Magyar Nemzet, 1939. szeptember (2. évfolyam, 199-223. szám)

1939-09-01 / 199. szám

2 ­ A német ajánlat Berlinből jelenti a német táv­irati iroda. Az angol királyi kor­mány a rómor kormányhoz inté­zett 1939 augusztus 28-i jegyzéké­ben felajánlotta közvetítését Né­metország és Lengyelország kö­zött a vitás problémák rendezése céljá­ból folytatandó közvetlen tárgyalá­sokhoz. Az angol kormány ugyan­akkor nem hagyott kétséget afelől, hogy tudatában van az eljárás sürgősségének, tekintettel a foly­tonos incidensekre és az általános európai feszültségre. A német kor­mány 1939 augusztus 20-i válasz­jegyzékében — noha szkeptikusan ítélte meg a lengyel kormány aka­ratát, hogy egyáltalában megálla­podásra akar jutni — a béke ér­dekében késznek nyilatkozott elfo­gadni az angol közvetítésre tett indítványt, többsége dönt. 8. Avégből, hogy a szavazás megtörténte után — függetlenül attól, hogy milyen eredménnyel jár — szavatolják Németország Danzig—Kelet-Poroszország tarto­mánnyal való szabad forgalmának és Lengyelországnak a tengerrel való összeköttetése biztonságát, ha Lengyelországnak jut az a terület, amelyre szavaztak, területen kívüli közlekedési övezetet adnak Német­országnak, körülbelül Betow és Danzig, illetve Dirschau irányában birodalmi gépkocsiút, illetőleg négyvágányú vasútvonal építésére. Az út és a vasút építését úgy hajt­ják végre, hogy a lengyel közleke­dési utakat nem érintik, azaz felül­járók vagy aluljárók lesznek. En­nek az övnek szélességét egy kilo­méterben állapítják meg és ez né­met fennhatóság alatt álló terület lesz. Ha a szavazás Németország javára dől el, Lengyelország (Zdynia kikötőjébe való szabad és korlátlan forgalma érdekében és ilyen területen kívül utakra, illető­leg vasúti összeköttetésre kap jo­got, mint aminek Németországot megilletnék. Anglia kész a közbenjárásra A fennforgó körülmények figye­lembevételével szükségesnek tar­totta, hogy ebben a jegyzékében rámutasson arra, hogy gyorsan és haladéktalanul kell cseleked­ni, ha egyáltalán el akarják kerülni a ka­tasztrófa veszélyét. Ebben az érte­lemben késznek nyilatkozott 1939 augusztus 30. estig fogadni a len­gyel kormány megbízottját azzal a feltétellel, hogy valóban felhatal­­m­azása legyen nemcsak arra, hogy vitát folytasson, hanem tárgyaláso­kat is vezessen és befejezéshez juttathasson. A német kormány to­vábbá kilátásba helyezte, hogy úgy hiszi, hogy ennek a lengyel tár­gyalófélnek Berlinbe érkezéséig az angol kormányhoz is eljuttathatja a megegyezési ajánlat alapjait. A német kormány ahelyett, hogy meghatalmazott lengyel személyi­ség megérkezéséről kapott volna közlést, megértési készségére vála­szul először a lengyel mozgósítás hírét kapta és csupán 1839 augusz­tus 31-én éjjel 12 óra után kapott angol részről általánosságban mozgó ígéretet arról, hogy Anglia kész a tárgyalások megkezdése ér­dekében közbenjárni. v A lengyelek legalább utólag jelöl­jenek meg tárgyaló személyiséget Noha a birodalmi kormány ré­széről várt lengyel tárgyalás el­maradásával elesett annak előfel­tétele, hogy a brit kormányt még értesítsük a birodalmi kormány felfogásáról tárgyalási alap lehe­tősége tekintetében — mert hiszen a brit kormány maga Németország és Lengyelország közvetlen tárgya­lása mellett foglalt állást —, Rib­­bentrop birodalmi külügyminiszter a brit nagykövetnek az utolsó an­gol jegyzék átadásakor mégis pon­tos tájékozást adott azoknak a német javaslatoknak szövegéről, amelyeket a lengyel tárgyaló meg­érkezése esetén tárgyalási javaslat­ként előterjesztett volna. A német kormány úgy véli, hogy m­ilyen körülmények között joga van ah­hoz, hogy legalább utólag azon­nal jelöljenek meg egy lengyel sze­mélyiséget, mert a birodalmi kor­mánytól nem lehet megkívánni, hogy a maga részéről állandóan ilyen tárgyalások megkezdésére irányuló készségét ne csupán hang­súlyozza, hanem ki legyen téve annak, hogy lengyel részről csu­pán üres kifogásokkal és semmit­mondó kijelentésekkel áltassák. Berlin a javaslatait gyakorlatilag elutasító­nak tekinti A lengyel nagykövet részéről időközben történt lépésből mégis az tűnik ki, hogy ő sincs felhatal­mazva arra, hogy eszmecserébe bo­csátkozzék, annál kevésbbé, hogy tárgyalhasson. Ekként a Fü­hrer és a német bi­rodalmi kormány immár két napja hiába vár lengyel válasz érkezésére. Ilyen körülmények között a német birodalmi kormány ezúttal is ja­vaslatait gyakorlatilag véve elutasí­tottnak tekinti, noha nézete szerint ezek abban a formában, amelyben az angol kormánynak is tudomá­sára hozattak, messzemenően lojá­lisak, méltányosak és teljesíthetők tettek volna. A birodalmi kormány helyén­valónak tartja, hogy a nyilvános­ságot tájékoztassa ezekről a Ribben­­front birodalmi külügyminiszter ré­széről a­z angol nagykövet­et körüli tárgyalási alapokról. A népszavazás feltételei: 1. Danzig szabadváros tiszta német jellege, valamint lakosságá­nak egybehangzó akarata alapján azonnal visszatér a német biroda­lomba. 2. Az úgynevezett folyosó terü­lete, amely a Keleti-tengertől Marienburg — Graudenz — Chulm —Bromsberg vonalától (ezekkel a városokkal bezárólag) és azután körülbelül nyugati irányban Schwentelenreichig terjed, maga dönt arról, hogy Németországhoz vagy Lengyelországhoz tartozzék. 3. Ebből a célból ezen a terü­leten szavazást tartanak. Szava­zásra jogosultak mindazok a né­metek, akik 1918 január 1-én ezen a területen laktak vagy c na­pig ott születtek, valamint a meg­jelöl napon c területen lakott vagy­ 4 e napig ott született lengyelek­, kasubok (Kaschuben), stb. Az e területről elűzött németek szava­zatuk leadása végett visszatérnek. A tárgyilagos szavazás biztosítása, valamint az ehhez szükséges széles­körű előmunkálatok szavatolása céljából az említett területet a Saar-területhez hasonló módon azonnal megalakítandó nemzetközi bizottság alá rendelik, amelyet négy nagyhatalom: Olaszország, a Szovjetünk­, Franciaország és Anglia alakítanak meg. Ez a bi­zottság gyakrolja ezen a területen az összes felségjogokat. Ebből a célból erről a területről megálla­podás szerinti legrövidebb idő alatt kivonulnak a lengyel katonaság, a lengyel rendőrség és a lengyel hatóságok. Kölcsönös német és lengyel kereszt folyosók 4. Nem tartozik e területhez olyann lengyel kikötő, amely len­yel felségjog alatt álló terület, mennyiben területileg a lengyel ■lopülésre szorítkozik. Ennek a n­yel kikötővárosnak pontos há­trált Németország és Lengyel­­rszág jelü­­ené ki és szükség esetén őm­zetközi döntőbíróság állapítaná meg. 6. A végből, hogy biztosítsák a sükséges időt az igazságos szava­­ás végrehajtásával kapcsolatos trjedelmes munkálatokra, a szava­­ást nem tartják meg tizenkét hó­nap letelte előtt­­. A végből, hogy ez idő alatt kor­látlanul szavatolják Németország­nak Kdet-Poroszországgal és Len­gyelországnak a tengerrel való összeköttetését, utakat és vasuta­kat jelölnek ki, amelyek lehe­tővé teszik a szabad átmenő­­forgalmat. Ezzel kapcsolatban csak azokat a kiadásokat szabad felszá­mítani, amelyek a közlekedési utak fenntartására, illetőleg a szállítások lebonyolítására szükségesek. 7. A terület hovatartozása felől a leadott szavazatok egyszerű PÉNTEK, 195? SZEPTEMBER 1. Magyar Nemzet Danzigot és Gdyniát demilitarizálnák 9. Ha a folyosó visszakerül a német birodalomhoz, a német biro­dalom késznek nyilatkozik lakos­­ságcserét végrehajtani Lengyel­­országgal olyan mértékben, ameny­­nyire a folyosó e célra megfelel. 10. A Lengyelország által a dan­­zigi kikötőben esetleg kívánt külön jogok tekintetében a viszonosság alapján járnának el, úgyhogy Né­­met­országnak (Gdynia, kikötőben olyan jogai volnának, mint Len­gyelországnak Danzigban. 11. Avégből, hogy ezen a terüle­ten mindkét részről elhárítsák a fenyegetettség minden érzését, Dan­zig és Gdynia tisztára kereskedelmi város jellegét kapná, azaz katonai berendezések és katonai erődítmé­nyek nélkül. 12. A Hola-félszigetet, amely a szavazásnak megfelelően vagy Len­gyelországnak vagy Németország­nak jutna, szintén minden körül­mények között mentesítenék a ka­tonaságtól. Nemzetközi kisebbségi bizottság 13. Minthogy a német kormány a legsúlyosabb panaszokat hoz­hatja fel a lengyel részről a ki­sebbséggel szemben tanúsított bá­násmód ellen, a lengyel kormány pedig a maga részéről úgy véli, hogy szintén panaszolnivalója van Németország ellen, mindkét fél beleegyezik abba, hogy ezek a pa­naszok nemzetközi összetételű vizsgálóbizottság elé kerüljenek, amelynek feladata, hogy megvizs­gálja valamennyi panaszt, amelyek gazdasági és testi károkról vagy egyéb terrorisztikus jellegű cselek­ményekről szólnak. Németország és Lengyelország kötelezik magukat, hogy mindazokat a károkat, ame­lyek 1918 óta a két kisebbség ká­rára gazdasági vagy egyéb tekin­tetben előállottak, jóváteszik, illetve minden kisajátítást meg­ önnek a meg. kait mik nemű a Miscopáll-szipkát ■ * Kacfituigaékegyfalladeát szüntetnek vagy pedig ezekért és a gazdasági életben történt egyéb beavatkozásért az illetőknek teljes kártalanítást adnak. Megállapodás esetén a mozgósítást azonnal megszüntetnék 14. Annak elkerülésére, hogy­ a Lengyelországban maradó néme­tekre, illetve a Németországban maradó lengyelekre a nemzetközi jogtalanság érzése nehezedjék és avégből, hogy biztosak legyenek benne, hogy nem veszik őket igénybe olyan cselekedetekre és szolgálatokra, amelyek nemzeti ér­zésükkel nem­ egyeztethetők össze — Németország és Lengyelország megállapodnak abban, hogy kölcsö­nösen a kisebbségek jogait átfogó és kötelező megállapodásokkal biz­tosítják, avégből, hogy e kisebbsé­gek megkapják a népiségük meg­tartására, szabad kifejlesztésére és gyakorlására szükséges lehetősége­ket, hogy joguk legyen e célból az a szervezkedés, amelyet szükséges­nek tartanak. Mindkét fél kötelezi magát, hogy a kisebbséghez tarto­zókat nem veszi igénybe véderő­­szolgálatra. 15. Ha e javaslatok alapján meg­állapodás jön létre, Németország és Lengyelország hajlandónak nyi­latkozik, hogy haderejük mozgósí­tását azonnal megszüntetik. 16. Az előbb felsorolt megálla­podások meggyorsításához szüksé­ges további intézkedéseket Német­ország és Lengyelország együttesen állapítják meg. Lipszki berlini lengyel nagykövet felkereste Ribbentropot Berlinből jelenti a német­ Lipszki berlini lengyel nagy-, birodalmi külügyminisztert. A Europa­ PresS: Az éjszakai órák-­ követ csütörtökön a délután fő- látogatás céljáról semmiféle­ jó­­ban vált ismeretessé, hogy nyamán felkereste Ribbentrop­­­lentést nem adtak ki. Éjjel fél kettőkor jelentik: Szovjetorosz katonai küldöttség van útban Németország felé Berlinből jelenti a német Európa-­ jetorosz katonai küldöttség van út-, hat attasé vezeti. Kívüle még Press: Éjjel fél 2 órakor hivatalos­­­ban Németország felé,­­ négy tagja van a küldöttség­jelentést adtak ki arról, hogy szov-1 A küldöttséget Torkajeve kato-­­ nek. SZOVJET-OROSZORSZÁG Vorosilov: A szovjet hadsereget lényegesen megerősítik Moszkvából jelenti a német táv­irati iroda. Pótlólag jelentik, hogy a legfelsőbb tanács csütörtöki ülé­sén Vorosilov hadügyi népbiztos egyórás beszédet mondott az álta­lános hadkötelezettséggel kapcso­latos törvényjavaslat kérdésében. Ennek az új törvénynek rendel­kezései a vörös hadsereg és hadi­­­hajóraj lényeges megerősítését szo­­­l­gálják, amelyet úgy érnek el,­­ hogy 19 évről 18 évre leszállítják a katon­ai szolgálatra való behívás korhatárát és a két évjáratot egy­­időben hívják be szolgálattételre. Azonkívül felemelik a katonai szolgálat időtartamát. A vörös hadsereg és a határőrcsapatok egész altiszti állományának szol­gálati idejét felemelik két évről legalább három évre. A hadsereg megerősítése érdekében nagyrészt megszüntetik a mostanig fennálló hadkötelesek felmentésére vonat­kozó határozatokat és az egész hadseregben felemelik a hadköte­­lezettségi korhatárt. Molotov: A német—orosz szerződés a szovjet számára is új lehetőségeket nyit Moszkvából jelenti a Magyar Távirati Iroda. Molotov miniszter­elnök és külügyi népbiztos csütör­tökön este mondott beszédében kri­tikát gyakorolt az angol—francia szerződési tárgyalásokról. Kímélet­lenül feltárta az angol és francia­­ tárgyaló felek őszinteségének hiá­nyát és megállapította, hogy Anglia és Franciaország egyáltalában nem gondolt tényleges békeeszköz meg­teremtésére, hanem csakis olyan szerződésre, amelynek minden hát­ránya Szovjet-Oroszországot ter­helte volna. Ezzel szemben a táma­dást kizáró német—szovjetorosz szerződés világtörténelmi jelentő­ségű döntés. A történelem bebizo­nyította, hogy a Szovjet­ Unió és Németország kölcsönös ellenséges­kedésből és egymás ellen folytatott háborúból csak kárt szenved. Ezért a két nép nem akar egymással el­lenségeskedni, kölcsönös békére van szükségük. Az augusztus 24-i szerződés vé­get vet az ellenségeskedésnek kö­zöttük. Még ha a háború Európá­ban nem lenne is elkerülhető, a tá­madást kizáró német—szovjetorosz szerződés következtében a háborús cselekedetek arányai korlátozott­ak lesznek. Ezért a szerződéssel csak ott elégedetlenkednek, ahol a há­borús gyújtogatók békebarátok ál­arca alatt dolgoznak. A Szovjet­ Unió külpolitikája szilárdan népei­nek érdekét tartja szem előtt, még­pedig kizárólag ezeket az érdekeket A megkötött szerződés fordulat az európai politikában éspedig lénye­gét tekintve, a béke javára. A szer­ződés a Szovjet­ Uniónak is új le­hetőségeket nyit és új fejlődést a saját erői számára a nemzetközi arénában. TELEFONSZÁMAINK: Szerkesztőség * . *128-428 Kiadóhivatal­­ • • *126-726 Hirdetésosztály ‡ ¡­­ Könyvosztály « • •­­ *120-130

Next