túl ismertek, nem óhajtanám ezeknek a fejtegetésével az időt tölteni. Nehéz időkben lehet a barátot megismerni . Amiért az előbb mondottakat újból hangsúlyoztam, annak fő oka az, hogy szükségét érzem annak, hogy illetékes helyről újból és új­ból megállapíttassék, hogy a ma­gyar nemzet egyenes úton jár, sen­kit nem áltat, erőviszonyait barátai előtt nyugodtan feltárja elhatározott­ságát barátai mellett annál erőtelje­sebben kihangsúlyozza, minél job­ban támadják azokat akár belföl­dön, akár külföldön. (Nagy taps.) Nehéz időkben lehet a barátot meg­ismerni és azt meg is becsülik akkor, ha éppen a válságos idők­ben nem vonul a meglapulás úgy­nevezett bölcsessége mögé, hanem nyugodtan kiáll barátai mellett anélkül, hogy túlzásokba esnek, hanem erőviszonyait állandóan szem előtt tartja úgy morális, mint fizi­kai téren. — Azt hiszem, meg fogja hozni a gyümölcsét az az őszinteség, amellyel a legutóbbi időkben is megmutattuk barátaink előtt, hogy ránk számítani lehet, mert a nem­zet hitelképességét, a nemzet be­csületét mindennél többre tartjuk és annak megóvása érdekében min­den kockázatot vállalunk. (Nagy taps.) Békés nép vagyunk, de nem mondunk le jogainkról — Békés nép vagyunk mindad­dig, amíg minket is békében hagy­nak. Ez nem jelenti, hogy a leg­kisebb jogunkról is lemondunk, mert csak halálraítélt népek kötnek kompromisszumokat önmagukkal. (Viharos taps és éljenzés.) — Tudatában vagyunk annak, hogy igen súlyos időkben élünk. De voltak már nehéz idők orszá­gunk fölött és mindig átéltük őket. Ez leginkább bizonyítja, hogy léte­zésünk és fejlődésünk történelmi szükségesség. — Mérsékelt nemzet is vagyunk, jussunknál többet senkitől sem kö­vetelünk és a legboldogabb ember én volnék, ha minden szomszé­dunkkal olyan bizalmi atmoszféra fejlődhetnék ki, amelyben nem 5 Az élet örömeit főképpen az egészség, a mun­kabírás és a szellemi frisses­ség sokáig tartó megőrzésében találjuk meg. Aki ápolja egészségét és gon­dozza szervezetét, hosszú ideig megőrzi erejét, rugalmasságát és életkedvét. Sokszor kínzó testi fájdal­mak hangolják le kedélyünket s ezekkel szemben nem marad­hatunk közömbösek. A valódi Diana sósbőrszesz szerencsés összetételű, megbe­csülhetetlen háziszer. A vele bedörzsölt bőr felületén gyors párolgása vérbőséget idéz elő s ennek hűsítő, elvonó, fájda­lomcsillapító hatása percek alatt megkönnyebbülést okoz. A hőség okozta bágyadtság ellen páratlanul üdítő hatású. Próztapalack 64 fi­l. Közép palack 3.20P Kis palack.. l.tOP Nagy palack 5.90P Mindenütt­ kapható! 50 és 911 filléres dobozokban Fábry tábornok az esztergomi kiképptőtáborban Vitéz dr. Fábry Dániel tábor­nok, országos légvédelmi parancs­nok, a közérdekű munkaszolgálat országos­­ felügyelője, szombaton este meglátogatta a budapesti munkaszolgálatosok esztergomi ki­képzőtáborát s részt vett a munka­­szolgálatosok esti tábortüzén. Fábry tábornokot Maltyók László alezre­des, zászlóaljparancsnok fogadta a tábor bejáratánál, végigkalauzolta a munkaszolgálatosok szállásán és Fábry tábornok hosszasan elbeszél­getett a m­unkaszolgálatosokkal. Este megjelent Fábry tábornok a tábortű­zön, amelyen ott voltak Esz­tergom városának előkelőségei és a fővárosból is sokan. A tábortűz műsorát Gárday György hadapród­­őrmester rendezte s azon szerepel­tek rangánszámok, énekszámok, szavalatok, jazz-számok, amit a munkaszolgálatra bevonult színé­szek, írók és művészek adtak elő. A műsor az énekkar által előadott Himnusszal ért véget. A tábornak ez volt a búcsú­estje, az egyhóna­pos kiképzés után, a bevonultak vasárnap Kőrösmezőre indultak Eszterg­mból, h­ogy ott nagy föld­munkát kezdjenek meg. FIGYELEM ! Ha tulajbaszéplak (a Balaton villatelket vásárol, tőkéjének értékemelkedésén kívül lidóján) még családja és önmaga egészségét is legjobban szolgálja. Olcsó árak, kiválóan kedvező feltételek. Felvilágosítást ad Parcellázási vállalat központja, Budapest, VI., Teréz­ körút 26. szám.

Next