Magyar Nemzet, 1939. szeptember (2. évfolyam, 199-223. szám)

1939-09-22 / 216. szám

PÉNTEK, 1939 SZEPTEMBER 22. Magyar Nemzet A képviselőház csütörtöki ülésén megkezdték a mezőgazdasági munkások özvegyeinek biztosításáról szóló javaslat tárgyalását A képviselőház csütörtökön ülést tartott és megkezdte a mezőgazdasági munkások özvegyeinek öregségi biz­tosításáról szóló törvényjavaslat tár­gyalását. Bobory György, aleln­ak néhány perccel tíz óra után nyitotta meg az ülést és bejelentette, h­ogy az egyes pártok részéről a következő vezér­szónokok szólnak hozzá a javaslat­hoz: K­esztelyi-N­agy László, Meisner Fernő, Czermann Antal (MÉP), Tildy Zoltán­­(kisg.), Reiber Mihály (ker. párt), Matolcsy Mátyás (nyilas) és Szeder Ferenc (szoc. dem.). Megay Károly előadó ismertette a törvényjavaslatot. Matolcsy Mátyás szerint a javaslat csak foltozgatás és szociális szem­pontból nem kielégítő. A fedezet elő­teremtésének módozatait nem látja kielégítőnek. A javaslatot nem fo­gadoma el, mert nem látja egy szerves és átfogó földbirtokreform körvonalait. Gesztelyi-Nagy László azt fejte­gette, hogy a javaslat egyik lánc­szeme annak a szociális programnak, amely Gömbös Gyula óta minden kormány programjában benne van. Ebben a javaslatban gondoskodás történik azokról az elesett özvegyek­ről, akik eddig semmihez se tudtak hozzájutni. Foglalkozni kellene sze­rinte a betegségi biztosítással, a gyer­mekágyi segéllyel, a rokkantság és munkanélküliség esetére szóló bizto­sítással is. Kérte a munkásokat, hogy ne üljenek­ fel a rosszindulatú dema­gógiának, amely ingyen földosztást ígér, hanem vállalják és becsületesen végezzék el munkájukat. A javasla­tot elfogadta. Szeder Ferenc vérszegénynek és gyengének tartja a javaslatot. A kor­mánynak elsőrendű kötelessége volna gondoskodni végre a hárommillió mezőgazdasági koldusról. Gudinszky László (nyilas) men­­­leírni jogának megsértését jelen­­­­tette be. Színyei Merse Jenő­teleintik az ütlést ezután felfüggesztette. Szünet után napirendi javaslatot tett. Esze­rint a Ház legközelebbi ülését pénte­ken délelőtt tíz órakor tartja és ezen az ülésen folytatják a javaslat álta­lános vitáját. Harminchét szatmári családot telepítenek át Baranyába A kormány megvásárolta Albrecht főh­erceg 1400 holdas magyarbólyi uradalmát és ott 37 sokgyermekes családot telepit le. Az új telepesek Szatmár­ megyéből jönnek Bara­nyába és egy-egy család 10—40 katasztrális hold földet kap a föld termékenysége szerint. Családon­ként 1—­2—3 szobás, a közegészség­ügyi igényeknek minden tekintetben megfelelő házak épülnek már az ősz folyamán. Beiktatták Szendrey főispánt Csongrád vármegye törvényható­sági bizottsága csütörtökön délelőtt ünnepélyes külsőségek között ik­tatta be vitéz Szendrey László fő­ispánt. Vitéz Szendrey László fő­ispán székfoglaló beszédében han­goztatta, hogy rendre, nyugalomra, tekintélytiszteletre és szociális mun­kálkodásra van szükség. A legeré­lyesebben lép fel azok ellen, akik meg akarják bontani a társadalmi békét. Nincs pótadóemelés a főváros 1940. évi deficitmentes költség­­vetésében Szendy Károly polgármester csü­törtökön nyilvánosságig hozta a fő­város jövő évi költségvetését, mely az üzemekkel együtt 390 millió pengős keretben mozog. Az 1939. évi előirányzat kiadásai közel hat százalékkal magasabbak a jelenlegi kiadásoknál, azonban ugyanilyen arányban várható a bevételek emel­kedése is. A jövő évi költségvetés 175,9 millió pengő kiadást és ugyanannyi bevételt irányoz elő, tehát az 1940. évi költségvetés deficitmentes. Három és félmillió pengő jut a családi pótlékok eme­lésébe és gyermeknevelési pótlékra. Új állások szervezésére s az ideigle­nes állások véglegessé történt át­szervezésére 1.200.000 pengőt for­dítanak. A főváros a változott viszonyok ellenére is végrehajtja a beruházá­sokat, a kislakások építését, a­ Ta­bán végleges rendezését, valamint a gyógyszálló építését, továbbá fo­kozza az ipari munkásság foglal­­koztatása érdekében a közmunká­kat, anélkül, hogy a pótadót emelni kellene. Kiemelkedik a költség­vetésből egy hatalmas összeg: a főváros 34 milliót költ közoktatásra. Felfüggesztették az ítéletet Keck Antal képviselő saj­tóperében d­r. Keck Antal országgyűlési kép­viselő, mint főmagánvádló feljelenté­sére sajtó útján elkövetett rágalmazás és a becsü­letfértsi vétségei miatt eljárás indult Katona Jenő, a Magyar Nemzet főmunkatársa ellen, mert múlt év szeptember 27-én „Egy Keck nevű nyilas ügyvéd indítványai Baranya megye közgyűlésén" címmel cikket írt. A csütörtöki törvényszéki tárgyalá­son az elnök ismertette a vádiratot, majd Katona Jenő adta elő védekezé­sét, amely szerint nem érzi magát bűnösnek. A főmagánvádlót egyéni integritásában sérteni nem akarta. A főmagánvádló jogi képviselője a vádat teljes egészében fenntartotta. Halász Lajos ny. miniszteri tanácsos, Katona Jenő védője a vádlott felmen­tését kérte, mert a közlemény a jo­gos kritika határát nem lépte túl. Katona Jenő a végszó jogán elmon­dotta, hogy lemondott a bizonyítás, jogáról, mert nem akarta a törvény­szék tárgyalótermét pártpolitikai in­dulatok színhelyévé tenni. Egyetlen pártpolitikai ellenfelének sem vonja kétségbe magyarságát és hazafiúi hűségét. Kritikáját csak a főmagán­vádló az adott esetben való maga­tartására értette, mert nem tud rette­netesebbet, mint azt a vádat, hogy hazájukat szerető magyar emberekbe rendészetükig kell belefojtani a szót, hogy a hazának ne ártson. A fő­magánvádló a múlt év szeptemberében, K,­haza legválságosabb napjaiban, olyan indítványt tett, amely magyar lelkű és vérű embereket, barátait, baj­társait exisztenciájuktól és becsüle­tüktől fosztotta volna meg, ha sikert ér el. Kötelessége is volt, de meggyő­ződésből is tette, hogy azt a lapot, melynek alapítása óta főmunkatársa, megvédte és meg van győződve arról, hogy elkövetkezendő évtizedek a „Ma­gyar Nemzet“ irányát és munkáját igazolni fogják. Kritikája talán erős volt, de nem fakadt személyi gyűlö­letből, hiszen a főmagánvádlót nem is ismeri. A tisztességet, jogot, barátai kenyerét, meggyőződését és becsületét védte s éppen azért, ha tévedett is volna, tévedésében is tiszta és igaz maradt. Bizalommal és tisztelettel várja a törvényszék ítéletét. A bíróság ezután ítélethozatalra vo­nult vissza, majd az elnök kihirdette a törvényszék ítéletét, mely szerint Katona Jenőt sajtó útján elkövetett rágalmazás vétsége miatt 100 pengő pénzbüntetésre ítéli, a büntetés végre­hajtását azonban háromévi próbaidőre felfüggeszti. Kiemeli az ítélet indokolása, hogy a törvényszék azért alkalmazta a rend­kívüli enyhítő szakaszt és azért füg­gesztette fel próbaidőre az ítélet végrehajtását, mert Katona Jenő, a Magyar Nemzet főmunkatársa, aki hosszú idő óta fejt ki publicisztikai működést, exponált helyzete ellenére is meg tudta őrizni büntetlen előéletét. Az Ítéletben úgy a főmagánvádló jogi képviselője, mint a vádlott megnyu­godtak és így az jogerőre emelkedett. Róma mégis akar közvetíteni? Róma, szeptember 21. (A „Magyar Nemzet“ római tu­dósítójának telefon jelentése.) Az olasz sajtó, az egész olasz sajtó, csütörtökön nyomatékosan és a leg­határozottabb formában csaknem szenvedélyes felhívást intéz a nyu­gati hatalmakhoz, hogy tekintsék befejezett ténynek a régi Lengyel­­ország végét és vessenek véget nyu­gaton is a háborúnak. Csak így lehet értelmezni azokat a cikkeket, amelyeket az olasz sajtó Hitler danzigi beszédének és e beszéd kö­vetkezményeinek szentel. Elöljár most is a Popolo d‘Italia, melynek cikke ezzel a címmel „A háború nyugaton esztelenségre, világosan a Duce jellegzetes írásmódjára vall. A cikk először is rámutat, h­ogy Szovjet-Oroszország beavatkozása után megszűnt a lehetőség arra, h­ogy a versaillesi Lengyelországot valaha is helyreállítsák. Lengyel­­ország, ahogy Versaillesban megal­kották, nincs többé. Lehet most majd egy új Lengyelországot te­remteni, de lengyel Lengyelorszá­got, németek, ukránok, fehéroro­szok és litvánok nélkül. Ilyen Len­gyelország áldás lenne Európára. A szerző ezután felsorolja a nyugati hatalmak végzetes tévedéseinek egész sorát, kezdve a németekre rá­­kényszerített otromba jóvátételi terhektől, folytatva az Olaszország elleni szankciókon át, egészen Len­gyelország felbíztatásáig, hogy a Németországgal való józan megál­lapodásnak ellene szegüljön. Most ismét alkalom kínálkozik az euró­pai problémák békés rendezésére. Mire valók volnának az új harcok és az új pusztítások? A háborúnak nyugaton való folytatása teljes őrü­let volna... A Giornale d'Italia-ban Virginia­­Gayda ír hasonlóan. — Elérkezett az idő — mondja —, amikor el kell ismerni a tények és az idő parancsát. Ma nincs ér­telme milliókat és milliókat halálba küldeni olyan célokért, amelyek esztelenek és amelyek felöl a nyu­gati hatalmak sincsenek tisztában. A lobbi újság, a Telegrafo, a Tri­­buna, a Lavoro Fascista stb. ugyan­ilyen értelemben cikkezik. Az olasz sajtónak általános kampányával állunk tehát szemben, a Németor­szág és Oroszország által teremtett új állapot elismerése és a nyugati háború befejezése érdekében. Hogy ezt a sajtókampányt az olasz diplo­mácia is átvette-e, ma még nem ál­lítható, Popoff György Olvassa el a MAGYAR NEMZET minden sorát! ­ Mi történt Bukarestben és Szófiában Belgrád, szeptember 21. (A ,,Magyar Nemzet" belgrádi tu­dósítójának telefonjelentése.) A Bal­kán-fővárosok eseményeinek köz­pontjába a bukaresti gyilkosság ke­rült. Már szerdán délután, a szófiai demonstrációk alkalmával felfigyel­tek a Balkán-fővárosok politikai kö­rei, csütörtökön pedig a bukaresti merénylet és a szerdai szófiai ese­mények között összefüggést keres­tek. Sokan nem akarnak ilyen m­esz­­szire elmenni, azonban meg lehet állapítani, hogy a Balkán politikai körei meglehetősen gondolkodóba es­tek. Calinescu román miniszterelnök a román—lengyel határon lejátszó­dott események óta a szigorú tárgyi­lagosság álláspontjára helyezkedett, vigyázott arra, hogy meg ne sértse Németország érzékenységét, éppen ezért a lengyel politikusokat inter­­náltatta Romániában, sőt a lengyel arany egy részét sem volt hajlandó kiengedni Romániából. A Calinescu ellen elkövetett merénylet háttere még nincsen kiderítve, azonban két­ségtelen, hogy itt a legfőbb szerepet az a bosszú vezette, amelyet a vas­gárda tagjai esküdtek Calinescu el­len, aki a vasgárda ellen kérlelhetet­len, késhegyig menő­ harcot folyta­tott. A jugoszláv főváros a bukaresti merénylet megdöbbentő hírére is megőrizte teljes nyugalmát. A jugo­szláv sajtó nem kommentálja az ese­tet, mint ahogy csak regisztrálta ál­lásfoglalás nélkül azokat a híreket is, amelyek a szerda délután Szófiá­ban lezajlott tüntetésekről számol­tak be. Szófiában vagy ötven fiatal­ember tüntetett a zsidó üzletek előtt és több helyen az árut is kiszórta az utcára. A rendőrség csakhamar ren­det teremtett és a tüntetőket inter­nálta. A Bukarestből érkezett legújabb jelentés szerint a merénylet Dumi­­tescu egyéni bosszúműve volt, aki­nek Romániában nem voltak poli­tikai kapcsolatai. Egy évvel ezelőtt Romániából Szlovákiába emigrált és innen ment kerülő úton Buka­restbe. A jugoszláv hivatalos lap szom­bati száma közölni fogja, h­ogy nemzetvédelmi célokra 240 millió dinár értékben pénztárjegyeket fog­nak kibocsátani. Azt a hírt, h­ogy a magyar újság­írók szláv nyelvkurzusokat nyit­nak, Belgrádban nagy megelégedés­sel vették tudomásul. Berlint ismét kivilágítják Berlin, szeptember 21. (A „Magyar Nemzet“ berlini tudó­sítójának telefonjelentése.) 1. A berlini lapok legnagyobb részét a hadseregfőparancsnokság szokásos jelentésein kívül a legutóbbi napok­ban az angol blokáddal kapcsolatos hírekkel és jelentésekkel töltik ki. Különös figyelemmel kísérik ugyanis a semleges államok magatartását és nem igen takarékoskodnak a meg­jegyzésekkel arra az esetre, ha Anglia ellen ezek a semleges államok nem tudnának vagy nem akarnának erélyesebben fellépni. 2. A német közoktatásügyi minisz­ter megengedte, hogy a h­adbavo­­nuló fiatalságnak megkönnyíthetik érettségijüket. Az érettségi bizonyít­vány azonban csak akkor adható ki ilyen egyszerű formában, ha a diák eddigi tanulmányi előmenetele ezt megengedi. Nem rendeznek kü­lön érettségi vizsgálatokat, hanem a nyolcadik gimnáziumot bevégző diáknak évvégi bizonyítványával együtt érettségét is igazolják. 3. Berlin örül, hogy péntektől kezdve Berlin három nagy kerüle­tét: a Centrumot, Ch­arlottenburgot és Spandaut részlegesen kivilágítják. Minden harmadik utcai lámpát meggyújtanak, de az autókat és a lakásokat továbbra is lesötétítve kell tartani. Abban az esetben azonban, ha a lakosság nem a leg­pontosabban tartja be a hatósági rendelkezéseket, Berlint ismét el­sötétítik. 4. Csütörtökön közük a lapok, hogy állam- és népellenes magatartásáért agyonlőttek egy parasztgazdát, aki, hogy a cséplést megtakarítsa ma­gának és a biztosítási összeget meg­szerezze, gabonáját felgyújtotta. 5. A lapok közül, hogy a török pénzügyminisztérium most nem tu­dott először­ eleget tenni a nemzet­közi pénzpiacon vállalt kötelezett­ségeinek. A német lapok azt állít­ják, hogy ez a német árubehozatal visszaesésével magyarázható, mert ennek folytán a török állam adó­bevételei is csökkentek. 6. A dán kormány elhatározta, hogy gazdasági bizottságot küld Londonba a függőben levő kérdé­sek letárgyalására. Az angol font leértékelése folytán ugyanis a dán mezőgazdaság, amely rengeteget szállít Angliának, nehéz helyzetbe került és most az Angliába irányí­tott mezőgazdasági cikkek árának felemelését kérik az ottani pénz­ügyi hatóságoktól. A. B. T. FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZ Szeptember 20-től Pusztai i'LQXQJH.ad Szilágyi—Békeffy—Fényes Szabolcs nagy operettje HONTHY HANNA KISS MANYI, LATABÁR KÁLMÁN Solthy György, Szondy Biri, Tompa Pufi, Kovács József, Veszély Pál felléptével. Jegyek már kaphatók! 7 A valutaügy miatt vizsgálati fogságban lévő Klein István öngyilkosságot követett el Halálos kimenetelű öngyilkosság történt csütörtökön délben a pest­vidéki ügyészség fogházában. A fog­ház egyik cellájában felakasztotta magát dr. Klein István 49 éves ve­zérigazgató-helyettes, aki a fogház­ban vizsgálati fogságát töltötte. Júliusban — mint ismeretes — a valutaüü­gy­észség letartóztatta valuta­visszaélés gyanúja címén, ő azon­ban ártatlanságát hangoztatta. A ve­zérigazgató fogságának első napjait a Markó­ utcai fogházban töltötte, később átvitték a pestvid­éki ügyész­ség fogházába, ahol a második eme­leti 218-as számú cellában helyez­ték el. Klein István egyedüli lakója volt a zárkának. Csütörtökön délelőtt a felesége meglátogatta s még üzleti ügyekről tárgyalt vele. Klein István az utóbbi időben a búskomorság jeleit mutálta s folyton ártatlanságáról beszélt. Felesége látogatása után visszavezették cellájába s a kora délutáni órákban a szolgálatot tel­jesítő fegyőr benézett a cellába a kémlelőnyiláson, amint ezt a fogház háziszabályai előírják. A foghá­zőr nem látta a cellában Klein Istvánt, ezért azonnal felnyitotta a zárka ajtaját. Amikor belépett, megdöbbentő látvány fogadta: a cella foglya az ajtó mögött húzódó fűtőtest elzáró csapjára felakasztotta magát lepe­dőjével. Az akasztás azért sikerült, mert az aránylag alacsonyan lévő fűtőtest mellett fekvő helyzetben csavarta nyakára a vékonyra össze­sodort vásznat. A fogházőr azonnal elvágta a lepedőt s az ügyeletes fog­házorvost hívta, segíteni azonban már nem tudtak. A rendőri bizottság megállapí­tása szerint Klein István öngyilkos­ságot követett el. Holttestét a tör­vényszéki orvostani intézetbe szállí­tották. Újdonság! Most jelen! meg! VÁLÁS ÉS KUTARTÁS írta: DR. PIERO ERNŐ. .Tartalmazza az összes törvényes HÁZAS­­SÁGFELBONTÓ OKOKAT, valamint a válás és nótartás szabályait közel , 400 Jogsiéi­tel ARA:' I PENGŐ 50 EILL.ÍR. Postán 10 iiter portó. Kapható a MAGYAR NEMZET könyv­kereskedésében, Budapest, VI. Vilmos császár­ út 65.

Next